Közélet, hírek

Építészettörténet oktatás ma — a MOME-n

2010.04.22. 14:37

A BME Éptört tanszék 140 éves jubileuma keretében rendezett "Az építészettörténet oktatásáról" c. szimpóziumon Sólymos Sándor Ferkai Andrással a MOME éptört kurzusait mutatták be. Sólymos Sándor: "ma nem lenne értelme valamiféle teleologikus (céloksági) fejlődés-történeti dramaturgiában interpretálni az európai építészet egyes fejezeteit, mert a fejlődés és haladás mozzanata modernizációs vagy politikai ideológiák származékaként került korábban is a történelmi interpretációba."

A BME Éptört tanszék 140 éves jubileuma keretében rendezett "Az építészettörténet oktatásáról" c. szimpóziumon Sólymos Sándor - Ferkai Andrással - a MOME éptört kurzusait mutatták be. Az alábbiakban Sólymos Sándor írása a MOME két kurzusáról. Hat képzési hely oktatói részvételével a szimpóziumra 2010. április 20-án a BME Oktatói Klubjában került sor, dr. Simon Mariann szervezésében és vezetésével. [aszerk.]

 


 

A Bolognai rendszerű oktatás BA szintjének „Szaktörténet" néven futó építészettörténet kurzusa két szemeszterben folyik. Szemeszterenként 15-15 előadás (60 óra). Előadó: Sólymos Sándor Dr. Habil. Ybl díjas építész, tanszékvezető, egyetemi docens, MKE

A tantárgy feladata az építészeti jelenségek, és a róluk szóló vélekedések közötti eligazodás képességének/szemléletének megszerzése. Az általános vizuális/építészeti műveltség tágítása, az élmény-feldolgozás, véleményalkotás, elemzés módszertanának megismerése. A stúdium a történetiség módszertani elvét alapul véve Európa és a világ fontos térségeinek építészetét tárgyalja, s az itt érvényesülő különféle kulturális hatásokat és vizuális mintákat ismerteti. Leírja azokat a folyamatokat, amelyek az építészeti karakterű környezeti megnyilvánulások kulturális hátterében és a megnyilvánulásokról szóló vélekedések mögött feltételezhetők. A tárgy művészettörténettel és a kultúrtörténettel összefüggésben dolgozza fel az építészettel kapcsolatos ismereteket a korai középkortól a 20. századig.

A kurzus tematikája és tartalma nem a klasszikus értelemben vett építészettörténet. Ennek négy-öt főbb módszertani megfontolás adja a magyarázatát.

Ma nem lehet, nem kell a 19 – 20. század történelem-eszményeihez igazodó szaktörténetet írni, tanítani – ez korszerűtlen és szükségtelen is lenne. Ma nem lenne értelme valamiféle teleologikus (céloksági) fejlődés-történeti, haladási, vagy tökéletesedési dramaturgiában interpretálni az európai építészet egyes fejezeteit, mert a „fejlődés" és „haladás" mozzanata modernizációs vagy politikai ideológiák származékaként került korábban is a történelmi interpretációba. Az interpretáció legfontosabb módszertani alapelve annak belátása, hogy más a dolgok „megtörténés"-ének és más az arról való „beszéd"-nek a logikája. Más az egykor volt kulturális jelenségek kapcsolatainak a természete, mint az ellenőrizhető, tanítható, forráskritikai értelemben korrekt interpretációs szerkezet természete. Az előadásfolyam kronologikus, de nem teleologikus. Módszeres, de nem doktriner. A bemutatott folyamatokban törések, szakadások is vannak. Ezek a Thomas Kuhn-i értelemben vett (Structure of Scientific Revolutions, 1962) paradigmaváltások. A korai középkortól a 19.-20. század fordulójáig több jelentős ilyen paradigmaváltás mutatható ki, mikor a közgondolkodás – a normatív értékek fundamentuma – jelentősen változott meg. Ezek megértése és elmagyarázása szükségképp új interpretációs szerkezet és módszertan bevezetését feltételezi.

Az előadások két féléven keresztül folynak, az 1.-2. félév végén kollokviummal zárulnak. Az I. szemeszter a kora középkortól a reneszánsz végéig mutatja be az építészeti jelenségeket és azok kulturális hátterét. A II. szemeszter a barokk kulturálisan offenzív modorát és a 18.-19. század historizmusának és akadémizmusának merőben új jelenségeit mutatja be.

Az előadásokon egy-egy térség, kor kultúrtörténeti összefüggéseit megvilágító rövid bevezető után digitalizált képek, videó-bejátszások segítségével mutatjuk be egy korszak és térség építészetének főbb emlékeit, jellegzetes feladatait és ezek megvalósult változatait, a képekhez kommentárok, elemzések társulnak. A magyarázatok történeti, kulturális, gazdasági, társadalmi, művészeti ismeretek és összefüggések interdiszciplináris bemutatására törekszenek, melyekből kiderülhet, hogy a mindenkor/mindenhol megélt világ megművelésére alkalmazott eszközök és módszerek hogyan függenek össze a világ vizuális megjelenésével, a civilizáció arculatával.

A kurzus során tárgyalt főbb témakörök:
Első szemeszter:

Az építészet szimbolikus nyelve, jelentéstana és ikonológiája-I.
A korai középkor kulturális folyamatainak és térségeinek ismertetése
A romanika építészete - térségei, szerkezetei és alaktana, mesterei
A gótika építészete - térségei, szerkezetei és alaktana, mesterei
A reneszánsz építészete - térségei, szerkezetei és alaktana, mesterei

Második szemeszter:

A barokk építészete - térségei, szerkezetei és alaktana, mesterei
A klasszicizmus építészete - térségei, szerkezetei és alaktana, mesterei
A romanticizmus építészete - térségei, szerkezetei és alaktana, mesterei
Az eklekticizmus építészete - térségei, szerkezetei és alaktana, mesterei
Mérnöki tendenciák és újítások Európában és az USA-ban (pl. Chicago School)
Art Nouveau, Jugendstil, Szecesszió, térségi változatok, mesterek
Az építészet szimbolikus nyelve, jelentéstana és ikonológiája-II.

Ennek a 60 órás kurzusnak az ismereti alapjain, de nem közvetlen okozataként később a harmadéves hallgatóknak kortárs-építészeti elemző, módszertani szemesztert kínálunk. A kurzus tematikája a 20. század második felének építészetét mutatja be áttekintő szerkezetben. Itt már nem kronologikus a tárgyalásmód, hanem kulturális minták, szemléleti, módszertani halmazok, régiók, trendek, áramlatok szerint rendezett előadásokat kapnak a hallgatók.

A kurzus során tárgyalt főbb témakörök:

Az ARCHIGRAM csoport és a FUTURE SYSTEMS építészeti utópiái. A késő-modern avantgárd, a technikai utópiák, és az optimista jövőkép.

A POSZTMODERN áttekintése Jencks, Venturi, Graves, Meier, Stirling, Rossi. Az amerikai és az európai sztárkultusz, a kettős kód és a manierizálódás.

A „HIGH-TECH" építészet átfordulása „ECO-TECH" építészetbe. Fuller, Foster. Az önfeledt csúcstechnika és a környezettudatos technológiák építészete.

A DEKONSTRUKCIÓ filozófiája Tschumi, Eisenman, Coop Himmelb(l)au. A dekonstrukció sztárkultusza Libeskind, Gehry, Hadid, és hirtelen vége (09.11.)

A KONCEPTUALISTA és a MINIMALISTA építészet (purizmus/reduktívizmus). Elfordulás a posztmoderntől, regionalizmus, kritikai regionalizmus.

Új építészeti trendek a dekonstrukció után. Miért lett a kaosz-metaforából bio metafora? ORGANO-, BIO-, RIZO-, és NANO-MORFIA, FRACTAL és EMERGENCIA

 

Sólymos Sándor
Dr. Habil. Egy. Doc.
Tanszékvezető, Művészetelméleti Tanszék,
Magyar Képzőművészeti Egyetem

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Épületek/Középület

SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUM // Egy hely + Építészfórum

2021.01.06. 17:41
00:08:06

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő része a budapesti Szépművészeti Múzeum 114 éves épületét mutatja be. Kiváló alkalom, hogy a pandémia miatt zárva tartó múzeum tereit virtuálisan is megcsodálhassuk. Így mikor következőnek ott járunk, olyan részletekre is rácsodálkozhatunk, melyek ezidáig elkerülhették figyelmünket.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő része a budapesti Szépművészeti Múzeum 114 éves épületét mutatja be. Kiváló alkalom, hogy a pandémia miatt zárva tartó múzeum tereit virtuálisan is megcsodálhassuk. Így mikor következőnek ott járunk, olyan részletekre is rácsodálkozhatunk, melyek ezidáig elkerülhették figyelmünket.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk