// EDGE Architecture Festival Budapest // EDGE Award nevezési határidő: május 15. // EDGE Architecture Festival Budapest // EDGE Award nevezési határidő: május 15. // EDGE Architecture Festival Budapest // EDGE Award nevezési határidő: május 15. // EDGE Architecture Festival Budapest // EDGE Award nevezési határidő: május 15. // EDGE Architecture Festival Budapest // EDGE Award nevezési határidő: május 15. // EDGE Architecture Festival Budapest // EDGE Award nevezési határidő: május 15.
Épületek/Középület

Észt Művészeti Múzeum, Tallinn

1/9

?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
1/9

Észt Művészeti Múzeum, Tallinn
Épületek/Középület

Észt Művészeti Múzeum, Tallinn

2006.02.28. 13:10

Projektinfó

Az Épületek rovatot támogatja a 

Földrajzi hely:
Észtország, Tallinn

Építészek, alkotók:
Vapaavuori, Pekka

Építész: Pekka Vapaavuori

2006. február 17-én végre átadták Észtországban az első olyan múzeumot, amit valóban annak is szántak: a tallinni Észt Művészeti Múzeumot, az ismerősen csengő Kumu becenévvel. Művészeti múzeumot pontosan 75 éve szándékoztak építeni az észtek: először a harmincas évek végén íratott ki rá pályázatot Konstantin Päts diktátor – ezen Alvar Aalto is részt vett -, de a következőre csak 1994-ben került sor. Ezt a pályázatot a finn Pekka Vapaavuori nyerte, s némi csúszással ez épült most meg. Az összesen 23.900 négyzetméter alapterületű múzeum 5000 négyzetméter kiállítási felületet, egy 250 személyes előadótermet, egy oktatási központot, egy könyvtárat és egy éttermet foglal magában.

A helyszín: a tallinni Kadriorg park dombos térsége, amit egyik oldalról forgalmas út határol, a dombtetőt pedig egy hasadék osztja ketté. Tőle északra külvárosi táj következik, nyugatra pedig a város tornyai láthatók. Mint Vapaavuori leírásából kiderül, fő feladatának azt tartotta, hogy a nagy épületet a környezetbe illessze, és minél többet megtartson a parkból és idős fáiból. Ezért az épületet a lejtőbe süllyesztette. A múzeumot részben íves betonfal veszi körül, ami lehatárolja az udvart és a szoborparkot. A látogatók a park alatt vezető alagúton keresztül jutnak be az épületbe, az autósokat egy másik alagút vezeti a garázsba. Egymást keresztező hidak dominálják a bejáratot, ami a múzeumot két részre osztja. A belső terek kialakításánál tervezők egyszerűségre törekedtek, ami a külső geometrikus megformáltságában is tetten érhető.

A három anyag kiválasztásánál is tisztaságra és áttekinthetőségre törekedtek. Az ívelt betonfal felülete mészkő, ami az épületet összekapcsolja a mészkőben gazdag környezettel. Az északkeleti fal duplán üvegezett, ami a kiállítási termekben szükséges mértékben megszűri a fényt. A horizontálisan csatlakozó patinázott rézlapok az épületnek a kiállítótermeket tartalmazó részét burkolják. Kívül összesen 4000 négyzetméter rézborítást alkalmaztak, nagy része Nordic Green PLUS-réz.

Forrás:
Copper Forum 
Magyar Rézpiaci Központ  

Észt Művészeti Múzeum, Tallinn, 2006
Építész: Pekka Vapaavuori

Kapcsolódó oldalak:
Kumu

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

PRATO DELLA VALLE / Egy Hely + Építészfórum

2025.04.08. 17:06
10:33

Lovaskocsi versenypálya, piac és vásártér, rekreációs park, tűzijáték háttere, mesterséges csatorna, a közepén szigettel, körülötte a város hírességeiről mintázott szobrok. Az Egy hely Padova 90.000 négyzetméteres ovális formájú terét látogatta meg, mely a Vörös tér után a legnagyobb európai városi tér.

Lovaskocsi versenypálya, piac és vásártér, rekreációs park, tűzijáték háttere, mesterséges csatorna, a közepén szigettel, körülötte a város hírességeiről mintázott szobrok. Az Egy hely Padova 90.000 négyzetméteres ovális formájú terét látogatta meg, mely a Vörös tér után a legnagyobb európai városi tér.

Nézőpontok/Történet

VILLA LA ROTONDA // Egy Hely + Építészfórum

2025.04.08. 17:05
9:26

Az Egy hely újra külföldön járt, hogy Andrea Palladio leghíresebb villáját, a Vicenza dombvidékén épült Villa La Rotondát mutassa be. A 16. században alkotó reneszánsz építész Veneto tartományban 30 villát tervezett nemesi családoknak. Palladio stílusa a brit építészetre és Thomas Jefferson amerikai nemzeti építészetére is nagy hatással volt.

Az Egy hely újra külföldön járt, hogy Andrea Palladio leghíresebb villáját, a Vicenza dombvidékén épült Villa La Rotondát mutassa be. A 16. században alkotó reneszánsz építész Veneto tartományban 30 villát tervezett nemesi családoknak. Palladio stílusa a brit építészetre és Thomas Jefferson amerikai nemzeti építészetére is nagy hatással volt.