Közélet, hírek

Építészettörténet oktatás ma — a MOME-n

2010.04.22. 14:37

A BME Éptört tanszék 140 éves jubileuma keretében rendezett "Az építészettörténet oktatásáról" c. szimpóziumon Sólymos Sándor Ferkai Andrással a MOME éptört kurzusait mutatták be. Sólymos Sándor: "ma nem lenne értelme valamiféle teleologikus (céloksági) fejlődés-történeti dramaturgiában interpretálni az európai építészet egyes fejezeteit, mert a fejlődés és haladás mozzanata modernizációs vagy politikai ideológiák származékaként került korábban is a történelmi interpretációba."

A BME Éptört tanszék 140 éves jubileuma keretében rendezett "Az építészettörténet oktatásáról" c. szimpóziumon Sólymos Sándor - Ferkai Andrással - a MOME éptört kurzusait mutatták be. Az alábbiakban Sólymos Sándor írása a MOME két kurzusáról. Hat képzési hely oktatói részvételével a szimpóziumra 2010. április 20-án a BME Oktatói Klubjában került sor, dr. Simon Mariann szervezésében és vezetésével. [aszerk.]

 


 

A Bolognai rendszerű oktatás BA szintjének „Szaktörténet" néven futó építészettörténet kurzusa két szemeszterben folyik. Szemeszterenként 15-15 előadás (60 óra). Előadó: Sólymos Sándor Dr. Habil. Ybl díjas építész, tanszékvezető, egyetemi docens, MKE

A tantárgy feladata az építészeti jelenségek, és a róluk szóló vélekedések közötti eligazodás képességének/szemléletének megszerzése. Az általános vizuális/építészeti műveltség tágítása, az élmény-feldolgozás, véleményalkotás, elemzés módszertanának megismerése. A stúdium a történetiség módszertani elvét alapul véve Európa és a világ fontos térségeinek építészetét tárgyalja, s az itt érvényesülő különféle kulturális hatásokat és vizuális mintákat ismerteti. Leírja azokat a folyamatokat, amelyek az építészeti karakterű környezeti megnyilvánulások kulturális hátterében és a megnyilvánulásokról szóló vélekedések mögött feltételezhetők. A tárgy művészettörténettel és a kultúrtörténettel összefüggésben dolgozza fel az építészettel kapcsolatos ismereteket a korai középkortól a 20. századig.

A kurzus tematikája és tartalma nem a klasszikus értelemben vett építészettörténet. Ennek négy-öt főbb módszertani megfontolás adja a magyarázatát.

Ma nem lehet, nem kell a 19 – 20. század történelem-eszményeihez igazodó szaktörténetet írni, tanítani – ez korszerűtlen és szükségtelen is lenne. Ma nem lenne értelme valamiféle teleologikus (céloksági) fejlődés-történeti, haladási, vagy tökéletesedési dramaturgiában interpretálni az európai építészet egyes fejezeteit, mert a „fejlődés" és „haladás" mozzanata modernizációs vagy politikai ideológiák származékaként került korábban is a történelmi interpretációba. Az interpretáció legfontosabb módszertani alapelve annak belátása, hogy más a dolgok „megtörténés"-ének és más az arról való „beszéd"-nek a logikája. Más az egykor volt kulturális jelenségek kapcsolatainak a természete, mint az ellenőrizhető, tanítható, forráskritikai értelemben korrekt interpretációs szerkezet természete. Az előadásfolyam kronologikus, de nem teleologikus. Módszeres, de nem doktriner. A bemutatott folyamatokban törések, szakadások is vannak. Ezek a Thomas Kuhn-i értelemben vett (Structure of Scientific Revolutions, 1962) paradigmaváltások. A korai középkortól a 19.-20. század fordulójáig több jelentős ilyen paradigmaváltás mutatható ki, mikor a közgondolkodás – a normatív értékek fundamentuma – jelentősen változott meg. Ezek megértése és elmagyarázása szükségképp új interpretációs szerkezet és módszertan bevezetését feltételezi.

Az előadások két féléven keresztül folynak, az 1.-2. félév végén kollokviummal zárulnak. Az I. szemeszter a kora középkortól a reneszánsz végéig mutatja be az építészeti jelenségeket és azok kulturális hátterét. A II. szemeszter a barokk kulturálisan offenzív modorát és a 18.-19. század historizmusának és akadémizmusának merőben új jelenségeit mutatja be.

Az előadásokon egy-egy térség, kor kultúrtörténeti összefüggéseit megvilágító rövid bevezető után digitalizált képek, videó-bejátszások segítségével mutatjuk be egy korszak és térség építészetének főbb emlékeit, jellegzetes feladatait és ezek megvalósult változatait, a képekhez kommentárok, elemzések társulnak. A magyarázatok történeti, kulturális, gazdasági, társadalmi, művészeti ismeretek és összefüggések interdiszciplináris bemutatására törekszenek, melyekből kiderülhet, hogy a mindenkor/mindenhol megélt világ megművelésére alkalmazott eszközök és módszerek hogyan függenek össze a világ vizuális megjelenésével, a civilizáció arculatával.

A kurzus során tárgyalt főbb témakörök:
Első szemeszter:

Az építészet szimbolikus nyelve, jelentéstana és ikonológiája-I.
A korai középkor kulturális folyamatainak és térségeinek ismertetése
A romanika építészete - térségei, szerkezetei és alaktana, mesterei
A gótika építészete - térségei, szerkezetei és alaktana, mesterei
A reneszánsz építészete - térségei, szerkezetei és alaktana, mesterei

Második szemeszter:

A barokk építészete - térségei, szerkezetei és alaktana, mesterei
A klasszicizmus építészete - térségei, szerkezetei és alaktana, mesterei
A romanticizmus építészete - térségei, szerkezetei és alaktana, mesterei
Az eklekticizmus építészete - térségei, szerkezetei és alaktana, mesterei
Mérnöki tendenciák és újítások Európában és az USA-ban (pl. Chicago School)
Art Nouveau, Jugendstil, Szecesszió, térségi változatok, mesterek
Az építészet szimbolikus nyelve, jelentéstana és ikonológiája-II.

Ennek a 60 órás kurzusnak az ismereti alapjain, de nem közvetlen okozataként később a harmadéves hallgatóknak kortárs-építészeti elemző, módszertani szemesztert kínálunk. A kurzus tematikája a 20. század második felének építészetét mutatja be áttekintő szerkezetben. Itt már nem kronologikus a tárgyalásmód, hanem kulturális minták, szemléleti, módszertani halmazok, régiók, trendek, áramlatok szerint rendezett előadásokat kapnak a hallgatók.

A kurzus során tárgyalt főbb témakörök:

Az ARCHIGRAM csoport és a FUTURE SYSTEMS építészeti utópiái. A késő-modern avantgárd, a technikai utópiák, és az optimista jövőkép.

A POSZTMODERN áttekintése Jencks, Venturi, Graves, Meier, Stirling, Rossi. Az amerikai és az európai sztárkultusz, a kettős kód és a manierizálódás.

A „HIGH-TECH" építészet átfordulása „ECO-TECH" építészetbe. Fuller, Foster. Az önfeledt csúcstechnika és a környezettudatos technológiák építészete.

A DEKONSTRUKCIÓ filozófiája Tschumi, Eisenman, Coop Himmelb(l)au. A dekonstrukció sztárkultusza Libeskind, Gehry, Hadid, és hirtelen vége (09.11.)

A KONCEPTUALISTA és a MINIMALISTA építészet (purizmus/reduktívizmus). Elfordulás a posztmoderntől, regionalizmus, kritikai regionalizmus.

Új építészeti trendek a dekonstrukció után. Miért lett a kaosz-metaforából bio metafora? ORGANO-, BIO-, RIZO-, és NANO-MORFIA, FRACTAL és EMERGENCIA

 

Sólymos Sándor
Dr. Habil. Egy. Doc.
Tanszékvezető, Művészetelméleti Tanszék,
Magyar Képzőművészeti Egyetem

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Irodaépület

VISION TOWERS IRODAHÁZ // Egy hely + Építészfórum

2020.10.14. 15:17
00:03:53

A Váci úti irodafolyosó nyitányaként a Dózsa György út és Dráva utcák kereszteződésében 2015-óta egy új, karakteres épület áll. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának új helyszíne a 3h Építésziroda által tervezett Vision Towers irodaház.

A Váci úti irodafolyosó nyitányaként a Dózsa György út és Dráva utcák kereszteződésében 2015-óta egy új, karakteres épület áll. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának új helyszíne a 3h Építésziroda által tervezett Vision Towers irodaház.

Épületek/Ipari és kereskedelmi épület

TRANZIT ART CAFÉ // Egy hely + Építészfórum

2020.09.30. 19:04
00:06:46

Farkasfog? Lepkeszárny? Milyen alakja van a XI. kerületi Bukarest utcában lévő volt buszpályaudvar tetőrendszerének? Az Egy Hely következő állomása a Tranzit Art Café, amelynek eredeti épületét 1963-ban tervezte Félix Vilmos (Uvaterv).

A buszpályaudvart az éppen akkoriban lendületesen fejlődő budai városrész és az Érd környéki települések között ingázó emberek számára tervezték, és nagy forgalmat bonyolított. A világ változott: csuklós Ikaruszok már nem kanyarodnak arra, a pályaudvar bezárt, majd 2005-ben Borsay Attila építész vezetésével ez a hely is átalakult. A hajdani utasváró mára kultikus terében és a könnyed betontetők alatt egy nyári este italt kortyolgatva bárki maga is elmerenghet a nagy kérdésen: akkor tehát farkasfog vagy lepkeszárny?

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában tehát egy kis budapesti várostörténettel és egy izgalmas épülettel ismerkedünk meg.

A videósorozat megvalósítást az NKA támogatja.

Farkasfog? Lepkeszárny? Milyen alakja van a XI. kerületi Bukarest utcában lévő volt buszpályaudvar tetőrendszerének? Az Egy Hely következő állomása a Tranzit Art Café, amelynek eredeti épületét 1963-ban tervezte Félix Vilmos (Uvaterv).

A buszpályaudvart az éppen akkoriban lendületesen fejlődő budai városrész és az Érd környéki települések között ingázó emberek számára tervezték, és nagy forgalmat bonyolított. A világ változott: csuklós Ikaruszok már nem kanyarodnak arra, a pályaudvar bezárt, majd 2005-ben Borsay Attila építész vezetésével ez a hely is átalakult. A hajdani utasváró mára kultikus terében és a könnyed betontetők alatt egy nyári este italt kortyolgatva bárki maga is elmerenghet a nagy kérdésen: akkor tehát farkasfog vagy lepkeszárny?

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában tehát egy kis budapesti várostörténettel és egy izgalmas épülettel ismerkedünk meg.

A videósorozat megvalósítást az NKA támogatja.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk