Nézőpontok/Kritika

Fény-hang-tér

1/7

fotó: Műcsarnok

?>
fotó: Műcsarnok
?>
fotó: Műcsarnok
?>
fotó: ÉF
?>
fotó: ÉF
?>
fotó: ÉF
?>
fotó: ÉF
?>
fotó: ÉF
1/7

fotó: Műcsarnok

Fény-hang-tér
Nézőpontok/Kritika

Fény-hang-tér

2019.08.14. 15:17

Cikkinfó

Szerzők:
Somogyi Krisztina

Földrajzi hely:
Budapest

Építészek, alkotók:
Mátrai Péter, Botzheim Bálint, Böröcz Sándor

Térérzékelés, térmanipuláció, térélmény. Az Építészeti Szalon keretein belül a Fényarchitektúra kiállítás nem építészeti alkotások tematikus bemutatását kínálja, hanem magával a térélménnyel foglalkozik. Retinajutalom laikusoknak és építészeknek egyaránt. 

A térben és időben megkomponált szekvencia a fény téralkotó hatásáról egyszerűnek tűnő, valójában azonban összetett technológiai (hardware és software) hátteret igénylő alkotás, 2500 fénygömbből létrehozott mátrix. A kiállítási tér jelentős részét elfoglaló „kocka" felülről lógatott, pontosan kiosztott fényforrások pontraszteréből épül fel. A felvillanások tervezett, zenére lefutó folyamata során alakzatok konstruálódnak és dekonstruálódnak, terek és síkok váltakoznak. A sötétben ülve elsőként csak csodálkozást, a tapasztalás váratlan élményét, a felvillanásokat éli meg a látogató, a hatásokhoz hozzászokva azonban értelmet, logikát, a kurátori felvetést is elkezdi keresgélni.

A nyolc perc alatt lefutó alkotás létrehozója Botzheim Bálint építész, a parametrikus építészet hazai szekértője, a technológiai megvalósítása Böröcz Sándor munkája (Lisys-Project Kft. igazgatója), a mátrixot az a Lightformer szoftver irányítja, amit a Healium Decoration fiatal innovatív társaság fejlesztett és amivel 2016-ban megnyerték A Fény Mestere Nívódíjat. A téri élmény a zene által teljesedik ki, az installációra Mátrai Péter építész, zeneszerző komponált zenét. A létrejövő installáció olyan tér-absztrakció, amihez hasonlatos generált látványokat a virtuális térben már itt-ott lehetett látni, de a valós, bejárható térbe visszahelyezve még nem. A kiállításra érkezők számára többféle nézőpont is adódik: külső szemlélőként a kirakott székeken ülve is végignézhető a folyamat, de a teremben mozogva és a kocka belsejébe vájt negatív téren, hasítékon áthaladva változó nézőpontokból, akár belehelyezkedve is megtapasztalható az installáció.



A belső pozícióból, fényalagutak nyílnak, pszichedelikus víziókra hasonlító vizuális stimulációk élhetők át, egészen komplex a tapasztalás.

Az installáció elsőként is arra az amúgy evidens, de ritkán megfogalmazott tényre irányítja a figyelmet, hogy a tér megtapasztalásának alapvető feltétele a fény és hang érzékelése. A teljesen sötét és süket hely térként nagyon csökevényesen megélhető. Azonban ezen csak ritkán gondolkodik el az ember, mert a fény és a hang is ambiens módon, tehát az embert körülölelve van jelen, természetes, alapvető, hétköznapi tapasztalásunk. Viszont éppen ezért tudatosul nehezen a jelenléte, csak nagyon ritkán, különleges esetekben figyelünk fel rá. Akkor azonban emlékezetes élmény marad: az erdő ágain átszüremkedő fényről vagy egy templom terében megélt különleges helyzetről festmények, fotók és megannyi beszámoló szól. A Fényarchitektúra alkotói is ezekre a megélhető téri helyzetekre utalnak vissza, a természeti és az épített környezetben található fényhatásokat reprodukálják az installációban. Reduktív és additív logikákról, konkrét és absztrakt formákról, valós és virtuális helyzetekről, geometrikus, organikus, konstruktív vagy éppen fluid formaalakításról beszélnek a kurátori felevetésben. Ez persze nem minden látogató számára értelmezhető utalás, de ennek ellenére fontos, hogy az installáció nemcsak a téri érzékelést stimulálja, hanem a gondolatokat is.

 

fotó: Műcsarnok
1/7
fotó: Műcsarnok




Somogyi Krisztina


A kiállítás augusztus 25-ig látható a Műcsarnok TÉR /// ERŐ II. Építészeti Nemzeti Szalon IV. termében. 

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk