Azért vagyunk a világon, hogy valamit építsünk benne

A Műcsarnokban rendezett TÉR /// ERŐ – Építészeti Nemzeti Szalon – 2019 kiállításon külön szekciót kapott a közösségi építészet. Balázs Mihály kurátor három aspektusát emelte ki az építészet és a közösség, társadalom oda- és visszaható kapcsolatának: az építészet közösségformáló jellegét, szerepét az oktatásban és a szolidáris építészetet, mindháromra bőségesen hozva fel jó példákat a Hello Woodtól a perbáli építőtáborig.

Képekkel, fotóriportokkal elmesélt történetek adják az Építészeti Szalon közösségi építészettel foglalkozó szekciójának gerincét. A különböző közösségek, projektek, építőtáborok példái egytől-egyig olyan emberi történetek, amelyek az élettelen mű helyett az alkotó életet helyezik a kiállítás középpontjába. 

Az építészet és oktatás metszetét bemutató teremben építésztábori workshopok, alkotóházak – pl. a 10-16 éveseknek rendezett Bartók Vizuális Műhely -, oktatási programok – CAN EDU, a CAN Architects gyerekfoglalkozásokból és kutatásból kinőtt oktatási modellje –, vagy egy kőbányai óvoda közösségileg tervezett és kivitelezett felújítása kaptak teret. Szimbolikusnak nevezhető, hogy a múzeumlátogató gyerekeknek létesített „játszósarok" a terem közepére került.

Az építészet közösségformáló erejére koncentráló terem nagyobbra nyit, hiszen művészeti fesztiválokat, közösségi programokat, alkotócsoportokat mutat be. A Budapest100, önkéntes szervezésű, az adott évben épp egy évszázados épületeket bemutató programsorozata a lakóközösséget és az érdeklődő látogatókat hozza közelebb egymáshoz, míg a Jössz-MÉSZ séták tematikus városi séták útján ismertetik meg az épített örökségünket az érdeklődőkkel. A nagyközönség által leginkább ideiglenes faépítéményeiről ismert, népszerű Hello Wood alkotócsoport egyszerre tervezőstúdió, nyári egyetem és az építészeti képzést folytató magyar egyetemek kollaborációja. A közösségépítés szép példája a Teleki tér részvételi tervezéssel megvalósult rehabilitációja. A közösségi park kialakításában a környék lakói is részt vettek, a tízhetes műhelymunka-sorozat során olyan közösség kovácsolódott, amely azóta is aktívan részt vesz a parkban megvalósuló programok szervezésében. A teremben megtekinthetők a Váti-tó kör alakú, félig a vízfelületre lógó, körbesétálható stégjének és az Orfűi NEST elmélyülésre sarkalló tóparti épületének makettjei. Ugyanebben a teremben találkozhatunk a 2108-as MÉD zsűri-különdíjas Kőzugó HÍD.ON hídépítő kaláka gyergyócsomfalvi, a patakon átdőlt fák mintázatát követő fahídjának történetével. 

Az Ars Topia alapítvány Fürdő- és közösségépítő kalákamozgalma szintén egy székelyföldi építmény, a csíklázárfalvi nép feredő felújításával indult útjára, azóta minden évben megrendezik fürdő- és közösségépítő kalákájukat, íly módon ápolva székelyföldi népi gyógyfürdők hagyományát. A Perbáli építőtábor a Tovább Élni Egyesület Buda-környéki településen található lakóotthonának bővítési felújítási munkáiban vesz részt egy évtizede, éves rendszerességgel. A helyi malomból Janesch Péter és Karácsony Tamás tervei szerint átalakított épülethez tartozó hidat, kerti utat és kukoricagórét Kemes Balázs (Budapesti Műszaki Egyetem – Középülettervezési Tanszék) szervezésében a lakók bevonásával építették. A terem központi eleme a lakók által készített színes rongyszőnyeg.

A három terem anyagát akár össze is keverhették volna, hiszen a laikus közönség bevonása az építésbe oktatás, a segítő építészet pedig közösségformáló erővel bír, a tanulság pedig az, hogy az építész nagyobbat tud alkotni, mint az épületei: kultúrát, emberi kapcsolatokat.