Futurbia szakértőkkel és építészekkel — az első kör vége

A Studio Metropolitana Kht. Futurbia Budapest programja az első körös megbeszélések végéhez érkezett. A főbb célcsoportokból, melyek között a humán civilek, a kultúra szereplői és az akadémiai szektor is megtalálható, mi a szakértőkkel és az építészekkel lefolytatott ötletrohamon vettünk részt.

A Studio Metropolitana Kht. Futurbia Budapest programja az első körös megbeszélések végéhez érkezett. A főbb célcsoportokból, melyek között a humán civilek, a kultúra szereplői és az akadémiai szektor is megtalálható, mi a szakértőkkel és az építészekkel lefolytatott ötletrohamon vettünk részt.

A tematikus fókusz-csoportos megbeszélésekre, előbb a szakértőkkel, majd az építészekkel, két egymást követő napon, a program helyszínéül szolgáló Merlin Színházban került sor.

Balogh Eszter projektvezető a Futurbia Budapest program bemutatásával kezdte mindkét beszélgetést. A résztvevőknek elmondta, hogy a Futurbia Budapest program, a főváros jövőjéről folyó dialógus. Célja, hogy feltárja a városhasználók jövővel kapcsolatos igényeit és közvetítse azokat a döntéshozók és stratégiaalkotók felé. A Futurbia ennek értelmében egy párbeszéd, fórum és egyben egy közvetítő csatorna is a városban élők és a döntéshozók között.

A projekt vezetője kitért arra is, hogy a Futurbia segítségével a programban résztvevők értékei és igényei beépülnek a középtávú városfejlesztési stratégiába, továbbá igényeiket figyelembe veszik a városfejlesztési koncepció aktualizálásakor és a Podmaniczky Program felülvizsgálatakor egyaránt. A programot vezető moderátor kiemelte, hogy a Futurbia Budapest segítségével a résztvevőknek lehetőségük nyílik arra, hogy a várossal kapcsolatos igényeiket felszínre hozzák, érvényesítésében kulcsszereplővé váljanak, így Budapest jövőjének formálásában aktív szereplők legyenek.

A program módszere az ún. participációs eljárás. Ennek lényege, hogy a döntéshozatal az érintett szereplők részvételével történik meg, így a stratégia társadalmi konszenzuson alapul. A program a konzultációra épül, amelynek középpontjában a városfejlesztéssel kapcsolatos társadalmi konszenzus elérése, az átláthatóság és a nyilvánosság biztosítása áll- fogalmazott a program vezetője. Az érdekképviseletetekkel és a szakmával a párbeszéd fókuszcsoportos megbeszéléseken, várostervezési konferencián, az ún. jövőműhely konferencián, a lakosokkal pedig kérdőíves vizsgálaton, on-line felméréseken keresztül zajlik. Mindezek mellett folyamatos konzultáció folyik a kerületi főépítészekkel, a közüzemekkel, az önkormányzatokkal és nem utolsó sorban a döntéshozókkal is. A fókuszcsoportos megbeszélésekről és a jövőműhely eredményeiről szakmai anyagok és összefoglalók is készülnek, hangsúlyozta a moderátor.

Szakértők

A beszélgetés résztvevőinek (Mogyorósi Katalin - Pro Régió Ügynökség, Acélvári Nóra - Verlag Dashöfer, Kondor Attila - MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Rakusz Lajos - Ipari Parkok Egyesülete, Szakály Szabolcs - Magyar Turisztikai Egyesület, Tosics Iván, Schömer Dávid - Budapest Kör, Ujj Attila - LÉTÉSZ) első körös „feladata" a vágyak és értékek listájának felállítása, illetve az elérendő értékek meghatározása volt. Mielőtt a közös gondolkodás kibontakozott, a fókuszcsoport tagjai fontosnak tartották tisztázni, hogy milyen társadalmi, gazdasági koncepció létezik a városra. A politikai akarat és a program outputja is a bevezető, bemelegítő szakaszban került tisztázásra: Balogh Eszter kihangsúlyozta, hogy a politikai akarat tekintetében igenlő választ tud adni, hiszen éppen a politika kérte fel a programra az SM-et, a garancia pedig a network és a nyilvánosság, amely óriási legitimációs erővel támasztja meg a Futurbiát.

A vágyak és értékek tekintetében először a felsorolás eszközével éltek a résztvevők. A szakértői fókuszcsoport víziói a tudás, a kialakult közigazgatási struktúra, a tisztaság, a közlekedési lehetőség, az élhetőség, közbiztonság, kulturális centrum, műemlékvédelem, együttélési képesség, emberközpontúság fogalmai köré csoportosultak. A felsorolásban fontosnak és kívánatosnak tartották továbbá a tér-kultúra, az elektronikus önkormányzat, a környezettudatosság, a társadalmi folyamatok kontrollja, a választás lehetősége, a Budapest, mint nyitott és toleráns város, a jogok és kötelességek harmóniájának városa, a gyermekcentrikus, kutyabarát, tematikus város, és nem utolsó sorban az idősek és fogyatékkal élők törődésével, segítésével jellemezhető Budapest-vágyat.

Az értékek és vágyak listájába a Duna szerepének újragondolása is bekerült. A felsorolást a tematizálás követte, a legfőbb és konszenzusos üzenet a közlekedhető, a tudás és kulturális centrum város, illetve a lakócentrikus és participatív Budapest. Egy alcentrumokkal rendelkező városképben is egyetértés alakult ki a csoportban. A főbb szempontok közé sorolták továbbá az épített és természetes környezet harmonikus egységét, és újra kiemelték a Duna szerepét.

Építészek

Az építészekkel tartott közös gondolkodás természetesen a program rövid bemutatásával kezdődött. A bemelegítés szakaszában a résztvevők (Kapy Jenő - SZIE Ybl Miklós Építéstudományi Kar, Tiba János - Tiba Építész Stúdió, Pestterv Kft., Dévényi Tamás, Gunther Zsolt és Martinkó József), elsősorban azt tisztázták, hogy mint építészek, vagy mint városlakók fogalmazzák meg vágyaikat az élhetőbb Budapest tekintetében.

A vágyak listájának felállításakor több kérdés is felmerült a fókuszcsoportban, például hogy milyen oldalról nézve állítsanak fel egyfajta értéktérképet; pszichológiai, esztétikai, vagy talán praktikus szempontokat vegyenek figyelembe, esetleg mindegyiket egyszerre. A városról való gondolkodásban a társadalmi problémák is felmerültek, szintén kérdésként jelentkezett, hogy vajon ezt az építészettel lehet, kell-e kezelni.

A vágyak listája az élhető, a kiszámítható infrastruktúrájú, a működőképes, az aszimmetrikus, összetett, változatos, nyitott, kíváncsi, sokféle, egészséges városképet vizionált. A Duna szerepe, akár a közlekedés, akár ember és víz kapcsolatának szempontjából ebben a csoportban is kiemelt fontosságú volt. A kulturális és szakrális terek jelentősége, mint viselkedési formákat gerjesztő, illetve a kommunikatív tér, mint kreálandó értékek kerültek megvitatásra. Konszenzus alakult ki abban a tekintetben is, hogy tudatváltozással már sokkal élhetőbb lenne ez a város, az építészetnek pedig ez fontos küldetése.

A Futurbia első köre tehát lezárult. Április 10-én a Budapesten élő külföldiek is kifejthetik véleményüket a fővárosról, illetve saját országuk tapasztalatait is megosztják egymással.

A Futurbia második körében, többek között az eltérő értelmezésekben kíván közös nevezőket keresni a program. Abban egység mutatkozik, hogy a fővárosnak policentrikus, alcentrumokkal rendelkező várossá kellene válnia, amelyben a lakosok aktívan alakítják környezetüket. Az alcentrumos funkciók és tartalmak, illetve a városlakók szerepének értelmezése már fókuszcsoportonként eltérőek voltak, tudtuk meg az SM-től az első kör összes fókuszcsoportjának közös jellemzőjét.

Biczó Gabriella (szöveg + képek)