„Füstbement terv”* – a Studiobazaar és a The Greypixel terve a pécsi aquapark tervpályázaton

A Studiobazaar és a The Greypixel pécsi aquapark tervpályázatra készült pályaműve az ambiciózus program ütemezett megvalósulásából kiindulva a különböző funkciójú épületek egyedi, heterogén megformálására helyezte a hangsúlyt. A pályaművet a tervezők ismertetik.

Nem elhanyagolható tény, hogy a pályázati kiírás elrugaszkodott a realitások talajáról: a jelenlegi gazdasági környezetben végképp, de általánosságban is utópisztikus gondolat egy ilyen léptékű épületegyüttes megvalósítása egy magyar vidéki város életében. Így a pályamű valóságos ütemezhetőséggel és hosszúra nyúló megvalósítási idővel számol, nem ringatja magát az egységes építészeti gesztus ideájába. Az önmagukban is értelmezhető, különállóan építhető és eltérő karakterű épületek heterogén, ugyanakkor komponált együttest alkotnak, ahol a főszerep az épületek között kialakult közparké.

A tervezett beépítés centruma az elsődleges tervezési terület felső harmadában helyezkedik el, tudatos távolságot tartva a tóparttól, ennek okai:

• a tervezett beépítés és általa közrefogott közpark, mint decentrum részben urbánus, részben ligetes karaktere nem kívánja terhelni a tóparton már kialakult sport és rekreációs zónákat, teret hagyva ezzel a tóparti sportolás (mint wakeboard, futás...), és pihenés (piknikezés, gyaloglás, vízi színpad) zavartalan és természetközeli élvezetének.
• az aquapark számára így kellően nagy terület áll rendelkezésre további fejlesztésekhez (akár déli irányba kültéri élményelemekkel, akár északi irányban további szárny építésével) úgy, hogy közben az aquapark bejárata az új decentrumba kerül.
• továbbá az újonnan létrejövő épületekbe (sportuszoda, rendezvénycsarnok, szálloda és aquapark) érkező vendégek parkolási területe is kellő távolságban marad a tópart természeti környezetétől.

A tervezett beépítés hármas tagolása egységes rendszert képez.

Sportuszoda és Rendezvénycsarnok – mint védelmező térfal:

A tervezési terület nyugati felén az előirányzott 2x2 sávos észak–déli összekötő úttal párhuzamosan a sportuszoda és multifunkcionális rendezvénycsarnok egységes térfalat alkot, megvédve ezzel a mögötte elterülő közparkot. A főút és sportcsarnokok közé ékelődik be a funkciókhoz szükséges nagyszámú felszíni parkolók együttese, biztosítva így a könnyű megközelítést a sportesemények és rendezvények számára. A sportépületek beágyazódnak a közparkba, a rendezvénycsarnok négy oldalról, míg a sportuszoda két oldalról nyitott árkádokkal fogadja a beérkezőket. Az épületek között kialakított fogadótér, rendezvények esetén városi térré alakul, és képes kezelni a nagy létszámú eseményeket is.

Aquapark és Szálloda – ikonikus karakterek:

A tervezési terület keleti védettebb felén az erdő ölelésében kapott helyett az aquapark és szállodaépület együttese. A sportcsarnokok merevebb, lineáris szerkesztésével ellentétben az aquapark és szálloda épülete organikusabb, mozgalmasabb, a természeti környezetre reflektáló együttest alkotnak. A szálloda és aquapark épülete nyaktaggal kapcsolódik egymáshoz, közvetlen átjárást biztosítva, hogy a szálló vendégek zavartalanul vehessék igénybe az aquapark élmény-, wellness-, spa- és fitness- szolgáltatásait. A szálloda 9 szintes épületéből páratlan kilátás nyílik a városra és a parkra, tóra egyaránt. Az aquapark épülete a közpark felé és saját udvara felé délnek fordul. Szokatlanul mozgalmas formavilága és anyaghasználata ikonikus, az egész területet meghatározó jelképpé válhat. Az épület önmaga reprezentálja a benne lévő élményelemek és udvari kültéri elemek sokszínűségét.

