Közélet, hírek

Építészettörténet oktatás ma - Debrecenben

1/1

?>
1/1

Építészettörténet oktatás ma - Debrecenben
Közélet, hírek

Építészettörténet oktatás ma - Debrecenben

2010.05.03. 11:39

Cikkinfó

Szerzők:
Gerle János (1947-2012)

Földrajzi hely:
Debrecen, Magyarország

Vélemények:
22

Dosszié:

A BME Éptört tanszék 140 éves jubileuma keretében rendezett "Az építészettörténet oktatásáról" c. szimpóziumon hat képzési hely oktatói mutatták be éptört kurzusaikat. Az alábbiakban Gerle János írása olvasható a debreceni oktatásról.

A BME Éptört tanszék 140 éves jubileuma keretében rendezett "Az építészettörténet oktatásáról" c. szimpóziumon hat képzési hely oktatói mutatták be éptört kurzusaikat. Az alábbiakban Gerle János írása olvasható a debreceni oktatásról. A szimpóziumra 2010. április 20-án a BME Oktatói Klubjában került sor, dr. Simon Mariann szervezésében és vezetésével. [a szerk.]


A győri Széchenyi István Egyetemhez hasonlóan a debreceni építészoktatás is technikumból, felsőfokú technikumból, főiskolából alakult egyetemi szintű képzéssé, az MSC idén szeptemberben indul az első BSC-t végzett hallgatók részére. Én 2005-ben kerültem Debrecenbe, hogy éptörtöt tanítsak, a korábbi tanítás elsősorban Mikolás Tibor előadásaira épült, aki most is ad saját diaanyagára és élményeire támaszkodó órákat.

A helyzet abszurd, évfolyamonként kb. 80 hallgató számára adunk elő tulajdonképpen ketten: mellettem éptört tanítással foglalkozik a doktori képzést végző Kántor Anita és ezt egészíti ki alkalmanként a népi építészet és műemlékvédelem avatott szakértője, Pataky Emőke. A BSC képzésben megjelenő egy féléves építészetelmélet tárgyat Wesselényi-Garay Andor és én adtuk elő eddig, nekem van egy szabadon választható, egy féléves organikus építészet tantárgyam. Az építészettörténet négy féléves tárgy, amely a kezdetektől napjainkig tekinti át a témát, félévenként kollokviummal, végén szigorlattal. Egy fél éven át hallgatnak művészettörténetet a diákok. (A levelező tagozat összesen húsz órányi éptört tanításának nevetséges voltáról nem érdemes szólni részletesebben.)

Egyfelől van tehát egy igen szűk oktatói keresztmetszet, 2005-ben még egy órával jártam a hallgatók előtt néhány általam jól ismert korszak kivételével (az, hogy szakértője vagyok egyes korszakoknak, a teljes éptört oktatására önmagától nem képesít), nem hiszem, hogy az építészettörténet teljes témakörének átadása egyszemélyes feladatként jól vállalható, kivéve, ha éppen ezt a feladatot volt alkalma valakinek saját módszere szerint megoldani, ha volt/van lehetősége a saját építészettörténet-elmélet kidolgozására.

Másfelől azonban szembesülnöm kellett a hallgatói ismeretek katasztrofális állapotával. Sem történelmi, sem kultúrtörténeti, sem földrajzi, sem művészettörténeti ismeretekre támaszkodni nem tudok, azok híján semmilyen összefüggésbe nem kerülnek az építészettörténeti fogalmak. Hogy extrém példákat mondjak, hogy milyen vallásúak a törökök, hogy azonos földrészen van-e Bizánc és Konstantinápoly, hogy mi történt annak idején Jeruzsálemben, hogy Mátyás király uralkodott-e előbb vagy Szent István, ezek mindennapos rejtélyek. Erre tehát sem az egyszemélyes, önálló koncepció, sem a leghagyományosabb iskolás oktatás nem tud felépülni.

