Erick van Egeraat építészirodája a "Városháza Fórum" pályázat győztese
A Főváros kihirdette az eredményt. A 18 beérkezett terv közül tizenkettőt bíráltak, hatot az anonimitás megsértése (az elektronikus anyagban talált információk alapján) kizártak. Hetet díjaztak.
Lezárult a Városháza és környezete fejlesztésére 2008 áprilisában kiírt építészeti tervpályázat. A második fordulóba jutott 18 pályázónak az egykori Károly körúti bazársor helyén olyan modern városközpont tervét kellett létrehozniuk, amely egyesíti a kulturális, közösségi és önkormányzati funkciókat is. A fontos belvárosi épületegyüttes a világszerte elismert holland építész, Erick van Egeraat tervei alapján születhet újjá.
A Városháza Fórum építészeti tervpályázat a Főpolgármesteri Hivatal jelenlegi épületét, a Városháza parkot, a Merlin Színházat, a Belvárosi Tűzőrséget és a Főpolgármesteri Hivatal parkolóit is magába foglaló területet érinti. A beruházás célja egyrészt a hivatal műemlék épületeinek felújítása, másrészt az összesen 40 ezer négyzetméteres Városháza tömb beépítetlen részére egy új épületegyüttes terveinek elkészítése. A történelmi városképhez illeszkedő, de a főváros modern arculatát is meghatározó karakteres épületegyüttes Budapest megújulásának egyik jelképévé, a Városháza park helyén létrehozott nyitott fórum a város új főterévé válhat.
A terület megújítására az építészeti tervek kétfordulós tervpályázati eljárás során készültek. Az előminősítést követő második szakaszban 18 pályaművet nyújtottak be. A pályázat bíráló bizottsága 6 pályázót az eljárási szabályok (formai okok, anonimitás stb.) megsértése miatt kizárt, így 12 pályaműből választották ki a hét díjazottat.
A bírálat során az építészeti, a megvalósíthatósági, a stratégiai és a környezettudatos építéssel összefüggő szempontokat egyaránt figyelembe vettek. Kiemelten fontos volt az önkormányzati és a közösségi funkciók ellátása, a tér jelenlegi nyitottságának megtartása, a minőségi, karakteres építészeti megfogalmazás, a műemléki szempontok és a közvetlen környezettel való kapcsolat érvényesítése. A megvalósíthatóságnál az idő- és a gazdaságossági tényezők mellett a tervezett költségeket is szem előtt tartották. A környezettudatos szemléletnek az építésben és az üzemeltetésben, a stratégiai szemléletnek pedig a Podmaniczky Program, valamint a Budapest Szíve Program beruházásaival való összehangoltságban kellett megjelennie.
A bíráló bizottság a tervek értékelésében kifejtette: „Budapestnek szüksége van szimbolikus, landmark szerű épületekre, amelyre az üzleti hasznosítású projektnél sokkal inkább ad alkalmat egy közfunkció, különösképpen egy ilyen egyedi közfunkció, mint a Városháza. A pályázatok a tér és az építészet, az anyagok és formák igényes kialakításával európai színvonalú megoldásokat hoztak. Budapest Szíve a Városháza Fórum köz- és üzleti funkcióival, azok nyitottságával tudja szervező erejét kifejteni. Egyértelmű megerősítést nyert, hogy a 'nyitott városháza' a hivatal új épületbe helyezésével és a régi épülettel való kapcsolatával biztosítható, ennek megvalósítása kívánatos."
Negyvenkét millió forint állt a bíráló bizottság rendelkezésére a pályázatok díjazásához: egy 15 millió forintos I. díjat és egy 12 millió forintos II. díjat osztottak ki, 4 millió forintos kiemelt megvételben három, 1,5 millió forintos megvételben két alkotás részesült. A szakmai zsűri döntését a Pénzügyi és Közbeszerzési Bizottság valamint a Kiemelt Fejlesztések Bizottsága e heti üléseiken hagyták jóvá.
A nyertes pályaműről
A Városháza Fórum építészeti tervpályázat első díjas tervében (Erick van Egeraat és munkatársai) a helyszínre négy teret alakítottak ki, amelyek pozíciójukkal, hangulatukkal ugyan elválnak egymástól, mégis egymással szoros kapcsolatban vannak és szabadon kombinálhatóak.
A Károly körúton a Deák tér irányából a Városháza Főtérre érkezünk. A kétszintes terület teraszokkal, lépcsőkkel, a Városháza „tornyával" és órájával: igazi találkozási pont kávézókkal és eseményterekkel. A turisztikai és a városi információs szolgáltatások is ehhez a helyszínhez kapcsolódnak.
A főteret a földszinten transzparens, teljesen megnyitható kulturális tömb köti össze a Városháza Fórummal. A tér funkcióját tekintve hasonlít az előző térhez, azonban szükség esetén lezárható, mindemellett alkalmas fedett terű események lebonyolítására is. A fórumról a Duna felé haladva a Városháza Kertbe érkezünk. Ez az épületegyüttes legcsöndesebb, legintimebb része, visszaidézve a barokk kertek zöldjét és rendezett hangulatát. Itt a földszintre is közösségi funkciók kerülnek, amelyek mind a kert felé, mind kifelé a Kammermayer tér irányába nyithatóak.
A Városháza Passzázs a főteret köti a Városház utcával. Az itteni új üzletek és éttermek a Liszt Ferenc térhez hasonlatos lüktető közeget hozhatnak létre, egyben a gyalogosok számára a Városháza tömbön keresztül megnyitják az utat a Duna felé.
A díjazottak
15 millió forintos I. díjban részesült a 22. bírálati sorszámú pályamű, amelynek szerzője:
Erick van Egeraat Associated Architects
vezető tervező: Erick van Egeraat
szakági tervezők: Werner Reiminger, Hansjörg Burggraf, Peter Pillat, Kovács Éva, Farkas László, Balogh Ágnes, Szabó Gábor, dr. Gombik Károly
12 millió forintos II. díjban részesült a 3. bírálati sorszámú pályamű, amelynek szerzője:
ARCHIKON Kft.
vezető tervező: Nagy Csaba
szakági tervezők: Déry Attila, Farkas Tamás
munkatársak: T. Major Kriszta, Benedek Botond, Niszler Kata, Mészáros Eszter, Gallai Beatrix, Nyéki Gábor, Bóday – Bagó Bernadett, Pólus Károly, Horváth Balázs
4 millió forintos kiemelt megvételben részesült az 1. bírálati sorszámú pályamű, amelynek szerzője: ONL Hungary Kft.
vezető tervezők: Prof. Ir. Kas Oosterhuis, Vukoszávlyev Zorán
szakági tervezők: Markovits Péter, Szigyártó Gábor, Papp Péter, Szőlősi Levente, Szepezdi Ildikó, Kelen Csaba
képzőművész munkatársak: Lénárd Ilona, Kapitány András,
építész munkatársak: Marthijn Pool, Owen Slootweg, Káli Béla, Bujdosó Attila, Márku Judit, Romvári Péter, Bulcsu Tamás, Fortvingler Éva, Fábry Zoltán, Varga Piroska, Katona Vilmos, Gijs Joosen
munkatársak: Guzmics Gyula, Szternák Anett, Nyári Attila, Martin Bering Henriksen
modell: Szabó Miklós
látványterv: Ölbey Zoltán
4 millió forintos kiemelt megvételben részesült a 11. bírálati sorszámú pályamű, amelynek szerzője: Zoboki-Demeter és Társaik Építész Iroda
vezető tervező: Zoboki Gábor
szakági tervezők: Zoboki Gábor, Földvári Gábor, Görgey Péterné, Dávid Gábor, Bogner Zsuzsa, Venczel Sándor, Krén József
munkatársak: Demeter Nóra, Turi Zoltán, Szatmári Gábor, Csécsei Ákos, Tolnai Linda, Rózsás László. Lakos Dániel, Jancsó Krisztián, Lőrincz Áron
4 millió forintos kiemelt megvételben részesült a 13. bírálati sorszámú pályamű, amelynek szerzője: Finta és Társai Építész Stúdió Kft.
vezető tervezők: dr. Finta József, Szabó Tamás János, Dienes Szabolcs
szakági tervezők: Déry Attila, Szloszjár György, Volkai János, Temesvári László, Kelemen Ferenc, Üveges Zoltán, Ádám Béla, Rhoerr Ádám, Hajdú László
munkatársak: Péter Gábor, Halvaksz Mónika, Kiss Gábor, Dóczé Péter, Magyar Mária
1,5 millió forintos megvételben részesült a 19. bírálati sorszámú pályamű, amelynek szerzője:
Vadász és Társai Építőművész Kft.
vezető tervezők: Vadász Bence, Miklós Zoltán
szakági tervezők: Dávid Ágnes, Szlovék Krisztián, Kelemen Ferenc, Üveges Zoltán, Rumi Imre, Pető Zoltán, Kiszely Gergely, Kijátz Valér, Varga Miklós
munkatársak: Urbán Attila, Zimay Balázs, Palotás Artúr
1,5 millió forintos megvételben részesült a 21. bírálati sorszámú pályamű, amelynek szerzője:
MÉRTÉK Építészeti Stúdió Kft.
ügyvezetők: Fábián László, Tákos Tamás
vezető tervezők: dr. Komjáthy Attila, Komjáthy Attiláné, Paulinyi Gergely, dr. Reith András
szakági tervezők: Cserháti Czene Andrea, Lamm Péter, Szirmai Balázs, Albrecht Ute, Balázs Judit, Pál József, Klopka Zoltán, Pető Zoltán, Baross Pál, Dávid Ferenc, Szőllősy Barbara, Pyka Zsolt, Takács Lajos
munkatársak: Bodola Péter, Burián Gergő, Fazoli Enikő, Fülöp Alex, Lukács Dávid, Lukács Zsombor, Tóth Krisztina, Vass Orsolya, Lengyel Katalin, Kátai Gergely
A Városháza Fórum beruházás következő lépései
A főváros a fejlesztést – akárcsak a Duna-parti Közraktárak megújítására kiírt sikeres pályázat esetében – közpénz felhasználása nélkül, a köz- és a magánszféra együttműködésén alapuló PPP-konstrukcióban szeretné megvalósítani. A Városháza telke, a régi és az új épületek a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában maradnak, a fejlesztő tehát egyik ingatlan felett sem szerezhet tulajdonjogot. A főváros ezek egy részének korlátozott időre történő használatba adásával teremt fedezetet a beruházáshoz.
Az építészeti tervpályázat győztesével az önkormányzat hirdetmény nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárást kezdeményez, ami 2009. I. negyedévében zárul a tervezési szerződés megkötésével. E szerződés alapján, várhatóan 2009 őszére készíti el a győztes tervező az építési engedélyes terveket. A tervek birtokában lehet kiírni a befektető kiválasztását célzó építési koncessziós közbeszerzési eljárást. A befektetővel kötött szerződés aláírása után, 2011 elején indulhat az építkezés, a megújult Városháza Fórumot pedig akár két éven belül birtokba vehetik a budapestiek.
forrás: sajtóanyag
12:56
Az egyik pályázó csapat vezetőjétől nagy nyilvánosság előtt olyat hallottam, hogy a látványterveknek szebbet kell mutatniuk a valóságnál.
Megnéztem a bíráló bizottság névsorát. A tagok azért elég jó nevű építészek. Azután mégis látványtervekkel aratunk a pályázatoknál. Nem ismerek sok építészt. Néhányat ismerek. És amikor négyszemközt beszélek velük egyiket sem érdekli a látványterv. Hanem a térszerkezet.
Szóval neves szakmai zsűrik nem szakmai anyagok (alaprajzok, metszetek, urambocsá rajzfájlok) alapján döntenek, hanem jó dögös látvenytervek által hagyják magukat befolyásolni.
Nekem jó így is, de akkor minek szakmai zsűri. Akkor rendezzünk róla szavazást. Aki a legtöbb szavazatot kapja, az nyer. És akkor mondjuk állítsuk ki két hónapra a Károly körút mellett a Madách térrel szemben a pályaműveket és személyivel lehessen rájuk szavazni.
Vagy ez gáz? Nem szakmai lesz az eredmény? Csupán csak az fog megépülni amelyik az emberek számára leginkább elfogadható (ne adj isten, amelyik leginkább TETSZIK)?
Amúgy ez a szakmaiság biztos, hogy jó? A koppenhágai főépítész biztosan jobban tudja mi kell a Károly körútra, mint aki évtizedeken keresztül naponta kétszer elmegy ott (mondhatni itt él). Vagy akár Senor Martinez Lapena? Azt hiszem ami itt folyik az legfinomabb kifejezéssel is legalábbis szakmai paternalizmus.
12:22
Beírtam a google-be, hogy Caserta, La Granja (képek)....aztán beírtam, hogy Martinelli invalidus kaszárnya. Mindkettő 18. sz. méretes, négyosztású barokk cucc. a Caserta-i be van fejezve (ami megjegyzem nem áll jól neki) rá van pakolva egy drabál kaszkád (tengely). Az invalidus kaszárnya nincs befejezve (ami most már azt mondom, jól áll neki) rá van pakolva egy tengely (Városligeti fasor) és még vezet is valahova (Városliget).
Van rá esély, hogy ismét ki fognak írni a városházára pályázatot. Ezeket a dolgokat jó volna ha megnéznék (akik kiírják).
Nem szeretem az építészeket védeni, de ők csak válaszolni próbálnak egy kérdésre, jól, vagy kevésbé jól. De ha maga a kérdés rossz, akkor a válasz nem igazán lehet jó.
12:27
@Bandido: ott a pont
16:28
Elképzelem, hogy a Finta féle terv valósul meg és a kivitelező spórol a szerkezeti anyagok minőségén :))) Na ahhoz képest a Bólyai....
Ha megkérdezik, hogy Zoboki, vagy Finta költött többet statikusra, akkor tutira Fintát mondanám :)
16:23
Hearst Tower, New York, Foster & Partners, a nemzetközi magasház díj győztese.
Van egy formavilága. Ha átfutjuk a pályázat díjazottjait...nos azoknak is van és az egyiknek egészen olyan, mint......
Megkérdezném, hogy mennyire fontos az eredetiség az építészetben? Ill. Budapest építészetében. Mert ha csak annyira, mint Las Vegas-ban akkor nincs semmi gond.
21:20
@Bandido: képek: Hearst Tower Nemzetközi Magasház Díj 2008
"Idén harmadszor osztották ki a legjobb magasházért járó Nemzetközi Magasház Díjat, amelyet a DAM múzeum Frankfurt városával és a DekaBank közreműködésével alapított. A díjra idén húsz kiemelkedő minőségű, az elmúlt két évben megvalósult toronyházat jelöltek. Az építészekből, ingatlanbefektetőkből és építészkritikusokból álló zsűri öt épületet díjazott, és idén először osztották ki a fenntarthatóságért járó különdíjat is. A fődíjat a New York-ban felépült Hearst Tower, a Foster + Partners iroda terve nyerte el. Norman Foster november 14-én a frankfurti Paulskirchében megtartott ünnepélyes díjátadón vette át a fődíjat."
(a Német Építészeti Múzeum [DAM] kiállítása)
12:24
@rokon: és ha a magasházat lefektetjük, akkor már mindjárt jó lesz valahova máshova is......
16:37
Miután irigylésre méltó karakánsággal Cságoly tanár úr visszautasította a főváros neki felajánlott díját, gondolom Demszky Gábor szemében az egész magyar építész társadalom egyetlen hatalmas vörös posztóvá vált. Miért is fogna közülü(n)k bárkivel is kezet... Egyébként gondolt arra bárki is, ha beépítenék a parkot, a szadesz hol állítaná fel azontúl a sátrát? csj
13:57
Vagy 200 éve adott volt a Váci kapu és a Városliget. Szerintem a kettő határoz meg ma is mindent. Amit Deák térnek Erzsébet térnek Madách térnek befejezetlen városházi építési területnek nevezünk,az a Váci kaputól a Ligetbe vezető utak találkozása (Bajcsy-Zsilinszky út-Podmaniczky út, Andrássy út, Király utca-Városligeti fasor, Kiskörút-Dohány utca-Ajtósi Dürer sor) Valaha a városmag és a Liget közti főútvonal a mai Városligeti fasor-Király utca-Madách tér vonal lett volna, és ha szépen továbbhúzzuk a vonalat akkor el is értük a városháza tengelyét (sőt ahogy a régiek dolgoztak a városháza tornya feltételezésem szerint pontosan a tengelyben van).
Hogy a Király utca nem tud az lenni, ami, az talán köszönhető a budapesti kétszintes szabályozásnak (jogilag településhatárról van szó). Ahogy sok más pályázatnál itt is a lehatárolással van (személyes) problémám, ennek erdeménye az, hogy jóformán mindenki alapfeltevése (és ha kivettem volna a pályázatot, akkor talán biztosan állíthatnám, hogy a pályázat kiírójának szintén), hogy a városháza tömb egy bejezetlen tömb, ahol pótolni kell a hiányzó térfalat. Közben persze a közteret hagyjuk meg a köznek. A Finta Stúdió tervének a megoldása a legtisztább ilyen szempontból (nem dicséret) bezárja a (kocka) tömböt, de mivel közteret hagynunk kell, ezért nem az alsó szinteken hagy egy teret és csak a felsőbb szinteken jelenik meg egy teljesen konvencionális (tégla) beépítés.
Az ember eljátszik a gondolattal, hogy egy Madách tér Király utca Városligeti fasor és Városligeti Körönd revitalizácó tengely méltó lezárása nem lehetne-e egy olyan városháza amely (elismerem barokkosan) cour d'honneur -szerűen egy (három oldalról zárt udvarral/köztérrel, ami a Madách tér párja a Körút másik oldalán) jelenik meg. Ha így tekintünk a városházára, akkor már nem is érződik annyira a befejezetlenség, sőt a két, Kiskörút felé előreugró épületszárny is értelmet nyer.
Hmmmmm, amikor épült a városháza akkor igencsak kimagasodott a környező (fszt, fszt +1 emelet) épületek közül. Megfontolandó, hogy ilyen esetben a jelenleg érvényben levő szabályozás miért nem tehet kivételt? Baj-e, ha egy városban pont a városháza emelkedik ki a többi épület közül. Infrastrukturális és közlekedési problémát elkerülendő persze nem lenne helyes, hogy a szintterületmutató változzék. De miért ne lehetne pont a városháza (vagy a tornya, vagy az egyik tornya) landmark. Ha most lenézek a Gellért-hegyről mit tudok kapásból azonosítani? Bazilika, a többi templomtorony, a New York palota homlokzata, Duna parti épületek jellegzetesebb homlokzatai, távoli lakótelep sziluettek és természetesen a távoli kémények. A városházát keresnem kell. Úgy tűnik az előző hozzászólásokból, hogy több pályázó sem gondolta, hogy nyerhet, ennek ellenére ezt a szabályt mégse merték megszegni.
14:04
Az eredményhirdetésen Ikvai-Szabó Imre főpolgármester helyettes maga olvasta föl a díjazottak nevét, majd kezet fogott a megjelentekkel és átadta a díjról szóló dokumentumot. Demszky Gábor főpolgármester eközben állt mellette, és még kezet sem rázott az építészekkel. Kínos.
[részlet Vargha Mihály: Kínos című írásából, ami megjelent az Élet és Irodalom november 7-i számában, és november 13-tól olvasható az internetes változatban]
14:29
Városháza Fórum. Iroda épül és városi térről beszélünk. Pont, mint a Szervita tér esetén. Porhintés? Én magát a kiírást tekintem rossznak. A városháza bővítésének az ötlete a rossz. Az elmúlt években nem tudtam egyetlen épkézláb indokot, érvet a bővítést szorgalmazók oldaláról felfedezni, ami meggyőzött volna arról: igen ennek van helye és realitása, okoz bármiféle pozitív előrelépést e tér beépítése. De várom, hogy meggyőzzenek. Egy évtized kellett hogy végre kibontsák a tömböt, eldózerolják a bazársort, és ezután ideiglenesen kvázi közparkocskát fejlesszenek rajta. Legalábbis egy részén, arra hivatkozva, hogy a többi területen elkezdik a régészeti feltárást. Igazából viszont csak a városházi dolgozók és a képviselők ingyenes parkolását folytatták. Ezért kérdezem immár sokadszor:
- jó program-e az, hogy térfalat adunk egy térnek, aminek már van (Madách-ház)?- jó program-e, hogy hasznos irodai négyzetmétert növelünk egy olyan térségben, aminek tehermentesítésre van szüksége?- jó program-e a belvárosban a zárt terek létrehozása, ahol szabad terekből van kevés?- jó program-e a szimbólumkeresés egy olyan térségben, aminek már vannak szimbólumai, vonzó tényezői (olyan budapesti térségek rovására, ahol nincsenek)- jó program-e egy olyan program, aminek forrásai az elmaradott térségek felzárkóztatására létrejött európai alapokból teremtődnek meg (azaz valóban "Budapest Szíve" a legelmaradottabb közép-magyarországi térség)?- jó program-e az olyan program, ami a kitapintható közakaratnak (Városházi beszélgetések, civil egyeztetések, vélemények az ideiglenes parkról, PARK! program) ellenfeszül?- jó program-e az, hogy hozzunk létre egy transzparens irodaházat (máig pontosan körül nem határolt funkciókkal a városháza tömbben) és rohasszuk tovább a nagy és korszerűtlen városházát? (Ugyan mind a városháza, mind az egykori megyeháza kong az ürességtől, levegőben lóg a leépítés a takarékos állam és takarékos önkormányzat címén - jogosan, bár nem az ügyosztályi dolgozókat, hanem a túl nagyra hízott döntéshozói apparátot kéne kicsit leépíteni, de azért bővítsük a városháza területét?)- jó program-e az, ami a tér jelenlegi egyetlen értékét, a sok viszontagságon keresztül is megőrződött kettős gesztenyesort lazán kivágja?- jó program-e az, ami sűríti, és nem lazítja a belváros szövetét, központosít, holott máskülönben a szakpolitika városfejlesztésileg decentralizációt sürget?A terület túl értékes ahhoz, hogy ne történjen vele semmi. Ám ha beépül - az rosszabb a semminél. Budapest, mint várostest, egy olyan öreg, képzeletben elmetszett fa, aminek szaporodnak az évgyűrűi. A periférián működik az élő szövete, a kambium, mely befelé elfásult sejteket, kifelé hámló hánycsréteget termel. És legbelül, hol a fásultság már igen régi, az öreg fa korhadni kezd. Miért nem engedjük, hogy az odút fakopáncsok kitágítsák, a korhadékot eltakarítsák, és beköltözzenek a "madarak"?
Nem vitás, hogy a terület igényli a téralakítást. De pontosan elég lenne egy városháza hátsó homlokzat képzés, egy mélygarázs, és egy mostani képviselői parkolóval kibővített városi tér (hogy ne mondjam A VÁROS TERE) e helyszínre. Merthogy nincs a városnak tere, ahol a "madarak" lakhatnának. Sokan erre azt mondják: ott az Erzsébet tér. Óriási tévedés. Az a tér a rekreációról, a zöldfelületi arányról, a beszélgetésekről, a laza sörözgetésekről, a kiállításokról szól. Jó hogy van. A városháza tér, pedig a városi ünnepekről, fesztiválokról, gyülekezési szabadságról, hordószónoklásról, demokráciáról, (nem csak liberális, de konzervatív sátorról), sőt civil sátorról, művészeti közéletről kellene hogy szóljon. Ami új térfalakkal, ahol a nagy testvér figyel, nem működik. És úgy tűnik, hogy e tekintetben a NÉP racionálisabban és takarékosabban látja a tér lehetséges legjobb pozicionálását, mint a város vezetése (akinek fogalma sincs), az építészeti közélet (aki építeni akar), vagy az urbanisztikai szakértők (akik úgy tanulták). És hát itt az irracionalitás maga: "A Podmaniczky Program része a Budapest Szíve program, amely a belső városrészek tehermentesítését, revitalizációját foglalja magába." - írja a főpolgármester honlapján. Ergó, ennek egyik lépéseként, kiemelt alprojektjeként terheljük további 40 ezer négyzetméter beépítéssel a belvárost?
16:26
@bardóczi: ott voltam az eredmény hirdetésen és bár annyira nem vagyok benne az építészeti életbe mint szeretném, de a 7 díjazottból 4-et kapásból kitaláltam, hogy ki tervezte. ezek után hallom, hogy 6 vagy 5 tervet kizártak mert a digitálisan leadott anyagukban, ami egyébként csak archiválás miatt kell, valahol a fájlok kutatása közben rátaláltak a cégre utaló azonosítókra. emiatt valakiknek 3 hónapi munkája veszett oda. hát nemtudom, de elég gusztustalannak hangzik a dolog. aztán megnyeri egy világhírű sztárépítész és higyjük el, hogy véletlen a dolog. ez aztán a titkosított nyilvános tervpályázat, jó, korrekt, magyar módra. gratulálok.
18:31
@bardóczi: Nem,
nem,
nem,
nem..................................., nem jó program, de az építész urakat ez mit sem zavarja, és ettől kéne kiakadni, ha volna valami kapcsolatuk ezzel a várossal...
Eva M. Amichay városgazdász, újságíró
20:24
@dave26: Nem meglepő, a pályázó magyar építészek köre elég szűk ahhoz, hogy aki elég sok tervpályázatot látott, biztos kézzel megállapítsa (látatlanban) kinek a művével állunk szemben. Hasonló élményem nekem is volt az eredményhirdetésen. Ehhez jönnek még a csepegtetett információk a kollegiális beszélgetésekben. Így jobbára megállapítható, hogy nincs anoním terv, csak rosszul értesült zsűritag. A jelenlegi pályázat is rávilágított: a tervpályázatokra vonatkozó előírások anonimitás ügyben változásért kiáltanak. A helyzetet kétféleképpen lehet feloldani: mindkettőre van példa.
1. A zsűri független, azaz olyan külföldi személyiségekből áll össze, akiknek nem tud kapcsolatuk lenni a pályázókkal, vagy azért mert nincs személyes kontaktus, vagy azért mert annyira felette állnak fedhetetlenségükkel a történetnek, hogy bármilyen gyanú a befolyásoltságukkal kapcsolatban elképzelhetetlen.
2. A tervpályázat győztesét az a közösség (jelen esetben budapest közönsége) választja ki egy széles sajtókampány keretében (segítő elemzések és kritikák segítségével pl. a Nagy Könyv mintájára). Elvégre egy köztulajdonban lévő területről van szó. Ez utóbbi kockázatos, mert a középületekkel kapcsolatos közizlés állítólag megrekedt valahol a szecessziónál, de egyben érdekes gondolatkísérlet is, ami valódi párbeszéd a lakossággal, egyben egy teljesen újszerű építészeti diskurzust jelent a kortárs építészetről.
21:02
@bardóczi: Ha lehet választani, inkább az első javaslatod mellett tenném le a garast... mindenféle übermensch-attitűdtől mentesen. Megígérem, ha nem bp közönsége mondja meg, mi kerüljön a belváros szívébe, én sem szólok bele, melyik dallal nevezzen Magyarország az eurovíziós dalfesztiválra, vagy hogy melyik magyar filmet ajánljuk Oscar-ra.
21:14
@Magyar Bedobás: Tudom, nagy a kokázat és érteni vélem az indokot. De az eurovízióra és az oscarra jelölt dolgok olyan alkotások, amelyekhez egy huncut garast se fizet a köz adott esetben, ráadásul nem kell 50 évig bámulnia a végeredményt. Egyszerűen a középület építészet más műfaj. Nem kisajátítható. Csak egyszer tegyünk erre egy kísérletet. Lehet, hogy meg fogunk lepődni. És ezt most pozitív értelemben mondom. + el nem tudod képzelni, mekkora médiafelületet kaphatna ezzel az építészet ügye. Mert így csak a bulvár rovat botrány kategóriába fér bele.
14:01
Ezen a tervpályázaton sajnálatosan csupa gyáva, beteg lelkű alkotás versenyzett egymással. Sem egyéni ötlet, sem pedig a HELY inspirációja nem olvasható ki a pályaművek egyikéből sem. Nyilvánvaló, hogy a művek közül egyetlen egynek az alkotója sem fogta fel, hogy milyen város milyen értékű középpontjába igyekszik letenni a névjegyét.
Bízom benne, hogy ezek közül egyik sem fog Demszky dicstelen főpolgármesteri érájának torzójaként megvalósulni.
ÓT
14:26
@Ódor Tamás: Ámen.
(Úgy legyen)
Eva M. Amichay városgazdász, újságíró
12:33
Azt mondják...
Az mondják, hogy a Demszky háromszor tartott tikos megbeszélést Egeraat-tal a pályázat ideje alatt.
Azt mondják, hogy Egeraat londoni és magyar irodája gyakorlatilag a csőd szélén áll.
Azt mondják, hogy a liberális városvezetésnek eszében sincs megvalósítani ezt a tervet. Nem is tudnák.
Azt mondják, hogy Z.Halmágyi Judit egy hónappal ezelőtt felmondott az EEA irodában, hogy ne legyen összeférhetetlen.
Azt mondják, hogy az EEA tervét részben a pesti iroda készítette, de csak a rotterdami iroda tervezői szerepelhettek a stáblistán, nehogy összeférhetetlen legyen.
Azt mondják, hogy eredetileg a zsűri 11 pályaművet nézhetett meg, mert a tizenkettedik késve és darabokban jött, és napokba telt, mire "valakik" kiderítették, hogy mindet időn belül adták-e fel.
Azt mondják, hogy vannak szoftvercégek, akik egy digitális doksiról azt is kiderítik, hogy a szerző jó anyja térgye kalácsán milyen kenőcs volt, amikor férjhez ment.
Azt mondják, hogy a pályázatok nem voltak a felületükön besorszámozva a szabályzat előírásai szerint.
Azt mondják, hogy a zsűriben mindenki tudta már döntés előtt, melyik pályázat kié.
Azt is mondják, hogy ez általános.
Azt is mondják, hogy a Nemzeti, a KN, a Szent György tér és a Szépművészeti után a Városháza Fórum lesz az új építészeti botrány. Még a Pécsi Kultúrális Főváros előtt.
13:46
@Bachmann Péter: hát nem olyan őrült bonyolult kitalálni, hogy melyik pályázat kié.
eea és a finta messziről kiabál egy laikusnak is.
zoboki biztos volt benne, hogy nem nyer, meg is lépett egy geget. 1 pont neki a helyzet kezeléséért.
a vadász is szájbarágós, kulissza, a mérték meg alulmúlta önmagát, megint.
az ONL-t nem ismertem volna fel, de az meg annyira unalmas, hogy nincs is miért.
nehéz ügy, szerintem nem lett volna szabad 1. díjat kiosztani.
13:48
@Bachmann Péter: Nem kellene mindig mindenben a negatívumot látni és láttani. Kinek jó ez?
Tudomásul kellene vennünk végre, hogy földi létünk során minden jó a hitnek köszönhető, és minél erősebb ez a hit, annál jobban érezzük magunkat a földi létünk során.
Nekünk, építészeknek, például az a legjobb, ha vakon hiszünk a kamarában, annak etikai bizottságában, a tervpályázatok tisztesságes lebonyolításában, vagy akár a tervtanácsokban, és abban, hogy minden elöljáró, tisztségviselő és zsűri-tag kizárólag a mi javunkat akarja. (nem pedig a javainkat) A tervtanácsok a világ legjószándékúbb testületei, akik az eléjük kerülő építészek buksiját megsimogatják, és elhalmozzák őket életreszóló jótanácsokkal, mindezt teljesen önzetlenül, csakis az építészek élethosszig tartó zökkenőmentes fejlődésének biztosítása érdekében. Isten ments, hogy bárki is olyan ócska gondolatokra vetemedjen, hogy a tervtanácsok megalázni, netán a területükről elüldözni, kitúrni, ellehetetleníteni szeretnék a nekik nem szimpatikus kollégákat. Ezeket a becstelen hírbehozásokat csak a tehetségtelen, fakezű és vak építészek terjesztik, nem látván be, hogy a pálya közelébe sem szabadna tenniük a lábukat. Nem! A tervtanácsok igenis nagyon jó bácsikból és nénikből állnak, akiket csecsemőkorukban még a calcuttai Teréz-anyu szoptatott. És az az építész kolléga, aki nem azzal a mély hittel lép a tervével a tervtanács nagytiszteletű honorjai elé, hogy ott vele csupa jó dolog történhet, és olyan örökérvényű tudásözönt fognak rá zúdítani, amitől a tehetsége az egekbe fog szárnyalni, az jobb, ha nem megy egy ilyen tervtanácsnak még a közelébe sem. Ugyanis éppen a megingathatatlan hitének hiánya miatt fogja csalódás érni, nem másért. Az ilyen pedig megérdemli.
Ha már egyszer Péternek keresztelted magad, akkor lásd meg végre azt a sok szép és jó dolgot, ami körülvesz, ne csak a negatívumokat sorold: ez csak téged pusztít, és rajtad kívül a kutyát sem érdekli.
Vedd tudomásul, Péter, hogy nagyon is jó mindaz, ahogyan van. Gondold csak el: ha minden valóban olyan zökkenőmentesen és erkölcsileg is makulátlan módon zajlana, ahogyan te azt az ideáidban elképzeled, akkor mi acélozná a gondolkodásodat, a cselekvőkészségedet? Semmi. Tök unalom lenne, és az agyad a lehető legtunyább állapotban szunnyadozna. Ezzel szemben ez a mi világunk csupa izgalom és kihívás. Minden sarkon egy igazságtalanság, egy fejbekólintás és egy megaláztatás vár. A fejlett világban az ilyesfajta kalandparkokban való részvétel lehetőségéért horribilis díjakat kérnek el a szervezők.
Magyarország jelenlegi helyzetéből talán lehetne ez is egy kibontakozási út: túlélési kalandparknak nyilvánítjuk az egész országot, és busás részvételi díjakkal jöhetnének ide a külföldiek. Ráadásul ezek után mindenki a lehető legjobb lelkiismerettel élhetné ki minden gonoszságát, aljasságát, önzését és gyűlölködését, hiszen ezzel a kaland színvonalát csak még tovább növelné, és ezáltal növekednének az ország bevételei is.
ÓT
14:22
@Bachmann Péter: Mondja, miért nem ír többet? Legalább szórakozhatnánk, ha egyébként meg csak sírhatunk...
Azt mondják, hogy a pletykák fele nem igaz külföldön, viszont Magyarországon csak az igazság fele, ami már pletykaként elmondható, a másik felét meg mindenki tudja.
Eva M. Amichay városgazdász, újságíró
13:11
@lenienn: Nem tudom, hogy Zoboki biztos volt-e abban, hogy nem nyer. Ha biztos volt benne, akkor viszont nem ő volt az egyetlen.
09:06
Valószínűleg tényleg nem kellene foglalkoznunk azzal, hogy kritikákat fogalmazunk meg a nyertes pályaművel kapcsolatban (pro- és kontra egyaránt felesleges), hiszen nagy valószínűség szerint ez az egész egy PR-fogás része. Minden hozzászólás csupán a blogbejegyző és a terv közötti relációt érzékelteti. (azért kikívánkozik, hogy gg-hez hasonlóan én sem tudom elfogadni az eredményt - egy kis helyesbítéssel: már terven is avítt, nem kell megépülnie hozzá - meg hogy vakok közt félszemű a zisten, stb. dehát - és jöjjön még egy közhely - ez jár nekünk. Kíváncsi lennék, hogy Koppenhága főépítésze milyen emlékekkel tér haza, lesznek-e erről a pesti kiruccanásáról lidérces álmai, vagy esetleg ihletet kapott-e). Ami sokkal érdekesebb, az az, hogy az egyes blogírók hogyan viszonyulnak egymáshoz. Már csak azért is érdemes az építészfórum vitafórumára látogatni, mert itt el lehet sajátítani a felsőfokú személyeskedést.Ódor Tamás panaszos blogja gyöngyszem e tekintetben, de itt is történik hasonló: egyik a másikat iszapbírkózásra hívná, amihez a magas labdát az első hozzászóló ezüst tálcán kínálja fel: saját nevén jelentkezik be. Ez ugyan szíve-joga, de ezzel visszaélni nem valami elegáns.Minden fórumozó figyelmét felhívnám arra, hogy a blog alapvetően anonim műfaj, egyszerűen nem illik a nick-ek mögött rejtőző valós személyiségeket felderíteni.Ez nem az a játék.Visszatérve a témához: igenis, Bp-nek vannak és lesznek (már építéskor avítt) ikonszerű épületei, más kérdés, hogy alapvetően jellemző rájuk a konszenzus teljes hiánya, elég csak a Kálvin téri irodaházra, a Közraktár-Bálnára, Vörösmarty téri plázára, stb gondolni. Optimista vagyok, és úgy gondolom, ha ezek az épületek cca. száz év múlva védettség alá kerülnek, egyértelműen azt az elméletet fogják majd alátámasztani, hogy az épületek a koruk hangulatának lenyomatai. Utódjaink fejüket csóválva nézik majd ezeket a fosszíliákat és megállapítják, hogy őseik milyen zavarodottak lehettek, mondván, milyen jó, hogy túlvagyunk azon a nehéz időszakon. Szerintetek?
11:28
@Magyar Bedobás: Szerintem ez semmi ahhoz a személyeskedéshez képest, ami a közéleti blogokon megy, bár megjegyzem született a hétvégén Ódor Tamás ügyben egy-két vaskosabb beszólás. Egyetlen észrevlételt tennék, ez pedig a személy és a kritika összefonódottsága. Tetszik vagy sem, de ma Magyarországon létezik egy bájos antinómia, ez pedig az objektív kritika. Az objektivitás étosza okán ugyanakkor rendkívül élesen merül fel az, hogy a kritikusnak vajon "igaza van, vagy sem?" Az igazságtevő kritikus - óhatatlanul papi köntösben irizál MINDENKI számára, aki osztja az objektív kritika passzusát. Csakhogy ott a kérdés... tényleg igaza van? Hogyan lehet ezt lemérni? Hát az életművön. Ezért aztán mindenki utánavakar a kritikusnak. Hogy Ő vajon milyen építészeti tettel, érvvel képes igazolni igazát, kritikusi létét? A gyakorló építész egyetlen érvet, az életművét képes felvonultatni. És mikor az életmű napvilágot lát, bekövetkezik a tróndöntés, az apagyilkosság, a pap-áldozat. Mindez azért mert áhítják a szót, az objektív kritikát. A gond ott van, amikor a logosz nem öltött már előzetesen testet az életműben. Az "igazság" utáni vágy és a relativizáló sárbarántás furcsa keverékét látom én ezekben az akciókban. Amit valahol még meg is értek.
13:06
@Magyar Bedobás: Engedd, hogy helyesbítsek. Nekem nincs ezen a fórumon blogom.
Egy nyílvános szakmai vitát kezdeményező írást tettem közzé, nem blog formájában, hanem szerkesztői közreműködéssel és kommentárral.
Egy szakmai vitát pedig szerintem arccal és névvel illik folytatni. Máskülönben, ha névtelen nikkek válaszaira vártam volna, akkor bárhol máshol is közzé tehettem volna. Ehhez képest valóban alig néhány építész kolléga szólt hozzá a valódi személye képében. Ezt én a magam részéről a szakmai közállapotok egyfajta tükrének látom, és csak mélységesen sajnálni tudom, hogy még egy olyan súlyú etikai és jogsértés, amelyet egy ülés hangfelvételének a tervtanács tagjai általi elsikkasztása világos képletbe foglal, sem hozza ki a kollégákból a névvel vállalt állásfoglalást a szakmai tisztesség mellett. Ettől még az épületterv őszinte kritikája éppúgy lehetséges, mint anélkül, amit egy szóval sem kifogásoltam.
Nem ez volt a szándékom, de mára világossá vált: az általam indított jóhiszemű kezdeményezésből keletkezett pancservita a mai építész szakmai hozzáállás egyfajta röntgenfelvételévé vált. Ez is egy kis adalék ahhoz, hogy mit érdemel a mai magyar építészközösség önmagától. Ennél több megbecsülést pedig ezek után a külső környezetétől se várjon.
Hozzáteszem: eddig csupán ad-hoc szerű olvasója voltam e fórumnak, ez volt az első megszólalásom, és valószínűleg az utolsó is. Ne mossa az ember az arcát mások lábvizében.
ÓT
14:15
@WérGidA: Furcsa, hogy ezt pont Te irod, aki tudtommal főállású kritikus, építész végzettséggel és épületek nélkül - javíts ki, ha tévedek, nem nyomoztam most utánad, csak amennyit eddig tudtam....:)
Az épitészeti kritikával kapcsolatban pedig úgy gondolom, hogy nemcsak építészmérnöki oklevéllel és dijakkal a zsebében mondhat véleményt az ember. Éppen ezért, mert a produkció nem csupán feledhető művészi élmény, mint az irodalom, képzőművészet, film, zene, stb. esetén, hanem emberek rövidebb-hosszabb tartózkodására is alkalmas terek kellenek legyenek - mindannyiunknak köze van hozzá. Egy olyan épülethalmazhoz pedig amely egy város központi területén (nem)lesz elkövetve, egy demokratikus városvezetésnek illene minél szélesebb felhasználói kört bevonni a döntésbe.
Mint tudod, építészetesztétikai kérdésekbe ritkán megyek bele, éppen azért, mert nem érzem magam kellően felkészültnek érvekkel alátámasztani az első benyomásaimat, megérzéseimet. Majdhogynem azt mondanám, hogy csak egyszavas felkiáltásokra tellik tőlem: tetszik, nem tetszik, zavar, rémes, érdekes... De azt hiszem, ennyit is van jogom mondani, mint ennek a városnak a lakója.
Eva M. Amichay városgazdász, újságíró
15:10
@EMA: Azért írtam, amit, mert ezt látom. Azt a jelenséget akarom - akartam - megérteni, hogy miért van az, hogy iszonyú legitimációs vizsgán keresztül mérteik meg MINDEN kritikai aktus. A Tied, az enyém, Ódor Tamásé, Mócsi Gáboré. Ezt a legitimációs kényszert - szerintem - az IGAZSÁG elvárása okozza. Mikor lehet matematikai esélye egy kritikusnak az "IGAZSÁGOT" mondania? Ha a szavait a tárggyá lett logosz igazolja. Nem azt vitatom, hogy bárki elmondhassa a magáét, hát persze. Arra próbálok meg feleletet találni, hogy mik azoka szűrők, amikor a BÁRKI véleményéből VALAKI véleménye lesz.
16:32
@WérGidA: Talán, akkor lehet mérvadó vélemény, ha nem egyetlen megmondó emberé csupán...
Ebben az országban túlságosan hosszú időn keresztül voltak hivatalos megmondó emberek, akiknek a véleménye mindent eldöntött. Nemcsak politikusoké, pártfunkcionáriusoké, hanem gondolj csak a nagyhatalmú kritikusok sorsokat eldöntő irásaira... ezt nem kellene folytatni azzal, hogy építészetről az mondhat véleményt, aki maga zseniális házakat épitett eddig. Márcsak azért sem, mert félő, hogy túl nagy lenne a csend...
Magam részéről mélyen hiszek abban, hogy egyfelöl nincs abszolút igazság, másrészt, ha minél több ember mondja el őszintén azt, amit gondol, akkor talán megközelítünk egyfajta igazságot.
Voltam már én is céltáblája a személyeskedésnek, hogy kritikámat a hiányzó titulusaimmal kérdőjelezték meg, és azt sem mondom, hogy jól esett, de az biztos, hogy nem akadályoz meg abban, hogy tovább mondjam azt, ami a meggyőződésem.
Ezzel a vitával kapcsolatban nekem az a legfájóbb elem, hogy akik a pályázaton résztvettek nem értették meg, hogy itt egy pocsék városi vezetés ingatlanmanipulációjáról van szó, miközben a lakosság egészen mást vár el, mást szeretne.
Akkor leszek büszke a magyar építésztársadalomra, ha egyszer azzal áll ki a hatalommal szemben, hogy az irányadó számára az lesz, ami a legjobb a közösségnek.
Eva M. Amichay városgazdász, újságíró
21:12
Borzalom!
Megszervezzük a civil macskák mozgalmát az úrelvtársak autói, és az összes egér kikergetésére a Városházaparkból!
Eva M. Amichay városgazdász, újságíró
17:02
A varoskepp.blog.hu részletes írását tudom ajánlani a témában az épület történetéről!
100 évvel ezelőtt is volt már egy tervpályázat, de 1940-esről sem szabad elfeledkezni! A sztori, képekkel illusztrálva!
13:06
Rossznak tartom az első díjast: Ez egy neo-posztmodern kísérlet. Ha megépül a ház, abban a percben érdektelenné és avíttassá válik. Mert öncélú a ház, mert öncélú az építészet. Na, szeva'csá'csumi'-így köszön az 'öregúrnak', s közben észre sem veszi, hogy a lábát tapossa. Rettentő tapintatlan, bántóan durva és giccses, mondhatjuk azt is, hogy naív ,ahogy az új hozzáér a régihez. Értelmetlen egy ekkora, súlyos tér/tömb/helynek egy teljesen jelentéktelen sarokról (metróaluljáró!) való megközelítése. (ezt vszleg a pályázati kiírás erőltette, a korábbi tervek is ezzel kínlódtak). Nincs egyensúly, de van kis ház, nagy ház, kis tető, nagy tető, saroktorony kilátóval , a homlokzat meg átmegy stilizát fasorrá, ami előbbit tartja(tyű!) Értem, hogy pezsgő meg csili-vili, de arra ott az Erzsébet tér. A passzás jó, hogy át lehessen sétálni, de nem a Dunához(hahó!), hanem a Nagyposta hátuljába. Kár érte. Szép lehetne az ONL belső nagy tere, és -ha megnézzük a modellt- telepítésben remek válasz Zoboki terve.
17:35
@gg: Rossznak tartod az első díjast:Neo-posztmodern kísérlet: És az már önmagában rossz?
Érdektelenné és avitassá válik: Okok?
Rettentő tapintatlan, bántóan durva és giccses: Nézd meg A.E.Martinelli eredeti tervét, és akkor talán megérted mit is akar ez a terv. Ez be akarja fejezni az épületet, nem külön bíbelődik valami egészen mással zavaró szomszédságba hozva a barokkot és a kortársat. Olyan érzékenyen nyúl hozzá a régi épülethez, ahogy egy másik terv sem teszi. Le meri utánozni a sátortetőt? Na és akkor mi van? Aztán transzformálja és mire eléri a Károly körútat már teljesen kortárs gesztust ad. Mi ezzel a baj?
És mire van az Erzsébet tér?
Kritikád számomra elég bizonytalan lábakon áll.
19:01
@gg: A tervek tényleg lehetnének jobbak, de szerintem még így is magasan kiemelkedik az Egeraat-féle.
Az Archikon kavicsai már tényleg az épületszobor kategória, nem zár térfalat, csak hozzácsap pár emlékműszerű dolgot az eredeti épülethez.
A Zoboki-féle csavart házak is nekem inkább poénnak tűnnek, mint valódi tervnek. A középen nyitott barokk jellegű tér jól néz ki, de szerintem elég nekünk a Szt. István tér ilyennek.
Az Egeraat-tervben az a jó, hogy nem az épület benne a lényeg, hanem ez a négyes struktúra. Amely bár feldarabolja a teret, de az olyan nagy, hogy valószínűleg még így külön-külön is elég nagy terek jönnek létre.
Az tényleg nem a legjobb benne, hogy (szerintem) nem reflektál a Madách-házakra. A fát imitáló oszlopokkal talán a kivágott gesztenyefákra emlékezik, kis hazugság, mintha mégis megmaradt volna a park, de ugye nem. A belső struktúra mindenképp erősebb a tervben, mint a homlokzat. Úgy érzem, ez a homlokzat nem is annyira akar fontos lenni (és a Gerlóczy utcánál szépen idomul a sarokházhoz), de mégis feltűnő ebben a környezetben, ezért ez valahogy nem működik. Nekem tetszik az organikus építészet, de ha egyszer a Károly körút másik oldalának köze sincs ehhez, akkor nem kéne ide.
Hát igen, a Duna-passzázshoz a továbbvezetésben vagy a szervita templom mögötti (elég apokaliptikus hangulatú) passzázst kell humanizáni, vagy sétálóutcásítani a Városház utca északi részét, hogy a Szervita térre lehessen jutni.
22:42
@kkelecsnyi: 1.szia
2.neo-posztmodern:értsd ez alatt az utóbbi évek trendi építészetének sűrítménye, van benne minden, látszik, hogy a kűlcsín fontosabb mint a belbecs. ez ömmagában nem feltétlen rossz, de kontextusában igen.Miért?Mert fontosabb a ház, mint a városháza és a fórum. Ez egyértelmű, csak rá kell nézni. Olyan ,mint az építész. Púder, melír, szép keretes szemüveg.(félreértés ne essék.Jó építész, de most valami hiányzik.A hely szelleme. vagyis az van, csak nem találtak rá.Ugyanez a hiba a Szervita térnél. ZH vszleg nem járt (eleget) a belvárosban, és nem látta a templomot se, különben nem csapta volna úgy arcul.)
3. avítt lesz: ez divatos építészet, eldobható, bárhol lehetne ez és bármilyen feladat megoldható ilyenfajta válasszal. Megint csak nem baj! De. Ez a város szíve, origó, szimbólum, kellene egy gesztus, de városépítészeti(!) és nem építészeti gag!Budapestről hiányoznak a gesztusok. Andrássy+Hősök tere, Bazilika ok, Madách sétány elhalt stb, aztán nagy semmi.Autópályák vannak. Tér nincs.(vö: pl: Rerrich Béla Szeged)
12:19
Finta végre őszíteni kezdte a parókáját :))))) Már megérte idakattintanom :)))))
A tervek? Hát nem mindegy? Úgyse fog megvalósulni. Kilopják belőle a pénzeket, aztán kalap-kabát.
07:28
Kiváncsi vagyok, hogy ezen a nemzetközi tervpályázaton hol maradtak a külföldi irodák? Vagy ők, szinvonalon aluli terveikkel már korábban kihulltak?, nem hiszem.
11:00
@garageinc: Ketten azért ott voltak, bár igaz ők már itt mozognak Budapest körül már egy ideje.
22:46
a tervek közül -szerintem- valóban az egeraat terv a legjobb, de a mérték is tetszik
fintáék terve viszont, wazze....pláza 1:1-ben, semmi másban nem tudnak gondolkodni csak ronda kocka forma + üveg, az esti látványtervben meg discofények, wazzeeeeee
még szerencse, hogy nem ők nyertek
--
szerintem ide az erzsébet teret kellett volna áthúzni, a városházának pedig egy teljesen új területet kellett volna találni
egy olyan területet, ami most rozsdahalom, valahogy úgy ahogy anno a vígszínház is a város szélére került
pl. csepel sziget északi csücskét lehetett volna egy nagy fejlesztéssel iroda/felhőkarcoló negyeddé fejleszteni, ide áttenni a városházát stb., a belváros szövetéből hiányzik a zöld és garantálom hogy az emberk többsége a modern stílust sem fogadja el OTT
20:38
Nem tudom kik voltak a zsüri tagjai. A közölt képeken kivűl más anyagot nem láttam. Ami látható az meglehetősen elszomoritó. Valahányszor Budapesten vagyok - eltekintve a piszoktól, elhanyagoltságtól az emberek nem törődömségétől - minden alkalommal csodálom a város szépségét (mely nem merűl ki a Vár-al s környékével). Képtelen vagyok felfogni azon kitétel értelmét, mely szerint s most idézek a zsüri kijelentéséből: "Budapestnek szüksége van szimbolikus, landmark szerű épületekre...". Miért, Budapest nem egy "landmark"? Mi van a Duna nyugati oldalán?! Mi van Duna partján? Mi van a kis, kellemes parkokban stb.? Mi van magával azzal a ténnyel, hogy Budapest egy város!? Amennyiben mégis igy volna, azaz olyan nagy szükség volna "landmark"-okra, akkor miért nem törekszik senki, a zsüri arra, hogy valójában "landmark" épületek szülessenek egy ilyen nagyméretű és fontos(nak tartott) tervpályázat eredményeként. Miért nem hivnak meg igazi épitészeket s miért nem alkalmaznak jó zsüri tagokat. (Valaki egyszer mondta azt, hogy minden tervpályázat eredménye/minősége a zsüri függvénye.) Miért kell divatos és nem is olyan jó divatos irányokat meglehetősen rosszúl követni? Miért nem az időt álló módszerek alkalmazását illetve az azokból fakadó igazi szépséget (mely lehet nagyon korhű!) értékelik azok akik erre felhatalmazottak? Miért kell egy épületnek csúnyának lennie? Ha Toyo Ito-t akarja a zsüri látni, akkor miért nem hivta meg őt versenyezni? Ő legalább többé-kevésbé jól csinálta azt amit Egeraat eltorzitott. Egyszerűen nem értem pl. Egeraat gondolkodását! Nem érzi magát kényelmetlenűl egy már mások által kitalált motivum alkalmazásával? Ha megépűl mi történik akkor, ha ez, a jelenlegi irányzat már idejét múlt lesz? (Lásd SZOT székház melletti IGA borzalom.)Lebontják azt, mint azt anno Robert Stern sugalmazta a pomo ellenzőinek? Budapest nem Bilbao. Budapesten van "context". S ha mégis Bilbao kell legyen miért nem alkalmaznak egy épitészt aki tud, aki megérti, megérzi azt a légkört, melyet a magyar főváros sugároz. Abból ami látható, egyik terv rosszabb, mint a másik! Egy jó épitészt szabadon idézve:..."horror of forms"... Mindössze ennyire képes a szakma?! Szegény hazám, szegény Budapest.
22:54
@lszb: A Bíráló Bizottság összetétele
Elnök: Ikvai-Szabó Imre főpolgármester-helyettesTárselnök: Fegyverneky Sándor építész, országos főépítész /ÖTM
Szakmai titkár: Schwarzuk Ágnes építész / Magyar Építész Kamara
TagokBeleznay Éva építész, mb. főépítész / Budapest Főváros ÖnkormányzataCselovszki Zoltán építész , V. kerületi főépítész / Belváros-Lipótváros ÖnkormányzataSteiner Pál stratégiai városfejlesztési tanácsnok / Budapest Főváros ÖnkormányzataDr. Gecser Szilvia Kormányzati Koordinációs Központ / Budapest Főváros ÖnkormányzataJan Christiansen építész, Koppenhága főépítésze (a BÉK és a MÉSZ közös delegáltja)Martinez Lapena építész (a BÉK és a MÉSZ közös delegáltja) Nagy Bálint építész (a BÉK és a MÉSZ közös delegáltja)
Póttag Bojár Iván András városarculati tanácsnok
A Bíráló Bizottság szakértőiJogi szakértő: Dr. Bebők Gábor / Polgár&Bebők Ügyvédi Iroda
SzakértőkDr. Fiala István építész, a szakértői csoport vezetőjeGauder Péter építés / Studio Metropolitana Urbanisztikai Kutató Központ Kht.Gonczlik Tamás főenergetikus / Főpolgármesteri HivatalPongrácz Katalin építész / Főpolgármesteri Hivatal Városrendezési Ügyosztály Pásti Imre / Főpolgármesteri Hivatal Közlekedési Ügyosztály, Forgalomtechnikai Alosztály Andor Anikó táj- és kertépítész / LAND-A Kft. Liszkay Krisztina városrendezési szakértő, építész / Urban-Lis Stúdió Kft. Török András várostörténész / Summa Artium Kht. Mészáros Margaréta ingatlanfejlesztési szakértő / CB Richard Ellis Kft.Kardosné Ködmön Ildikó / Főpolgármesteri Hivatal Kiemelt Fejlesztések Irodája Dr. Bródy Péter Főpolgármesteri Hivatal, városfejlesztésMolnár Mihály / Főpolgármesteri Hivatal Védelmi és Gazdasági Ügyosztály Dr. Mezős Tamás elnök / Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Ábrahám Sándor közbeszerzési szakértő / Microorg Kft., költségszakértőDr. Kovács Péter Balázs közbeszerzési tanácsadó / Főpolgármesteri Hivatal Kiemelt Fejlesztések Irodája Horváth Zsolt technikai közreműködő / Horber Kft.
20:02
Hát... , a fák sajna nem maradnak meg :/, de azért néhány pályamű törekedett vmi használható térszerűség kialakítására.
20:05
@M_András: Azt pedig kihagytam, hogy kiosztottak 1. díjat.:D
20:12
@M_András: Néhány plusz kép a nyertes pályaműről pedig itt: http://www.dezeen.com/2008/10/31/budapest-city-hall-by-erick-van-egeraat/
18:52
Targikus a pályázat színvonala...elképesztő, hogy mi van egyesek fejében építészet címén.
09:16
@Mócsi Gábor: Khmm.. Ami inkább tragikus, az a kedves hozzászóló itt látható referenciáiból kiszűrhető:
http://www.art-line.hu/epiteszet_referencia.html
12:07
@airdace: Köszi a személyeskedést, de talán előbb tájékozódni illene, noha természetesen ennek akadályai vannak. Leginkább az az érthetetlen fórumos hozzáálás, amivel egyesek elkezdenek személyeskedni. Az itt látható honlap referenciái közül egyikben sem vettem részt. Ennyit a tényszerűségről. De szerintem nem én vagyok a téma, hanem az évtized egyik legnagyobb beruházásának tervpályázata. Ez kb. az a szint, amikor valakinek nincsenek érvei, és elkezdni a másik helyesírási hibáit javítgatni.
12:51
@Mócsi Gábor: Szerintem közel sem olyan tragikus, nekem tetszik minden olyan pályamű ami nyitottan kezeli a teret a körút felé, pl az első második, vagy Zobokiéké. Bár az eléggé gehrys filingű. Mindenestere várom a tervek bővebb bemutatását, ezekből sok nem derül ki. Az meg hogy ugysem lesz a megvalósulásból semmi, attól én is tartok...
15:34
@Mócsi Gábor: "Az itt látható honlap referenciái közül egyikben sem vettem részt." Biztos? (http://www.art-line.hu/epiteszet_pop_med3.html) Pesterzsébeti Mediterrán Lakópark III. ütem 2003-2004 Tervező: Art-Line Építeszti Kft. Építészet: Vogel Mátyás, Áldott Zoltán, Mócsi Gábor. Egyébként igazad van.
18:33
@Mócsi Gábor: Lentebb megpróbálom érdemben is bírálni a terveket. De egy ilyen semmitmondó megjegyzésre nem lehetett nagyon mást reagálni.
09:35
@WérGidA: Igen biztos. Nem tudom miért ér az a megtiszteltetés, hogy én vagyok a téma a városháza pályázat helyett, de megpróbálok felnőni a feladathoz és átérzni a súlyát. Szóval mennyniben számít valaki tervezőnek, ha egy szabadkézi vázlatot felvisz gépre? Természetesen a neve odakerül, ha már 3 hónapot dolgozik vele, hiszen a kamarai tagsághoz igazolni kell, hogy mit/mikor csinált az ember. Remélem ez már mindenkinek kielégítő, de ha nem, esetleg az iwiw-en is meg lehet keresni, ott még levelet is lehet írni. stb. Megjegyezem a T. urak egyike sem válallja a nevét, amiből sajnos egyenlőre az következik, hogy nem vagyunk azonos súlycsoportban. Nem tudom ki van "wérgida" mögött, csak sejtem, de ennél a szintnél azért többet várnék.
A páyázati anyag tragikus, ezt fenntartom. Ha előveszi valaki a 2005-ös páylázatot, akkor ott számos sokkal jobb tervet találhat. Akkor ott 42 pályamű volt. Ilyen típusú tervek ott is születtek, de ott csak a "futottak még" kategóriát érték el. Ha ebből az anyagból kellene választani, akkor én is az első díjast választanám de nem azért mert nagyon tetszik, hanem mert még mindig a legjobb. De a "hely szellemét" ebből is hiányolom, akár a 250 éves invalidusház, akár a csak 100 éves Kiskörút viszonylatában nézem. Nem tudok pl. mit kezd az értelmetlen és sehonnan nem származtatható hatszögraszterekkel, vagy a Hudertwasserbe mártott külső Váci utcai irodaházakkal, vagy a plázák világát idéző üvegdobozokkal. Nem tudom elfogadni azt a hozzáállást, hogy ha csinálok egy 200 m hosszú, 20 m magas és 20 m mély üvegdobozt, akkor azt szinte bármelyik pályázatra leadhatom függetlenül attól, hogy a téma a Nemzeti Színház (lásd 1997), vagy a Városháza (lásd 2005-06 is) vagy akár egy repülőtér, vagy bármi. Engem egy városháza ne emlékeztessen se a Déli Pályaudvarra, se a Duna Plázára, se a budaörsi Tescora. (Lásd még: szokásos elem, hogy az üvedoboz elött vékony oszlopsort viszünk végig, ami a kinyúló tetőt tartja...- egy az egyben a budaörsi Tesco). Ezt a felsorolást vég nélkül lehet folytatni. Én úgy gondolom, hogy az itt látható tervek Budapest szívéhez nem méltóak.