Evangélikus óvoda és közösségi park – Kerti Ábrahám Szilveszter diplomaterve

Kerti Ábrahám Szilveszter diplomatervében a Debreceni Evangélikus Lelkészi Hivatal mellé álmodott meg egy óvodát és hozzá egy közösségi parkot. A tervben különös figyelmet fordított a szintkülönbségekből fakadó téri helyzetek felhasználására a közösségi igények kielégítésében.

Helyszín

Története:
Debrecen a honfoglalás-kori halmaztelepülések összenövésével jött létre a XIV. századra: Szentlászlófalva, Debrecenfalva és Mesterfalva. Ennek a lenyomata ma is kirajzolódik a településszerkezetben. A város központja a falvak találkozásánál, a mai Nagytemplomnál volt, innen délre futott a főutca, a Piac utca, melyre merőlegesen helyezkedtek el a főútvonalak, pl.: Miklós, Széchenyi. A főbb útvonalak közötti területekben hatalmas tömbök voltak. Ezekbe a házhelyigények miatt utcákat alakítottak ki, így jött létre 1683-ban a Széchenyi és a Miklós utca között az Arany János utca. A Miklós utcától délre lévő részek mocsaras, vízállásos területek voltak, így a belvárosban ez a rész épült be utoljára. Erre utal az is, hogy amikor Dr. Nemes Géza az evangélikus templom felújítása és a torony megépítése előtt felmérést végzett a területen, három méter mélységben (a régi parókia épülete alatt) boltíveket talált. Kiderült, hogy az épület szekérfogadó volt, amelyből arra következtethetünk, hogy a Miskolc utca lehetett a belváros egykori határa. A terület feltárásából azt is megtudták, hogy a régi utca több mint négy méterrel lejjebb helyezkedett el, mint a mostani állapot. Így az 1-es építési terület szintje (amit én tervezési helyszínemnek választottam) körülbelül az egykori utca magasságéban található. Dr. Nemes Géza azt is elmesélte nekem, hogy a feltárás során lassan folyó rétegvizet talált. A torony alapozását úgy alakították ki, hogy az ne zavarja a víz útját, mely észak-dél irányba csordogál. Valószínűleg ez is felelős a terület iszaposodásáért.
 

Helyzete
A tömb régóta meghatározó része Debrecen belvárosának. Az általam választott telek a debreceni élet fontos helyszíne lehetne, hiszen egy nagy, rejtett, kihasználatlan, üres telekről van szó, megannyi lehetőséggel. Szomszédságában más, közösséget formáló, összetartó épületek mellett található a Debreceni Evangélikus Lelkészi Hivatal. A hivatal telekszintje nagyjából három és fél méterrel magasabban van, mint a tervezési helyszínem, ami egy különleges helyzetet hoz létre.

Koncepció

Kezdetek
A tervezési helyszínek közös bejárásánál feltűnt nekem a templom és az egyes számú telek szintkülönbségből adódó, különleges kapcsolata. Rögtön arra gondoltam, hogy ez a "medence" alkalmas lenne olyan funkciójú épületek számára, amelyeknél előnyös, ha a körülöttük lévő környezettől kissé elszakadva, védett helyen állnak. Ezért gondoltam egyből egyházi üzemeltetésű óvodára, vagy kiállítótérre. Ezt megemlítettem Asztalos Richárd lelkésznek is, aki örült az óvoda ötletének, mert már jó ideje szeretnének egyet. Richárd lelkész körbevezetett a parókián, a templomon és az altemplomon is, ahol egy különleges csipke kiállítás található, az Aranycsipke díjas Medgyesi Károlyné munkáiból.

Maga a koncepció
Az épület funkciója és nagyságrendje a helyszín adottságához és a "valós" igényekhez igazodik. Mivel kisebb egyházközösségről van szó, három, egyenként 13 fős csoportszobát tervezek kialakítani. Az óvoda mellett egy konditeremre is szükség volt. Ezt úgy oldottam meg, hogy az épület lapostetőjét két részre osztottam. Az egyik rész a körbefutó közlekedőt takaró zöldtető, a másik a hasznos funkciójú helyiségek feletti járható, burkolt lapostető. A burkolt felületekre helyeznék el egy kondiparkot, egy játszóteret és egy kis közösségi parkot. Mivel a belvárosban nincs jelentős kiterjedésű zöld felület, az óvoda zöldtetőjén kívül egy szabadon látogatható, közösségi füves placcot is szeretnék létrehozni. Ennek érdekében a telket két részre osztom. Az egyik rész az evangélikus lelkészi hivatal szomszédságában van, ide kerül az óvoda, amelynek így szerves része lehet az egyházi élet. A lapostetőjén található kedves, élhető világ mely a gyermekek és a felnőttek szabadtéri igényeit is kielégítheti.

A másik telekrészen egy füves parkot hozok létre, amely így a belvárosi élet szerves részévé válhat. A lapostetőről egy lejtőn keresztül lehet lejutni az egy szinttel lejjebb fekvő parkba. Az így kialakult “kis domb" játékossá teszi a zöld felületet. A látogatók üldögélhetnek, piknikezhetnek rajta, télen pedig szánkózásra is alkalmas lehet. A szintkülönbség okozta érdekes helyzetet szeretném kihasználni azzal, hogy az épületek tetején közlekedési útvonalat biztosítok. A megérkezni a templom felől, illetve egy általam kialakított járdán keresztül lehet, amely a telek nyugati oldalán található. Ezen a szinten körbe járhatjuk az épületet. A lejutást az óvodába egy lift és egy csúszdákkal kiegészült lépcsőház biztosítja. Az óvodának belső játszó udvara van, amely nem csak az önfeledt játéknak ad teret, de a megfelelő bevilágítást is szolgálja. A benapozás vizsgálat során kiderült, hogy télen a telek "medence jellegéből" adódóan illetve mert magas épületek veszik körül, csak akkor kapnak megvilágítást a csoportszobák, ha minél északabbra helyezem őket.

Az altemplomban elhelyezett csipkekiállításra reflektálva szeretnék csipkeszerű falakat használni a járható tetőn, melyek megnehezítik a közvetlen rálátást az óvoda helyiségeire és kellemes klímát biztosítanak az udvarokban játszó gyermekek és az őket felügyelő felnőttek számára. A csipkefal télen átengedi az alacsonyabban lévő napfényt is, így segít felmelegíti a belső tereket, ezzel csökkenti a téli fűtési költséget. A csipke árnyékolók elhelyezése tehát nemcsak egy formára reflektáló elem, hanem a létesítmény fenntartási költségeit is kedvezőbbé teszi.

Az óvoda rendszere tehát, hogy egy folyosó fogja össze a csoportszobákat (A.,) és a többi szükséges helyiségeket tartalmazó épülettömböket. A csoportszobák elkülönülnek kiszolgáló tömböktől, összefogó közösséget alkotva. A létrejött négy tömböt négy kisebb belső udvar választja el egymástól. A két nagyobb, napfényesebb (északi) a gyerekek által gondozott gyümölcsfákat tartalmazza. A kisebbek (déli) játszóudvarokat alkotnak, melyekben csúszda, mászóka és homokozó található. Ez a rendszer elősegíti a szükséges mennyiségű fény bejutását az épületbe.

Kerti Ábrahám Szilveszter

Szerk.: Bendicskó Laura