Közpark – liget:

A két eltérő karakterű épületegyüttes között, a tervezési terület közepén terül el a 150 m széles és 350 m hosszú zöld ligetes park, mely a terület tüdejeként funkcionál. A park és benne kialakított sétányok átjárást biztosítanak az épületek között, ugyanakkor magakadályozzák az urbánus környezett túlzott elburjánzását. A sportcsarnokok fogadótere és aquapark-szálloda épületegyüttes fogadótere egy központi széles sétányra szervezett, ezzel biztosítva nagyobb tömeg számára is az akadálytalan keresztirányú közlekedést. A park kulcsfontosságú szerepet tölt be, összeköti a tópartot az épületekkel és sokszínű rekreációs felületet biztosít a vendégek, turisták, pécsiek számára.

A közpark tematikus részekre bontott, található benne többek között botanikus kert, mozgó könyvtár, okospark, vizes játszótér, gyógynövénykert, kiosk, rózsakert, hencsergő, piknikkert, kültéri petanque, teke, sakk pálya. A növénytárulások az évszakok változásából adódó kertkép alakulásokat igyekeznek lekövetni oly módon, hogy állandó jelleggel zöld lehessen a liget. A közparkon végighúzódó vízlevezető árok nem akadályként jelenik meg, hanem a közpark és liget táji értékeit erősíti, az árok mentén nádasok, vízi növények telepítésével és fa hidak kialakításával a park természetközelibb képet nyújt.

Aquapark:

A területen keresztbe forduló épülettömeg strukturálja a környezetét, északon határolja a hotel udvarát, délen térfalat képez a belső park felé. A ház lényegi karakterét az organikus és mesterséges formák kontrasztja alkotja, a szikár kubatúrából a bejáratok és dramaturgiai súlypontok körcikkek kimetszésével alakulnak ki, a kétszintes tömeg a csúszdatereknél hiperbolikusan felmagasodik. A formálásból eredő térdinamika hangsúlyozza az Aquaparkban átélhető extrém térérzékelési és tapasztalási élményeket.

Az épület földszintje extrém lábazatként megfogalmazott idomüveg hasáb, amely belátásokat, átlátásokat biztosít a belső térbe. Az opálüveg nappal izgalmas fény-és árnyjátékot, éjszaka izgalmas világítási lehetőséget nyújt. Az üveg hasáb könnyedségének kontrasztjaként az emeleti épületrész markánsan emelkedik ki a térbe, miközben a két karakter dinamikája a lebegés érzetét kelti. A vertikálisan csipkézett tető közepén a medencetér felett egy hexagon tartószerkezetű üvegkupola lebeg, amelynek klasszikus formájával kontrasztban áll a különleges tartószerkezet.

Az alkalmazott kiselemes fém homlokzatburkolat (homlokzatburkoló zsindely) színezési koncepciója megidézi a világhírű pécsi származású képzőművész, Victor Vasarely optikai festészetben kiteljesedő életművét, ezen túl utalás Pécs színes Zsolnay-tetőinek szerethető extravaganciájára is. A lapostető ötödik homlokzatként megfogalmazott, a felhajtásokra átfordul a homlokzatburkolat. A vízszintes kavicsos felületet változatos méretű felülvilágító kupolák és extenzív zöldtető szigetek pettyezik, így a csatlakozó hotelből is izgalmas látványt nyújt.

Az Aquapark udvara az épülethez szervesen kapcsolódó kör alakú sétány köré és közé szerveződik. A kör belsejében helyezkednek el a klasszikus vízi élmény elemek, a kör közepéRE szimbolikus jelentőségű Miyawaki mini erdő kerül, a körsétányra büfé és öltöző funkciójú pavilonépületek fűződnek fel. A sétányon kívül a közpark felöli oldalon sport funkciók és játszóterek, a nyugati oldalon az erdősáv szomszédságában kültéri csúszdapark található.

Szálloda:

Az épület geometriáját a kilátás alakította. Egy kelet–nyugati tájolással elmaradtak volna azok a lehetőségek, melyek kihangsúlyozhatták volna a terület és Pécs értékeit: az észak–nyugati tájolás lehetőséget nyújt a mecseki látképre, a keleti tájolású szobák a hotel parkjára néznek rá, a dél–nyugati homlokzat az új közparkra és aquaparkra enged rálátást.