A harmadik probléma a kredites rendszerű oktatás és a bolognai módszer bevezetése által okozott zűrzavar. A tantárgyak összehangolása, egymásra vonatkoztatása, a két lépcső egymásra épülése esetén például az építészettörténet finomítása megoldatlan. Jelenleg a BSC képzés ad építészettörténeti alapismereteket, az MSC ennek felépítését nem folytatja tovább, hiszen eljutottunk a saját korunkig, gyorsabban, mint jó lenne, de kérdés, hogy milyen mértékig tudja majd ezt az alapot felhasználni. Meggyőződésem, hogy az építészképzésnek a bontatlan oktatás felel meg, emellett lehetne alacsonyabb szintű, más célú képzést indítani, más tantárgyi felépítéssel, ahonnan megfelelő különbözetikkel át lehet kerülni az építész szak valamely szintjére.

Az oktatásban a fenti feltételek figyelembe vételével a célom az épített örökség iránti érzékenység felkeltése, annak a képességnek a kialakítása, hogy egy épület egyáltalán érdeklődést váltson ki a hallgatóban, és képes legyen a látottakból valamilyen korra, stílusra, történelmi összefüggésre - és mai tanulságra - következtetni. Ehhez nagyon sok vizuális információt adok, kommentálva a képeket. A vizsgán egy-egy különösen jelentős alkotó vagy alkotás ismeretét várom el, egyébként a képi felismerést-ráismerést értékelem, amit Pogány Frigyes tanár úr vizsgáin lestem el. Vizsgafeltétel félévenként tíz darab otthoni rajz elkészítése, emellett gyakorlat címén most kezdtem rátérni a hallgatók önálló előadásainak megszervezésére, aminek révén egy-egy részlettéma ismertetése bővebben kerül bele a tananyagba (például korunk egy-egy építészének bemutatása), mint ahogy az általános menetbe belefér és remélhetően jobban meg is marad a személyes kapcsolatok miatt. (Amelyek egyébként túl lazák.) (Probléma az óralátogatás, ami nem kötelező, ha valamilyen ravaszsággal teszem mégis azzá, például gyakorlatnak nevezem órai rajzolással egybekötve, azzal nem tudom a hallgatók figyelmét az előadásra irányítani.)

A képzésen belül más oktatási anyagokhoz, formákhoz nem kötődő éptört-oktatás nem eredményes, legfeljebb mindig akad néhány lelkes, érdeklődő hallgató (5-8 százalék), de a tárgy maga a tervezéshez képest nagyon alacsonyrendű fontossággal bír a hallgatók szemében, holott a BSC képzés keretében a tervezővé válásra még nagyon kicsi az esély. Ez a kérdés azért okoz számomra problémát, mert látom, hogy rendkívüli műveletlenség és építészettörténeti kérdések iránti közöny mellett bontakoznak ki tehetséges tervezők, vagyis az a leglényegesebb momentum hiányzik az éptört oktatásból, hogy azoknak az érdeklődését keltse fel, és azoknak a szemléletét alakítsa, akik a maguk tervezői képességével ezeket az ismereteket a leginkább tudnák - nem csak a saját céljaikra - hasznosítani.

Gerle János

Vélemények (22)
schigeru
2010.05.26.
13:23

Pfff, ezek a mai fiatalok. Bezzeg a régiek…

Mr.D
2010.05.26.
16:23

@schigeru: vagy minden mai fiatallal van a baj, vagy az öregebbek nemképesek követni a változásokat :)

(őszintén megmondva, mindkettőnek látom lehetőségét)

tokaypeti
2010.05.25.
23:54

Azért az Andor órája is üde színfolt lehet a kronologikus éptört mellett. És Gerle Jánosé is az Andoré mellett. Mindkettőre szükség van szerintem. Mint ahogy a tervező építésznek is kell az épszerk és a statika tudás, ugyanúgy kellhet a szerkezetisnek a művelődéstörténeti háttér, a tervezési feladatok; de talán nem azonos mértékben és óraszámban.

Egyébként meg ha valaki túlzottan műszaki orientációjú, akkor lehet inkább építőmérnöknek kellett volna mennie. Ott nincs éptört, tervezés és humán tárgyak.

Az oktatásból szerintem főleg az elmúlt 20-30-40 év,ill.  a kortárs  építészet elméleti megértése  - amire fentebb is utaltak - marad ki , ami legalább akkora kérdés, mint a történelmi korszakok tanulmányozására fordított anyagmennyiség "redukálása".

