Helyek

Ez a művészet más — Bódvalenke, a freskófalu

1/23

Bódvalenke a freskófalu

?>
Bódvalenke a freskófalu
?>
Bódvalenke a freskófalu
?>
Bódvalenke a freskófalu
?>
Bódvalenke a freskófalu
?>
Bódvalenke a freskófalu
?>
Bódvalenke a freskófalu
?>
Bódvalenke a freskófalu
?>
Bódvalenke a freskófalu
?>
Bódvalenke a freskófalu
?>
Bódvalenke a freskófalu
?>
Bódvalenke a freskófalu
?>
Bódvalenke a freskófalu
?>
Bódvalenke a freskófalu
?>
Bódvalenke a freskófalu
?>
Bódvalenke a freskófalu
?>
Bódvalenke a freskófalu
?>
Bódvalenke a freskófalu
?>
Bódvalenke a freskófalu
?>
?>
?>
Bodvalenke a freskófalu
?>
Bodvalenke a freskófalu
?>
1/23

Bódvalenke a freskófalu

Ez a művészet más — Bódvalenke, a freskófalu
Helyek

Ez a művészet más — Bódvalenke, a freskófalu

2009.09.11. 05:07

Cikkinfó

Szerzők:
Biczó Gabriella

Földrajzi hely:
Bódvalenke, Magyarország

Vélemények:
9

Különleges projekt megvalósításába fogtak a bódvalenkeiek. Az ország egyik legszegényebb falujában Horváth János festőművész vezetésével freskókkal díszítik a házak falát. A festmények a cigányok életét, álmait, bánatát jelenítik meg. A harmadik világ művészete Magyarországon. Biczó Gabi riportja.

„Ez egy mese, ami a helybeliekhez kötődik" – mutatja be a falu első házának freskóját Horváth János, miskolci festőművész. A képen színes, csíkos lovak, felvázolt angyal és a festői szépségű vidék vázlatai: az edelényi kistérségben járunk, Miskolctól 60 kilométerre, Bódvalenkén. Az ország egyik legnyomorúságosabb gettófalujában. „Minden gyereknek lesz egy-egy lova, a lovakra majd ráírjuk a nevüket" – mesél tovább a festményről Horváth János. „Fontos, hogy kötődjön hozzájuk, hogy tudják, ez egy érték, aminek a megteremtésében részt vettek."

 

Bódvalenke a freskófalu
1/23
Bódvalenke a freskófalu

Bódvalenke a freskófalu
2/23
Bódvalenke a freskófalu

Bódvalenke a freskófalu
3/23
Bódvalenke a freskófalu

 

Az Európában egyedülálló közösségi művészeti alkotás ötlete Pásztor Esztertől, az Európa Műhely Kulturális és Közművelődési Társaság projektvezetőjétől származik. „Megelégeltem a nyomorúságos közállapotokat, és úgy gondoltam, tenni kéne valamit. Két évvel ezelőtt egy barátom hozott el Bódvalenkére, hogy csináljunk valamit, ebben a halálra ítélt faluban" – mesél a kezdetekről Pásztor Eszter. „Beugrott egy tizenöt évvel korábbi egyiptomi emlékem: van egy falu, ahol kipingálták a házak falait és ragyogóan megéltek ebből a helyiek. Sorra mennek a turistabuszok, etetik, itatják őket." Az Aggteleki Nemzeti Parkba látogató turisták akár Bódvalenkére is átugorhatnának, hogy megcsodálják ezt a különleges művészeti projektet, ugyanis csak 10 km a távolság.

 

Bódvalenke a freskófalu
4/23
Bódvalenke a freskófalu

Bódvalenke a freskófalu
5/23
Bódvalenke a freskófalu

Bódvalenke a freskófalu
6/23
Bódvalenke a freskófalu

Bódvalenke a freskófalu
7/23
Bódvalenke a freskófalu

Bódvalenke a freskófalu
8/23
Bódvalenke a freskófalu

 

A falu lábra akar állni és megmutatni, hogy saját erejéből ki tud törni a nyomorúságból. Bódvalenke az ország egyik leghátrányosabb helyzetű törpefaluja, 210 lakosának 90 százaléka roma. A falu éves költségvetése 30 millió forint, amit nagyrészt segélyezésre, a polgármesteri hivatal fenntartására, illetve a közmunkaprogramokhoz szükséges önerő biztosítására fordítanak. Fejlesztésre nem jut pénz. Pedig bőven lenne min változtatni: a faluban semmilyen munkalehetőség és semmilyen közintézmény, de még egy kocsma sincs. „Nyugodt emberek élnek itt, tűrnek és nem isznak. Még arra sincs pénz" – mondja Horváth János, miskolci festőművész, a projekt művészeti vezetője. A faluban egyetlen kis vegyesbolt működik, az is félnapi nyitva tartással. Az a néhány család, ahol van munkahellyel rendelkező családtag, tisztes szegénységben él, a nagy többség azonban a hónap végén éhezik. A falu házainak 20 százalékában nincs víz, csatorna pedig sehol sincs. A falu közepén feltörő forrás vízelvezetése nincs megoldva, így az a falu végén szétterül. A falut körülvevő láp emiatt kiterjedt a házak közvetlen közeléig. „Itt a talajvíz magas szintje miatt még árnyékszéket sem lehet létesíteni. Van néhány ház, amit a lápra építettek. Nem lett volna szabad itt építkezni, a talajvíz szintje félásónyira van" – mutatja Pásztor Eszter. Rendszeresen fordulnak elő hepatitisz- és vérhasjárványok. A faluban sétálva, a gyerekek figyelmeztetnek, hogy ne igyunk a kútból, mert „mérgezett", az egyik kislány még hozzáteszi, hogy ők mindig a patakból hozzák a vizet.

 

Bódvalenke a freskófalu
9/23
Bódvalenke a freskófalu

Bódvalenke a freskófalu
10/23
Bódvalenke a freskófalu

Bódvalenke a freskófalu
11/23
Bódvalenke a freskófalu

Bódvalenke a freskófalu
12/23
Bódvalenke a freskófalu

 

„A lápra épült telep felszámolására kaptunk állami pénzt. Minden más költséget, ami a freskófaluhoz szükséges, a falfestéshez vagy az infrastruktúra fejlesztéséhez, adományokból kalapozunk össze" – tudjuk meg Pásztor Esztertől. A projekt első fázisában mintegy 15–17 ház falainak megfestését, a faluban a legszükségesebb infrastrukturális beruházásokat, a vízelvezetés megoldását, a házak és a falu rendbetételét, egy kisvendéglő, egy kis camping, valamint egy kézművesház létrehozását tervezik. A freskókat roma festőművészek készítik, megpályáztatják a házak falát. „Nem egyszerű a feladat, hatalmas felületekről van szó" – mondja Horváth János. Pásztor Eszter hozzáteszi, hogy bár az interneten meghirdették a pályázatot, mégis inkább szájról-szájra terjed a híre a bódvalenkei freskófalunak.

A projekt hosszútávú célja, hogy folyamatos munkát biztosítson legalább 40 főnek, elinduljon három-négy ígéretes kisvállalkozás, létrejöjjön egy kis helyi piac. A falu bejáratánál álló házat átalakítják kézművesházzá, ahol bemutatják a régi cigány mesterségeket, hiszen még van a faluban kosárfonó, gyékényszövő. „Nem rég jelentkezett három fiú, hogy szeretnének gyerekfarmot csinálni" – mondja Pásztor Eszter. „Felnevelnék és szaporítanák az állatokat, és később eladják őket. De az állattartáshoz kutya is kell, ahhoz pedig kutyaól, most készítették el. Gyönyörű lett." A tervek között szerepel még a falakon lévő képek rászitázása pólókra, és népviselethez tartozó ruhadarabok, elsősorban szoknyák varrása.

 

Bódvalenke a freskófalu
13/23
Bódvalenke a freskófalu

Bódvalenke a freskófalu
14/23
Bódvalenke a freskófalu

Bódvalenke a freskófalu
15/23
Bódvalenke a freskófalu

 

A falu lakosságának képzettsége megfelel a körülményeknek: felsőfokú végzettsége senkinek nincs, a felnőtt lakosság jellemzően a nyolc osztályt sem végezte el, sok a funkcionális analfabéta, és van néhány felnőtt, akik egyáltalán nem tudnak írni-olvasni. A fiataloknál a helyzet kedvezőbb: van két középfokú informatikus végzettségű fiatal. Munkalehetőség azonban nincs.

A projekt része, hogy az Aggteleki Nemzeti Parkkal együttműködve megnyithatnák a falut körülvevő lápot a turisták számára, itt tanösvényeket képzelnek el. De ami talán a legfontosabb, hogy létrejönne egy egyedülálló közösségi műalkotás, ami egyszerre turisztikai látványosság és egy közösség önkifejezése, kultúrájának bemutatása is.
Ha a projekt első fázisához szükséges mintegy 80 millió forint összegyűlik, akkor hatalmas átalakuláson mehet át a falu, nem beszélve arról, hogy a jó példa más településekre is hatással lehet, példával szolgálhat.

 

Bódvalenke a freskófalu
16/23
Bódvalenke a freskófalu

Bódvalenke a freskófalu
17/23
Bódvalenke a freskófalu

Bódvalenke a freskófalu
18/23
Bódvalenke a freskófalu

 

„Az Európai Műhely azt tűzte ki feladatául, hogy a leghátrányosabb helyzetű régiókban élőket felkeresve katalizátorként elősegíti, hogy a közösségek maguk próbáljanak megoldást találni nehézségeikre. A bódvalenkeiekkel folytatott beszélgetések vezettek a projekt kialakításához. Egy ilyen kicsi falu is nagyon rétegzett, az egyedülálló, idős emberek nagy nehezen, de rábólintottak, bár ők azt a világot álmodják vissza, amilyen a gyerekkoruk volt. A legelső reakciók nem voltak kedvezők, de lassan, a beszélgetésekből kialakult a terv" – mondja Pásztor Eszter. „A projektet csak úgy lehetett elindítani, ha előbb megszerezzük a bódvalenkeiek támogatását. Ők most hisznek abban, hogy lesz valami változás, lesz munkájuk, lesz esélyük az emberhez méltó életre. De ígérni már sokszor ígértek nekik, hitegetésből nem volt hiány." A freskófalu ötlete mindenkitől nagy erőfeszítést és munkát követel meg. Ez nagy változás a helyiek életében, hiszen a faluban élők mindig csak az adott napot próbálják meg túlélni, távlati tervekben nem gondolkoznak, mert a tapasztalataik alapján semmi értelme, hiszen generációk óta nem változott semmi. „Most ott tartunk, hogy már vannak kötelezettségek, amelyeket meg kell valósítani" – folytatja Pásztor Eszter. „Először fordul elő, hogy odafigyelnek rájuk." A projekt végig nagy hangsúlyt fektet a tanulásra, mentor és szociális munkás segíti a helybélieket életvezetési tanácsokkal, alapvető gazdálkodási, pénzbeosztási ismeretek megosztásával.

 

19/23

20/23

Bodvalenke a freskófalu
21/23
Bodvalenke a freskófalu

Bodvalenke a freskófalu
22/23
Bodvalenke a freskófalu

 

Saját kultúrájukat akarják megmutatni a világnak: a helybéli legendák, mesék jelennek meg a falakon. A közös festés önmagában is egy alkotói-felfedezési folyamat, a gyerekek büszkén mutogatják nekünk, hogy ki mit festett és az is kiderül, hogy otthon is egyre szívesebben rajzolnak-festenek. Ezt erősíti meg a művészeti vezető, Horváth János is, aki amellett, hogy Bódvalenkén fest és szervezi a munkát, bár szociális munkásnak tanult, hogy megéljen, villanyszerelőként dolgozik. „A közös alkotómunkával közösség jön létre, közös értékek, amit együtt teremtettünk meg."

Miután a falu hidvégardói végén megmutatja az általa készített csodaszép, színes freskót, ami egy Bari Károly mese feldolgozása – „ahol sárkányok rabolták el a napot és a holdat. Az emberek visszaszerzik, amelyiknél a nap volt, az megégett, így lettek a barna bőrű emberek" – elvisz minket Gizi nénihez, aki cigány bablevessel és halászlével kínál minket. Talán Gizi néni és családja az egyetlen a faluban, akik értenek a kerthez, van náluk paradicsom, burgonya, fűszernövények, tyúkok és disznó is. A gyerekek pedig készülnek a másnapra, amikor a „festő bácsival" margarétákat, sárkányokat vagy a cigánylány szoknyáját festhetik meg.

Biczó Gabriella

Vélemények (9)
sityu
2009.09.17.
20:54

Egy nagyon hasonló orosz ügy.

Nekem sajnos egy kicsit jobban tetszik. De azért drukkolok, hogy Bódvalenkén is legyenek még jobb muráliák. A színvilág mindenesetre érdekes, a kompozíciókat viszont néhol túl sutának érzem (még akkor is, ha tudom, hogy nem profi festőkről van szó).

Viszont a graffitis párhuzam szerintem egyáltalán nem szerencsés (merthogy azon kívül, hogy ez is az is falon van, nem sok a hasonlóság). Meg az sem túl szerencsés, hogy világmegváltó (európában egyedülálló) újdonságként szerepel a hiradásokban (nincs azzal semmi baj, ha nem világmegváltó újdonságról van szó; hanem esetleg egy létező "műfaj" első hazai próbálkozásáról). De természetesen nem vitatom el, hogy az ötlet az ötletadó fejéből pattant ki.

bardóczi
2009.09.18.
07:51

@sityu: Perika kapcsolódó videójából kiderül: az ötletgazda egy egyiptomi "freskófalu"-ból hozta az ötletet.

bardóczi
2009.09.14.
11:30

Itt egy 2004-ben készített kép Szardíniáról, ahol hasonló jellegű "freskókat", ún. murales-eket csinálnak a helyiek. Manapság már kissé átfordultak turistásba a témák, de eredetileg az olasz "betolakodóktól" függetlenedni kívánó szárd baloldali mozgalmak médiuma volt ez a fajta félillegál "freskófesztészet" és a politikai-szociológiai témákat dolgozott fel. A mozgalom ott 1975-ben kezdődött és kezdetben kubista stílusban festett "üzenőfalak" keletkezését jelentette Szardínián erős politikai tartalommal. Orgosolo az egyik legjobb lelőhely, az alábbi kép Muravera-n készült. (Bukolikus táj laptoppal és juhsajttal - lehetne a kép címe. :)



 

Balázs Attila
2009.09.14.
09:01

 Szerintem ez egy fantasztikus dolog. Ez egy olyan léptékű gondolat ami alapjaiban változtathatja meg a falu jövőjét. Ehhez csak gratulálni lehet és sok sikert kívánni! Én azt hiszem hogy a graffiti nagyon nagy jövő előtt áll. Persze nem a dákók szintjén, hanem kb. úgy ahogy Bódvalenkén is csinálják, vagy ahogy itt: http://index.hu/kultur/klassz/banksy0214/. Talán egyszer azokat a hatalmas energiákat amit a graffitisek a rombolásba fektetnek, össze lehet majd fogni, irányítani és pl. hatalmas intelligens graffitikkel újraértelmezni a lakótelepeinket...

iwel
2009.09.14.
07:55

Egy jó graffiti unalmas felületeken, elhasználódott régi épületeken nagy hatást tud kelteni. Nem kell tőle hasraesni nem kell divatot látni benne. Van Bristolban ez a Banksy nevű csávesz ő ezt (gerilla-)művészi szinten űzi :)

http://portraitxpress.files.wordpress.com/2008/12/banksy2.jpg

vidraölő
2009.09.13.
15:40

Eza cikk annyira éredekes, hogy mindenképpen látni kell a helyszínt! Mivel a napokban egy aggteleki krándulást tervezünk, nem hagyhatjuk ki, hogy ellátsogassunk a faluba!

Remélem, hogy a lakosság vágya egyszer teljesül, és egy jobb élet felé haladhatnak!

gramercy
2009.09.12.
22:39

graffiti

vidraölő
2009.09.13.
16:01

@gramercy: Lehet azt állítani, hogy ez  CSAK egy "graffiti", de azt is mondhatjuk, hogy a képek egy önmegvalósítás módozata. Talán érdemes lenne a helyszínen tájékozodni, s utánna bírálni-értékelni.

Jó utat, kellemes ídőtőltést!

gramercy
2009.09.13.
21:32

@vidraölő: félreértés ne essék, nekem is tetszenek

de mitől jó ez és miért mászunk falra a JÓ graffititől? 

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

ÁLLATSZOBROK // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:30
00:07:33

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

Nézőpontok/Történet

SZABADSÁG HÍD // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:27
00:07:16

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk