Az Építészet Ligete – a Deichler Jakab Stúdió pályaműve

A Deichler Jakab Stúdió pályaművében egy publikus-privát és egy közösségi-működési tengely mentén határozta meg a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ új épületegyüttesét. A tervpályázaton a stúdió pályaművét kiemelt megvételben részesítette a bírálóbizottság.

Az tervezési terület építészetileg már önmagában inspiráló helyszín. A telken megtalálható épületek különböző stílusok építési jegyeit képviselik. Az építészeti múzeum ebbe a diverz környezetbe hivatott illeszkedni, folytatva a korok emlékeinek sorát. Fontos számunkra a telken lévő épületek karakterének, stílusjegyeinek megőrzése, esetenként újból láthatóvá tétele.

A sokszínű közegben az új épület képviseli korunkat. Számunkra a kortárs ház elsődleges és legfontosabb szerepe, hogy minél magasabb színvonalú, összefüggéseiben gazdag életteret teremtsen használói számára. A kortárs múzeumok szerepe egyre inkább a közösségi terek megfogalmazásában keresendő. A pályamunkánk sokszínű lehetőségeket teremt a használói közösség tagjai közötti, illetve a természetes és az épített környezettel való interakcióra, ebben látjuk a múzeum jelenlegi küldetését.

Tervünkben az új épület a környezetében feloldódó, alakítható térstruktúra, melynél a változatos külső és belső kapcsolatok létrehozása mellett lényeges szempont volt a sokszínű használatra való tervezés, alakíthatóság, adaptálhatóság.

Telekalakítás, környezeti kapcsolatok

Az új épület kortárs ház, mely olvasatunkban beleolvad környezetébe, sokszínű téri és használati kapcsolatokat eredményezve. A felszínen megjelenő elemei: egy pavilon és egy lépcsőző tér. A pavilon négy oldalra nyíló kialakításával, minden irányba kitelepülő, bővülő épületrész. A Bajza utca felé alakul ki a megérkezés városi tere, itt publikus külső kiállítótér kaphat helyet. A Walter Rózsi villa felé nyílik a spacebox alkotótere, míg a Grünwald szanatórium irányába a kávézó települhet ki. A pavilon és a lépcsőző tér közötti sáv pedig a telek fontos belső közlekedési tengelye, melyen a spacebox és a kávézó funkciója is helyet kaphat.

A funkciók elosztásánál meghatározó szempont volt a 6-7-es épületek megnyitott homlokzatai is, mint a park hátsó térfala: a 6-os épületben lévő szakmagyakorlók irodái, műtermei, illetve a 7-es épület műhelyei, egyéb működési egységei betekintést engednek mind az építészeti tevékenységekbe, mind a múzeum háttérmunkáiba.

Funkciók elosztása

Telekalakításunkat az épületeken belüli funkciók elosztásának szempontjából két tengely határozza meg.

Egy publikus-privát tengely mely a Bajza utcától befelé vezetve egyre privátabb tereket határoz meg, illetve egy közösségi-működési tengely, mely a Városligeti Fasorra merőleges. A Fasor közelében, onnan érkezve helyeztük el a közösségi funkciókat, míg a telek hátsó felén már alapvetően a működést kiszolgáló terek kapnak helyet.

Publikus terek folytonossága, élő múzeum

Az építész múzeumban a hagyományos kiállítási funkciók és a kortárs múzeumokra jellemző közösségi tevékenységek továbbra is helyet kapnak. Azonban a múzeum lelkét az interaktív, a látogatókat is intenzíven bevonó alkotó és művészeti események jelentik. Tervünkben az új épület fő megérkezési pontjától – a pavilontól – induló összefüggő, három szintes térstruktúra vezet az állandó kiállítások elmélyült megismerést, felfedezést lehetővé tevő tereihez.

A középső (-1) szinten helyeztük el a megérkezési funkciókat és a múzeumpedagógia tereit. Mindkettő intenzív kapcsolatban áll a lépcsőző térrel, mely széles leülős lépcsőjével változatos kültéri rendezvények számára biztosít helyszínt.

A kiállítótereket és a rendezvényteret belső közösségi tér köré szerveztük, mely a fenti terekkel a széles leülős lépcső által intenzív kapcsolatban van. A lenti központi tér azon túl, hogy előtérként funkcionál, helyet biztosíthat változó kiállítások, kötetlen rendezvények számára is, vagy a rendezvénytérrel együttműködve fogadások helyszínévé alakulhat.

A múzeum egyik előre mutató, hosszú távú feladatát ebben látjuk: a látogatók a megismert téri helyzetek, alakítható határok által saját környezetükben is felfedezhetik a megújulás, adaptálhatóság lehetőségeit, az épületek hosszabb távon, olcsóbban, kisebb energiabefektetés által való kihasználtságukat eredményezve.

Kiállító- és rendezvényterek

A kiállítóterek a központi térből megközelítve folytonosan, de kisebb egységekre bontva külön- külön is bejárhatók.

Az állandó kiállítások terei mellett az új épület összefüggő, alakítható térstruktúráján számtalan lehetőség nyílik különböző tematikájú, kisebb kiállítás létrehozására, mint a megérkezés városi terén létrejövő szabadtéri kiállítások, vagy akár a múzeumpedagógiai terekben létrejövő művek, az azzal szomszédos recepció környéki bemutatása.

Grünwald épület

A Grünwald szanatórium épülete a publikus-privát tengely publikus végén, míg a közösségi- működési tengelyünk közösségi végén helyezkedik el. Az előbbieknek és az épület tereinek megfelelően olyan funkciókat helyeztünk el benne, melyek vendégforgalommal rendelkeznek és léptékük illeszkedik az épület egyes szintjeinek méretéhez. A földszinten alakítottuk ki az ideiglenes kiállítóteret és a klubhelyiséget, az első emeleten a könyvtárat, míg a második emeleten a levéltárat.

Herczel épület

A Herczel szanatórium épületében javasoljuk elhelyezni a szállásfunkciókat, mely a park és a fasor ölelésében az ide látogatók számára könnyen megközelíthető, és a park életébe is bekapcsolódóvá válik. Az épület földszintjén alakítunk ki étkező és közösségi területeket, valamint a szállásüzemeltetés irodáit. A fenti szinteken különböző méretű szobák és apartmanok helyezkednek el.

6-7 épület

A 6-os épületben helyeztük el a bérirodákat, a co-working irodateret és az éttermet. Az épület pillérvázas szerkezetének köszönhetően szinte teljesen szabadon alakítható irodaterek jönnek létre. A publikusabb, park felé felnyíló földszinti területeken kapnak helyet a co-working terei, míg a felsőbb szinteken a bérirodák.

A 7-es épületben a pinceszinti raktárokkal és a múzeumépület közelben lévő rakodó területeihez kapcsolódóan alakítottuk ki a múzeumi logisztikai és irodatereket. A logisztika műhelyei, műtermei az alsó szinteken kapnak helyet, akár a múzeum részeként bejárható területek, ahol a látogató üvegfalakon keresztül betekintést nyerhet az itt folyó munkába. A felsőbb szintek a múzeumi irodaterek területei.

Külső helyszínek szerepe

A telken lévő épületeket karakterüknek megfelelő mértékben megnyitottuk a környező területek felé. Míg a szanatóriumok és a villa épület esetén ezek kisebb, azok földszintjét egy-egy ponton a parkkal összekötő szituációt eredményeznek, a 6-7 épület esetén már jelentős földszinti kapcsolatot, az új épületnél pedig több szinten való kapcsolódást jelent.

A pavilon teljes kerületén vizuálisan nyitott, fizikailag nagy felületeken megnyitható tere meghatározza környezetét. A Bajza utcai megérkezésnél városi teret alakítottunk ki, mely a múzeum külső előtere, külső kiállítások helyszíne. A villa nyugodtabb, zöld kertje, illetve a telek közepén végig haladó közeledő tengely nyüzsgőbb tere felé is kitelepülhetnek a spacebox alkotó terei, az adott alkotás folyamatához megfelelő teret választva. 

Deichler Jakab Stúdió

Szerk.: Hulesch Máté