A homlokzat árnyékolását az erkélyek mellett a fa lamellás homlokzatburkolat/árnyékoló szerkezet segíti. A szobák előtti lamellázás annak függvénye, mekkora hőterhelést kap az adott homlokzat. A déli fekvésű szobák 75%-os fix árnyékolást kaptak, csak az erkélyajtó előtt marad el. Az északi tájolású szobák előtt nincs árnyékolás, csak az erkélyek közötti elválasztásként funkcionál a lamellázás. A két égtájtól eltérő homlokzaton arányosan változik a lamellázás mértéke.

Rendezvénycsarnok:

A tervezési helyszínre a környezetével kommunikálni tudó épület szükséges, ezért a hagyományos csarnokmegoldások befelé forduló rendszerét újra kellett gondolni. A küzdőtérhez szervesen kapcsolódó, nézők számára létesített közlekedők az épületben is nagyvonalúan alakultak, amely így annak atmoszféráját kommunikálni képes a kültér felé. Ez a szemlélet alakította az épülethez szervesen kapcsolódó átmeneti fedett-nyitott tereket is, amelyek finom átmenetet képeznek a kül- és beltér között. Így a park nem az épület kontúrjánál áll meg vonalszerűen, hanem egybefolyik annak beltereivel, természetesen vezetve a nagy létszámú közönséget. Ez tiszta funkcionális szervezést tesz lehetővé a sportesemények és rendezvények alkalmával, az épület szervesen tud együtt élni a körülötte elterülő parkkal, élettel töltve meg azt.

A koncepció a funkció kettős mivoltára épül, amelynek egyik része a sporttechnikai követelményeinek merev rendszere, másik pedig a rendezvények parkkal való szerves kapcsolata. Az átmeneti teret képző fegyelmezett pillérsor, előtető rendszere és a küzdőteret magába foglaló épülettömeg finoman ívelt formája közötti dinamika adja az épület fő jellegét.

Sportuszoda:

A formálást alapvetően az épület funkcionalitása alakította. A nagy belmagasságú főhajót kétszintes kiszolgáló tömeg veszi körül. A magas medencetér elengedhetetlen, ennek oldására a lépcsőzetes kialakítás befogadhatóbb léptéket teremt. Nagyobb nyitás a park felé történik, míg a parkoló irányába zártabb arcát mutatja az épület. Az oszlopsorral alátámasztott előtető a nagy üvegfelületek árnyékolását oldja meg, valamint fedett-nyitott átmeneti teret képez a park felé, ezzel differenciálva a belső és külső terek kapcsolatát.

Az épület különböző részei anyagminőségben is megkülönböztetésre kerülnek. A kétszintes tömeg törtfehér vakolatot kap, míg az előtető födéme és oszlopai fehér látszóbeton felületűek. A kiemelt kubus perforált fémlemez burkolatának anyaga horganyzott acél. A hajlított lemezek a rácsostartók sávjában beengedik a fényt, ami kellően szórt ahhoz, hogy a sportolókat ne zavarja a vízfelület tükröződése.

Studiobazaar és The Greypixel

*
A pályamű készítőinek álláspontja a tervpályázat kapcsán:
A pályamű készítői teljeskörűen betartották a kiírásban megfogalmazott tartalmi és formai követelményeket, azonban a megtévesztő és több helyen hiányos pályázati kiírás miatt mégis kizárásra került pályaművük, több másik pályázóval egyetemben.
A pályamunkát digitálisan (EKR-en rendszeren keresztül) és nyomtatott formában is beadtuk. Sem a pályázati kiírás, sem az EKR felülete nem határozta meg egyértelműen a mellékletek digitális beadásának módját és helyét, különösen igaz ez a végül kizáráshoz vezető pályázati adatlapokra.
Az építészeti tervpályázatoknál – tekintve, hogy sokszor mennyi energiát fektet be a pályázó, bízva az esetleges anyagi megtérülésben vagy szakmai elismerésben – jogosan elvárható, hogy a kiíró minden esetben egyértelműen és összetéveszthetetlenül határozza meg az elvárt tartalmi és formai követelményeket és mindent tegyen meg azért, hogy a titkosság megsértése ne történhessen meg.

Szerk.: Winkler Márk