Az Andrássy úti Krausz Palota felújítása

Az 1884-85-ben épült Andrássy úti Krausz palota felújítása elsősorban az épületben rejlő értékek helyreállítására koncentrált. A BORD Építész Stúdió tervei szerint kialakított épület a műemléki környezet rendezése által visszanyerte egykori eleganciáját, miközben modern igényeknek megfelelő, szabadon alakítható tereket biztosít jövőbeli használói számára.

A világörökség részét képező Krausz Palotát 1885-ben Quittner Zsigmond építész tervezte, akinek többek között a Gresham Palotát és számos más jelentős épületet köszönhetünk. Krausz Lajos, a megrendelő, királyi tanácsos és politikus, a Krausz-Mayer Maláta és Szeszgyár alapítója. A palota megépítésén a kor számos híres művésze és mestere működött közre, köztük a beltéri freskókat Lotz Károly festő, a homlokzati szobrokat Donáth Gyula és Róna József szobrászok, a mozaikokat Luigi Depold készítették. A palota első emeletén, a főemeleten a korabeli hagyományoknak megfelelően a tulajdonos és családja lakott. A második és harmadik emeleten bérlakásokat, a földszinten pedig bolthelyiségeket alakítottak ki. Érdekesség, hogy Quittner a belső udvaros palota tervezésénél mellőzte a nyitott folyosók kialakítását, a lépcsőházakból közvetlen kapcsolattal nyíltak a lakások.

Az épület Andrássy út felé néző homlokzata igencsak gazdag kiképzést kapott, míg a mellékutcák felé nézők jóval szerényebbet. A főhomlokzaton az első emeleti lunettákban az Édeni és a Heroikus, illetve a Reneszánsz és a Modern allegóriája látható. Szintén ezen az emeleten, a középső ablak fölött két címtartó alak helyezkedik el. A harmadik emeleten lévő szoborpárok pedig a polgári erényekre utalnak: balról indulva a hűség és a szeretet, a vendégszeretet és a gazdagság, az egyetértés és az erő, a béke és a munka megtestesítései láthatóak. A homlokzat szobrászati díszítéseit és a belső udvarban található Incselkedők című kútdomborművet Donáth Gyula készítette.

1898-ban a palotába költözött a főváros szerte ismert Szalon Kávéház (későbbiekben Piccadilly), de ez a palota adott otthont az 1930-as évek elejéig a híres Magyar Korona kávéháznak is. A Magyar Korona a környék egyik legjobb vendéglátóhelye volt, ahol kereskedők, ügyészek, orvosok, ügyvédek és tisztviselők is gyakran megfordultak, de kedvenc helye volt a Nyugat szerkesztőinek és szerzőinek is. „Csak egy-két hely van még Budapesten olyan, ahol a béke aranyos mosolyát inspiráló csendjét lehet élvezni. Ilyen az Andrássy-úti Magyar Korona-kávéház. Ide jár változatlan szeretettel a magyar írók krémje, a Nyugatisták az ezüsthajú Osváth Ernő vezetésével, itt van a híres Kassák Lajos, Gellért Oszkár, Móricz Zsigmond, Tersánszky Józsi Jenő, Szép Ernő. Beszélgetnek, írnak, szerkesztenek. Vannak itt vitatkozó fiatalok és szemlélődő öregek." – írja ezeket az elismerő szavakat 1927 decemberében az Ujság című lap.

A második világháború után a Krausz Palota a Budapesti Rendőrfőkapitányság tulajdona lett. Az erősen leromlott állapotú épület első, részleges felújítására 1960-62 között került sor. Ezt követően nagyobb léptékű átalakításon 2001-ben esett át, Kőnig Tamás és Wágner Péter tervei alapján. Ekkor az épületet korhű módon, az eredeti díszítéseket, külső és belső homlokzatot egyaránt helyreállítva irodaházzá alakították, valamint ekkor készült el a belső udvar üvegtetővel való lezárása is. Az elmúlt húsz évben azonban az épület állapota jelentősen leromlott, így egy átfogó felújítás és a modern igényeknek megfelelő környezet kialakítása elengedhetetlenül szükségessé vált.

A tervező BORD Építész Stúdió célja az volt, hogy az épület a részleteket illetően is visszanyerje eredeti állapotát, ugyanakkor megfeleljen az új funkcionális igényeknek. Ennek keretében elbontásra került az 50-es években épült félemeleti födém. Így a földszinti területek korábbi pompájukhoz hasonlóan kávézó, vagy az Andrássy úton megszokott elegáns üzletek számára is kiadhatók. A teljes homlokzatot, a földszinti bejárati területeket, a belső udvart, a lépcsőházakat, szobrokat és freskókat restaurálták, valamint a funkcionális kapcsolatok rendezésével végre sikerült kialakítani egy jól működő lobbyt. A reprezentatív földszinti terek kényelmét könnyed, letisztult, modern elemek egészítik ki. A lobby üvegtetője alatt egyedi tervezésű felhőlámpa kapott helyet, amely egységes kompozíciót alkot a bútorzattal és a kék terazzo padlóval. A bejárati kapualjban elhelyezett üveg térelválasztók sem törik meg a 19. századi palotabelső hangulatát.

Az épület megfelel az „A" osztályú irodaházak kategóriájának. Az emeleti szinteken néhány válaszfal elbontása által nagyvonalú, átlátható irodaterek valósultak meg, teljesen új vizesblokkokkal. E mellett az épület egyik leglátványosabb eleme, az első emeleti Krausz-lakás, eredeti állapotában helyreállítva látható. Az épület felső szintjei és tetőtere „shell and core" koncepcióval épült, amely „nyers", maximálisan szabadon formálható belső tereket ad át bérlőinek azzal a céllal, hogy azok a belsőket saját igényeik szerint alakíthassák ki. A műemléki környezetben lévő magas színvonalú irodaterek megfelelnek a modern energetikai és épületgépészeti igényeknek, valamint a BREEAM Excellent minősítés követelményeinek is.

Szerk.: Pleskovics Viola