EST Grand Hotel Savoy Budapest

Közel 16 éves tervezési folyamat végére került pont a száz szobás EST Grand Hotel Savoy Budapest szálloda elkészülésével. A projekt során felmerülő kihívásokról, kanyarokról, nehézségekről és örömökről Dobos Botond Zsolt, a tervekért felelős Intramuros Építésziroda vezető tervezője számol be.

Az épület története
Az épület eredetileg körfolyosós lakóházként épült 1897-ben Fedor Csák Tamás építőmester tervei szerint. (Az építtető Sachs Ármin volt, aki a hordozható jégszekrény feltalálójaként hirdette magát egy korabeli újságban.) Az épület 1899-ben kapta meg a lakhatási engedélyt, majd nem sokkal ezután, 1909-ben az épület szállodává történő átalakításának terveit engedélyeztették. Valószínűleg ekkor tűntek el a belső udvar körfolyosói, és ekkor alakult ki a mai, zárt belső folyosós közlekedőrendszer. 1909-ben az épület egy akkori terven Savoy Szálló néven szerepel, míg 1937-ben már Hotel Wien néven hivatkoznak rá. 1945 után az épületet a MÁV kapta meg, az átépítését követően a MÁV Komját Aladár Kollégiuma költözött ide. Ekkor épült be a Bacsó Béla utcai szárny tetőtere a visszaléptetett magastetős tömeggel. Egy korabeli terv, illetve az épületen látható nyomok szerint a belső udvar földszinti része fedett volt, az intézmény nagyterme kapott itt helyet. Ezt a lefedést azóta elbontották. Szintén a belső udvar átalakításával járt egy vasbeton liftmag elhelyezése, amely a belső udvar egyik sarkába került.

A 70-es években az épület új, részben árkádos portált kapott, valószínűleg veszélyelhárítási célból. Mindenesetre eltűnt az épület íves záródással kiemelt főbejáratának hangsúlya, ehelyett ma egy jelentéktelen szűk kapu adja az épület fő megközelítését.

Az épület a rendszerváltás után üresen állt, állapota nagyon leromlott, az épület kiüresedése óta csak az illegális beköltözők kilakoltatása utáni védekezés, illetve veszélytelenítési munkálatok folytak. 2002-től az épület tulajdonosa egy spanyol ingatlanbefektető cég volt, a jelenlegi osztrák szállodatulajdonos cég 2016-ban vásárolta meg az épületet, és bonyolította le az épület átalakítását.

A tervezés története
Irodánkat 2006-ban kereste meg az akkori tulajdonos spanyol ingatlanbefektető cég, hogy egy szintén spanyol szállodalánc számára az épületben 100 szobás szállodát alakítsunk ki. Mire a szálloda építési engedélyt kapott, a 2008-as ingatlanválság elérte az épületet is, és a szállodalánc visszalépett, így a fejlesztés üzemeltető nélkül maradt. Ez majdnem egy évtizedre megállította az épület átalakításának folyamatát, bár közben történtek kisebb változások, felújították az épület József körúti homlokzatát – hogy a rendkívül leromlott állapotú épület kívülről kicsit jobb képet mutasson – illetve elbontották a belső válaszfalakat.

2016-ban a jelenlegi tulajdonos, a Vantap Hungária Kft – egy hazánkban is jelen lévő osztrák családi szállodalánc, a K&K Hotels kettéválása után létrejött utódcég – megvásárolta az épületet, hogy az újonnan alakuló szállodaláncuk, az Est Hotels egyik zászlóshajóját alakítsák ki az épületben Grand Hotel Savoy Budapest néven.

Ez a változás az épület áttervezését, módosított építési engedélyezést vont maga után. A kivitelezés előrehaladtával – az akkori generálkivitelező meggyőzte a tulajdonost – a megmaradónak tervezett tűzfalak és a Bacsó Béla utcai nem védett homlokzat elbontásra került, amely épületfelügyeleti eljárást és újabb engedélyeztetést (fennmaradási és továbbépítési eljárás) vont maga után, és így az építkezést fél évre felfüggesztették. Az építkezés – immár a generálkivitelező nélkül, a tulajdonos cég saját szervezésében – folytatódott.

A tulajdonos eredeti elképzelése egy német típusú, „design and build" rendszerű kivitelezési tender lefolytatása volt, amelyre ebben a léptékben a magyar építőipar nem volt teljesen felkészülve, így a kiviteli tervek irodánk és partnerirodánk, a Line-A Építész Kft felügyeletével készültek, de nem egy klasszikus generáltervezői felállásban. Ez azt eredményezte, hogy a kiviteli tervek gyakorlatilag a kivitelezéssel egy időben készültek, de az eredmény végül meggyőző lett.

Az épület átalakítása

Az épület átalakításának koncepcióját alapvetően az alábbi célok határozták meg:

• Az épületen belüli törés megszüntetése, az eltérő karakterű épületrészek összefogása, egységesítése.
• A belső udvar humanizálása.
• Az eredeti homlokzat helyreállítása

A felépítmény
A korabeli építési előírásokból fakadóan az eredeti épület eltérő karaktert mutatott a két határoló utca felé. Ennek megtartása ugyan követendő magatartás volt, viszont az épületen belüli tűzfalak nem voltak megtartandó karakternek tekinthetők. Ennek megfelelően a Bacsó Béla utcai szárny egy, a meglévő épület karakterétől eltérő megjelenésű, hátrahúzott felépítményt kapott, vagyis a megmaradó homlokzatok fölött egy, a meglévő épületre ültetett tömeggel fogjuk össze az épületet. Koncepcionálisan az új épületrészek megjelenését úgy alakítottuk, hogy karakteresen eltérjen a meglévő épület jellegétől. A frízekkel tagolt, vertikális hatású lyukarchitektúrájú vakolt falak felett egy hangsúlyos kerettel összefogott transzparens üvegfelület jelenik meg, amelynek horizontális tagolását a túlnyúló födémszélek biztosítják.

Az épület Bacsó Béla utcai szárnya lapostető-lefedést kapott. A tető a szállóvendégek által nem járható, pusztán az abból lerekesztett, mindenki által használható napozóterasz.

A József körúti homlokzat felett fémlemez fedésű magastető emelkedik az épület tetőszintjén kialakított panorámateraszig, ahova az épület lépcsőházából egy teljesen áttört üvegdobozon keresztül juthatnak fel a szállóvendégek. A panorámaterasz egy olyan pontja az épületnek, amely a körút forgalma fölé magasodva egy olyan pontját adja a városnak, ahonnan az szinte teljes egészében befogadható.

A belső udvar
A telek adottságainak és a meglévő épület telepítésének köszönhetően egy szűk, kürtőszerű belső udvar alakult ki, amely a szabályosan kiosztott ablakok rendszerének, illetve a növényzet hiánya miatt kellemetlen látványt nyújt, főleg ha figyelembe vesszük, hogy az épület adta lehetőségek és a beruházói igények miatt a szállodai szobák fele a belső udvarra néz. Ezt a kellemetlen jelleget a pinceszinti reggeliző-étterem részben perforált, részben zöldtetős lefedésével próbáltuk meg oldani, amelynek rajzolata az újonnan kialakítandó szerelt jellegű, szálcement burkolatú és függönyfalas homlokzat szerkesztési rendszerében is visszaköszön. A belső udvar nagy méretű felülvilágítóin keresztül a pinceszinten kialakított reggelizőterem természetes megvilágítást kapott.

A belső udvar szálcement burkolata – a belső udvar sötétségét ellensúlyozandó – a szokványostól eltérően, felülről lefelé világosodó, pixeles rajzolatot kapott, amely optikailag kicsit segít az alapvetően barátságtalan belső udvar vizuális humanizálásában. A belső udvarban – bár a kiültetés geometriája követi a homlokzatburkolat pixelességét – a természetes árnyéktűrő évelő növénykompozíció oldja az udvar merevségét.

Az eredeti homlokzat
A hetvenes években átalakított József körúti portál kialakítása előnytelen helyzetbe hozta az épület főbejáratát. A tervtárban fellelhető eredeti homlokzat ugyan nem egyezik a később megvalósult változattal, de a terven látható földszinti kialakítás, illetve az épületen látható megmaradt nyomok alapján rekonstruálható volt a földszinti bejárat, amely egy nagy felületű négyzetes oldalsó nyílásokkal megnyitott, íves záródással kiemelt főbejárattal szervezett homlokzati kialakítást valószínűsít. Ezt a homlokzati rendszert rekonstruáltuk a rendelkezésre álló tervek szerint. Az újonnan kialakított nyílásokba nagy felületű, az eredeti terveken látható megoldásnak megfelelő és a fellelhető ablakok analógiájára kialakított nyílászárókat terveztünk.

A meglévő homlokzatok a portálrekonstrukció mellett csak kismértékű, a használat szempontjából szükséges átalakításokon ment keresztül, ilyenek például a József körúti homlokzat felső vakolatminta sorának kör alakú vakolatdíszei helyén kialakított kör alakú nyílások, amelyek síkszerűségének megtartását osztás nélküli hőszigetelő körablakokkal biztosítottuk.

A József körúti főhomlokzat karakteres eleme az új előtető és a szállodát hirdető feliratok, amelyeket archív fotók inspirációi alapján, az eredetileg itt lévő harsány előtető és reklámfeliratok stilizálásával terveztük.

A homlokzat színeinek koncepciója műemlékvédelmi szakemberrel egyeztetve, alapvetően a kor színezési logikájának megfelelően, a homogén, kőszínt utánzó felületek elvén alapszik. Ennek megfelelően az utcai homlokzatok a téglabetétek színeivel harmonizáló, nagyon halvány árnyalatú világosszürke vakolatszínt kapott. A Bacsó Béla utcai szárny új felépítményénél az alumínium nyílászárók bronz-eloxált színe dominál, hogy minél jobban elváljon a meglévő homlokzattól, mintegy ’lebegve’ a régi épület fölött.

Alaprajzi elrendezés
Az épület alaprajzi szervezésénél alapvetően megtartottuk a meglévő épület zárt, belső folyosós alaprajzi rendszerét. A meglévő lépcsőblokkok rossz műszaki állapotuk és kedvezőtlen alaprajzi elhelyezkedésük miatt megszűnnek, helyettük új, túlnyomásos menekülési útvonalként is figyelembe vehető lépcsőblokkokat helyeztünk el a belső udvar két véghomlokzatához kapcsolódóan.

A belső udvar egyik sarkában kialakított, az épülethez szervetlenül kapcsolódó lifttornyot megszüntettük, a közönségforgalmat kiszolgáló (2db) illetve szolgálati (1db) lifteket a zárt folyosó sarokpontjaihoz kapcsolódóan helyeztük el, részben a meglévő világító udvarok felhasználásával.

Az épület pince szintjén az épület üzemeltetéséhez szükséges, a közönségforgalom elől elzárt raktárak, szociális blokkok, gépészeti helyiségek kaptak helyet, illetve a belső udvar alatti területen a reggeliző-étterem és az azt kiszolgáló konyha került elhelyezésre.

A földszinti részen, a József körúti helyiségek összevonásával, a recepció és bár térsora, az oldalszárnyakban szállodai szobák, míg a Bacsó Béla utcai szárnyon egy kisebb alapterületű, szekcionálható konferenciaterem kapott helyet. A konferenciaterem mellett a szálloda gazdasági bejárata alakult ki egy új teherlift segítségével, amely esetlegesen a Bacsó Béla utcai, szabad kapacitással rendelkező teremgarázsban bérelt parkolóhelyek felé biztosít kapcsolatot.

Az emeleti szinteken a meglévő közlekedési rendszernek megfelelő zárt belső folyosóra szervezett, a belső udvar hosszoldalai illetve az utcai homlokzatok mentén sorolt szállodai szobák kaptak helyet.

Belsőépítészet
Az épület belsőépítészeti kialakítását Rachel Beckett (And Beyond Interiors) és Richard Dines (Yland) brit belsőépítészek vázlatai és súlyos, tartalmas anyagokkal és fekete árnyalatú füstüvegekkel teli időtlen jellegű hangulati elképzelései határozták meg, amelyeket irodánk és társirodánk (Line-A Építésziroda) munkatársai dolgoztak ki. Az eredmény egy, a történeti épületet kortárs elemekkel kiegészítő építészeti nyelvet jól tükröző, időtlen belsőépítészeti formavilág létrehozása lett.

Személyes
Az épület egy majd 16 éves tervezési folyamat eredménye, ahol én személy szerint nemrég végzett fiatal építészből középkorú építésszé váltam. Gyakorlatilag ez volt az a munka, amely az egyszemélyes cégből tervezőirodát csinált, ahol – az épület tulajdonosához hasonlóan – a munkatársak és a szakági tervezők is váltották egymást, de ez a munka vissza-visszatért irodánkba, különböző potenciális vevőjelöltek igényeihez igazítva hol apartmanház, hol társasház kialakításának lehetőségét vizsgálva, hogy az elmúlt években egy intenzív tervezési folyamat eredményeként megvalósuljon az eredeti elképzelés, egy száz szobás szálloda, amely méltó az épület korábbi nevéhez – Grand Hotel Savoy Budapest.

Ebben nagyon sokat köszönhetek egyetemi évfolyam- és mesteriskolás társam, Nagy Andrea és irodája, a Line-A Építésziroda segítségére, akinek koordinálása nélkül ez a folyamat csak hatványozottan több súrlódás árán jöhetett volna létre.

Dobos Botond Zsolt DLA

Szerk.: Borenich Levente