Nézőpontok/Kritika

Az aránytalan büntetés kategóriája

1/8

A tervpályázat kamarai vitája, fotó: vj

?>
A tervpályázat kamarai vitája, fotó: vj
?>
A tervpályázat kamarai vitája, Nagy Bálint, Beleznay Éva, fotó: vj
?>
A tervpályázat kamarai vitája, Nagy Csaba, fotó: vj
?>
A tervpályázat kamarai vitája, fotó: vj
?>
A tervpályázat kamarai vitája, fotó: vj
?>
A tervpályázat kamarai vitája, fotó: vj
?>
A tervpályázat kamarai vitája, fotó: vj
?>
1/8

A tervpályázat kamarai vitája, fotó: vj

Az aránytalan büntetés kategóriája
Nézőpontok/Kritika

Az aránytalan büntetés kategóriája

2008.11.24. 10:30

Cikkinfó

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Építészek, alkotók:
Gunther Zsolt

Vélemények:
4

Dosszié:

A Budapest szíve, városháza fórum tervpályázat a „legállatorvosibb ló" az utóbbi évek magyarországi tervpályázatainak körében. ... A hivatalos állásponttal ellentétesen ez a pályázat nem sikersztori, hanem az építészet elbürokratizálásának története...A pályázatból a titkosság megsértése miatt kizárt egyik pályázó, Gunther Zsolt (vezető tervező, 3h építésziroda) véleménye

Véleményem szerint a Budapest szíve, városháza fórum tervpályázat a „legállatorvosibb ló" az utóbbi évek magyarországi tervpályázatainak körében. Sok olyan kérdést vet fel, melyet széles körben meg kell vitatni, és úgy levonni a következtetéseket, hogy valóban érdemi változás történjen. A hivatalos állásponttal ellentétesen ez a pályázat nem sikersztori, hanem az építészet elbürokratizálásának története, melynek során a kreatív alkotó folyamat egyértelműen háttérbe szorult.

A pályázattal kapcsolatos írásomban a hard facts oldaláról közelítek, előrevetítem, nem fogok irodalmi magasságokba emelkedni. Mint tudjuk, az építészeti tervpályázatok immár a közbeszerzési törvény hatálya alá esnek. A Budapest szíve, városháza fórum tervpályázat két fordulóból állt, melynek első fázisa egy előminősítő rész volt, ahol megfelelő kritériumok alapján lehetett a második fordulóba jutni. Az építészpályázatoktól eddig teljesen idegen bürokratikus hangulat lengte be a folyamatot (hivatalos igazolások garmada, külföldi építészektől hiteles magyar fordítással rettenetesen rövid határidőkkel). A mi irodánkban ketten egy héten keresztül azon dolgoztak, hogy az előminősítő anyag előálljon, amelynek nagy része teljesen felesleges véleményem szerint.

 

A tervpályázat kamarai vitája, fotó: vj
1/8
A tervpályázat kamarai vitája, fotó: vj

A tervpályázat kamarai vitája, Nagy Bálint, Beleznay Éva, fotó: vj
2/8
A tervpályázat kamarai vitája, Nagy Bálint, Beleznay Éva, fotó: vj

A tervpályázat kamarai vitája, Nagy Csaba, fotó: vj
3/8
A tervpályázat kamarai vitája, Nagy Csaba, fotó: vj

 

Ezek után nem csoda, hogy a nívós külföldi pályázók távol maradtak, holott a feladat olyan horderejű, hogy erre Európában százas nagyságrendben adnának le pályaműveket. Magunkat zártuk ki egy olyan kreatív és öngerjesztő folyamatból, mely több – valószínűleg jobb – megoldást hozott volna, és egy nyitott magyar pályázati rendszer hírét is öregbíthette volna. Ehelyett ma Magyarországon a piacvédő, magába forduló építészeti attitűd továbbra is elfogadott norma. És ennek folyományaként olyan épületet kapunk, amit meg is érdemlünk.

Az előminősítés nagyobb projektekhez kötötte a pályázaton való részvételt. Ez az előmunka mennyiségét növelte, de kijátszható volt. Elmondható, hogy zömében a nagyok voltak képesek ezt a felesleges tortúrát végigcsinálni. Teoretikusan ezek után csak a nagy nyerhetett, a mindent lehengerlő mennyiséggel. És itt felmerül a kérdés: miért zártuk ki a kicsik által felkínált alternatív minőséget? Ha egy fiatal építésziroda nyer, még mindig mögé lehet állítani egy mérnöki jellegű irodát, akik rendelkeznek azzal a nagyságrenddel és tapasztalattal, amivel egy ilyen projektet végig lehet boxolni.

A pályázaton 1:200-as léptékben kellett mintegy 100 000 m2-t feldolgozni. A pályázati munkarészek tartalmaztak gépészeti, épületvillamossági, statikai, közmű és közlekedési munkarészeket, melyektől a feladat mennyisége robbanásszerűen megnőtt. Ismerjük a helyszínt, a belváros közlekedési rendszerében nem lehet csodát tenni, a közműveket valahogyan ki lehet váltani, a gépészeti csöveket pedig „tól-ig" el lehet vezetni... Egyszóval a felesleges munkarészek arányban álltak a 100 000 m2-rel.

A mai magyar pályázatokon sikk az összemérhetetlenség elvét követni, és a pályázati kiírástól eltérőket magasan – sokszor egy első díj erejéig – jegyezni. Ez a zsűri felelőssége, és sokszor következetlen magatartásának az eredménye. Ezzel bünteti azokat, akik a programatikus játékszabályokat komolyan veszik. Tény az is, hogy a pályázatok előkészítetlenségéből fakadóan sok bizonytalansági faktor marad a kiírásban. Éppen ezért a zsűri szemében jópofa gesztusnak tűnik az, ha valaki a pályázati kiírástól eltér, és mintegy felülírja a mások által kötelezően betartott feladatot. Ebben a pályázatban is volt a díjazottak között példa arra, hogy hol a műemléki épület intaktsága sérült, hol egy-két szabályozási előírás nem teljesült.

 

A tervpályázat kamarai vitája, fotó: vj
4/8
A tervpályázat kamarai vitája, fotó: vj

A tervpályázat kamarai vitája, fotó: vj
5/8
A tervpályázat kamarai vitája, fotó: vj

A tervpályázat kamarai vitája, fotó: vj
6/8
A tervpályázat kamarai vitája, fotó: vj

A tervpályázat kamarai vitája, fotó: vj
7/8
A tervpályázat kamarai vitája, fotó: vj

 

A beadott 18 pályaműből 6-ot (köztük a mi irodánkat is) az anonimitás megsértése miatt zártak ki. Erre lehet mondani, hogy ezek az irodák dilettánsok, de vegyük figyelembe azt is, hogy ezek az irodák a közbeszerzési törvény szerinti előminősítésen átestek, és mindent tökéletesen teljesítettek, tehát nagyon jó folyamatszervezéssel rendelkeznek. Az anonimitás megsértésének az oka pedig csupán az volt, hogy a kötelezően leadandó munkarészek között szerepeltek cd-re kiírt pdf-fájlok, melyek tulajdonság menüjében véletlenül benne maradt valami, amiről rá lehetett ismerni a pályázóra (nálunk kati volt az árulkodó jel). Mi Apple számítógépen dolgozunk, ahol a szerző eltüntetése illetve fellelése valóban komoly számítástechnikai ismereteket igényel. Apple-dealerünk nem is tudta először, hogy a pdf-fájlokban megjelenhet elrejtve a szerző neve...

A pályázat kapcsán következő javaslatok fogalmazódtak meg bennem:

  • A zsűri szakértői bizottságában ne kapjon helyet gépész, villamos stb., hanem a szakértői bizottság működjön építészekből álló elő zsűriként, mely a pályázatokat bontja, a pályázati programnak való megfelelést vizsgálja, és csak ilyen tartalmú ajánlást készít a zsűri számára,
  • szűnjön meg a műszaki leírásban a nem a szorosan a pályázathoz kapcsolódó munkarész (közmű, közlekedési, energetika stb.). A gépész, villamos és statikai munkarész ne haladja meg a 3 db A4 oldalt. A tömörség mindenképpen az építészetre engedi fókuszálni a zsűritagok figyelmét, és a felesleges többletmunka mennyiségét korlátozza. Ezenfelül nem fordulhat elő, hogy valaki azért nyeri a pályázatot, mert a szakági munkarészei nagyon alaposak voltak.
  • maximalizálni kell a feladat függvényében a leadható tablók, perspektívák számát és méretét (a nyertes pályázó perspektívája alig fért rá 2 db 70 x 100 cm méretű lapra...). Ez a korlát is a pályaművek esszenciáját engedi előtérbe, a felesleges, de annál költségesebb előállítású „narráció" megszűnne.
  • a digitálisan leadott anyag csak a titkos borítékban lenne elhelyezhető, annak bontásakor lenne ismertté. Így elkerülhető lenne egy olyan számítástechnikai tortúra, amely az utolsó pillanatban nem mindig sikerül.
  • a pályázat nyelve legyen a jövőben magyar vagy angol (ez a balti országokban bevett gyakorlat) – a zsűri tagjai pedig értsenek annyit angolul, hogy a tervet így is tudják értelmezni.

Ha ezekben a témákban nem sikerül előrelépnünk, akkor a magyar pályázatok európai szinten marginalizálódnak, mi magunk meg halálra dolgozzuk magunkat olyan munkarészeken, melyek józan „műszaki" ésszel egy későbbi tervfázisban úgyis megoldható lennének. Viszont ha változtatunk a mai gyakorlaton, akkor az aránytalan büntetés, mely a végén kizártakat annyi munka után érte, mérsékelhető lenne egy arányos büntetésre; így minden pályázó az építészetre koncentrálhatna, és a munka öröme felülírhatná a befektetett energiát.

Gunther Zsolt
3h építésziroda

Vélemények (4)
szaboso
2008.11.27.
12:29

Teljesen egyet lehet érteni Gunther Zsolt azon írásával, amelyet az építészfórumon jelentetett meg, s amely írás általában is foglalkozik a hazai pályázati gyakorlattal (annak kritikájával), s foglalkozik e tarthatatlan gyakorlat és a „Budapest szíve, Városháza fórum” pályázat negatív tanulságával, úgyszólván botrányosnak is mondható zsűrizési „technikájával”.

Noha érteni vélem azt, hogy az Építész Kamara a pályázatok védelmében, ill. a pályáztatási kötelezettség érdekében emelhette be azokat a a”közbeszerzések” kategóriájába, szomorú és tarthatatlan az a hazai mentalitás és gyakorlat, a vizuális és építészeti kultúra ama hiánya, amely MIATT e közbeszerzési álságos JÁTÉKOT kellett segítségül hívni etárgyban. E közbeszerzési eljárás félreértelmezése eredményezett olyan tragikomikus kiírást, mint amelyre a BUDAPEST SZÍVE sikeredett. Az e pályázaton alkalmazott előminősítő rendszer egyértelműen építész- és építészetellenesnek minősíthető, mert követhetetlen pontozásos értékelő módszerével a kisebb irodákat kizárta a versenyből, függetlenül attól, hogy ezekben az irodákban milyen talentum koncentrálódhat. De kizárta a versenyből ez a követelményrendszer, követelményhalmaz a kisebb cégeket, azzal is, ahogyan megmagyarázhatatlanul és úgyszólva kivitelezhetetlenül felduzzasztotta a beadandó munkarészeket – azok helytelenül megállapított léptékét, a szakági műszaki leírások minőségét, az üzemeltetési költségszámításokat, helyiség-kimutatásokat – s folytatni lehetne e sort…           

Ha a hazai pályázati rendszert összevetjük pl. az európai északi (és déli) országok ilyetén rendszerével, azzal a rendszerrel, amely úgyszólván minden pályázati kategóriában MEGŐRZI AZ ÖTLETPÁLYÁZAT jellegét, s amely a beadandó munkarészek tört mennyiségét követeli meg a mi szokásainkkal szemben,- és amely a pályázati LAPOK kidolgozási követelményeinél is EGÉSZEN MÁS GYAKORLATOT FOLYTAT,- nos, evidenssé válik effajta szokásaink TARTHATATLANSÁGA. De tarthatatlan az is, amilyen módon a zsűrik (és szakértői stábok) összeállnak. A KAMARÁK ÉS A MÉSZ ASSZISZTÁLÁSÁVAL e grémiumokból lassacskán kikopnak a GYAKORLÓ ÉPÍTÉSZEK, DE A GYAKORLÓ ÉPÍTÉSZ – KRITIKUSOK IS. Az építész – arányt a jelen gyakorlat a HIVATALNOK – ÉPÍTÉSZEK egyre nagyobb zsüror – létszámával éri el! Immáron követhetetlen az a joggyakorlat, amely a zsűritagok és a szakértők befolyását a pályázat végkifejletében úgyszólván fedésbe (egyenlő erőt képviselő szintre) hozza és értelmezi, miközben a szakértő felelőssége a pályázati folyamatban sehol sem deklarálódik.

Fentiek értelmében a KAMARÁKNAK ÉS A MÉSZNEK az alábbiakat kellene a legsürgősebben tisztázni, egyértelműsíteni, érvényesíteni:

1. A pályáztatás kötelezettsége semmiképp se függjön össze a közbeszerzési törvény tender-kiírási gyakorlatával.

2. A kiírásokban megfogalmazott követelmények egyenes arányban álljanak a tervek minőségének (tartalmának) elbírálhatóságával, s ne a beadandó anyag VOLUMENE határozza meg a pályázatok zsűrizhetőségét.

3. Ezzel összefüggésben, a KAMARÁK ÉS A MÉSZ a legsürgősebben dolgozzák ki az ún. ÖTLETPÁLYÁZAT gyakorlatát – alkalmazhatóságát egy ilyetén eljárás céljainak eléréséhez – (nota bene a legjobb TERV, TERVEZŐ kiválasztásához.)

4. Törekedni kell a pályázati anyagokat a LEGTÖMÖREBB, s a pályázat témáját a legvilágosabb, legracionálisabb, legérthetőbben, a zsűrizés számára legkezelhetőbben kidolgoztatni. (Elképzelhetetlen, hogy egy zsűri becsületesen és értelmesen dolgozzon fel 7-800 db 70/100-as lapból álló pályázat anyagát, 1000 oldal feletti műszaki leírás és táblázat elolvasására kötelezve a bíráló grémiumot)

5. A KAMARÁK ÉS A MÉSZ a legszigorúbban ügyeljenek arra, hogy a pályázók számára rendelkezésre álló idő alkalmas legyen a feladat megoldására. A pályázati kiírások félreértelmezhetetlenek, követelményeik egzaktak legyenek.

6. El kellene érni, hogy MINDEN ZSŰRI legalább harmada olyan GYAKORLÓ ÉPÍÉTSZEKBŐL ÁLLJON, akik az adott témához értenek, s alkalmasságuk a zsűritagságra MEGKÉRDŐJELEZHETETLEN (beleértve a megkérdőjelezhetetlenségbe a perszonális – munkakapcsolati – munkaviszonyi állapotokat is!)

7. Olyan pályázatokat, amelyek a fenti elvekkel szemben íratódnak ki, a KAMARÁK TILTSÁK LE, tagjaiknak ne engedjék meg az indulást. (E kamarai JOGOT sürgősséggel tisztázni kellene!)

8. Pontosítani kell a hazai kiírású NEMZETKÖZI PÁLYÁZATOK feltételrendszerét, s törekedni kell arra, hogy pályázataikra minél több külföldi építész vegyen részt. Ezzel együtt meg kell vizsgálni, hogy milyen módon, milyen módszerekkel lehetne megkönnyíteni a MI indulásainkat külföldön.

9. Egyértelműsíteni kell a SZAKÉRTŐK státusát a zsűrikben, s törekedni kell arra, hogy a szakértői grémium a lehető legkisebb létszámú legyen. Olyan szakterületek elbírálásához, amelyek NEM, VAGY ALIG BEFOLYÁSOLJÁK a pályázat végeredményét, ne kelljen munkarészeket beadni, ill. elbírálásukhoz ne kelljen külön szakértőket foglalkoztatni.Meg kell szüntetni azt a mai gyakorlatot, hogy a pályázatok a prezentációk, a kidolgozások, a 3D-k versenyei legyenek!

Dr, Finta József

Szabó Tamás János DLA

kemtam
2008.11.24.
13:31

Meg lehet valahol nézni egyben ezt a hat kizárt pályázatot?

bardóczi
2008.11.25.
10:00

@kemtam: "BUDAPEST SZÍVE" szakmai vita - másképp a KÉK-ben

(1052 Bp. Szervita tér 8.) 2008. november 29-én, szombaton reggel 9.30-tól szakmai vitanap a "BUDAPEST SZÍVE - VÁROSHÁZA FÓRUM" pályázat kapcsán a pályázók és szakmai érdeklődők részvételével a KÉK-ben. Információim szerint a vitanapon mind a 18 pályázó, tehát a kizártak is szerepelni fognak.

A rendezvényen való részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött.

sityu
2008.11.24.
13:12

Komolyan elgondolkodtam ezen az anonimitás-kérdésen, hogy mennyire fals ez a pdf fájlok tulajdonság mezőjében turkálás.

Merthogy miről is kéne szóljon az aninimitás kérdése?

nyilvánvalóan az esélyegyenlőség alapelvének tiszteletben tartása;arra, hogy ne a név alapján történjen a döntéshozatal, hogy a döntéshozókat a döntés során ne befolyásolja a név, ne legyenek prejudikációi a tervező személye alapján;illetve, hogy adott esetben a döntéshozók ne tudják kiválasztani a nekik más szempontból "kedves" tervező által készített tervet;Mik következnek ezekből? hátulról kezdve:a "csókos" kiválasztás elkerülése gyakorlatilag lehetetlen, ugyanis nem kérik be a zsüritagok nemzetbiztonsági megfigyelésének jelentését arra vonatkozóan, hogy semmilyen módon nem került kapcsolatba a pályázókkal a tervezés során (sem telefonon, sem személyesen, sem egyéb eletronikus eszköz segítségével) - merthogy nem kell hosszasan ecsetelni, hogy még egy mms-nyi kép se kell ahhoz, hogy jelezzem a beépített zsüritag(ok)nak, melyik tervet csináltam én, a csókos;egy felkészült zsüritag pedig segítség nélkül is jó eséllyel tudja, hogy melyik tervet ki csinálta;ergo, ha egy zsüritag a pdf fájlok részleteit vizsgálgatja, az már magában gyanús, a többi zsüritagnak rá kéne koppintania az orrára, hogy mit is csinál, mit, miért vizsgálódik olyan hevesen?mint ahogyan a "törvényszéki igazságügyi szakértői laborban a papírlapokon található nanoszennyeződésekből is kimutatható a készítés helye;nem is beszélve arról, hogy a nyomatok mikroszkópikus vizsgálatával megállapítható a nyomtató tipusa, amiből pedig kinyomozható az olyan nyomtatókkal rendelkezők köre... :)mégsem készülnek ilyen vizsgálatok;illetve hosszasan lenne sorolható azokan a feltételeknek a sora, amiből a szerző kiléte kideríthető lehet a végső döntés előtt (postabélyegző, csomag mérete, jellege, egyedi jellemzője stb.)tehát nem az abszolút anonimitás kell cél legyen, hanem csupán annyi, hogy ne legyen nyilvánvaló, egyértelmű a tervező személye.s nem azért mert én nem lennék híve a lehető legnagyobb semlegességnek, esélyegyenlőségnek;hanem mert (a fentiekből nyilvánvalóan) nem létezik abszolút anonimitás, s az esetleges elfogult zsüridöntés ezeken az objektív tényezőkön túl is könnyen kiderülhet (normális esetben): például a zsürizés folyamatában, a zsüritagoknak jegyzőkönyvben kellene rögzíteniük, ha valami ilyesmi a tudomásukra jut.Egy szó mint száz: botrányos ez az ügy. Botrányos, hogy mennyire elsikkad a lényeg. Botrányos, hogy a pdf-turkáló "közbeszerzési" szakértők mennyire nincsenek tisztában a tevékenységük valódi céljával (olyan ez az ügy, mintha a rendőr lövöldözne a piroson áthajtók után - egyértlemű, hogy piroson áthajtani szabálytalan, de a lövöldözés aránytalan és a jogszabályok szerint is törvénytelen ilyen esetekben). Botrányos, hogy a zsüri tagjai asszisztáltak ehhez a butasághoz. 

Új hozzászólás
Helyek/Infrastruktúra

MOSÓHÁZAK // Egy hely + Építészfórum

2020.09.16. 13:04
00:05:55

Ismét a Balaton környékére, konkrétan pedig a Balaton-felvidék három falvába visz el Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában. Köveskálra, Kővágóörsre és Óbudavárra a három település jó állapotú mosóházai kapcsán a stáb, de persze a nagy hagyományú, egykor a közösség életének központi helyszínét jelentő épületek mellett a korabeli szokások is szóba kerülnek a videóban.

Ismét a Balaton környékére, konkrétan pedig a Balaton-felvidék három falvába visz el Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában. Köveskálra, Kővágóörsre és Óbudavárra a három település jó állapotú mosóházai kapcsán a stáb, de persze a nagy hagyományú, egykor a közösség életének központi helyszínét jelentő épületek mellett a korabeli szokások is szóba kerülnek a videóban.

Helyek/Köztér

A GÖMBKILÁTÓ // Egy hely + Építészfórum

2020.09.03. 14:12
00:05:11

A brüsszeli Atomiumra is reflektáló Gömbkilátó az 1963-as fővárosi BNV-re készült a Székesfehérvári Fémmunkás Vállalat tervezésében. Hogy a poli-gömb története miként ível át Brüsszeltől egészen Balatonboglárig, arról az Egy hely és az Építészfórum videósorozatában Torma Tamás mesél.

A brüsszeli Atomiumra is reflektáló Gömbkilátó az 1963-as fővárosi BNV-re készült a Székesfehérvári Fémmunkás Vállalat tervezésében. Hogy a poli-gömb története miként ível át Brüsszeltől egészen Balatonboglárig, arról az Egy hely és az Építészfórum videósorozatában Torma Tamás mesél.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk