Építészkongresszus 2023 – Az évfordulók ünnepe* II.

Hanusovszky Katalin beszámolójának második részében Alison Brooks, valamint Yui és Takaharu Tezuka építészeti gondolkodásmódját mutatja be a 2023-as Építészkongresszuson elhangzott előadásaik tükrében, és Moravánszky Ákos előadására is kitér benne.

Alison Brooks

Kanadai építész, londoni irodával. Elképesztő díjözön, amit magáénak tudhat, ebből csak egy kiragadott különlegesség, hogy a RIBA mind a négy díjkategóriájában győztes tudott lenni. Ha van megkülönböztetett tartalma a női építészetnek, akkor az Alison Brooks építészetében a humán tartalmak hangsúlya, különösen a lakóházban, melyet az építészet társadalmi aspektusának és a civil építkezés legfontosabb formájának tekint. "A funkcionalizmus úgynevezett ´erkölcse´ az építészet azon képességének elvesztéséhez vezetett, hogy játékos és örömteli legyen…" – mondja egy interjúban.

Mi inspirálhatta, hogy mindezt inkább az Egyesült Királyságba költözve érje el? Elmondása szerint a gyökerei mélyen a kanadai környezethez kötődnek, az elválasztó határok nélküli természeti tájak, a kő és a fa alapélményei, a környezet harmóniájának tipológiája ezekből az elemekből ered. Ezért az építészetnek ehhez hasonlóan, a környezethez kell kapcsolódnia. "Context is Everything."

Válasza a fenti kérdésre ez: Londonba az urbanizáció és az igényesség vonzza a kanadaiakat. Aki egyszer megtapasztalta az angol archetipikus utcaképeket, a századok óta élő házakat és azok átalakulásait, az mindig visszavágyik.

Lens House

Az első ház Brooks kedvelt tervezési területe, a magánházak egy példája. Londoni épülete koncentráltan mutatja a kontextusról vallott nézeteit az ökológia, tudomány, városiasság összefonódásának számára fontos egységét.

Egy ötemeletes, 19. századi villát alakított át Észak-Londonban, a fotózással és tervezéssel foglalkozó ügyfél számára. A projekt magába foglalja a meglévő ház helyreállítását és egy jelentős új épületrész megépítését. A falak minden síkja vagy teljesen üvegezett, vagy teljesen tömör, nincsenek ablaknyílások. Ez a megközelítés tömeg és súly nélküli architektúrát hoz létre, mint az origami hajtogatott felületei, ahol a tető és a fal síkja egy anyag, és ahol az oldalsó és a hátsó él összefut, ott több felület találkozik egy ponton.

"Smile"

Brooks irodája folyamatos pályázatokon nyeri el megbízásait, mint a londoni Design Fesztiválra tervezett "Smile" pavilon, ami egy hosszú, és gyakorlatilag mindkét végén felfelé görbülő gerenda. A keresztirányban laminált amerikai tulipánfa szerkezeti és térbeli potenciálját bemutató koncepció az első olyan "mega-cső", amely keményfa CLT (Cross-Laminated Timber) panelekkel készült. A padlóhoz hasonlító fa elemek ragasztva és rétegenként elforgatva adják ezt a különleges képességű szerkezeti elemet, ami végre nem beton. Brooks terveiben mindent egyesít, amit a fából, mint építőanyagból mai tudásunk létre tud hozni. A fa, mint építő eszköz játék, kísérlet, újratermelődő anyag, szeizmikus biztonság és az építészet látványelemeit is hordozni képes matéria. Az igazsághoz tartozik, hogy a kísérletnek is beváló épület, bár a beton és acél uralmát kívánja felülírni, azért a statika könyörtelen szabályait követve, a libikóka forma lehorgonyzásához 20 tonna acélt csak beépít.

Quarterhouse

Ahogy Naill McLaughlin, úgy Alison Brooks is alapvetőnek tartja a kontextust, az előadásokban legtöbbször ismételt fogalmat, az illeszkedést. A korábbi urbánus környezetbe, a késő György korabeli épületek közé épült a Quarterhouse. A Folkestone Arts and Business Center épületének pályázatát az Alison Brooks Architects nyerte meg. Bár Brooks épített környezet iránti érzékenysége a megóvást tartja elsődlegesnek, itt fel kellett adnia a műemléki terület meglévő elemeinek megtartását. Az engedélyt hosszas viták után kapta meg a várostól a projekt. A ház a Folkeston tengerpartján található fésűkagylók inspirációjával, íves, áttetsző, hálós elemekkel burkolt, utalva sokféle kulturális, művészeti, kereskedelmi tartalmára. Az épület esti, éjszakai megjelenését attraktív világítással hangsúlyozzák. A Quarterhouse a város "jelzőfénye".

London School Eco Global

Az Alison Brooks Architects a London School of Economics Global Hub akadémiai épületének nemzetközi pályázatán a nigériai székhelyű Studio Contrával együtt indult. Az intézet az Afrikával való tudományos és kutatói programoknak ad otthont, egyéb akadémiai részlegek mellett. A finoman ívelt szimmetrikus homlokzatok, faragott terrakotta burkolat, amely az agyagalapú építészeti hagyományokat követi, és a lépcsőzetes kialakítás az intézmény jelentőségét, erős, többrétegű hangsúlyát közvetíti.

Az "U" alakú épület egy belső agorát foglal magába, az épület felső és oldalbevilágításai, belső fa szerkezeti bordái megjelenítik azt az építészeti törekvést, hogy 2030-ra a tervezett 0 energiafelhasználású, fenntartható anyagokból megépült épületekkel ellensúlyozzák a meglévő történelmi épületek ökológiai teljesítményét.

Windwardhouse, Gloucestershire

Brooks portfoliójában fontosak a lakóházak. Meggyőző egyénisége szerezte számára ezt a különleges megbízást. "A megrendelő igénye az első…" – hangsúlyozza; az építésznek ezt kell teljesíteni. Anglia érintetlen szépségű tájainak egyikén áll ez a ház. A meglévő, megtartott épület területét és jellegét messze meghaladó, új bővítéssel kellett megoldani az építtetők hatalmas indiai és afrikai törzsi gyűjteményének elhelyezését. A kedvelt origami tömeg itt is telitalálat, a táj és az ember azonnal befogadja, mint a környezet részét

Lakótorony, Torontó

A Torontóba tervezett lakótorony, Kanada legmagasabb fa szerkezetű épülete, "egy áthidaló struktúra a földi zöld és a torony zöld között," 800 megfizethető lakás, 3,5 hektár közterület parkokkal, alacsony széndioxid kibocsátású kialakítás, növényekkel beültetett "zöld" erkélyek.

Candence King’s Cross

Lakóépületek a King’Cross pályaudvar térségében. Téglaarchitektúra, ívek, árkádok, belső vízfelület. Az Europa Nostra díjjal is kitüntetett, felújított pályaudvar ívei visszatérnek a lakóépületen. A lakóházak változó szintmagassága, elhelyezése egy belső udvar körül, a befogadás és öröm érzését közvetítik, amit Brooks rendkívül fontosnak tart építészetének emberekre gyakorolt hatásában.

Oxford Exeter College

A pályázaton elnyert egyetembővítés egy igazi brontoszaurusz iskola mellé épült. Oxfordban 800 év szellemei lakják azt a hagyományos campust, melyek mellé a ma szellemeit kellett idetelepíteni. A tipológia századok óta változatlan, minden oxfordi főiskola a diákok szobáinak és a tanulás tereinek kombinációja, udvarok köré szervezve. A kolostorokhoz hasonlóan a hagyomány a négyszögletes építés. Brooks ezt a négyszöget kettévágja és egymás mellé illeszti egy szögletes "S" formában. Így teljesül az udvarok köré település és a környezethez, történelemhez való illeszkedés. A tervezéshez felhasználja a számítógépes tervezés modellező lehetőségeit a legjobb változat megtalálásához, valamint a Bernard Tschuminál is látott vektor elemzéseket az áramlási útvonalak, haladási irányok, mozgások minél jobb értelmezéséhez. A külső borítás ívei, rozsdamentes acél pikkelyei csökkentik a magasságok képét, így tovább közelítve a 18-19.századi, az utcaképet alkotó házak közé tartozást.

A belső már nagyon a ma világa, natúr beton és a Kanadából hozott vonzalom a cseresznye és a meggy széprajzú faanyagának alkalmazásához.

A koncepció szerint egy egyetemi campuson legyenek olyan közösségi és magán terek, ahol mindenki jól és szabadon érzi magát. A cél, hogy "vágyjunk odamenni diáknak", mondja Alison Brooks.

Yui és Takaharu Tezuka

"Ha megérted az emberi életet, az az építészet. Csak figyelned kell, mi történik körülötted."

Családi kép, mindenki más színű. Anya piros, apa kék, lány sárga, fiú zöld.              

A boldogság a család. A borongós és gondokkal terhes Európában a tokiói japán építész házaspár pozitív gondolatait hallgatni és házaikat nézni igazi öröm. Mai napig folyamatosan tanuljuk a természeti katasztrófák, sok ember, éghajlat és a rendelkezésre álló földrajzi lehetőségek korlátai között navigáló japánok élet- és természetszeretetét. Az anyagok, fények, tárgyak mély gondolatisággal megélt felhasználását, az emberi és környezeti kapcsolatokhoz való alkalmazkodás képességét épített világukban. A kézművesség máig élő hagyományait, a hagyomány tiszteletét és az új hagyományok teremtésének elhivatottságát.

Tezukáék lakóházának a tetején is lehet élni. A tető, az ötödik homlokzat, sok mindenre használható felület.

Fuji óvoda Tachikawa-ban

Az óvodában ez a tető játszótér, a gyerekek rohangásznak, mint a hangyák, a korláton a fejük nem fér ki, de a lábuk igen és a tetőből kiemelkedő fatörzs védőhálóiba szeretnek a leginkább belemászni. A hálónak pedig olyannak kell lenni, hogy mindezt kibírja. De lehet a tető az iskolában külső tanterem, különösen azért is, mert az európai standardtól merőben különböző a tanítási modell. A gyerekek, akiket sokkal kevésbé féltenek minden lehetséges módon japán szüleik, mint mi, európaiak, megtanulják az önállóságot, képességeik határait vagy azok fejlesztését. Az oktatást lehet lépcsőn ülve hallgatni vagy cirkulálni az egyes "tantermek" között, melyek nincsenek falakkal elválasztva egymástól. Eshet eső is, míg a komposzt készítésében elmélyedve ügyködnek, majd lesz száraz ruha, és közben az utca moraja is felhallatszik, hiszen a természetben is van háttérzaj. Kell a teljes átláthatóság, többszáz gyerek élettere ez a hely.

Asahi óvoda

A szerzetesek figyelmeztettek mindenkit a cunami előrejelzésekor, hogy jöjjenek fel a hegyre, ott biztonságban lesznek…az emberek nem hittek nekik.  Az új óvoda a 2011-es vízár fölött 2 méterrel épült, ahova a 20 méter magas cunami már nem ért fel. Fa oszlopai japán vörös cédrusokból készültek, melyeket a cunami idején a tenger elpusztított. Felhasználásuk előtt pontosan 400 évvel, a korábbi szökőár után ültették őket. A japánok ezeket a fákat szentként tisztelik.

Közösségi épület Tomioka-ban

A régi selyemmalom formai elemeinek felhasználásával, kézműves rácsokkal, ami egyszerre merevít, megvéd a naptól és mindez fából, a város hagyományos városképének megfelelő, ismétlődő tetőgerincekkel.

Niijima kápolna, Gunma

A kereszténységet protestáns hittérítők vitték Japánba. A templom református dísztelensége a japán mentalitással rokon, ez is fából épül és az erdő fáinak képét hozza vissza a kézműves, perforált elemekkel burkolt külső falakon.

*

Az idén itt előadók munkássága igazolja, hogy a tökéletes profizmus mégis képes megőrizni az építészet ethoszát. Az internet átláthatóvá tette a világot, ismert minden eszköz, anyag és elmélet, a szakma legfontosabb képzési helyein mindenütt ott vannak a legbefolyásosabb építészek. Az itt megszólalók szemléletében az épület nem csupán egy érdek kiszolgálása vagy a vagyonfelhalmozás egyik formája. Az ő útjuk a hagyományok felé fordul és a természethez való alkalmazkodás felé. A virtuális valóságból visszatérés a természet valóságába, az építéstörténet folytatásának egy "slow" változata.

Ahogy Kengo Kuma az összefoglaló beszélgetésben elmondja,a földrengések és cunamik megmutatták, hogy milyen  gyengék vagyunk.Ennek megtapasztalása nyomán az építés pszichológiája is megváltozott, a mindenhatónak gondolt anyag, a beton, nem a megoldást hozta el. Ezt jelképesen is kell érteni, a merevség nem megoldás. A rugalmasság, a mozgó kötések az elemek között, a japán kultúra része. Ezt kell transzponálni a jelen építészetébe is, hogy a nagy szakadékra a modern és a múlt között hidat építsünk.

Mert a természet múltban gyökerező tisztelete nélkül nincs jövő.

A japán építészet történetének és elméleteinek világhírű tudósa Bognár Botond professzor, aki előadásában áttekintette a japán építészet utóbbi jelentős történéseit, fehér és vörös iskola néven ismert irányzatait, kísérleteit és mestereit Tadao Andotól Hiroshi Haráig, ő a beszélgetés másik résztvevője. Japánban az élet értelméhez tartozik a megújulás, a mindig újrakezdés alázata. Az ingatlanspekuláció kommercializálta az építészetet, megjelentek a "sztár"építészek, egy kommersz világ ikonjaiként. Innen kell viszalépni, hogy a kultúra, amiben élünk, ne a folyamatos eltüntetésről szóljon, hanem a folytonosságról. A történelmi tanulságok arra valók, hogy ne veszítsük el saját életünket.

*

Moravánszky Ákos az ETH Zürich építészetelméleti professzora, bevezető előadásában a MÉSZ 120 évének történelmi távlatairól és az építészettörténetben először megjelenő "modern" fogalmának magyar vonatkozásairól beszélt, a magyar építészet nemzetközi beágyazódását is vizsgálva ez idő alatt.

1902 a MÉSZ alapításának éve, boldog békeidők, Lechner Ödön magyaros építészete, a nemzeti romantika ideje, Medgyaszay István építész munkássága, aki Otto Wagner mesteriskolájában áruházat tervez. Annál az Otto Wagnernél, akit szembe állítanak Lechnerrel, pedig nem kevésbé volt modern építész az új anyagok alkalmazásában. Az Olgyay fivérek Amerikában kitalálják a klimatizálást messze korukat megelőzve, Medgyaszay bécsi építészkongresszuson szólal fel, Le Corbusier Budapesten jár, ahol a Tabán a legjelentősebb élménye Budapestről. Az az ultra-avantgárd Le Corbusier, aki Vágó Józseffel is dolgozik közös pályázaton, bár az eredménytelen pályázat után jól össze is vesznek a modernség definícióin. Közben Forbáth Alfréd és Molnár Farkas és több, kevésbé ismert építész nívós lakóházai épülnek meg Budapesten. A magyar építészet a nemzetközi áramlatokba ágyazódva alkot minőséget. A külföld ránk figyel. Genf és Zürich, ahol kiadják Kozma Lajos "Az új ház" könyvét és az olaszoknál megjelenik Alberto Sartoris gyűjteménye, melyben 30 oldalon úgy számol be a magyar építészetről, hogy az angolok sem kapnak nagyobb terjedelmet. A világháború utáni idők a szocreállal, és az azt követő idők, ahol a körülmények ellenére születnek jó házak. Az állami területfejlesztés remek példája a kíméletes Balaton Fejlesztési Terv UIA díjat nyer 1965-ben. A legújabb idők már a jelenbe vezetnek, az építészetben megjelenik a megbízó státuszának reprezentálása, többnyire a környezetre való reflektálás nélkül. A 120 évvel ezelőtt alakult Magyar Építőművészek Szövetsége a környezettel való együttműködést határozta meg az építész munkájának alapfeltételeként, mert ezt tartotta a legfontosabbnak. Ma is ez lenne aktuális.

1902-ben Amerikában megépítették minden idők legfantasztikusabb motorját, az első Harley Davidsont. Játszunk el a gondolattal – mondja Moravánszky professzor – milyen lett volna az a kép, ahol a magyar építészek színe-java egy ilyen őrületes járgányon gurul be az alapító ülésre. Tessenek ezt jelképesen is érteni.

Hanusovszky Katalin

*Idén 120 éves a MÉSZ, a jubileumi, 20. Nemzetközi Építészkongresszus ezzel foglalkozik, rendhagyó módon másfél napos konferencia formájában . Vendégünk lesz az RIBA idei Stirling díjasa, a most 60 éves Níall McLaughlin, aki éppen 25 éve kapta meg "Az év fiatal brit építésze" díjat. Előad Bernard Tschumi, akinek világhírű alkotása, a Parc de La Vilette éppen 40 éves. A Tezuka Architects ugyancsak egy év múlva lesz 30 éves, de éppen 15 éve kapta meg a Fuji Óvoda japán legjelentősebb építészeti díjait. Pontosan 50 éve kezdte el posztgraduális kutatásait Tokióban Botond Bognár, az Illinois Egyetem professzora. Kengo Kuma éppen 50 éve kezdett építészettel foglalkozni, 20 éve készült el az általa tervezett tokiói Louis Vutton-székház. A magyar építészet utolsó 120 évét Moravánszky Ákos, az ETH Zürich professzora tekinti át.