Épületek/Örökség

Feneketlen tó – Mőcsényi esszék 3.

1/18

A Feneketlen-tó régen és ma

?>
A Feneketlen-tó régen és ma
?>
A Feneketlen-tó régen és ma
?>
A Feneketlen-tó régen és ma
?>
A Feneketlen-tó régen és ma
?>
A Feneketlen-tó régen és ma
?>
A Feneketlen-tó régen és ma
?>
A Feneketlen-tó régen és ma
?>
A Feneketlen-tó régen és ma
?>
Bartók szobor, fotó: Bardóczi Sándor
?>
Katonai berepülés 1950, forrás Hadtörténeti Múzeum
?>
Katonai berepülés 1958, forrás Hadtörténeti Múzeum
?>
A Feneketlen tó régen és ma
?>
A Feneketlen-tó Mőcsényi Mihállyal
?>
Parkszínpad ma, fotó: Bardóczi Sándor
?>
Betonlamellák a parkszínpadnál, fotó: Bardóczi sándor
?>
Szent Imre templom, fotó: Bardóczi Sándor
?>
Szent Imre város földhivatali katasztere 1937
?>
1/18

A Feneketlen-tó régen és ma

Feneketlen tó – Mőcsényi esszék 3.
Épületek/Örökség

Feneketlen tó – Mőcsényi esszék 3.

2012.02.03. 11:18

Cikkinfó

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Építészek, alkotók:
Mőcsényi Mihály

Dosszié:

Warga László (a BME Urbanisztikai tanszék alapítója) kitalálta, Klebelsberg Kúnó jóváhagyta (bár előtte még ugyancsak be akarta építtetni), Mőcsényi Mihály pedig – jóval később – megcsinálta. Ma Klebelsberg szobra nézi a végeredményt. Mi az? Hát az újbudai Feneketlen-tó és környezete. Az időutazás Mőcsényi professzorral folyatódik.

Nem emlékszem már a részletekre, hogyan, mi módon lettem a tó körüli terület tervezőjévé, kivitelezés-irányítójává. A XI. kerület akkori tanácselnöke, Galambos Dezső elhatározta, hogy a hatáskörébe tartozó közigazgatási terület „szemétdombjait" felszámolja, és gondozott kerteket létesít helyükön. Mivel erre pénz nem volt, maradt a „társadalmi munka". Szervezését egy Zsuzsa nevű – rendkívül agilis – elvtársnő intézte igen hatékonyan. Ha igaz, rajta keresztül kaptam a megbízást a munkára.

Megtalálni a tavat

Az első helyszíneléskor a templom felől indultam, „megtalálni" a tavat. Nem ment könnyen. Hogy miért? Igyekszem röviden vázolni.

 

A Feneketlen-tó régen és ma
1/18
A Feneketlen-tó régen és ma

A Feneketlen-tó régen és ma
2/18
A Feneketlen-tó régen és ma

 

 

Egy 1896-os Budapest térképen a mai XI. kerület helyén, a Gellérthegytől a déli pályaudvarig terjedő lejtőn talán tíz épület állt. Lent a síkon téglagyár terpeszkedett irdatlan gödörrel, égig érő kéményekkel. Amikor az „anyagtermelők" áttörték a kiscelli agyagot, feltört a rétegvíz. Olyan váratlanul és gyorsan, hogy a jelenlegi közutak szintjénél mintegy húsz méterrel mélyebb gödörben benne maradtak a sínek és a csillék.

Amikor az első világháború után a ciszterciek építtetni kezdtek a túloldalon, a dombalja földjét a Fadrusz utcától kezdődően a tóba hordatták. Az emelkedő vízszint megtöltötte a környező épületek pincéit, ezért a még felesleges földből a meghagyott tó mellett teniszpálya lelátókat magasítottak. Horizont felettiek voltak, emiatt a tavat innen nem lehetett látni. Jobb is volt, mert rossz drótkerítése mellett, kívül-belül kazalnyi volt a szemét. A Lenke tér (ma Kosztolányi), illetve a Bartók út felől a tó látható, de megközelíthetetlen volt. A teniszpályák és a tó is az útig ért, és attól – a labdákat fogó – magas kerítés határolta.