Szi
2010.05.25.
10:37

Csak utólag olvastam el a soproni építészettörténet oktatásról szóló cikket. Érdemes elolvasni. Talán a debreceni oktatásnak is hasonló irányvonalat kellene követni.

Mr.D
2010.05.25.
19:09

@Szi: Én is csak most olvastam el a cikket az előttem lévő hozzászóló felhívására.

Idézet az Építészettröténet oktatás ma - Sopronban című cikkből:

"A nagy mennyiségű, lexikális anyag elsajátítása helyett Sopronban is leginkább a helyes, reális történelem- és szakmaszemlélet kialakítására összpontosítunk. A vizsgán a hallgatók felkészülésükhöz használhatják jegyzeteiket és könyveiket. A számonkérés lényege, hogy értik-e az összefüggéseket, folyamatában látják-e az építészetet és saját alkotó tevékenységüket be tudják-e illeszteni az építészettörténet tanulságait: arra, hogy az adott helyzetben hogyan viselkedik, hogyan reagál az építész. "

Valami ilyesmire próbáltam utalni, hogy lexikális anyag helyett összefüggésekben elegendő látni, úgy tudni reagálni ahogy egy építész reagálna.

 

Az viszont nem világos nekem, hogy a sopronban folyó építőművész oktatás az ugyan az-e mint az építész mérnök oktatás?

Szi
2010.05.25.
09:44

Megdöbbenve olvasom a hamarosan kollégákká váló hallgatók hozzáállását a szakmához tartozó építészettörténetről. Nem szabad elfelejtenünk, hogy egy örökölt épített környezetben élünk. Ha nem tudjuk, nem tanuljuk meg, hogy miért és hogyan alakult ki hogyan várhatjuk el, hogy értően építsük tovább, tudjunk hozzá illeszkedni, tudjunk egy kis pluszt adni hozzá. Szerintem ezért fontos nem csak felsőoktatási szinten a kulturális közegünk ismerete, aminek kikerülhetetlen része az építészettörténet. Aki nem tanulja meg ki volt Shakespeare az csak nézni fog bambán Rómeó és Júliára.

Szükséges a mai szerkezetek, építőanyagok, technológiák ismerete is, de nem kell ahhoz tervezőnek lenni, hogy kapcsolatba kerüljünk a munkánk során korábbi épületekkel. Az értékvédelemről már nem is szólok. Azt kellene a fejekbe beleverni, hogy mai világunk nem tud létezni az előttünk létezőtől. Hogyan várhatnánk el az utókortól, hogy megértse a jelenkori világunkat , a mi általunk adott válaszokat az adott feladatra, ha mi sem értjük az elődeinket?

Úgy látom először is gondolkodni kell megtanítani a mai generációt. Egyébként nem tudom, hogy az ilyen gondolkodású emberek hogyan látnak világot? Mondjuk elmegy Rómába és megnézi a futballstadiont két sör között, és bosszankodik hogy mennyi "romot" kell itt kerülgetni?

Őszinte részvétem az oktatóknak. Ne adják fel! 

marianna
2010.05.24.
06:30

Régi rögeszmém, hogy valószínűleg néhány évtizeden belül szét fog robbanni, vagy inkább szép lassan fel fog oldódni a jelenlegi oktatási struktúra. A tantárgyak szétválasztottságának megszüntetésére már ma is vannak törekvések. ( Nem csak a felsőbb szintű oktatásról beszélek. ) Másként nem tudom elképzelni a gyerekek érdeklődésének felkeltését - fenntartását, mint hogy egyféle kultúrtörténetet kellene tudni átadni. Mire gondolok? Ha pld. egy reneszánsz kori embert próbálunk megidézni, akkor pontosan tudni kell egyrészt időben elhelyezni, tudni kell, hogyan öltözködtek, mit ettek, hogyan zenéltek, milyen házakat építettek, egyáltalán hogyan gondolkodtak magukról és a környezetükről? Persze ez feltételezi azt az érdeklődést, ami a korábban élt emberek életére vonatkozik. Ha ez nincs meg, akkor nehéz ügy, de szerintem ez velünk született igény. Felkészült oktatók kellenek, ez tény. Apróságokon is elcsúszhat a dolog. Nemrég megnéztünk a feleségemmel egy balettfilmet, a Rómeó és Júlia Covent Garden - béli feldolgozását. Ugye Verona, gyönyörű reneszánsz ruhák, profi épületdíszletek, reneszánszot idéző táncmozdulatok. Ugyan néha belekeveredett néhány oroszos mozdulat, de jó, Prokofjev. Azonban a kriptában is görögkeleti Jézus - ábrázolások jelentek meg, ami kicsit már hiteltelenné tette a dolgot. Mégiscsak Veronában vagyunk. És ez a Királyi Balett társulata!

Szóval egyáltalán nem az akadémikus, dogmatikus építészettörténeti oktatás mellett vagyok, a tárgyi ismeret két pillanat alatt válik halott tudássá, ha nem vagyunk képesek úgy tekinteni rá, mint amit korábban élt " kollégáink " hoztak létre.

Imhotep kolléga egyébként orvos is volt. De ez már tényleg messze vezet...:) 

HI
2010.05.24.
12:40

@marianna:  

"egyféle kultúrtörténetet kellene tudni átadni"

Azt hiszem a lényegre utaltál. Nyilván nem a korosztályok közötti különbség, vagy a kiscsoportos oktatás a lényeg, hanem a dolgok összefüggéseiben való megismerése. Én azt gondolom, hogy az EGYETEM nem csak attól egyetem, hogy egy szakmát magasszinten oktat, hanem elsősorban attól, hogy egyetemleges gondolkodásra tanít és ehhez ad eszközöket. Van különbség, de igaz az, hogy akár humán, akár reál oldalról közelítünk meg valamit, mindig ugyanarra a hegyre megyünk fel.  Csak a figyelem felkeltése érdekében hivatkozhatnék Paul Klee-re ( http://members.iif.hu/visontay/ponticulus/rovatok/hidverok/klee.html), de József Attlla verseiben is nyomonkövethetők a természettudományi ismeretek hatása, vagy kortárs alkotóként megemlíthetném Konok Tamás munkáit előadásait és igy  tovább.

Én villamosmérnök hallgatóként kezdtem tanulmányaimat és a mai napig az ott kapott iránytűt használom: Simonyi Károly - A fizika kulturtörténete című munkáját. Nem a fizikán, hanem a szemléleten van a hangsúly. Hasonló jó kezdeményezés - igazolva a probléma létét - a "Ponticulus Hungaricus" (http://members.iif.hu/visontay/ponticulus/index.html ) -egyik kedvenc honlapom, ajánlom mindenkinek. A Simonyi féle megközelítésnek Magyarországon történelmi hagyományai vannak, azóta, hogy 1640 körül Lorántffy Zsuzsanna meghívta Sárospatakra a cseh Comeniust. Meggyőződésem, hogy ez a szemlélet egyik alappillére annak, hogy Magyarország számos kimagasló tudóst, mérnököt, építészt adott a világnak (és nem a rasszizmus ízű genetikai megközelítés). A másik pillér pedig a kitartró tanulás és munka. 

Sajnos nem csodálkozom azon. hogy építész hallgató "építészeti divatról" beszél, Egyenes következménye ez annak - és nem a hallgatók a hibásak, semmivel nem rosszabbak, mint mi, vagy az elődeink voltak -, hogy gazdasági erőket kiszolgálva "tárcairodalom" (Hesse) műveltségű menedzsereket, politikusokat  és idiótizmusig specializált technokratákat képeznek - ők a legjobb szolgák! Általános jelenség és nem kivétel ez alol az építészet, építészettörténet oktatása sem (Tisztelet a kivételnek, minden olyan oktatónak, aki ezen túl saját erőből tanít).

Huszti István

gloomysunday
2010.05.24.
19:05

@HI: azt hiszem az "idiotizmusig specializált technokrata" és a polihisztor között van még néhány fokozat, de nehéz megtalálni az egyensúlyt és ez főként itthon nem sikerül, egyszerűen akkora sokszor a kötelező tananyag, egy elég széles skálát lefedve, hogy ami igazán érdekel arra nekem hallgatóként nem marad időm, hiányzik a választás szabadsága amit külföldön megkapok, ha el szeretnék mélyedni valamiben

