/ AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY! | Early Bird jegyek május 17 -ig meghosszabbítva / ÉPÍTÉSZFESZTIVÁL 2024 / AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY! | Early Bird jegyek május 17 -ig meghosszabbítva / ÉPÍTÉSZFESZTIVÁL 2024 / AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY! | Early Bird jegyek május 17 -ig meghosszabbítva / ÉPÍTÉSZFESZTIVÁL 2024 / AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY! | Early Bird jegyek május 17 -ig meghosszabbítva / ÉPÍTÉSZFESZTIVÁL 2024 / AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY! | Early Bird jegyek május 17 -ig meghosszabbítva / ÉPÍTÉSZFESZTIVÁL 2024 / AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY! | Early Bird jegyek május 17 -ig meghosszabbítva / ÉPÍTÉSZFESZTIVÁL 2024
Nézőpontok/Vélemény

Moravánszky Ákos a V4-es családi házakról – 28+84 Houses

1/6

28+84 Houses – a V4-országok 2016-2022-es családi házainak válogatása © Magyar Építőművészek Szövetsége

28+84 Houses – a V4-országok 2016-2022-es családi házainak válogatása © Magyar Építőművészek Szövetsége

28+84 Houses – a V4-országok 2016-2022-es családi házainak válogatása © Magyar Építőművészek Szövetsége

28+84 Houses – a V4-országok 2016-2022-es családi házainak válogatása © Magyar Építőművészek Szövetsége

28+84 Houses – a V4-országok 2016-2022-es családi házainak válogatása © Magyar Építőművészek Szövetsége

28+84 Houses – a V4-országok 2016-2022-es családi házainak válogatása © Magyar Építőművészek Szövetsége

?>
28+84 Houses – a V4-országok 2016-2022-es családi házainak válogatása © Magyar Építőművészek Szövetsége
?>
28+84 Houses – a V4-országok 2016-2022-es családi házainak válogatása © Magyar Építőművészek Szövetsége
?>
28+84 Houses – a V4-országok 2016-2022-es családi házainak válogatása © Magyar Építőművészek Szövetsége
?>
28+84 Houses – a V4-országok 2016-2022-es családi házainak válogatása © Magyar Építőművészek Szövetsége
?>
28+84 Houses – a V4-országok 2016-2022-es családi házainak válogatása © Magyar Építőművészek Szövetsége
?>
28+84 Houses – a V4-országok 2016-2022-es családi házainak válogatása © Magyar Építőművészek Szövetsége
1/6

28+84 Houses – a V4-országok 2016-2022-es családi házainak válogatása © Magyar Építőművészek Szövetsége

28+84 Houses – a V4-országok 2016-2022-es családi házainak válogatása © Magyar Építőművészek Szövetsége

28+84 Houses – a V4-országok 2016-2022-es családi házainak válogatása © Magyar Építőművészek Szövetsége

28+84 Houses – a V4-országok 2016-2022-es családi házainak válogatása © Magyar Építőművészek Szövetsége

28+84 Houses – a V4-országok 2016-2022-es családi házainak válogatása © Magyar Építőművészek Szövetsége

28+84 Houses – a V4-országok 2016-2022-es családi házainak válogatása © Magyar Építőművészek Szövetsége

Moravánszky Ákos a V4-es családi házakról – 28+84 Houses
Nézőpontok/Vélemény

Moravánszky Ákos a V4-es családi házakról – 28+84 Houses

2023.01.27. 08:14

"Európában a családi házak építészete mindig az új gondolatok kísérleti terepe volt, akkor is, ha e gondolatok bizonyos előképekhez kapcsolódtak és azokat értelmezték újra." A Magyar Építőművészek Szövetsége gondozásában jelent meg az elmúlt hat év Visegrádi Négyek családi házait bemutató kötete. A kötethez a négy ország egy-egy neves szakembere írt bevezetőt, melyek közül Moravánszky Ákos írását most kedvcsinálóként, változtatás nélkül közöljük.

A családi ház épített világunk egyik legállandóbb eleme, hiszen sem a család, mint a társadalom alapvető szervezeti egysége, sem azok a környezeti hatások, amelyektől a háznak meg kell védeni lakóit, lényegében nem változtak a történelem folyamán. Egy százéves parasztházban vagy egy neoreneszánsz villában ugyanolyan kényelmesen be lehet rendezkedni, mint egy mai városi lakóházban, ha adottak a szükséges műszaki és infrastrukturális feltételek. Miért kellene valami újat feltalálni ahelyett, ami már bevált? – kérdezte Adolf Loos. Mégis, a családi házat minden kor, minden generáció újra "feltalálja", s épületeivel maga Loos is hozzájárult ehhez a megújulási folyamathoz. Az említett antropológiai és szociális állandóság ellenére a családi ház ugyanúgy tükrözi a korszellem, a stílusok és az ízlések változásait, az építész ötleteit és fantáziáját, mint a kultúra minden más terméke. A családi ház a sikeres élet vágyának központi eleme. A konkrét gazdasági vagy kényelmi előnyök mellett természetközeliséget, olyan szabadságot, egyéni boldogságot ígér, ami a zajos, forgalmas nagyvárosban nem érhető el. Az elővárosokban tapasztalható sprawl, a kis sűrűségű, egy-kétemeletes beépítés terjeszkedése és ezzel párhuzamosan a korábbi zöldterületek eróziója ugyanakkor világosan megmutatja e fejlődés határait. A szuburbanizáció egy amorf, autó nélkül nem élhető "közbenső-várost" hoz létre, amelynek nincs központja, amely csupán különböző környezeti minőségű lakó-, iroda- és kereskedelmi zónák egyvelege. Az épített vagy természeti környezet, amelyben a családi házak megvalósulnak, egyre kevésbé bír olyan arculattal, vagy akár olyan elemekkel, amelyek az építészt útba igazítanák. Környezetük tekintetében a kötetben közölt épületek leírásai szűkszavúak, csupán a telek geometriájára, méreteire, esetleg lejtésére és a ház körüli fákra térnek ki. A tágabb épített környezet inkább olyan háttérként sejlik fel, amelytől a ház megpróbál elkülönülni.

Európában a családi házak építészete mindig az új gondolatok kísérleti terepe volt, akkor is, ha e gondolatok bizonyos előképekhez kapcsolódtak és azokat értelmezték újra.

A tizenkilencedik és huszadik század fordulóján az angol country house, az alpesi chalet és a parasztház vált a városok zöldövezetében épülő lakóházak előképévé. Ezeket többnyire a "szabad", állandó munkahelyhez nem kötött értelmiség építtette. Kifejezésre jutott bennük az elvágyódás a városból. A húszas évek végén Prágában és Brünnben megépültek a modern építészet legfényűzőbb családi házai, köztük Adolf Loos Müller háza és Mies van der Rohe Tugendhat villája. A jómódú megrendelők kívánságai háttérbe szorították a modern mozgalom szociális ambícióit. A szigorú esztétika könnyűszerrel összebékült a fényűző anyagokkal: a márvánnyal, az egzotikus fafajtákkal és a krómacéllal. A kötetünkben szereplő országok családi lakóház-építészete korán kifejlesztett bizonyos fiziognómiai sajátosságokat. Noha Molnár Farkas, Fischer József vagy Bohuslav Fuchs villái – Le Corbusier öt pontjához hűen – egyaránt az "Új Építészet" formai kánonját követték: a lapostetőt, a szalagablakot vagy a fehérre vakolt homlokzatot, mégis összetéveszthetetlenek. A harmincas évekre ez a kánon fellazult, a fehér vakolatot új anyagok és színek váltották fel, új lehetőségekkel gazdagítva az építészek palettáját, és e folyamat tanulságai az itt közölt házakban is érzékelhetők. A funkcionalista "Új Építészet" alternatívájaként – és kritikájaként – azonban mindig jelen volt egy kevésbé radikális, szerényebb "második modern" is. A harmincas évek takarékos, szikár közép-európai lakóház-építészetét az egyszerű, nyeregtetős tömegek jellemezték. A falu modernizálásának a programja vagy az elővárosi szociális lakóház-építés aligha lett volna elképzelhető lapostetős villákkal. A mai családi házak tervezői mindkét irány tanulságaiból merítenek, és emellett távolabbi forrásokból is, például a skandináv vagy a portugál építészetből.

28+84 Houses – a V4-országok 2016-2022-es családi házainak válogatása © Magyar Építőművészek Szövetsége
2/6
28+84 Houses – a V4-országok 2016-2022-es családi házainak válogatása © Magyar Építőművészek Szövetsége

Felmerül a kérdés: van-e lényegi különbség az itt szereplő négy ország, Csehország, Szlovákia, Lengyelország és Magyarország családiház-építészete között? Az itt közölt épületek alapján nincs, minden családi ház állhatna a V4-ek bármelyik országában. Ez a négy ország egy egységes, hasonló történelmi gyökerekből táplálkozó kulturális tér része. Természetesen a kötet nem a négy ország "átlagtermését" kívánja bemutatni. A válogatás szempontjai is közrejátszottak abban, hogy ezek a családi házak hasonló tervezői magatartást mutatnak. De vajon észrevehető-e különbség e négy ország és más európai országok családiház-építészete között? Erre a kérdésre már nehezebb válaszolni, hiszen a német vagy a francia építészet mindig gyorsabban és könnyebben követte a manifesztumokat, az éppen aktuális építészeti programok által mutatott utakat. A közép-európai építészet mindig óvatosabb volt, ami a radikális fordulatokat illeti, és kritikusabb az új eszmékkel szemben. Mindig képes volt összeegyeztetni olyan formákat, amelyeket eredetileg különböző törekvések inspiráltak. A mai építészetre ez még fokozottabban érvényes. Tőlünk nyugatra az építészeti és általában a kulturális diszkurzust egyre inkább ideológiák uralják. Sok új épület nem más, mint egy ökológiai tézis alkalmazása, mint például a körforgásos gazdaság, vagy az építőanyagok újrafelhasználásának a követelménye. Ez olyan építészethez vezet, ahol a forma kérdése lényegtelenné válik, az ökológiai korrektség – úgymond – majd megteremti a saját esztétikáját! Ez a tudatos "antiesztétika" az itt közölt házaktól – szerencsére – idegen. Lényeges vonásuk az anyag hangsúlyozása – szöges ellentétben a húszas-harmincas évek funkcionalista villáinak fehér anyagtalanságával. A tervezők a korábbi évtizedek szűk anyagválasztékának lényeges kibővülésével, a szerkezeti-részletbeli kötöttségektől megszabadulva, szokatlan felületképzési lehetőségeket, kontrasztokat keresnek. A kőzúzalék, a hullámpala és a bontott tégla mellett megjelenik a látszóbeton és a vörös "svéd" festés, sőt, a feketére égetett "japán" fafelület is. Globális regionalizmus – mondhatnánk – nem csak a "helyi" ízek, hanem más nemzeti konyhák "specialitásai" is megtalálhatók ma már az építészet étlapján. A feszültség a környezettel való hasonulás és kontraszt gesztusai között mindenütt jelen van. A táj kertészetileg megformálva, urbanizálva jelenik meg. A családi ház, mint a természethez való visszatérés lehetősége, utópia, álom csupán: a város valósága közelebb van, mint a fotókon látszik.

Nem kerülhetjük el a kérdést: vajon létrejöhet-e még saját identitással rendelkező hely abban a térben, amelyet "vidéknek" vagy "természetnek" nevezünk, vagy áldozatul esik a környezetet homogenizáló folyamatoknak?

És ha még léteznek ilyen helyek, vajon megmutatkoznak-e a lakóházakban? Egyáltalán, lehet-e a családi ház az ellenállás helye a globális urbanizációval szemben? Az új családi házak függetlenségre törekednek, elkülönülnek a várostól és már nincs közük a faluhoz sem. Telkük, mint "öko-kert", legfeljebb a család ellátását segítheti. Azok az építészek, akik e házakat tervezték, jól ismerik a szocialista évtizedek mindennapi lakóház-építészetét, akkor is, ha már a szocializmus összeomlása után nőttek föl, tanulták meg mesterségüket. Az új helyzet "térbeli fordulatot" hozott: intellektuális és anyagi "befektetést" a lakható térbe – nem formai motívumokba, mint korábban a posztmodern építészet. A bemutatott épületek kifejezésmódja nem kötődik sem a posztmodernhez, sem a regionalizmushoz vagy a nemzeti formahagyományokhoz, inkább a kelet-közép-európai építészet előtt megnyílt új lehetőségeket mutatja. Építészeik előtt már kitárult a világ: utazhatnak, nyugat-európai vagy amerikai egyetemeken is tanulhatnak, külföldi irodákban is dolgozhatnak, széleskörű tapasztalatokat szerezhetnek. Mindez olyan megoldásokhoz, anyagokhoz és részletképzéshez vezet, amelyek ebben a régióban korábban elképzelhetetlenek és megvalósíthatatlanok voltak, de ugyanakkor a "bőség zavara" nem vezet formai tobzódáshoz. Ez a mértékletesség, a korábbi évekre jellemző nagy gesztusoktól való tartózkodás, a modern építészet éthoszának újraértelmezésében gyökerezik, eszközeit új szerkezeti, anyagi és térbeli lehetőségekkel és hatásokkal gazdagítja. "Világlátott" házak!

Moravánszky Ákos

28+84 Houses – a V4-országok 2016-2022-es családi házainak válogatása © Magyar Építőművészek Szövetsége
6/6
28+84 Houses – a V4-országok 2016-2022-es családi házainak válogatása © Magyar Építőművészek Szövetsége

28+84 Houses

SZERKESZTŐK
Kovács Csaba építész, egyetemi docens, tanszékvezető a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, Építészeti Intézet, a Magyar Építőművészek Szövetségének elnökségi tagja.
Nagy Csaba építész, a Magyar Építőművészek Szövetségének elnökségi tagja
Nagy Iván DLA építész, egyetemi docens a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Építészmérnöki Kar, Exploratív Építészet Tanszék részére.
Borsos András építész, a Visegrádi 4 Családi Házak program kurátora

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNYEK
Moravánszky Ákos az Építészettörténeti és Építészetelméleti Intézet emeritus professzora, ETH Zürich
Jan Stempel építész, professzor, a prágai Cseh Műszaki Egyetem Építészmérnöki Kar Építészeti Tervezési Tanszékének vezetője.
Krzysztof Ingarden építész, professzor, az Andrzej Frycz Modrzewski Krakkói Egyetem Építészeti és Képzőművészeti Karának dékánja.
Andrea Bačová építész, egyetemi docens, a Szlovák Műszaki Egyetem Építészeti és Dizájn Kar Lakóépületek Építészeti Intézetének vezetője, Pozsony, a PROJEKT folyóirat főszerkesztője.

ANGOL FORDÍTÁS Németh Anikó Annamária
KORREKTÚRÁZÁS Götz Eszter
DIZÁJN ÉS BETŰSZEDÉS Kaszanyi Nóra
FELELŐS KIADÓ Krizsán András DLA I Magyar Építőművészek Szövetségének elnöke
KIADÓ Magyar Építőművészek Szövetsége 2. sz. Ötpacsirta utca, Budapest, 1088 H-1088
NYOMDA Pauker Nyomda ügyvezető igazgatója: Vértes Dániel
V4 LOGO Puskás Barnabás

ISBN 978-615-82212-1-4

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.