 

A Feneketlen-tó régen és ma
3/18
A Feneketlen-tó régen és ma

 

 

Ahhoz, hogy a tó minden oldalról látható, körüljárható legyen, több ezer köbméter földet kellett elhordani, néhány teniszpályát meg kellett szüntetni, a Lenke tér felőli oldalon a tó rovására bővíteni kellett a partsávot, hogy ott legyen hely a kerti útnak.

A „társadalmi munka"

Normál körülmények között ezek megoldhatatlan feladatok lettek volna. Akkor azonban más volt a helyzet. Társadalmi munka címén rendelkezésre álltak a kerületi üzemek erőgépei, szállítóeszközei, az „úri sport" kedvelői pedig semmit sem tehettek, ha a párt a kerület dolgozóinak kertet, parkot létesít az életveszélyes, vízzel telt gödör menti szeméttelep helyén. A kétkezi „társadalmiak" többnyire délután és munkaszüneti napokon jöttek, de olyankor százával. Az általános iskolásoktól kezdve a gimnazistákon, egyetemistákon át a nyugdíjasokig szinte mindenkit önkéntes munkára szerveztek.

Hónapokon át minden szabad időmet a tó körül töltöttem. Úgy emlékszem, a Sasad Tsz. vezényelt egy D-100-as dózert „tartós társadalmira" a tó mellé. Kormányosa igen ügyes fiatalember volt, aki szóbeli irányításommal nagyon szakszerűen alakította, simította a felszínt. A szóbeli irányítás a nagy zajra való tekintettel „hangoskodás" volt, következménye pedig rekedtség, hangszál-polip, majd műtét.

A koncepció

Fél évszázad elteltével úgy tűnik, hogy az akkori tervkoncepció lényegi elemei megvalósultak, ma is elevenen hatnak. Fő célom az volt, hogy a kéttornyú templom élményt keltően úgy tükröződjék a tó felszínén, hogy ez a kép, ez a látvány a kerület vizuális központjává, emblémájává váljék. Arra törekedtem, hogy sajátos terepplasztikával, szép kilátású és intim kerti terekkel, cserjékkel, fákkal határolt pihenő- és sétahelyek alakításával fiataloknak, öregeknek örömöt szerezzek. Azt akartam, hogy sok embernek legyen kedve tavasztól őszig a tóhoz jönni, pihenni, örülni napsütésnek, gyermekkacagásnak.

 

A Feneketlen-tó régen és ma
4/18
A Feneketlen-tó régen és ma

A Feneketlen-tó régen és ma
5/18
A Feneketlen-tó régen és ma

 

 

A Lenke tér felől induló – elképzelt – sugaras, íves, rézsűs terepplasztikát azonban nem lehetett indítani, nem volt hozzá hely. A Lenke tér közúti járdája menti kerítés tövétől indulóan közel függőleges – több méter magas – földfal volt a tó partja. Ha a lelátók földjét hordjuk ide partszélesítésre, az „befolyik" a fenék több méter vastag iszaprétegén a tó harmadáig, és évekig nem áll meg.

Újrahasznosítás a hiánygazdaságban

A ciszterciek a neobarokk templom túloldalán korábban rendházat akartak építeni. Homlokzatát, a gimnázium épületéhez hasonlóan, méretes műkőelemek díszítették volna. Ezeket előre legyártatták, és az iskola udvarán tárolták. Nem kellettek már, hisz a rendház helyén pártház fog állni. A szükséges megállapodások után billenőplatós teherautók napokig hordták a tonnás vasbeton tömböket a Lenke tér járdája mellett a tóba, hogy stabilizálják a partfalat. Így lett útnak, rézsűknek elég széles partsáv.

 

A Feneketlen-tó régen és ma
6/18
A Feneketlen-tó régen és ma

 

 

Épület és park kéz a kézben

A növelt területű tó körüli zöldfelülettel egyidőben létesült a Park Vendéglő (tervezője Reischl Antal – a szerk.) és a szabadtéri színpad (tervezői Pálfy Ferenc, Studer Antal és Vitkovits István – a szerk.). Az építmények helyének jelölése, környezetbe illesztése közös tervezői döntés volt. A színpad, pontosabban a nézőtér határolása némi gonddal járt. Bentről kifelé nézve nyitottnak kellett tűnnie, mégpedig úgy, hogy kívülről a színpadot ne lehessen látni. A problémát széles, horizontnál magasabb, betonlemezekkel oldottam meg, azoknak a célt megfelelően szolgáló alaprajzi, térbeli elhelyezésével. A „tó kompozíció" haránttengelyét képző, a Bartók Béla út, illetve Lenke tér menti kert-térrendszer vizuális zárómotívuma a Park Vendéglő. A teraszáról – a víztükör felett – jó rálátás nyílik a teniszpályák helyén létesített, terepplasztikával tagolt, fákkal határolt, díszcserjékkel élénkített, padokkal, sajátos térvilágítással gazdagított gond-múlató „zöldfelületre".

 

A Feneketlen-tó régen és ma
7/18
A Feneketlen-tó régen és ma

A Feneketlen-tó régen és ma
8/18
A Feneketlen-tó régen és ma

 

 

Utóélet

És ha már itt tartunk, enneka kerti térnek a közepébe valakik – félfordulattal balra – belepottyantották a Bartók szobrot. Úgy áll ez a szobor a kerti tér közepén, mint egy igényesen berendezett szalon közepére lökött öles szekrény. A szekrénynek a térfal mentén van a helye, és ha míves a „nézete", az jobban érvényesül. Ha elhelyezője érzékeli, tiszteletben tartja a befogadó tér esztétikai rendjét, normáit, az a szobor ma nem ott lenne.

 

Bartók szobor, fotó: Bardóczi Sándor
9/18
Bartók szobor, fotó: Bardóczi Sándor

 

 

Némileg más a helyzet a templom közelében – a volt teniszpálya lelátórézsűjén – álló emlékművel. Az eredeti kertterv szerinti – a kompozíció szerves részét képző – virágágy helyére, a szobor tartozékaként utóbb köríves sövénnyel határolt ülőhely került. Idegenül, háttal a kerti tér felé. Ez a sövény az évek során több méter magasra nőtt, s a tó felől nézve kitakarja a templom felét. Annak idején hetekig hordattam a földet, hogy a templom érvényesüljön a látványban. Egy hozzáértő „Főkertes" hál’ Istennek később visszavágatta a sövényt.

 

Katonai berepülés 1950, forrás Hadtörténeti Múzeum
10/18
Katonai berepülés 1950, forrás Hadtörténeti Múzeum

Katonai berepülés 1958, forrás Hadtörténeti Múzeum
11/18
Katonai berepülés 1958, forrás Hadtörténeti Múzeum

A Feneketlen tó régen és ma
12/18
A Feneketlen tó régen és ma

A Feneketlen-tó Mőcsényi Mihállyal
13/18
A Feneketlen-tó Mőcsényi Mihállyal

Parkszínpad ma, fotó: Bardóczi Sándor
14/18
Parkszínpad ma, fotó: Bardóczi Sándor

Betonlamellák a parkszínpadnál, fotó: Bardóczi sándor
15/18
Betonlamellák a parkszínpadnál, fotó: Bardóczi sándor

Szent Imre templom, fotó: Bardóczi Sándor
16/18
Szent Imre templom, fotó: Bardóczi Sándor

Szent Imre város földhivatali katasztere 1937
17/18
Szent Imre város földhivatali katasztere 1937

 

 

Zárásként egy apróság. A „létesítmény" avatásakor a tó melletti falba felszabadulási kőtáblát csavaroztak a tervezőnek, kivitelezés-irányítónak a nevével. Főiskolánkon az illetékes elvtársakat, főként a személyzetist (előéletemre való tekintettel) a guta kerülgette.

Dr. Mőcsényi Mihály

Kapcsolódó oldalak:

A magyar bor reneszánsza – Mőcsényi esszék 1.

Svájcban – Mőcsényi esszék 2.

 

 

 

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Épületek/Középület

SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUM // Egy hely + Építészfórum

2021.01.06. 17:41
00:08:06

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő része a budapesti Szépművészeti Múzeum 114 éves épületét mutatja be. Kiváló alkalom, hogy a pandémia miatt zárva tartó múzeum tereit virtuálisan is megcsodálhassuk. Így mikor következőnek ott járunk, olyan részletekre is rácsodálkozhatunk, melyek ezidáig elkerülhették figyelmünket.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő része a budapesti Szépművészeti Múzeum 114 éves épületét mutatja be. Kiváló alkalom, hogy a pandémia miatt zárva tartó múzeum tereit virtuálisan is megcsodálhassuk. Így mikor következőnek ott járunk, olyan részletekre is rácsodálkozhatunk, melyek ezidáig elkerülhették figyelmünket.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk