| CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Nézőpontok/Vélemény

Felfedezőút Kőszeg középkori utcáin

1/23

A Táblaház és az Schneller utcák sarkán egy nagy méretű makett mutatja be a város elképzelt képét az 1532-es török ostrom előtti évekből.

A központból rövid sétával elérhető Szulejmán-kilátóból, az előző képen látható irányból, élőben is feltárul a város görbe utcahálózata, öreg tetői, tornyai.

A Rajnis utcában, az egykori északi, vagy ausztriai városkapu helyén Szent Donát, és Szent Lénárd szobrai közt lépünk be a történelmi belvárosba.

Az utca folytatásában álló, lépcsős homlokzatok, és a nagy múltú városi borozók egyike, a Kispanci, amelynek Kodolányi László ötvösművész által készített cégérét nehéz eltéveszteni.

A belváros szélén álló vár hírnevét az 1532-es sikertelen török ostrom során szerezte, ennek emlékére a város harangjai 11 órakor ma is megszólalnak. Legutóbbi teljes felújítása 2015-ban fejeződött be, keddtől vasárnapig 10-17 óra között látogatható.

A várfal, és az előte álló egykori vizesárok legteljesebb formában a belváros körútja, a Várkör, és a Hunyadi János utca találkozásánál látható.

A Táblaház és Rajnis utcák találkozásánál álló, jellegzetes formájú épületet itt is vasalóháznak nevezik.

A közeli Chernel-utcában álló Sigray-palota az 1987-es felújítás során nyerte vissza látványos reneszánsz ablakait, a hasonló korú erkélyét füstüveg táblák idézik meg. A jellegzetes homlokzatot a 2015-ös felújítás során is megtartották.

A szomszédos Festetics-palota kapuja. Az épület teljes felújítása, Gutowski Robert építészirodájának elgondolásai szerint, tavaly fejeződött be.

A falazatok anyaga nagyrészt a helyben bányászott pala, amely hazánkban csak a Kőszegi-hegységben fordul elő tömegesen. A környező falvak kerítésein, vagy épp a városfalban vakolat nélkül is megannyi helyen látható.

Az egykori városfal és a vizesárok maradványa a Chernel utcából. A fal tövében a város középkori gazdagságát megalapozó, jellemző szőlőfajták tőkéi sorakoznak.

A várfal délkeleti sarka, az 1533-ban épített Csigás-torony, vastag kúszónövényzettel eltakarva várja sorsát a Várkör 27 alatti lakóház hátsó udvarán.

A városfal déli szakasza előtti vizesárkot a 18-19. század fordulóján töltötték fel, a helyén épült fel a Fő tér pompás házsora, amelynek földszinti üzlethelységeit ma is eredeti funkciójuk szerint használják.

Az öreg házak valóban hangulatosak, de a modern energiahatékonyságtól igen messze állnak. Korhű, de mégis korszerű felújításuk a következő évtizedek nehéz, de fontos feladata.

A Chernel utca végén álló, 14. századi eredetű Szent Jakab templom a város egyik legjelentősebb műemléke.

Leginkább a Várkör északkeleti szakasza érett meg alapos felújításra. Az itt álló épületeket főként a város német ajkú lakói emelték. Jelenleg már sok köztük a lakatlan, de valamennyi műemléki védelem alatt áll.

A környék kisebb, eladó, felújítandó lakóházainak ára 15 millió forintnál kezdődik, de a száz négyzetméter feletti, kitűnő állapotú lakások értéke ennek a tízszerese is lehet.

A térképen Fő térnek nevezett terület mögött találjuk a város eredeti központját, mai nevén Jurisics-teret, hazánk egyik legrégibb és legegységesebb történelmi városképével.

A tér legnagyobb épületei, balra az egyedi, dupla árkádos lábasház. A jószomszédi viszony szép példájaként, első emeletén bálterem, földszintjén a városi piac mészárszéke működött. A mellette álló, emblematikus Hősök Kapuja viszont alig 89 éves.

Az eredetileg itt álló déli városkaput szerkezeti állapota, és a postakocsik számára túl kis boltíve miatt, 1880-ban bontották le. Helyén a török ostrom 400. évfordulójára, 1932-re épült meg a historizáló torony, jelenleg fecskék százainak lakóhelye.

A tér 7-es házszámú épülete a sgraffitós ház. Az olasz eredetű szó jelentése a kaparás, ami a díszes vakolat készítésére utal: a több réteg közül a felsőt (akár többet is) lekaparják, létre hozva az élénk, több színű mintázatot.

A 8. szám alatt álló épület teljes, több mint hat évszázados történetének leírása kivételesen elfér az itteni 254 karakteres korlátok közé: eredetileg városházának épült, feltehetően a 14. század második felében, és a mai napig ezt a funkciót látja el.

Az elmúlt években szerencsére sorra újulnak meg a műemlék épületek a belváros kevésbé frekventált részein is.

?>
A Táblaház és az Schneller utcák sarkán egy nagy méretű makett mutatja be a város  elképzelt képét az 1532-es török ostrom előtti évekből.
?>
A központból rövid sétával elérhető Szulejmán-kilátóból, az előző képen látható irányból, élőben is feltárul a város görbe utcahálózata, öreg tetői, tornyai.
?>
A Rajnis utcában, az egykori északi, vagy ausztriai városkapu helyén Szent Donát, és Szent Lénárd szobrai közt lépünk be a történelmi belvárosba.
?>
Az utca folytatásában álló, lépcsős homlokzatok, és a nagy múltú városi borozók egyike, a Kispanci, amelynek Kodolányi László ötvösművész által készített cégérét nehéz eltéveszteni.
?>
A belváros szélén álló vár hírnevét az 1532-es sikertelen török ostrom során szerezte, ennek emlékére a város harangjai 11 órakor ma is megszólalnak. Legutóbbi teljes felújítása 2015-ban fejeződött be, keddtől vasárnapig 10-17 óra között látogatható.
?>
A várfal, és az előte álló egykori vizesárok legteljesebb formában a belváros körútja, a Várkör, és a Hunyadi János utca találkozásánál látható.
?>
A Táblaház és Rajnis utcák találkozásánál álló, jellegzetes formájú épületet itt is vasalóháznak nevezik.
?>
A közeli Chernel-utcában álló Sigray-palota az 1987-es felújítás során nyerte vissza látványos reneszánsz ablakait, a hasonló korú erkélyét füstüveg táblák idézik meg. A jellegzetes homlokzatot a 2015-ös felújítás során is megtartották.
?>
A szomszédos Festetics-palota kapuja. Az épület teljes felújítása, Gutowski Robert építészirodájának elgondolásai szerint, tavaly fejeződött be.
?>
A falazatok anyaga nagyrészt a helyben bányászott pala, amely hazánkban csak a Kőszegi-hegységben fordul elő tömegesen. A környező falvak kerítésein, vagy épp a városfalban vakolat nélkül is megannyi helyen látható.
?>
Az egykori városfal és a vizesárok maradványa a Chernel utcából. A fal tövében a város középkori gazdagságát megalapozó, jellemző szőlőfajták tőkéi sorakoznak.
?>
A várfal délkeleti sarka, az 1533-ban épített Csigás-torony, vastag kúszónövényzettel eltakarva várja sorsát a Várkör 27 alatti lakóház hátsó udvarán.
?>
A városfal déli szakasza előtti vizesárkot a 18-19. század fordulóján töltötték fel, a helyén épült fel a Fő tér pompás házsora, amelynek földszinti üzlethelységeit ma is eredeti funkciójuk szerint használják.
?>
Az öreg házak valóban hangulatosak, de a modern energiahatékonyságtól igen messze állnak. Korhű, de mégis korszerű felújításuk a következő évtizedek nehéz, de fontos feladata.
?>
A Chernel utca végén álló, 14. századi eredetű Szent Jakab templom a város egyik legjelentősebb műemléke.
?>
Leginkább a Várkör északkeleti szakasza érett meg alapos felújításra. Az itt álló épületeket főként a város német ajkú lakói emelték. Jelenleg már sok köztük a lakatlan, de valamennyi műemléki védelem alatt áll.
?>
A környék kisebb, eladó, felújítandó lakóházainak ára 15 millió forintnál kezdődik, de a száz négyzetméter feletti, kitűnő állapotú lakások értéke ennek a tízszerese is lehet.
?>
A térképen Fő térnek nevezett terület mögött találjuk a város eredeti központját, mai nevén Jurisics-teret, hazánk egyik legrégibb és legegységesebb történelmi városképével.
?>
A tér legnagyobb épületei, balra az egyedi, dupla árkádos lábasház. A jószomszédi viszony szép példájaként, első emeletén bálterem, földszintjén a városi piac mészárszéke működött.  A mellette álló, emblematikus Hősök Kapuja viszont alig 89 éves.
?>
Az eredetileg itt álló déli városkaput szerkezeti állapota, és a postakocsik számára túl kis boltíve miatt, 1880-ban bontották le. Helyén a török ostrom 400. évfordulójára, 1932-re épült meg a historizáló torony, jelenleg fecskék százainak lakóhelye.
?>
A tér 7-es házszámú épülete a sgraffitós ház. Az olasz eredetű szó jelentése a kaparás, ami a díszes vakolat készítésére utal: a több réteg közül a felsőt (akár többet is) lekaparják, létre hozva az élénk, több színű mintázatot.
?>
A 8. szám alatt álló épület teljes, több mint hat évszázados történetének leírása kivételesen elfér az itteni 254 karakteres korlátok közé: eredetileg városházának épült, feltehetően a 14. század második felében, és a mai napig ezt a funkciót látja el.
?>
Az elmúlt években szerencsére sorra újulnak meg a műemlék épületek a belváros kevésbé frekventált részein is.
1/23

A Táblaház és az Schneller utcák sarkán egy nagy méretű makett mutatja be a város elképzelt képét az 1532-es török ostrom előtti évekből.

A központból rövid sétával elérhető Szulejmán-kilátóból, az előző képen látható irányból, élőben is feltárul a város görbe utcahálózata, öreg tetői, tornyai.

A Rajnis utcában, az egykori északi, vagy ausztriai városkapu helyén Szent Donát, és Szent Lénárd szobrai közt lépünk be a történelmi belvárosba.

Az utca folytatásában álló, lépcsős homlokzatok, és a nagy múltú városi borozók egyike, a Kispanci, amelynek Kodolányi László ötvösművész által készített cégérét nehéz eltéveszteni.

A belváros szélén álló vár hírnevét az 1532-es sikertelen török ostrom során szerezte, ennek emlékére a város harangjai 11 órakor ma is megszólalnak. Legutóbbi teljes felújítása 2015-ban fejeződött be, keddtől vasárnapig 10-17 óra között látogatható.

A várfal, és az előte álló egykori vizesárok legteljesebb formában a belváros körútja, a Várkör, és a Hunyadi János utca találkozásánál látható.

A Táblaház és Rajnis utcák találkozásánál álló, jellegzetes formájú épületet itt is vasalóháznak nevezik.

A közeli Chernel-utcában álló Sigray-palota az 1987-es felújítás során nyerte vissza látványos reneszánsz ablakait, a hasonló korú erkélyét füstüveg táblák idézik meg. A jellegzetes homlokzatot a 2015-ös felújítás során is megtartották.

A szomszédos Festetics-palota kapuja. Az épület teljes felújítása, Gutowski Robert építészirodájának elgondolásai szerint, tavaly fejeződött be.

A falazatok anyaga nagyrészt a helyben bányászott pala, amely hazánkban csak a Kőszegi-hegységben fordul elő tömegesen. A környező falvak kerítésein, vagy épp a városfalban vakolat nélkül is megannyi helyen látható.

Az egykori városfal és a vizesárok maradványa a Chernel utcából. A fal tövében a város középkori gazdagságát megalapozó, jellemző szőlőfajták tőkéi sorakoznak.

A várfal délkeleti sarka, az 1533-ban épített Csigás-torony, vastag kúszónövényzettel eltakarva várja sorsát a Várkör 27 alatti lakóház hátsó udvarán.

A városfal déli szakasza előtti vizesárkot a 18-19. század fordulóján töltötték fel, a helyén épült fel a Fő tér pompás házsora, amelynek földszinti üzlethelységeit ma is eredeti funkciójuk szerint használják.

Az öreg házak valóban hangulatosak, de a modern energiahatékonyságtól igen messze állnak. Korhű, de mégis korszerű felújításuk a következő évtizedek nehéz, de fontos feladata.

A Chernel utca végén álló, 14. századi eredetű Szent Jakab templom a város egyik legjelentősebb műemléke.

Leginkább a Várkör északkeleti szakasza érett meg alapos felújításra. Az itt álló épületeket főként a város német ajkú lakói emelték. Jelenleg már sok köztük a lakatlan, de valamennyi műemléki védelem alatt áll.

A környék kisebb, eladó, felújítandó lakóházainak ára 15 millió forintnál kezdődik, de a száz négyzetméter feletti, kitűnő állapotú lakások értéke ennek a tízszerese is lehet.

A térképen Fő térnek nevezett terület mögött találjuk a város eredeti központját, mai nevén Jurisics-teret, hazánk egyik legrégibb és legegységesebb történelmi városképével.

A tér legnagyobb épületei, balra az egyedi, dupla árkádos lábasház. A jószomszédi viszony szép példájaként, első emeletén bálterem, földszintjén a városi piac mészárszéke működött. A mellette álló, emblematikus Hősök Kapuja viszont alig 89 éves.

Az eredetileg itt álló déli városkaput szerkezeti állapota, és a postakocsik számára túl kis boltíve miatt, 1880-ban bontották le. Helyén a török ostrom 400. évfordulójára, 1932-re épült meg a historizáló torony, jelenleg fecskék százainak lakóhelye.

A tér 7-es házszámú épülete a sgraffitós ház. Az olasz eredetű szó jelentése a kaparás, ami a díszes vakolat készítésére utal: a több réteg közül a felsőt (akár többet is) lekaparják, létre hozva az élénk, több színű mintázatot.

A 8. szám alatt álló épület teljes, több mint hat évszázados történetének leírása kivételesen elfér az itteni 254 karakteres korlátok közé: eredetileg városházának épült, feltehetően a 14. század második felében, és a mai napig ezt a funkciót látja el.

Az elmúlt években szerencsére sorra újulnak meg a műemlék épületek a belváros kevésbé frekventált részein is.

Nézőpontok/Vélemény

Felfedezőút Kőszeg középkori utcáin

2021.09.11. 22:20
1/23

A Táblaház és az Schneller utcák sarkán egy nagy méretű makett mutatja be a város elképzelt képét az 1532-es török ostrom előtti évekből.

A központból rövid sétával elérhető Szulejmán-kilátóból, az előző képen látható irányból, élőben is feltárul a város görbe utcahálózata, öreg tetői, tornyai.

A Rajnis utcában, az egykori északi, vagy ausztriai városkapu helyén Szent Donát, és Szent Lénárd szobrai közt lépünk be a történelmi belvárosba.

Az utca folytatásában álló, lépcsős homlokzatok, és a nagy múltú városi borozók egyike, a Kispanci, amelynek Kodolányi László ötvösművész által készített cégérét nehéz eltéveszteni.

A belváros szélén álló vár hírnevét az 1532-es sikertelen török ostrom során szerezte, ennek emlékére a város harangjai 11 órakor ma is megszólalnak. Legutóbbi teljes felújítása 2015-ban fejeződött be, keddtől vasárnapig 10-17 óra között látogatható.

A várfal, és az előte álló egykori vizesárok legteljesebb formában a belváros körútja, a Várkör, és a Hunyadi János utca találkozásánál látható.

A Táblaház és Rajnis utcák találkozásánál álló, jellegzetes formájú épületet itt is vasalóháznak nevezik.

A közeli Chernel-utcában álló Sigray-palota az 1987-es felújítás során nyerte vissza látványos reneszánsz ablakait, a hasonló korú erkélyét füstüveg táblák idézik meg. A jellegzetes homlokzatot a 2015-ös felújítás során is megtartották.

A szomszédos Festetics-palota kapuja. Az épület teljes felújítása, Gutowski Robert építészirodájának elgondolásai szerint, tavaly fejeződött be.

A falazatok anyaga nagyrészt a helyben bányászott pala, amely hazánkban csak a Kőszegi-hegységben fordul elő tömegesen. A környező falvak kerítésein, vagy épp a városfalban vakolat nélkül is megannyi helyen látható.

Az egykori városfal és a vizesárok maradványa a Chernel utcából. A fal tövében a város középkori gazdagságát megalapozó, jellemző szőlőfajták tőkéi sorakoznak.

A várfal délkeleti sarka, az 1533-ban épített Csigás-torony, vastag kúszónövényzettel eltakarva várja sorsát a Várkör 27 alatti lakóház hátsó udvarán.

A városfal déli szakasza előtti vizesárkot a 18-19. század fordulóján töltötték fel, a helyén épült fel a Fő tér pompás házsora, amelynek földszinti üzlethelységeit ma is eredeti funkciójuk szerint használják.

Az öreg házak valóban hangulatosak, de a modern energiahatékonyságtól igen messze állnak. Korhű, de mégis korszerű felújításuk a következő évtizedek nehéz, de fontos feladata.

A Chernel utca végén álló, 14. századi eredetű Szent Jakab templom a város egyik legjelentősebb műemléke.

Leginkább a Várkör északkeleti szakasza érett meg alapos felújításra. Az itt álló épületeket főként a város német ajkú lakói emelték. Jelenleg már sok köztük a lakatlan, de valamennyi műemléki védelem alatt áll.

A környék kisebb, eladó, felújítandó lakóházainak ára 15 millió forintnál kezdődik, de a száz négyzetméter feletti, kitűnő állapotú lakások értéke ennek a tízszerese is lehet.

A térképen Fő térnek nevezett terület mögött találjuk a város eredeti központját, mai nevén Jurisics-teret, hazánk egyik legrégibb és legegységesebb történelmi városképével.

A tér legnagyobb épületei, balra az egyedi, dupla árkádos lábasház. A jószomszédi viszony szép példájaként, első emeletén bálterem, földszintjén a városi piac mészárszéke működött. A mellette álló, emblematikus Hősök Kapuja viszont alig 89 éves.

Az eredetileg itt álló déli városkaput szerkezeti állapota, és a postakocsik számára túl kis boltíve miatt, 1880-ban bontották le. Helyén a török ostrom 400. évfordulójára, 1932-re épült meg a historizáló torony, jelenleg fecskék százainak lakóhelye.

A tér 7-es házszámú épülete a sgraffitós ház. Az olasz eredetű szó jelentése a kaparás, ami a díszes vakolat készítésére utal: a több réteg közül a felsőt (akár többet is) lekaparják, létre hozva az élénk, több színű mintázatot.

A 8. szám alatt álló épület teljes, több mint hat évszázados történetének leírása kivételesen elfér az itteni 254 karakteres korlátok közé: eredetileg városházának épült, feltehetően a 14. század második felében, és a mai napig ezt a funkciót látja el.

Az elmúlt években szerencsére sorra újulnak meg a műemlék épületek a belváros kevésbé frekventált részein is.

Cikkinfó

Szerzők:
Fotók: Gulyás Attila

Projektinfó

Földrajzi hely:
Kőszeg

Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.