Nézőpontok/Kritika

Építészet és tartószerkezet

1/7

Az 1998-as Lisszaboni Világkiállításra épített Portugál Nemzeti Pavilon - építész: Álvaro Siza Vieira, tartószerkezet: Cecil Balmond

?>
Az 1998-as Lisszaboni Világkiállításra épített Portugál Nemzeti Pavilon - építész: Álvaro Siza Vieira, tartószerkezet: Cecil Balmond
?>
Az 1998-as Lisszaboni Világkiállításra épített Portugál Nemzeti Pavilon - építész: Álvaro Siza Vieira, tartószerkezet: Cecil Balmond
?>
Az 1998-as Lisszaboni Világkiállításra épített Portugál Nemzeti Pavilon - építész: Álvaro Siza Vieira, tartószerkezet: Cecil Balmond
?>
Az 1998-as Lisszaboni Világkiállításra épített Portugál Nemzeti Pavilon - építész: Álvaro Siza Vieira, tartószerkezet: Cecil Balmond
?>
Museum of Art, Architecture and Technology (MAAT), Lisszabon -építész: Amanda Levete
?>
Museum of Art, Architecture and Technology (MAAT), Lisszabon -építész: Amanda Levete
?>
Museum of Art, Architecture and Technology (MAAT), Lisszabon - építész: Amanda Levete
1/7

Az 1998-as Lisszaboni Világkiállításra épített Portugál Nemzeti Pavilon - építész: Álvaro Siza Vieira, tartószerkezet: Cecil Balmond

Építészet és tartószerkezet
Nézőpontok/Kritika

Építészet és tartószerkezet

2018.10.19. 13:06

Cikkinfó

Szerzők:
Kubinyi György

Földrajzi hely:
Lisszabon, Portugália

Építészek, alkotók:
Cecil Balmond, Alvaro Siza

Vélemények:
1

Az 1998-as világkiállításra megépült Portugál Nemzeti Pavilon nemcsak Lisszabon, de Álvaro Siza egyik legikonikusabb épülete is. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy tervezésében a tartószerkezet problematikának volt hatalmas szerepe, melyet Cecil Balmond mérnökre bíztak. Mi lett a sorsa végül ennek a karakteres épületnek? Milyen új funkciót lehetne elhelyezni benne? És végül mi épült meg e funkcióknak helyette?

Az 1998-as világkiállítás

Húsz évvel ezelőtt, ezekben a hetekben zárt a Lisszaboni Világkiállítás, aminek tematikája az óceánok védelme volt. Ehhez kapcsolódott a rendező ország bemutatója arról, hogy Vasco da Gama 500 évvel korábban, 1498-ban érte el hajójával Indiát. A portugálok Vasco da Gamma jubileumi éve kapcsán a nemzeti pavilonban mesélték el tengeri hajózásuk történetét, kitérve gyarmatosításaikra és felfedezéseikre.



Az 1998-as Lisszaboni Világkiállításra épített Portugál Nemzeti Pavilon - építész: Álvaro Siza Vieira, tartószerkezet: Cecil Balmond
2/7
Az 1998-as Lisszaboni Világkiállításra épített Portugál Nemzeti Pavilon - építész: Álvaro Siza Vieira, tartószerkezet: Cecil Balmond


 

A Portugál Pavilon

A nemzeti kiállítóhely megtervezésére az az Álvaro Siza kapott közvetlen megbízást, aki akkoriban a nemzetközileg legismertebb és legelismertebb építész volt Portugáliában. A belsőépítészetben Eduardo Souto de Moura,a szerkezettervezésben pedig Cecil Balmond volt Siza munkatársa. A rendező ország pavilonja lett a világkiállítás központja, itt tervezték megtartani az ünnepségeket, fogadni a küldöttségeket, rangos vendégeket. Siza ezért két, különálló egységre bontotta a pavilont: a kiállításnak helyet adó zárt épületre, és a szabadtéri, nagy tömegű rendezvényeknek szánt, az épület előtti 50 x 70 méteres fedett-nyitott térre. A lefedésre elsősorban az erős nyári nap elleni védekezés miatt volt szükség, de szempont volt az esővédelem is, és a vasbeton baldachinnal a hely ünnepélyességét is emelni akarták.


Az 1998-as Lisszaboni Világkiállításra épített Portugál Nemzeti Pavilon - építész: Álvaro Siza Vieira, tartószerkezet: Cecil Balmond
3/7
Az 1998-as Lisszaboni Világkiállításra épített Portugál Nemzeti Pavilon - építész: Álvaro Siza Vieira, tartószerkezet: Cecil Balmond


 

A nagy árnyékoló lemez

A 3500 négyzetméteres terület alátámasztás nélküli lefedésére egy, a két rövid oldalán megfeszített, húzott vasbeton lemez készült. A 70 méter hosszú kötélszerkezet1 20 centiméter vastag lett annak ellenére, hogy kisebb vastagsággal is megállt volna, de a szél emelő hatása ellen szükséges volt a többlet súlyra. A pavilont méltató írások legtöbbje úgy véli, hogy a szerkezet a tervezők szándéka szerint szinte súlytalanul „száll" a tér fölött. Ezt a lebegést keltő illúziót erősíti az is, hogy a vasbeton lemez nem ér hozzá a pilonokhoz. Igen, az óriási, kötélszerkezetű vasbeton lemez rozsdamentes acélból készült, hosszirányú vasai kibújnak a betonból a végeken, és csupaszon érik el a mindkét oldalon 8-8 oszlopon álló pilon szerkezetét. Az a gesztus, hogy a vasbeton lemez nem ér össze a pilonokkal, bennem inkább azt az érzetet kelti, hogy Siza és Balmond nem akarták a pilonokkal egybeolvasztani a vasbeton lemezt, hanem egy elegáns, optikai és statikai elválasztást hoztak létre, hangsúlyozva a szerkezetet. A vasbeton lemez 20 centiméteres vastagsága sem kelti számomra a súlytalanság, a gravitáció legyőzésének illúzióját. Éppen, hogy a súlyosság érzetét kelti a 70 méter hosszú, az erőjáték miatt parabolikusan behajló formát. Ha nézem a házat, érzem a pilonok tetejére ható óriási húzóerőt, amit a súlyos vasbeton lemez kelt. Nincs talán még egy épület, mely ennyire magával ragadna, és minden műfaj között is az első sorba tenném. Ami engem lenyűgöz, az ébredő erőknek az a feszültsége, amit a struktúra nemcsak nyilvánvalóvá tesz, hanem hangsúlyoz is. Ugyanígy hat rám a védőtető és a pilonok közötti elegáns, távolságtartó kapcsolat, és az egész pavilon szűkszavú költői megformálása.


Az 1998-as Lisszaboni Világkiállításra épített Portugál Nemzeti Pavilon - építész: Álvaro Siza Vieira, tartószerkezet: Cecil Balmond
3/7
Az 1998-as Lisszaboni Világkiállításra épített Portugál Nemzeti Pavilon - építész: Álvaro Siza Vieira, tartószerkezet: Cecil Balmond

Az 1998-as Lisszaboni Világkiállításra épített Portugál Nemzeti Pavilon - építész: Álvaro Siza Vieira, tartószerkezet: Cecil Balmond
4/7
Az 1998-as Lisszaboni Világkiállításra épített Portugál Nemzeti Pavilon - építész: Álvaro Siza Vieira, tartószerkezet: Cecil Balmond


 

Közös mű

Cecil Balmond-ra - aki szerkezettervező mérnök, dizájner és egy kutatással foglakozó stúdió vezetője is - Sajtos István, a BME Szilárdságtani és Tartószerkezeti Tanszékének vezetője hívta fel a hallgatóság figyelmét egyik előadásában. Így jutottam el - köszönet érte - az addig számomra ismeretlen Balmond honlapjára. Ott szembesültem azzal, hogy mint szerkezettervező részt vett az 1998-as világkiállítás Siza által tervezett épületének kialakításában. Balmond a honlapján a Portugál Pavilon „drámai árnyékoló" lemezének megálmodását a magáénak vallja, ugyanakkor az épületegyüttesről szóló nagyszámú méltatás szinte egyáltalán nem említi Balmondot. Elnézve az épületegyüttes megjelenését, elmondhatjuk hogy Siza korábbi műveiből megismert, szűkszavú, egyszerűségre törekvő építészetével mutat rokonságot. Ugyanakkor a védőtető meglepő, nagyvonalú húzott szerkezete Siza munkáit tekintve előzmény nélküli, és sokkal inkább Balmond szerkezettervezői múltjára emlékeztet. A mű szempontjából mindegy is, hogy mekkora része volt Balmondnak, és mekkora Sizának a védőtető kitalálásában, megtervezésében. Maga az épület számomra nagyszerű bizonyítéka annak, hogy az olyan építészeti gondolkodás, amely az erőjáték és a (tartó)szerkezet megmutatására törekszik, valamint statikus és építész egymást megtermékenyítő együttműködésében jön létre, nagyon magas színvonalú, egyedi mű létrehozására képes.


Museum of Art, Architecture and Technology (MAAT), Lisszabon -építész: Amanda Levete
5/7
Museum of Art, Architecture and Technology (MAAT), Lisszabon -építész: Amanda Levete


 

A Portugál Pavilon utóhasznosítása

Elkerülendő a korábbi, szomszédos sevillai világkiállítás sorsát, ahol a zárás után kihasználatlanná vált a helyszín, a szervezők előre megtervezték a kiállítás épületeinek és területének utóéletét. Ennek keretében az épületek egy részét előre eladták, más részének kulturális közfunkciót szántak, a felfejlesztett terrénum szabad, beépítetlen részein lakóparkok és bevásárlóközpontok építését tervezték. A nemzeti pavilon sorsa az utóhasznosítási tervben nem volt eldöntött, szóba jött az építészeti múzeum odatelepítése is.

Valójában pedig az történt, hogy Siza pavilonjának a sorsa az a hányattatás lett, amit a szervezők elővigyázatosan megpróbáltak elkerülni: néhány időszaki kiállítástól eltekintve a pavilon üresen áll immár 20 éve. Az építészeti múzeumot más múzeumokkal közösen, a nemzetközi dízájn trendnek megfelelő épületben, a 2016-ban megnyitott MAAT-ban helyezték el. A Museum of Art, Architecture and Technology épületét Amanda Levete brit építész jegyzi. A két épület tartószerkezeti struktúrájának összehasonlítása, azok megjelenése, illetve az adott épülthez való viszonyuk kapcsán, szerintem sokatmondó.


Museum of Art, Architecture and Technology (MAAT), Lisszabon -építész: Amanda Levete
6/7
Museum of Art, Architecture and Technology (MAAT), Lisszabon -építész: Amanda Levete

 

A MAAT tartószerkezete a kész épületen rejtve marad, építészeti gondolat nem utal annak felépítésére. De a kivitelezés közben készült fotón jól látszik az acél profilokból összerakott tartószerkezet, ami ez estben nem tesz mást, mint kiszolgálja a lendületes, aerodinamikai szempontokat imitáló formák alkalmazását, a felületre koncentráló, csomagolásszerű felületképzést, azt a díszletszerű építészetet, ami a legbiztosabb út a pillanatnyi népszerűség eléréséhez. Így az épület olyan lett, mint egy előkelő partiba vitt ajándék díszdoboz.


Museum of Art, Architecture and Technology (MAAT), Lisszabon - építész: Amanda Levete
7/7
Museum of Art, Architecture and Technology (MAAT), Lisszabon - építész: Amanda Levete


 

A Portugál Pavilon pedig, tartószerkezet - erőjáték - forma - anyagválasztás - köznapi használat - társadalmi funkció - pszichológia és ámulatba ejtő megjelenés nagyszerű egysége elhagyatottan áll. A maga összetettségével, kifinomult építészeti és tartószerkezeti bravúrjaival, elmélyült szemlélődésre, gondolkodásra késztetve várná a látogatókat. El kell fogadnunk, hogy egy díszdoboz nézegetése népszerűbb időtöltés, mint a meditáció.

Kubinyi György

1 Kötélszerkezetű, azaz tisztán húzott erőkkel dolgozó lefedés több is van  Magyarországon, ilyen a székesfehérvári Alba Régia sportcsarnok és a pálházi fűrésztelep tetőszerkezete is. 

 

Vélemények (1)
Kubinyi György
2018.11.12.
15:57

Kedves kollégák, kedves szerkesztők!

 

Meglepődve olvasom a fenti írásban:

Éppen, hogy a súlyosság érzetét kelti a 70 méter hosszú, az erőjáték miatt parabolikusan behajló formát.

 

Azért meglepődve, mert én a következő mondatot írtam és küldtem el a szerkesztőségbe:

Bennem éppen a súlyosság érzetét kelti a 70 méter hosszú, az erőjáték miatt parabolikusan behajló szerkezet.  

 

Nyilván lehetne azon vitatkozni, hogy stilisztikailag melyik mondat a helyesebb, és az írás egészének szellemisége melyik változatot kívánná.  Ez is fontos lenne, de nem ez a lényeg.

A lényeg az, hogy az én nevem alatt megjelent egy nyelvtanilag helytelen mondat, amit nem én írtam.

Egyébként több helyen - nyílván jó szándékkal – át lett írva a szöveg, eltűntek  tagolások, bekezdések, a képek más helyre letettek szerkesztve, és az egyik képből kettő is bekerült a publikációba.

Gondolom, a már több hete megjelent írás ilyen késői helyesbítési kísérlete nem sokakhoz jut el, én mégis megpróbálom a csorbát köszörülgetni, levonva közben a tanulságokat.

Új hozzászólás
Helyek/Infrastruktúra

MOSÓHÁZAK // Egy hely + Építészfórum

2020.09.16. 13:04
00:05:55

Ismét a Balaton környékére, konkrétan pedig a Balaton-felvidék három falvába visz el Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában. Köveskálra, Kővágóörsre és Óbudavárra a három település jó állapotú mosóházai kapcsán a stáb, de persze a nagy hagyományú, egykor a közösség életének központi helyszínét jelentő épületek mellett a korabeli szokások is szóba kerülnek a videóban.

Ismét a Balaton környékére, konkrétan pedig a Balaton-felvidék három falvába visz el Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában. Köveskálra, Kővágóörsre és Óbudavárra a három település jó állapotú mosóházai kapcsán a stáb, de persze a nagy hagyományú, egykor a közösség életének központi helyszínét jelentő épületek mellett a korabeli szokások is szóba kerülnek a videóban.

Helyek/Köztér

A GÖMBKILÁTÓ // Egy hely + Építészfórum

2020.09.03. 14:12
00:05:11

A brüsszeli Atomiumra is reflektáló Gömbkilátó az 1963-as fővárosi BNV-re készült a Székesfehérvári Fémmunkás Vállalat tervezésében. Hogy a poli-gömb története miként ível át Brüsszeltől egészen Balatonboglárig, arról az Egy hely és az Építészfórum videósorozatában Torma Tamás mesél.

A brüsszeli Atomiumra is reflektáló Gömbkilátó az 1963-as fővárosi BNV-re készült a Székesfehérvári Fémmunkás Vállalat tervezésében. Hogy a poli-gömb története miként ível át Brüsszeltől egészen Balatonboglárig, arról az Egy hely és az Építészfórum videósorozatában Torma Tamás mesél.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk