Megszólítás. Tapasztalás. Befogadás. – Az Untitled_01 csapat díjazott terve az Építészet Ligete tervpályázatán

Első helyezettet nem hirdettek a MÉM-MDK új központjának tervpályázatán, két rangsorolás nélküli díjazásban részesült projektet azonban kineveztek a legmagasabb elismerésként. E két kiemelt pályamunka közül ma az Untitled_01 frissen alakult csapatának pályamunkáját mutatjuk be.

Cím nélkül.
Az Untitled_01 csapatnév az Építészet Ligete tervpályázatára frissen összeállt formációra utal. Fiatal építészek, tájépítészek és szakági tervezők ültek le egy nagy asztal köré, hogy megfogalmazzák véleményüket a jövő magyar építészetéről. Mesteriskolás-, doktori iskolás- és egyetemi évfolyamtársak, horizontális viszonyok, új munkakapcsolatok, hajnalokig tartó beszélgetések, halmokban álló munkamakettek, skiccek ezrei. A valódi többlet azonban a létrejövő csapatkohézió, melyet a pályázat rövid ideje, a fókuszált munka és a közös cél eredményezett.

Ember és alkotása.
A bennünket körülvevő világot transzdiszciplináris szemléletben érdemes vizsgálni. Nincs így másként, amikor a mindig jelen lévő épített, természeti és vizuális környezettel szeretnénk foglalkozni. Különösen fontos a sok nézőpontos szemlélet, ha a közegünkbe beékelődő épületek, infrastruktúrák létrehozásával, az ember által létrehozott természeti környezettel vagy éppen a rendkívül bonyolult rendszerben működő településeink tervezésével, fejlesztésével foglalkozó szakmák számára szeretnénk egy olyan helyet létrehozni, ahol megmutathatják milyen eszközökkel, technikákkal születnek meg az általuk létrehozott alkotások. Ez a megmutatkozás ugyanis nemcsak a fizikai térről, hanem a szellemi töltet bemutatásáról is szól. A házak, az ember által alkotott tájak, az utak és hidak, vagy bármilyen vizuális képződmények bonyolult rendszerben, a természettudományos módszerekkel megismerhető környezetben, az emberi oldal örökké változó létének mérlegelésében, illetve az alkotó művészi tevékenység kölcsönhatásában születnek.

Megszólítás. Tapasztalás. Befogadás.
A telken meglévő épületekbe, valamint az új múzeumépületbe kerülő funkciók tiszta logikai sor mentén rendeztük el. A meglévő épületek olyan kiszolgáló, támogató funkcióknak adnak otthont, ami az új múzeumépületbe elhelyezett múzeumi látogatást élményszerűbbé, a meglévő gyűjteményi kezelést (raktározás, feldolgozás, kutatás, restaurálás) könnyebbé teszik. Az új múzeum a telken kialakult pavilonos, meglévő struktúrába illeszkedik, kijelölve a vendégfogadást, a rendezvénytereket (“megszólítás: a látogatók érdeklődésének felkeltése a vizuális kultúra iránt"), a fő kiállítás helyét (“tapasztalás: az építészet, műemlékvédelem, urbanisztika, tájépítészet, képi művészetek eddigi évszázadai során felhalmozott tudásanyag megmutatása"), valamint a kézzelfogható megvalósítás tereit (“befogadás: a tér és tárgyalkotás saját élményének megszerzése"). A meglévő és új struktúrák keretét az átmeneti terek, valamint a szabadtér jelölik ki, ahol az élmények megszerzése közben szerzett tapasztalat dolgozható fel (“idő: minden ember által alkotott művészeti termék befogadását és értelmezését segítő folyamat").

Összetett, mégis egyszerű.
A komplex struktúra könnyebb befogadását az általunk létrehozott téri kapcsolatok segítik: az egyes funkcionális egységeket úgy alakítottuk, hogy a látogató számára egyértelmű legyen, milyen termet, melyik épületben talál. Az eredeti formájában felújított Grünwald szanatóriumba, mint a legkedvezőbb városi helyzetben lévő építménybe (sarokhelyzete miatt), olyan funkciók kerültek (étterem, ideiglenes kiállítótér, klubhelyiség, szállás), mely gyakorlatilg bárki számára használhatók, akik a városrészbe ellátogatnak. A finom kortárs kiegészítést kapó Herczel szanatórium a műemléki, építészeti, tájépítészeti, urbanisztikai szakmáknak, valamint az érdeklődő nagyközönségnek szolgál segítségül a könyvtárával és könyvesboltjával, a bériroda és coworking tereivel. Amíg a második ütemben megvalósuló 6-7-es épületek felújítása nem történik meg, elképzeléseink szerint a Herczel szanatórium épületébe (a coworking és bériroda tereinek terhére) kerülnének az intézményirányítás irodái. A 6-7-es épületek a Magyar Építészeti Múzeum és a Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ raktárai, a műtárgyakhoz kapcsolódó restaurációs feladatok, valamint az irodák helyiségei költöznek (a végső koncepció szerint ide kerül az ideiglenesen a Herczel szanatóriumba elhelyezett intézményirányítás). Az új épület tisztán a múzeumi működésnek ad teret: a legfontosabb közönségkapcsolat terei (látogatói bejárat, múzeumshop, kávézó), a programok fő helyszíne, a művészetpedagógia és a workshopok, a Space box kerülnek az újonnan létrehozott épületegyüttesbe.

Kert és épület összefonódása.
Az Építészet Ligetébe tervezett szabadtérépítészeti elemek célja az intézmények integrálása a városi szövetbe. A városi közegben fás zöldfolyosóként megjelenő Városliget fasor felőli telekre bevezető gyalogosbejárati rész az épületek közé beúszó növényzettel jelöli ki a telek “liget"-szerűségét. A Bajza utcai bejárat az épületek, a kültéri installációs felület és a zöld növényzet közötti harmóniát célozza, jelezve a telek “városi-kert" jellegét. A két, identitásában eltérő közönségforgalmi bejárat célja, hogy a telken belüli intézmények és élményszerű elemek minden potencionális használói réteg igényeire megfelelő választ adjanak. A múzeum látogatói, a bérirodák munkavállalói, az átközlekedő gyalogosok és a környéken élők minőségi használati igényeinek kielégítése egyaránt hozzátartozik az Építészet Ligete külső tereinek kialakításához.

Korok és történetek találkozása.
Az Építészet Ligetében több kor épített lenyomata találkozik: a meglévő Grünwald és Herczel szanatóriumépületek a századforduló építészetét, a Walter Rózsi villa a 30-as éveket, a 6-7-es épületek a későmodern kort képviselik. Ebben a rendszerben képzeljük el az általunk javasolt, új, XXI. századi múzeumot. Tiszteletben tartva az előző korok épített emlékeit, a meglévő épületek átalakításánál a funkcionálisan indokolt változtatásokra teszünk javaslatot úgy, hogy egységesebb, fenntarthatóbb és a környezetébe jobban illeszkedő építészeti egység szülessen meg a telken.

Grünwald: szállás és étterem.
A telken található sarokhelyzete miatt a Grünwald szanatórium épülete a legkedvezőbb városi szempontból. Olyan funkciókat helyeztünk el az épületben (étterem, ideiglenes kiállítótér, klubhelyiség, szállás), melyek gyakorlatilg bárki számára használhatók. Terveink szerint a szanatórium - a hozzá toldott, majd elbontott kórház miatt - csak homlokzati felújításon esik át, melynek célja az eredeti nyíláskiosztás visszaállítása (és így a homlokzati raszter szimmetriájának megidézése) kortárs nyílászáró-szerkezeti megoldásokkal. A város felé nyitott étterem terasza a Városliget fasori épületszárny előtt kap helyet. A terepszintről könnyen megközelíthető terek az ideiglenes kiállítótér és rendezvényhelyszín helyiségei. A tárlatok megvalósításához szükséges nagy belmagasságot a földszinti, nyugati épületszárny padlófödémének kibontásával oldjuk meg, mely következtében a kertből is akadálymentesen közelíthető meg az intézmény. Az épület első, második és harmadik szintjén magas minőségű hotelszobákat és apartmanokat alakítunk ki azok számára, akik több napra érkeznek a városrészbe.

Herczel: könyvtár, könyvesbolt és iroda.
A Herczel szanatórium a szakmának és a vizuális kultúra iránt érdeklődő nagyközönségnek szól: a könyvtár és könyvesbolt a mélyebb tudásszerzést, a bérirodák és coworking terek a szakmai pezsgést tudják erősíteni. Az alagsorba kerülnek a könyvtári raktározás terei, illetve a gépészeti, kiszolgáló terek, de innen közelíthető meg az épület akadálymentesen is (a külső térszinti kapcsolat miatt). A magasföldszint a coworking és a könyvesbolt szintje. A coworking-bériridai funkció megjelenik az első emeleten is. Koncepciónk szerint az ütemezhetőség miatt, amíg a második ütemben megvalósuló 6-7-es épületek felújítása nem történik meg, a Herczel szanatórium épületébe (a coworking és bériroda tereinek terhére) kerül az intézményirányítás irodái. A második és harmadik szint a könyvtár funkciót szolgálják ki. A belső elrendezés nagyvonalúbbá tétele érdekében a két szint közötti födémet részben elbontjuk, így a legfelsőbb szint galériává alakul, mely során a könyvtárban eltöltött idő élménye tovább növelhető. Az eredeti épület kiegészítéseként a szocializmus időszaka alatt megtörtént tetőtérbeépítés nem felel meg a jelenlegi hőtechnikai követelményeknek, ezért új szerkezeti burok kialakítását javasoljuk. A hozzáépítés nyílásainak parapetjét kibonjuk, és olyan kortárs eszközzel megvalósított új térbővítést javaslunk, mely a funkciónak is jobb befoglaló keretet tud biztosítani. A bővítés építészeti hozzáállásában az új épület karakteréhez igazodik, üveg homlokzati falán derengő fény segíti a tér természetes megvilágítását.

6-7-es épületek: irodák, raktárak, kávézó.
A 6-7-es épületekbe az Építészet Ligetébe kerülő szakmai intézmények (Magyar Építészeti Múzeum és a Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ) raktárai, a műtárgyakhoz kapcsolódó restaurációs feladatok, valamint a bérirodák helyiségei költöznek (a végső koncepció szerint ide kerülnek az ideiglenesen a Herczel szanatóriumba elhelyezett intézményirányítás irodái). A 6-os épület első négy szintjén (földszint, 1., 2., 3., 4. szint) a beköltöző cégek tudnak asztalt és helyiségeket bérelni, az ötödik és a hatodik szintre kerülnek MÉM-MDK különböző osztályai. A legfelső szinten egy kávézó-étterem is helyet kap, ahonnan kiváló rálátás nyílik az egész fejlesztésre, a kialakuló belső és külső terek reprezentációs célt is ki tudnak szolgálni. A 7-es épületet a levéltáraknak és raktáraknak tartottuk fenn. A funkcionális szétválasztás a homlokzaton is megjelenik, ahol az energetikai korszerűsítés miatt teljesen új rendszert képzelünk el, melyet az épület tartószerkezetére szerelnek fel: a 6-os irodai épületre üveghomlokzat kerül, mely nemcsak több természetes fényt enged be, hanem a mögötte meglévő-megmaradó tartószerkezetet is láthatóvá teszi. A 7-es épület raktározási funkciói nem igényelnek természetes fényt, ezért a meglévő homlokzati rendszer újrafelhasználását és kiegészítését javasoljuk, zárt kubusos jelleggel.

Új központi épület: több, mint múzeum.
Az új múzeumépület tervezésekor figyelembe vettük a telken kialakult pavilonos, meglévő struktúrát. A három zártabb kubust a közönségfogadás átriumépület-szerű megérkező (látogatói bejárat és előcsarnok) köti össze. Ebből a térből egyértelműen, értelmezhetően elérhetőek a többszintes kiállítás, a galériás előadótér/ideiglenes kiállítótér, a Space box és a múzeumpedagógia terei. A látogatók kiszolgálására múzeumshop és vendéglő állnak rendelkezésre, mely szintén egyértelműen elérhető a látogatói bejárat teréből. Az új múzeumba kerültek a kiállítási installáláshoz (kurátor, grafikus, beszerzés stb.) és a múzeumpedagógiához szükséges szakmai feladatokat ellátó személyzet irodái. Az egyes kiállítási elemek ideiglenes tárolása és onnan a megfelelő helyre szállítása a mélygarázsból tud megtörténni. Az új épület alapozása és így a pinceszinti tartófalai, vasbeton mélyalapozással készülnek. A fenntarthatóság jegyében a terepszint fölötti tartószerkezetek mérnöki faszerkezetek (CLT és GLT panelek). A külső burkolat szerelt kerámia burkolat, mely az épület téli lehűlését és nyári túlzott felmelegedését akadályozza meg. A zárófödém shed- tetői a szórt fényt engedik át, és segítik a természetes szellőzést.

Utószó.
A pályázat elején pár alapelvet rögzítettünk arról, hogy mi milyen intézmény létrehozásán szeretnénk dolgozni - a kiadott pályázati anyagok részletes megismerése után, az volt a megérzésünk, hogy ezen gondolatok, sok helyen találkoznak a kiírói szándékkal és hozzáállással. Számunkra a tervezés és koncepcióalkotás során fontos volt, hogy az Építészet Ligetébe kerülő új intézmények egy olyan összetett, sok tudományágat megmozgató programkínálattal rendelkezzenek, amelyeken holisztikusan lehet szemlélni a magyarországi, a közép-kelet európai és a nemzetközi színtéren történő vizuális kulturális folyamatokat. Hiszen ahhoz, hogy magasabb minőségű épített környezet, szerethetőbb és fenntarthatóbb városi közeg, ezáltal jobban, értelmesebben használható terek jöjjenek létre, több oldalról kell megmutatni a terek és vizuális képződmények létrehozásának bonyolult rendszerét. A funkcionális egységek átbeszélése, megvitatása után arra jutottunk, hogy  hozzánk legközelebb egy olyan Építészet Ligete állna, mely az építészet, a tájépítészet, az urbanisztika, a belsőépítészet, az építés mikéntje, az építőipari folyamatok és az építéstörténeti kutatások vizsgálatába a természettudományokat és a társadalomtudományokat is szorosan bevonja, az eredményeket nemzetközi kontextusban értelmezi.

Mi a pályázati anyagunkban az egyetemi tudást ötvöztük a piaci-tervezői és a tudományos (és persze eddigi) tapasztalatainkkal, nem elfeledve, hogy az okosan, kulturáltan kommunikáló vizualitás, minden esetben szép épített környezetet és jobban élhető településeket eredményez. Ebben nagy szerepe kell, hogy legyen a fiatalokat támogató, sok gondolatot meghallgató, a vitákat elősegítő (hiszen mi is vitáztunk – százszor – hajnalig!) szakmai közegnek. Számos beszélgetés során arra jutottunk, hogy a szakmai közeg továbbfejlesztése a múzeumi projekttel párhuzamosan kell megvalósítani, mely egy “nem látható, külön intézményi lábat" jelenthet az Építészet Ligetében. Az általunk tervezett épületek ehhez a diskurzushoz csatlakoznak; ahhoz, amely arról szól, hogy mit kezdünk az újjal, a régivel, a modernnel vagy éppen az idők során átalakított épülettel. Végezetül minden fiatal építészt szeretnénk biztatni a szakmai szerepvállalásra és arra, hogy bátran mondja el véleményét az épített környezetünkről - akár úgy, hogy elindul egy pályázaton!

Untitled_01

A bírálóbizottság értékelése:

Építészeti értékei, átgondolt megoldásai és flexibilitása okán a tervet a Bírálóbizottság rangsorolás nélküli díjazásban részesítette.

A terv három, földszintes lepényépülettel összefogott kubusba szervezi a főépület funkcióit. A három kubus alapterülete azonos, a befoglaló tömeg közel azonos. A mélygarázst a Bajza utca felől vezeti be, megtartja a kiszolgáló utat. A főbejárathoz a Bajza utca és a Városligeti fasor felől is el lehet jutni; a kubusok között, a tér közepén található.

A főépület bejárata a Városligeti fasor felé néz; innen egyenesen az átriumos előcsarnokba jutni. Ebből nyílik a három kubus, az egyikben az állandó kiállítótérrel, a másikban, közvetlenül külső kapcsolattal a Space Box és a múzeumpedagógiai helyiségek, a harmadikban pedig a múzeumi bolt és a kávézó kapott helyet a földszinten. Utóbbi feljebb az időszaki kiállításnak ad teret. A terek elrendezése logikus, jól követhető. Kevéssé előnyös, de javítható a ruhatár a pinceszinten, a restaurátorműhelyek a -2 szinten történő elhelyezése. A két pinceszinten alapvetően kiszolgáló helyiségek, háttérfunkciók kaptak helyet. A 2. emelet magasságában a lepényépületre zöldtető ül rá.

Egyike azoknak a terveknek, amely számolt a két ütemben történő megvalósítás lehetőségével. A Herczel-szanatóriumban könyvtár, könyvesbolt, valamint rövid távon az intézményvezetés irodái, hosszú távon bériroda- és coworking-terek nyílnak. A Grünwald-szanatóriumba étterem, ideiglenes kiállítótér, klubhelyiség, szállásfunkciók kerülnének. A 6-os és 7-es épületbe raktárak, restaurátorhelyiségek és a múzeumi irodák kerülnének.

A funkcionalitás, az elrendezés, az üzemeltethetőség szempontjából egyértelműen a legjobban megoldott pályamunka. A téglaruha alatt faszerkezetű épület rejlik, ez a fenntartható építészet melletti erős állásfoglalás, Magyarországon meghatározó, jelképértékű gesztusnak tekinthető. A külső terekkel is alaposan foglalkozik. Építészeti hangvétele visszafogott, de méltó a közintézményi funkcióhoz.

Szerk.: Pleskovics Viola