Épületek/Örökség

Győr lakói köszönik, de inkább megőriznék az ikonikus színházat

1/2

A győri Nemzeti Színház napjainkban. Fotó: Schmal Fülöp, © Győr-Moson-Sopron Megyei Építész Kamara, Modern Győr

Hirdetés
?>
	A győri Nemzeti Színház napjainkban. Fotó: Schmal Fülöp, © Győr-Moson-Sopron Megyei Építész Kamara, Modern Győr
?>
A grafikon az ugytudjuk.hu cikkének illusztrációja.
1/2

A győri Nemzeti Színház napjainkban. Fotó: Schmal Fülöp, © Győr-Moson-Sopron Megyei Építész Kamara, Modern Győr

Győr lakói köszönik, de inkább megőriznék az ikonikus színházat
Épületek/Örökség

Győr lakói köszönik, de inkább megőriznék az ikonikus színházat

2020.06.16. 12:09

Úgy tűnik, elhamarkodott volt a kijelentés...Tegnap látott napvilágot ugyanis egy reprezentatív felmérési eredmény, amely a polgármester korábbi nyilatkozata ellenére a lakosság szimpátiáját tükrözi az örökség irányába.

Győr új polgármestere, Dézsi Csaba András még áprilisban közölte egy a Kisalföld számára készített interjúban, hogy tervei szerint lebontaná a Győri Nemzeti Színházat. Mint az olvasható, helyette egy nagy zöld parkot hozna létre a belvárosban, ami alatt van három szint garázs is. Az ötletszerűnek hangzó mondatokban egy új kulturális köhzpont víziója tűnt fel hangverseny- és konferencia-teremmel, színházzal valamint kiállítóterekkel. A felvetés futótűzként terjedt a médiában, elvégre Győr egyik legikonikusabb  és a magyar későmoderrn építészet egyik nagyon fontos épületéről van szó, egy hónappal később Dézsi pedig már egy látványtervet is posztolt közösségi oldalán komolyabbra forduló terveiről.

„Lebontása helyrehozhatatlan űrt ütne a városképben, és legalább ekkorát a város és régió önképén is. A történeti templomtornyok mellett már a „kultúra templomának" sílesiklósánc tornya is a város-sziluett elengedhetetlen része. Éppen sokat vitatott, de semmivel össze nem téveszthető formája forrt össze a várossal, és leginkább emiatt vált az 1945 utáni építészetünk egyik kulcsemlékévé." – írta honlapunkra a sorokat Hartmann Gergely építész,  a korszak jeles építészettörténésze, a Modern Győr alapítója és szerzője.

Az épület nem csak az építészettörténetben, de a nemzetközi képzőművészeti szcénában is értéket képvisel. Az oldalhomlokzaton ugyanis ott van Victor Vasarely látványos, kerámiából készült iker-muráliája is, melynek sorsa is homályos lenne a bontással, holott falkép és architektúra közösen alkotnak kompozit örökséget!

A bontás mellett két érv hangzott el: az egyik az épület energetikai állapota – melyet Hartmann szerint is többek között új homlokzati szigeteléssel, gépészettel és nyílászáró cserével javítani lehetne, ehhez bontani nem szükséges, - a másik ok pedig az volt, hogy a győriek amúgy sem szeretik az „ormótlan épületet".

Több portál ezek után nem reprezentatív, online szavazásokat indított el, köztük az ugytudjuk.hu is, amelyekből úgy tűnt, körülbelül azonosan 70-75 százalékos többséggel inkább a megtartás mellett voksolnának Győri lakói. Az ugytudjuk.hu most arról számolt be, hogy készült egy reprezentatív, telefonos közvélemény-kutatás is, ami hasonló eredményre jutott. A válaszolók 70 százaléka nem bontaná le a színház épületét, 23 százalék igen, hét százalék pedig nem tudta a választ.

A grafikon az ugytudjuk.hu cikkének illusztrációja.
2/2
A grafikon az ugytudjuk.hu cikkének illusztrációja.

A honlap szerint a mérést a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet 2020. június 10-én és 11-én telefonos kutatással készítette, amelynek során Győr város 18 éves és idősebb lakosságát reprezentáló 600 fős mintát kérdeztek meg az ügyben. Külön érdekesség, hogy a felmérést egy magánszemély rendelte meg, a Prágában élő Szakács András, aki egyébként a közérdekű adatigénylést is beadta a színház energetikai állapotával kapcsolatban. 

Vélemények (3)
Reki
2020.06.16.
15:48

A magyar építészet a XIX. században és a XX. század elején csodálatos épületek hozott létre. A Kádár korszak építészetéről ez nem mondható el. Alig lehet maradandó művészi értékű épületeket találni. Talán az új Erzsébet Híd a kivétel. De a győri színház ormótlan síugrósánca, és Virág Csaba üvegkalitkái nem tartoznak ebbe a körbe. Bármennyire is védik ezeket a "haladó" építészek itt is.

Smiló Dávid
2020.06.18.
08:21

@Reki: Hát, úgy tűnik az emberek 70%-a nem ért egyet veled.

gesztro
2020.06.18.
15:27

@Reki: Az Erzsébet-híd szerintem is a korszak egyik legszebb építészeti-műszaki teljesítménye. Azonban ha csupán egy "talán"-nal elintézünk egy egész korszakot, akkor az inkább a meg nem értettségről szól.

Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk