Épül a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium új sportcsarnoka – párhuzamosan a főépület is megújul

A Feneketlen-tó közelében magasodó, neobarokk stílusú Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium a mellette álló templommal együtt Újbuda városképének legfontosabb eleme. A nagymúltú intézmény udvarán jelenleg hatalmas építkezés zajlik, a kilencszáz diákot számláló iskola új, modern sportcsarnokot kap. Párhuzamosan a Wälder Gyula egyik fűművének számító főépületben megszűnnek a sportfunkciót betöltő terek, az így felszabaduló termek pedig átalakulnak. Az Építészfórum munkatársai bejárták a helyszínt.

Az 1929-ben épült Szent Imre Gimnáziumot és az 1938-ra elkészült Szent Imre-templomot hazánk neobarokk építészetének legnagyobb alakja, Wälder Gyula tervezte. (Az épületegyütteshez tartozott volna egy rendház is, ez azonban soha nem készült el.) Bár a stílus maga igen konzervatív (de látványos), a gimnázium épülete szerkezetében és térelosztásában a korszakban kifejezetten modernnek számított, az átadás idején a Szent Imre Gimnázium Magyarország legkorszerűbb iskolaépülete volt. A hatalmas épületben világos és jól szellőztethető tantermek mellett kiváló felszereltségű szaktantermek kaptak helyet, a természettudományos eszközök közül sok a mai napig használható. A korszakban különlegességnek számított a nagyméretű tornaterem, de még különlegesebb volt a barokk színházakra emlékeztető díszterem, melynek tervezésében a fiatal építészként Wälder irodájában dolgozó Rimanóczy Gyulának is nagy szerepe volt. Az épület annyira korszerű elvek alapján épült, hogy az elmúlt 92 évben nem volt szükség drasztikus átalakításokra. Az 1948-ban történt államosítás után, mikor a fiúk számára fenntartott Szent Imre Gimnáziumból koedukált József Attila Gimnázium lett, természetesen szükség volt külön fiú és lány mellékhelyiségekre és öltözőkre, illetve a legfelső emeleten található kápolna is új funkciót kapott, de nagyobb átalakításra nem került sor. Az épület kiváló minőségét bizonyítja, hogy komolyabb felújításra nem volt szükség egészen az 1980-as évekig. Ekkor különböző helyreállítási munkák mellett egyes termekben funkcióváltás is történt, például nagyobb tantermekből kisebb nyelvi termeket választottak le, de az épület nagyrésze mégis változatlan maradt. Természetesen kisebb átalakítások – már ismét Szent Imre Gimnáziumként – később is történtek, de akkora átalakítás, mint most még soha nem zajlott az épületben.

A munkálatok leglátványosabb eleme természetesen az új sportcsarnok, mely a Villányi út felől nézve azonnal szembeötlik. Aki jól ismeri a Szent Imre Gimnáziumot, elsőre nem feltétlenül érti, miért van az új sportcsarnokra szükség, az iskola ugyanis sporteszközök és sportpályák terén igen jól felszerelt. Egészen a közelmúltig számos terem állt a testnevelés órán résztvevő gyerekek rendelkezésére. A földszinten volt a már említett nagytornaterem (mely kazettás mennyezetének köszönhetően igazán impozáns), az úgynevezett „kondi", ahol a puha padlónak köszönhetően talajgyakorlatokat lehetett végezni, és ahol a mászófal is helyet kapott, és természetesen az öltözők. Az első emeleten volt a kistornaterem, hozzá tartozó öltözőkkel. Az udvaron több sportpálya került kialakításra: három kosárlabdapálya – kettő az U alaprajzú épület öblében, egy pedig a Villányi úttal párhuzamosan –, egy futópálya, egy műfüves focipálya a Balogh lejtő felé eső dombon, és egy igen nagyméretű kézilabdapálya, gumiburkolattal ellátva. Utóbbit jól ismerhetik a környékben lakók, ezt fedte ugyanis a téli időszakban a híres-hírhedt „buborék", mely hideg időben is lehetővé tette a pálya használatát. Ennek tükrében egy külső szemlélőnek nehéz elképzelni, miért is kell az új sportcsarnok, de ne felejtsük el, hogy az iskolába egyszerre kilencszáz gyerek jár. A sok kültéri sportpályának köszönhetően melegebb időben sosem volt probléma, télen viszont a párhuzamosan tartott testnevelésórákhoz gyakran nem volt elég hely, így rendszeres volt a „lépcsőzés", vagyis a lépcsőházakban és folyosókon tartott óra. Ez a probléma ráadásul már 2012 előtt is fennállt, a mindennapos testnevelésórák bevezetése után pedig csak romlott a helyzet. (A napi mozgás bevezetése egyébként dicséretes, de mint láthatjuk, még egy jól felszerelt iskolának is nehézséget okoz az órák megtartása, képzelhetjük, mi lehet kevésbé szerencsés intézményekben.) Láthatjuk, hogy az új sportcsarnok építése indokolt, az ötlet mégsem a gimnázium igazgatójához, Barlay Bencéhez köthető, hanem az iskolát fenntartó Zirci Ciszterci Apátság vezetőjéhez, Bérczi L. Bernát apáthoz. A projekt 2018-ban indult útjára, a tervezői munkát az Óbuda Építész Stúdió végezte, ezen belül is Peschka Alfréd és Nemes Bertalan. Több tervváltozat után végül 2019 decemberében indulhatott meg a munka. A sportcsarnok átadásának határideje 2022. február 28.

A 3700 négyzetméteres sportcsarnok hatalmas, tömbszerű épülete a gimnázium nyugati oldalán helyezkedik el, a már említett „buborék" és a műfüves focipálya helyén, hátsó traktusát a dombba süllyesztve alakították ki. Mint az építész, Peschka Alfréd elmondta, a feladat több szempontból is speciális, hiszen műemlék épület mellé kellett tervezni, ráadásul szűk helyre. Stílus tekintetében nem volt kérdés, az építész szakma mai állásfoglalása szerint historizáló ház mellé kortárs épületet célszerű tervezni. A díszítetlen, látszóbeton homlokzatok monotóniáját a főhomlokzaton kialakított áttört, a ciszterci címer elemeit magába foglaló finombeton felület és a nagyméretű ciszterci címer oldja fel, melyeket Bérczi L. Bernát ötlete alapján tervezett az építész. Ezek az elemek jó választásnak bizonyultak, segítségükkel az új sportcsarnok robosztus beton épülete jobban harmonizál a neobarokk főépülettel. Peschka Alfréd elmondása szerint pont a sportcsarnok számára szokatlanul szűk hely miatt hiába keresnénk az épület mintájaként szolgáló konkrét előképet vagy inspirációs forrást, a feladat hasonló típusú épületek „másolása" helyett a funkció és a szakirodalom részletes tanulmányozását igényelte. Így alakult ki a csarnok többszintes elrendezése, mely sportlétesítmények esetében egészen különleges.

A földszinten egy nagy alapterületű és ként szint belmagasságú kézilabdapálya, valamint egy normál belmagasságú konditerem kapott helyet, utóbbi fölött található a szintén egyszint belmagasságú fitneszterem. A földszinten és az első emeleten helyezkednek el a kiszolgáló helyiségek: mosdók, öltözők, tanári szobák, porta és az elsősegély szoba. A felső szinten ismét egy kézilabdapályát láthatunk, ez azonban nagyobb, mint a földszinti, és egy százötven fős lelátót is terveznek hozzá. Az épületnek két hatalmas lépcsőháza van, az egyikbe lift is kerül majd. Jelenleg a csarnok szerkezetkész, tervezett belső kialakításából még nem sok látható, de természetesen a burkolatokról már megszületett a döntés. A két nagypálya sportparketta padlót kap majd, a fitneszterem esetében egy speciális PVC-re esett a választás, a konditerembe pedig – a súlyzók használata miatt – gumipadló kerül. A fölső nagypálya lelátója félig mobil lesz, tehát az alsó elemeket be lehet majd tolni a felsők alá. A terv szerint ide majd színes székek kerülnek, a lelátót a pályától üvegkorlát fogja elválasztani. Az új sportcsarnokot és a főépületet egy fém és üveg szerkezetű híd köti majd össze, mely a gimnázium második emeletén fog becsatlakozni. (A híd a főépülethez a lehető legkisebb beavatkozással fog majd rögzülni, nyílásként egy ablakot használnak fel, melynek csak a mellvédjét kell majd eltávolítani, a díszes szemöldökpárkány és az ablakkeret változatlan marad.) A csarnoképület összekötése a gimnázium második emeletével több szempontból is jó választás. Egyrészt a második emeleten található a korábban említett díszterem, ha esetleg valamilyen nagyszabású rendezvény van az iskolában, a két helyszín között könnyebb a mozgás. Másrészt a gyerekek is jobban járnak egy második emeleti híddal, sok időt tudnak vele spórolni. A gimnázium épülete ugyanis hatalmas, és sokszor gondot jelent, hogy egy negyedik emeleti osztályteremből leérjenek a gyerekek a testnevelés öltözőbe, átöltözzenek, elmenjenek mosdóba, egyenek is valamit, óra után pedig öltözködjenek, visszaérjenek a negyedik emeltre, onnan még elszaladjanak a szaktanterembe, és a többi, és a többi. Mivel a főépületből minden testnevelő funkció kikerül az új csarnokba, az amúgyis macerás útjuk meghosszabbodik, így valóban célszerű egy híd kialakítása, melynek segítségével gyorsabban közlekedhetnek.

Mint a bevezetőben is olvashattuk, a sportcsarnok kialakításával párhuzamosan a főépületben is számos változtatást hajtanak végre, melyeket a MATA-DÓR Architektúra Tervező Műhely, azon belül is Ruszthy Sarolt, Bánszky Szabolcs, és Kertesy-Kéthely Ágnes tervezett. A sporttermek és a testnevelőtanári szoba csarnokba való költözése miatt több terem is felszabadul, ezek közül a leglátványosabb a nagytornaterem, mely kazettás mennyezetének és kosáríves pántokkal alátámasztott vasbeton keretszerkezetének köszönhetően reprezentatív célokra is alkalmassá tehető. Így ebbe a terembe kerül át az ebédlő, mivel a korábban erre a célra használt helyiség és a hozzá tartozó konyha kis méretéből kifolyólag már nem tudja ellátni a feladatot. Az első szembeötlő újdonság a terem falát az ablakok könyöklőjéig borító faburkolat, a leglátványosabb elem azonban a különleges terrazzo padló, mely színének köszönhetően jól harmonizál a folyosók eredeti, fekete-fehér műkő járólapjával. A terrazzo burkolat mintázatában a központi ciszterci címer mellett Bourbon-liliomokat is felfedezhetünk, melyek az iskola nagymúltú cserkészcsapatára utalnak, és az tornaterem eredeti dekorációjában fellelhető tulipánok adták hozzá az ötletet. A terem mellett elhelyezkedő öltözőket alakították át melegítőkonyhává és személyzeti öltözővé, melyek a mai szigorú előírásoknak maradéktalanul megfelelnek. A földszinten a már említett „kondi", illetve a testnevelőtanári szobák is felszabadulnak, ezekből majd normál méretű tantermeket alakítanak ki, csak úgy, mint a régi étkezőből és konyhából, illetve néhány kisebb nyelvi teremből, melyek szintén a földszinten találhatók. Az iskola a nagy létszám miatt folyamatosan tanteremhiánnyal küzd, bizonyos időszakonként eggyel kevesebb osztály indul, hogy elférjenek a gyerekek, így az új tantermekre nagy szükség van.

Az első emeleti kistornateremből és öltözőkből is igazán hasznos teret alakítottak ki, ide került ugyanis a könyvtár. Korábban a könyvtár a negyedik emeleten volt, egy szépen kialakított helyiségben, melynek jó minőségű polcrendszere és bútorzata a 2000-es években készült. A terem állapotával nem is volt semmi baj, kis méretével viszont annál inkább. Az újonnan kialakított könyvtárban több terem is található, az egyik alkalmas könyvtári órák tartására, a másikban pedig a beépített, kétszintes polcrendszernek köszönhetően rengeteg könyv helyezhető el. A folyosó könyvtárhoz tartozó szakaszán babzsákokat találunk majd, és kinyitható asztalokat, melyek remélhetőleg közös könyvtári tanulásra és helyi olvasgatásra fogják ösztönzik a diákokat. Nem meglepő módon a korábbi könyvtár helyére is tantermek kerülnek. Kisebb változtatás, de hasznos az orvosi szoba földszintre helyezése is. Az eddig az első emeleten, az épület hátsó traktusában található helyiség a főbejárathoz közel, a porta mögé került, ami vészhelyzet esetén jobb megoldás. A korábbi orvosi szoba helyén kisméretű, csendes tanári tárgyaló lesz, mely jól kiegészítheti a nagyméretű, közös tanárit.

Mivel a főépületből minden testnevelési funkció kiköltözik az új épületbe, a sportcsarnok építésével sajnos nem nő a tornatermek száma, így a párhuzamosan tartható tornaórák száma sem. A testnevelésoktatás színvonala azonban jóval magasabb lesz, és ami szintén fontos, a főépületben felszabaduló terek segítségével a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnáziumban régóta fennálló problémák oldódnak meg, így a főépületben zajló oktatás minősége is javul.

Paár Eszter Szilvia