Gyakorlatorientált oktatással képzik a jövő építőipari vezetőit

Új képzést indított a BME, amelynek célja az építőipari cégek minél több kompetenciával rendelkező, következő vezetői generációjának kinevelése. Az első évfolyam lassan a tanév végéhez közeledik, a tapasztalatokról, reményekről, illetve a Market és a BME kapcsolatáról Dr. Lovas Tamással, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Fotogrammetria és Térinformatika Tanszékének vezetőjével, valamint Báthory Balázzsal, a Market Építő Zrt. innovációért és stratégiai fejlesztésekért felelős vezérigazgató-helyettesével beszélgettünk. 

Az építőipar egyik legfontosabb témája ma a digitalizáció, hiszen míg a tervezés évtizedek óta elektronikus platformokon zajlik, a kivitelezés nehezen digitalizálható. Nagyon heterogén az építkezésen dolgozók köre, minden helyszín más problémákat vet fel és persze eltérő igényekkel bír. Természetes az is, hogy egy építőipari nagyvállalat – mint a Market Építő Zrt. – sem csak mérnököket alkalmaz. Nehéz hát a közös nyelvet megtalálni és megtanulni. Amint Dr. Lovas Tamás tömören vázolta a helyzetet: „Az építőipar az egyik legkevésbé digitalizált iparág, ennél jobban már csak a vadászat maradt le az átalakulásban."

„Ennek, illetve a munkaerő-utánpótlás megfelelő képzésének érdekében a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és a Market Építő Zrt. régóta működik együtt, elsősorban a BIM-képzésben." Amint e kapcsolat fontosságát illetően Báthory Balázs kiemelte: „Mi első kézből tudunk arról, milyen dolgok hiányoznak a magyar műszaki képzésből, műszaki informatikai témakörben pedig Európa-szinten is kiemelkedő csapattal rendelkezünk. Minden ezekhez kapcsolódó képzést támogatunk, ha az jó szintű – legyen az technikusi vagy akár egyetemi." A Market számára az együttműködés az újító megoldások megtalálásában is fontos szerepet játszik. „Ha egy előadáson elhangzik, milyen problémával találkoztunk, könnyen lehet, hogy az ott lévő diák vagy oktató felkiált: én ilyennel már foglalkoztam. Ez a fajta tudásátadó kommunikáció sajnos csak limitáltan működik az oktatás és az ipar között, így nagyon lényegesnek tartjuk támogatni az ilyen törekvéseket" – hangsúlyozta Báthory Balázs. „Vannak olyan problémáink, amelyekhez komolyabb kutatás szükséges. Ezekhez gyakran nincs (nem is kell, hogy legyen) olyan apparátusunk, amivel a probléma feltárható és megoldható. Mi gyakorlati problémamegoldók vagyunk, így egy-egy kutatási feladathoz jellemzően az egyetemek segítségét kérjük, velük pedig csak élő kapcsolat esetén tudunk hatékonyan együtt dolgozni" – tette hozzá. 

Az együttműködés természetesen a BIM esetén a legszorosabb. Ahogy Lovas Tamás fogalmaz: „a BIM az építőipari digitalizáció egyik címerállataként" kiemelt helyet foglal el az oktatásban. „A Market az egyik leginnovatívabb hazai cég, számos hallgatónk megy oda szakmai gyakorlatra, amivel különösen támogatják a képzéseinket. A tervezési osztályvezető, Grátzer Szabolcs vendégelőadó nálunk és a záróvizsga-bizottságunk tagja is. Figyeli a képzéseinket, hiszen az utánpótlás nekik is fontos" – jegyezte meg. Az együttműködés jövőjét illetően Lovas Tamás felhívta a figyelmet arra is: „Szeretnénk, ha a cégek még aktívabban részt vennének az oktatásban. Jó lenne, ha anyagi támogatáson túl minél több konkrét igénnyel, szakdolgozati témákkal is jelentkeznének, akár egy konkrét épületre vonatkoztatva, hiszen így közvetlenül az ipartól tanulhat az egyetem és fordítva. Az ő munkájukhoz pedig mi azzal tudunk hozzájárulni, hogy a külföldi példákat is ismerjük. Látjuk, mi történik Szingapúrban, New Yorkban vagy Dél-Amerikában, ezeket pedig beépítjük a képzésünkbe."

A BME Építőmérnöki Kara a gyakorlatorientált képzések felé kíván elmozdulni, többek között ennek érdekében hozták létre az Építményinformatikai mérnök mesterképzést, amelyet radikálisan új módszertannal igyekeztek kialakítani. „Az itt végzettek azok a fejlesztő építőipari mérnökök lesznek, akik komplex feladatok ellátására képesek, bevonva informatikusokat, épületgépészeket, épületvillamossági szakembereket is egy-egy folyamatba. A másfél éves képzés alatt a hallgatók alapvető programozási ismeretekhez, épületgépészeti, épületvillamossági, automatizálási, algoritmizálási készségekhez is hozzájuthatnak. Persze nem lesz senki attól jó programozó, hogy elvégez egy rövid képzést nálunk, de képes lesz releváns kérdéseket feltenni az informatikusnak, fel tudja majd becsülni egy-egy munka fejlesztési erőforrás-igényét"  – részletezte Lovas Tamás.

Nem a szokásos gazdasági tárgyakat emelték a tantárgylistára, hanem azokat, amelyek a hallgatókat tudásuk eladásában, érveik érvényesítésében segítheti – ilyen többek között az érvelés- és tárgyalástechnika. Másrészt hangsúlyt kap a technológiák hatáselemzése: az, hogy milyen befolyással lehet a társadalomra, a közlekedésre vagy a gazdaságra egy-egy újítás. Fontos, hogy az itt végzettek fel tudják mérni a társadalmi igényeket, majd azokhoz igazított terméket és szolgáltatásokat tudjanak előállítani.

A Market rendszeresen segíti az egyetem munkáját építkezés-bejárásokkal is, a MOL Campus toronyházból is sokat tanulhattak a hallgatók. „Minden építmény egyedi természetesen, de egy-egy ilyen nagyívű projektnél lehet a leginkább előremutató anyagokkal, feladatokkal, projektmenedzsmentet érintő részletekkel találkozni" – emelte ki Lovas Tamás. Ehhez hasonló segítség volt, hogy a hallgatók gyakorlati képzéséhez olyan szenzorkészleteket szerzett be a kar, amelyeket hazavihettek, játszhattak vele és maguk által meghatározott feladatok során ismerhettek meg. Volt, aki a virágföldje nedvességtartalmát mérte és elemezte, a lényeg tehát nem egy konkrét feladat volt, hanem az, hogy megértsék, hogyan működnek az eszközök, hogyan használható a szenzorok hardver- és szoftveroldala, de az is, hogyan lehet hozzájutni azokhoz az információkhoz, ami az építőiparban hasznos lehet. „Ehhez a legjobb módszert a learning by doingban találtuk meg, amikor maguktól jöhetnek rá az eszközök működésére" – mesélte Lovas Tamás.

Ennek a szemléletnek volt köszönhető, hogy a hallgatók problémamegoldó-készségének és csapatmunka-orientáltságának fejlődése érdekében, a képzés második félévében megszervezték a BTC hetet. „Nem csak építőmérnökök vehették fel az angol nyelvű képzést, de építészmérnökök, villamosmérnökök, informatikusok is jelentkezhettek, ezért úgy állítottuk össze a csapatokat, hogy mindegyikben legyen legalább egy építőmérnök, és nemzetiség szerint is vegyes csapatokat alkossanak, hiszen az építményinformatikai mérnök mesterképzés hallgatóinak fele külföldi, a képzés is angolul fut" – tudtuk meg Lovas Tamástól. „Az volt az ötletünk, hogy ugyanezek a csapatok a második félévben már használják a tudásukat. Ennek érdekében kiszakítottuk egy hétre Budapestről a diákokat. A BME rendelkezik egy tudáscentrummal Balatonfüreden, amit nem olyan rég adtak át. Ez egy mai épület, előadótermekkel, laboratóriumokkal, közösségi térrel, modern gépészettel és villamossági rendszerrel, ezért nagyon jó alap volt számunkra. Remek helyszín volt arra, hogy szenzorok működését a valóságban is megismerhessék a diákok."

Egy hetet tölthetett itt a 18 hallgató, ezalatt öt csapatba szerveződve vizsgáltak különböző funkciójú helyiségeket. Volt, aki számítógépes labort, más tantermet, garázst vagy üveg tárgyalószobát, és volt, aki egy több mint 50 fős előadót kapott. Azt kérték tőlük, mérjék fel épületszerkezetileg a helyiséget a fal hőátadó tényezőjétől kezdve a nyílászárókig. Ezt követően különböző szenzorokat telepítettek: hőmérséklet- és páratartalom-mérőket készen kaptak, de beengedés vagy épp ablaknyitás-szenzorokat is használtak, amelyeket maguknak kellett fejleszteniük. Így kipróbálhatták, milyen egy komplex rendszert napokig működtetni.

Egy hétig 18 hallgatót és legalább két oktatót elszállásolni, szenzorokat vásárolni sajnos költséges. Mindezt három cég, a Market Építő Zrt., a KÉSZ Csoport és a Neo Property Services Zrt. finanszírozta egyenlő arányban. „Érdekes és lelkesítő volt ez a fajta oktatás nekünk, oktatóknak is" – mesélte Lovas Tamás. "Olyan oktatásmódszertani modellt próbáltunk ki, ami reményeink szerint mintaként szolgálhat más képzéseinknél is, mert azt szeretnénk, ha a BME-ről kikerült hallgatókra nem úgy tekintenének, mint akik komoly képzésről, de védett közegből, gyakorlati ismeretek nélkül érkeznek a munkaerőpiacra" – tette hozzá. A tervek szerint e képzésen végzettek lesznek az építőipari vállalkozásokban azon vezetők, akik magas innovációjú és hozzáadott értékű termékeket lesznek képesek fejleszteni, akár nagyobb csapatot irányítani; egyedi problémákra lesznek képesek újító megoldásokat találni. Az itt végzett hallgatók az új anyagok, technológiák használatát, szakemberek munkáját lesznek képesek összefogni, amire az építőipari vállalatoknak nagy szüksége van.