HI
2010.05.25.
15:40

@gloomysunday:  A fokozatok valóban árnyaltabbak - köszönhetően nem utólsó sorban sok jó oktatónak -, én a tendenciát határoztam meg. Polihisztorságról pedig szó sincs, a rendszerben való gondolkozás nem az.  Ismereteim szerint a mostani kötelező tananyag semmivel sem több - sőt ahogy nézem lazább -, mint volt régen. Nagyon sokrétű a dolog, valahol a középiskolai oktatásig kellene visszamenni, vagy még messzebb. Nehéz pl. úgy szemlélet átadni, hogy - egyetemi oktatók tapasztalata -, a középiskolából alapvető ismeretbeli tudáshiánnyal érkezik a halgatók jelentős része.  Visszagondolva arra, hogy a munkám során mely tantárgyak voltak a leghasznosabbak, egyértelmű a válaszom, az alapozók (a következő lista szerintem nem lesz népszerű) - matematika, építészettörténet-művészettörténet , fizika, rajz + rajz, filozófia, szerkezettervezés, építészetelmélet, meg ami szépirodalmat és egyebet olvastam. És ezt a lista nem azt jelenti, hogy másodlagosak a szaktárgyak. Meg is tudom indokolni miért. Azért, mert pont az alapzók segítetteka legjobban annak a kérdésnek az eldöntésére, hogy egy feladat mitől értelmes-hasznos és felvállalható?

Huszti István

gloomysunday
2010.05.25.
22:08

@HI: én sok mindent tapasztaltam, csak a lazaságot nem. Sajnos a tananyag mennyisége is csak folyamatosan nőtt, akár az előző évfolyamokéhoz képest is, vagy ha nem is nőtt, kevesebb biztos, hogy nem lett. Elég csak abba belegondolni mennyit változott az építészet az elmúlt húsz évben. Ezek az ismeretek folyamatosan hozzácsapódtak az eddigiekhez. Nem látom a rendszert mert valójában nincs is. Az oktatóknak sokszor elrugaszkodott elképzeléseik vannak arról, hogy mit várhatnak a hallgatóktól, sokszor nem gondolnak bele, hogy közben legalább másik 10 tárgyból ugyanúgy teljesíteni kell(Az ennél kevesebbet már nem kérhetek... kezdetű monológok),  valójában a program hiányzik az egészből ami kijelöl egy utat ami a hallgató végigmehet és oda helyezi a hangsúlyokat ahová kell. Ma sokszor a teljes megfelelés csőlátáshoz vezet, mert így nem marad idő semmi másra, csak megtanulni amit meg kell, és ahelyett hogy az egyetem felnyitná a hallgató szemét a világra pont az ellenkezőjét teszi

Hányszor hallottam az éveleji mentegetőzés, hogy rettentő sok az anyag, sietnünk kell vagy tudom, hogy nincs rá időtök, ez így nagyon nehéz, ezt egy félév alatt igazából nem is lehet... stb. stb. ezek mind azt bizonyítják, hogy a hallgató nem egy minden tekintetben átgondolt oktatási koncepció részese és még sorolhatnám. Szomorú hogy a karon rendkívül kevés oktató látja át a teljes struktúrát, sokszor mindenki megy a saját feje után.

tudáshiány? nevetséges indok bármire...

alapozó tárgyak: hát mindenki örül, hogy túl van rajta... mert sokszor mindenféle szelektálás nélkül, egyszerűen mindent bele hozzáállással történik ezen tárgyak oktatása, így ebből nehezen lesz rendszer... mennyi, de mennyi dologról kiderült az évek során, hogy teljesen haszontalan volt és már feledésbe is merült, sírni tudnék ha belegondolok mennyivel hasznosabban el tudtam volna tölteni az időmet és abban mélyülhettem volna el ami igazán érdekel 

Most nem szeretnék megint külföldre mutogatni... felesleges, hitegessük még magunkat, hátha attól jobb lesz...   

HI
2010.05.26.
06:33

@gloomysunday:  Azt hiszem itt már nem az oktatás problémáiról van szó, sok sikert a szakmához.

Huszti István

gloomysunday
2010.05.26.
12:20

@HI: Sajnálom, hogy úgy szóltál hozzá, hogy valójában nem ismered a mai helyzetet és így reagálásként csak ironizálásra futotta, pedig nem vontam kétségbe amit írtál, ha figyelmesen olvasod, de akkor egyértelmű leszek nincs bajom az alapozó tárgyakkal, persze szükségesek, a hangsúlyokkal van problémám és a hogyannal. Nagy itt a félreértés, a hallgatók szerintem nem a tárgyak létét vonják kétségbe, hanem az oktatás mikéntjét, persze ha valaki ezt nem akarja meghallani, akkor mindegy. Részemről így nincs értelme ennek a vitának így be is fejeztem.

Sok sikert neked is.

gloomysunday
2010.05.26.
12:25

@HI: Még 1 megjegyzés: nem vagyok debreceni hallgató.

HI
2010.05.26.
12:38

@gloomysunday: "Sajnálom, hogy úgy szóltál hozzá, hogy valójában nem ismered a mai helyzetet"

Hidd azt, hogy így van, eltekintve attól, hogy az egyetemen több évet vezettem gyakorlatot, korrigáltam komplex és diplomatervet, a mai napig rendszeresen vannak nálam hallgatók gyakorlaton, segítek nekik szigorlat felkészülésre, tervezésben és elég sokat beszélgetek velük, oktató kollégákkal napi kapcsolatban vagyok. Szóval Platon jól írta le a világot, ha tudod mire gondolok.

Huszti István

gloomysunday
2010.05.26.
16:14

@HI: Platón rendkívül találó ide, az én szempontomból is :)

kezdoepitesz
2010.05.23.
16:57

Csongrádi János úrnak igaza van, mint ahogy debreceni hallgatótársamnak is.

Aki templomokat közösségi imaházakat vagy egyeltalán TERVEZ, annak ezek feltétlenül fontos információk. Az előző korok gondolkodásainak megismerése, a történeti előképek jó apadtálása szükséges, ahhoz, hogy jól működő, "mai" házakat tervezzünk.

Ybl-t végzettek nem fognak tervezni, mivel nem kapnak jogosultságot, ellenben ugyanazt végéig kell szenvedniük, amit egy BME-s építésznek. Nagy többségük kivitelező, beruházó, építévezető, műszaki előkészítő lesz.Egy családiházművezetéshez fontosabb az építésszervezé/kivitel órán tanultak alapos ismerete, mint a Forum Romanum alaprajza.

Aki beül a gép mögé vonalakat húzni, azok közül is csak kevesen döntek a továbbtanulás (MSc) mellett. Nekik feltétlen szükséges az éptört, hiszen ők fogják alakítani jövőnk épített környezetét. Nálunk a Bp-i Ybl-n 2 óra volt a barokk korra, és társművészeteire. Nos ennyi semmire sem elég. A kétszintű képzés pedig nem segít a tudás elmélyítésében.Mindenesetre az éptört oktatás (is) feltétlen átgondolást igényel.

Mr.D
2010.05.22.
15:19

Mint építész hallgató tudom tanúsítani a fent írtakat (főleg a hallgatókra vonatkozó műveletlenségi problémákat ).

Egy általános véleménnyel szeretnék szolgálni efelől. Mi itt a műszaki szakirányultságon  - úgy mint építészek, úgy mint építők - legtöbbünk reál tárgyak kedvelője volt középiskolákban és mikor jött a kérdés, hova tovább, az építészetet választottuk, nekem személy szerint ez a kreativitásom kibontakoztatása és persze szívesen tanulok minden olyat amit tudom hogy szükséges a későbbi talpon maradás érdekében. Azonban az építészettörténet akárhogy is nézem, csűröm-csavarom, távol áll érdeklődési körömtől is és azt sem látom át ez mennyire lesz szükséges majd jövendőbeli építész munkakörömben, hogy például tudjam a Forum Romanum teljes alaprajzát. 

Persze mint oktató és mint felnőtt én is máshogy látnám, mert belénk akarnak verni egy alapműveltséget, csak sajnos azzal nem számolna szerintem, hogy mivel érdeklődés hiányában nagyon nehezen tanuljuk meg, de annál könnyebben felejtünk. Egy jobb memóriájú, de nem ilyen érdeklődési beállítottságú hallgatónak, adok mondjuk egy évet diplomaosztója után és felére nem fog emlékezni ezeknek.

Már túlbeszéltem a témát, ilyen a mai fiatalság természete, ezen nem tudnak sem oktatók, sem szülők változtatni már. 

Én személy szerint, úgy tudnám elképzelni  az építészettörténet oktatást, hogy mondjuk kezdenénk a modernebb lakó épületeitől és egy egy szerkezetnél vissza-vissza kacsintanánk a múltba, hogy hogyan is alakult ez ki. Csökkentve vagy teljesen hanyagolva a vallási, kulturális és egyéb kapcsolatokat. Mert a modern építészet az érdekes, hogy áll most a helyzet, mik a divatos dolgok most és a közelmúltban, a többi meg maradjon a szabadon választható tárgyak rengetegében és majd az az érdeklődő 5-8% felveszi.

 

Remélem senkit nem sértettem meg szélsőségesnek vélhető nézeteimmel, mert nem ez volt a célom, csupán úgy éreztem meg kell osztanom gondolataimat, ennek a témának a kapcsán.

További jó fórumozást!

marianna
2010.05.23.
10:51

@Mr.D: Tényleg gyom nyomja az agyamat agyon. Építészhallgatók az építészettörténeti kurzusok ellen harcolnak?! 

A jövő elkezdődött.

Aki építészként az építészettörténet szükségességét ( létjogosultságát ? )  kérdőjelezi meg, annak figyelmébe ajánlom, hogy soha nem fogja tudni meglátni elmúlt korok építőinek arcát. Képtelen lesz megélni azt a fizikai és szellemi erőfeszítést, amit az építés rítusa feltételez.

Lehet, hogy tényleg csak Budapesten kellene építészmérnököket képezni. 

Mr.D
2010.05.23.
16:10

@marianna: Ez kicsit erősnek vélem, hogy "ellen harcolnak" és nem kérdőjelezzük meg a tárgy jogosultságát (mondjuk nem akarok egy egész évfolyam nevében beszélni, mondjuk csak úgy hogy egy kisebb társaság nevében), de az anyagunknak a fele legalább nem is építészet jellegű, mert persze az egész átlátásához szükséges és elengethetetlen a korok ismerete, ugyanakkor merőben felesleges, hisz aki tényleg nem foglalkozik vele, az a tudás nem maradandó...

Én személy szerint igyekszem a jövő felé tekinteni, autonóm házak, energiagazdálkodás stb..  és fontosabbnak tartom a jövő megmentését, mintsem, hogy megéljem a múltbéli erőfeszítéseket. De ez megint csak személyes dolog.

És végül csak hogy reagáljak mindenre, ez egyáltalán nem iskolafüggő hanem korosztály, márpedg Budapestre ugyan az a korosztály jár, az ország egész területéről, mint Debrecenbe. (mellékesen megjegyzem nem egy budapesti tanár tanít a debreceni egyetemen)

másik
2010.05.23.
16:43

@marianna: két dolog jutott eszembe - - - - - egy: sokféle építészetoktatás van, és pár külföldi példát vizsgálva egyáltalán nem egyértelmű az építészettörténet nálunk megszokottan nagy hangsúllyal történő oktatása; - - - - kettő: mindettől függetlenül mindannyiunknak nagyobb hasznára válik, ha ezen (bármin) feldühödve nem a hozzászóló generációját, egyetemét, személyét küldjük melegebb éghajlatra (történetesen itt pont az oktatás, a kultúra nevében...), hanem beszélgetünk, érvelünk, ilyesmi. ;-)

de az elsőn továbbgondolkodva: egyáltalán nem egyértelmű, hogy az "elmúlt korok építőinek arca" csak a megszokott építészettörténet-oktatáson keresztül világlik fel, sőt: ha az építészetre mint egészre gondolunk, amiben a térképzés, a tervezés stúdiumain BELÜL kap helyet eleink munkássága, az talán sokkal szeméyesebb, érzékelhetőbb élmény, mint mondjuk (na pardon, most direkt provokálóan fogalmazok) lenyomni a hallgatóság torkán több száz gótikus alaprajzot, s rögtön utána a barokkot.

a jelen oktatási rendszerben - érzésem szerint - sok szempontból pont az épít. tört. külön diszciplina volta az, ami az "elmúlt korok építőinek arcát" eltakarja és teszi be vastag üveg mögé, múzeumba. Hogy ez jobban érzékelhető és folytatható legyen, ahhoz nem biztos hogy a védbástyáit kell erősíteni, hanem a kapcsolatrendszerét más - pl. tervezési - tárgyakkal. Akár (most szentségtörök) a mennyiségének a rovására is.

Léteznek amúgy olyan építészeti-építészetelméleti könyvek, amelyek a szerzői a térelmélet fejtegetéseket a történelemben nagyon lazán ugrálva, időbeli kötötségek nélkül válogatják. Az ilyen könyv nem kortárs tervezésről ÉS építészettörténetől, hanem ÉPÍTÉSZETRŐL beszél, aminek szerves része a jelen - és a múlt.

gloomysunday
2010.05.23.
21:18

@marianna: A kiscsoportos esetleg beszélgetős, interaktív oktatást rendkívül jó dolognak tartom, ez az ami közelebb vihet egy hallgatót egy adott témához, legyen szó bármiről. Azért is jó mert megfelelő méretűre konvertálja az adatmennyiséget is, sőt a felkeltett hallgatói érdeklődés esetleg az elmélyülést irányát is befolyásolhatja. Kérdés tud-e működni tömegképzésben? 

Új hozzászólás
Épületek/Irodaépület

VISION TOWERS IRODAHÁZ // Egy hely + Építészfórum

2020.10.14. 15:17
00:03:53

A Váci úti irodafolyosó nyitányaként a Dózsa György út és Dráva utcák kereszteződésében 2015-óta egy új, karakteres épület áll. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának új helyszíne a 3h Építésziroda által tervezett Vision Towers irodaház.

A Váci úti irodafolyosó nyitányaként a Dózsa György út és Dráva utcák kereszteződésében 2015-óta egy új, karakteres épület áll. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának új helyszíne a 3h Építésziroda által tervezett Vision Towers irodaház.

Épületek/Ipari és kereskedelmi épület

TRANZIT ART CAFÉ // Egy hely + Építészfórum

2020.09.30. 19:04
00:06:46

Farkasfog? Lepkeszárny? Milyen alakja van a XI. kerületi Bukarest utcában lévő volt buszpályaudvar tetőrendszerének? Az Egy Hely következő állomása a Tranzit Art Café, amelynek eredeti épületét 1963-ban tervezte Félix Vilmos (Uvaterv).

A buszpályaudvart az éppen akkoriban lendületesen fejlődő budai városrész és az Érd környéki települések között ingázó emberek számára tervezték, és nagy forgalmat bonyolított. A világ változott: csuklós Ikaruszok már nem kanyarodnak arra, a pályaudvar bezárt, majd 2005-ben Borsay Attila építész vezetésével ez a hely is átalakult. A hajdani utasváró mára kultikus terében és a könnyed betontetők alatt egy nyári este italt kortyolgatva bárki maga is elmerenghet a nagy kérdésen: akkor tehát farkasfog vagy lepkeszárny?

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában tehát egy kis budapesti várostörténettel és egy izgalmas épülettel ismerkedünk meg.

A videósorozat megvalósítást az NKA támogatja.

Farkasfog? Lepkeszárny? Milyen alakja van a XI. kerületi Bukarest utcában lévő volt buszpályaudvar tetőrendszerének? Az Egy Hely következő állomása a Tranzit Art Café, amelynek eredeti épületét 1963-ban tervezte Félix Vilmos (Uvaterv).

A buszpályaudvart az éppen akkoriban lendületesen fejlődő budai városrész és az Érd környéki települések között ingázó emberek számára tervezték, és nagy forgalmat bonyolított. A világ változott: csuklós Ikaruszok már nem kanyarodnak arra, a pályaudvar bezárt, majd 2005-ben Borsay Attila építész vezetésével ez a hely is átalakult. A hajdani utasváró mára kultikus terében és a könnyed betontetők alatt egy nyári este italt kortyolgatva bárki maga is elmerenghet a nagy kérdésen: akkor tehát farkasfog vagy lepkeszárny?

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában tehát egy kis budapesti várostörténettel és egy izgalmas épülettel ismerkedünk meg.

A videósorozat megvalósítást az NKA támogatja.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk