Közélet, hírek

Hatvanéves a New York-i Guggenheim

1/10

A Solomon R. Guggenheim Museum legismertebb része a kifelé lépcsőző, fordított zikkuratra emlékeztető kiállítási szárny - fotó: David Heald / The Solomon R. Guggenheim Foundation, New York

?>
A Solomon R. Guggenheim Museum legismertebb része a kifelé lépcsőző, fordított zikkuratra emlékeztető kiállítási szárny - fotó: David Heald / The Solomon R. Guggenheim Foundation, New York
?>
Solomon R. Guggenheim Museum, New York - fotó: David Heald / The Solomon R. Guggenheim Foundation, New York
?>
A Solomon R. Guggenheim Museum a New York-i Ötödik sugárút sarkán - fotó: Sailko, Wikimedia Commons
?>
A Guggenheim híres rámpája - fotó: VillageHero, flickr.com
?>
A belső teret a természetes napfényt beengedő okulusz koronázza - fotó: David Heald / The Solomon R. Guggenheim Foundation, New York
?>
Solomon R. Guggenheim Museum, New York - fotó: David Heald / The Solomon R. Guggenheim Foundation, New York
?>
Solomon R. Guggenheim Museum, New York - fotó: David Heald / The Solomon R. Guggenheim Foundation, New York
?>
Installáció: Jenny Holzer - For the Guggenheim, 2008 - fotó: David Heald / The Solomon R. Guggenheim Foundation
?>
Installáció: James Turrell, 2013 - fotó: David Heald / The Solomon R. Guggenheim Foundation, New York
?>
fotó: David Heald / The Solomon R. Guggenheim Foundation, New York
1/10

A Solomon R. Guggenheim Museum legismertebb része a kifelé lépcsőző, fordított zikkuratra emlékeztető kiállítási szárny - fotó: David Heald / The Solomon R. Guggenheim Foundation, New York

Hatvanéves a New York-i Guggenheim
Közélet, hírek

Hatvanéves a New York-i Guggenheim

2019.10.27. 08:00

Cikkinfó

Szerzők:
Kovács Dániel

Földrajzi hely:
New York

Építészek, alkotók:
Frank Lloyd Wright

Vélemények:
1

„Az amerikai építészet kvintesszenciája" – mondta róla a New York-i örökségvédelmi hatóság igazgatója, amikor harminc éve védetté nyilvánították. Frank Lloyd Wright utolsó épülete a 20. század talán legismertebb múzeuma, egyszerre minta és utolérhetetlen, utánozhatatlan bravúr. 

1959. Mi épp kifelé lábalunk a szocreálból. Magyarországon A Szabó család című rádiójáték, New Yorkban a Barbie baba debütál. Hawaii az Amerikai Egyesült Államok tagállama lesz, meggyilkolják Povl Bang-Jensent és az ENSZ ismét napirendre tűzi „a magyar kérdést", a brassói íróperben öt erdélyi szász írót ítélnek évtizedes kényszermunkára.

És október 21-én, fél évvel tervezője, Frank Lloyd Wright 91 esztendősen bekövetkezett halálát követően megnyílik egy múzeum New Yorkban. A Solomon R. Guggenheim Museum, ami azóta egy napot sem öregedett: ugyanolyan megdöbbentő, eredeti és egyedi, mint az átadása napján.

1943 júniusában Hilla von Rebay, a milliárdos műgyűjtő, Solomon R. Guggenheim művészeti tanácsadója levelet írt a kor legismertebb amerikai építészének, Frank Lloyd Wrightnak. Rebay egy új épület tervezésére kérte fel az idős mestert a Guggenheim-kollekció absztrakt munkái számára, a tulajdonos egyetlen óhaját tolmácsolva: olyan múzeumot szeretne, aminek nincs párja a világon.
 

A Solomon R. Guggenheim Museum legismertebb része a kifelé lépcsőző, fordított zikkuratra emlékeztető kiállítási szárny - fotó: David Heald / The Solomon R. Guggenheim Foundation, New York
1/10
A Solomon R. Guggenheim Museum legismertebb része a kifelé lépcsőző, fordított zikkuratra emlékeztető kiállítási szárny - fotó: David Heald / The Solomon R. Guggenheim Foundation, New York


 

Wright szerette ezeket a kihívásokat, és bár korántsem volt elégedett Guggenheim helyszínválasztásával, némi noszogatásra elfogadta a telket, amin korábban egy hatszintes lakóház adott helyet a gyűjteménynek. A Central Park közelsége és a saroktelek-pozíció kivételes lehetőségnek számítottak, amivel az építész élni is akart. Wright ekkor már évtizedek óta kísérletezett azzal, hogy az organikus, természeti formákat beemelje az építészetbe. A környező szögletes lakótömbök és felhőkarcolók közé izgalmasan tagolt, kifelé zárt, mégis vonzó, kellemes tömegű épületet tervezett, melynek belsejét a napfénnyel bevilágított aula körül lassan lejtő rámpa alakítja.

A megkeresés speciális voltának köszönhetően Wright jócskán el tudott lépni a konvencióktól. Múzeumkoncepciója legalább annyira eredeti volt, mint hatvan évvel korábban Lechner Ödöné, aki az antik templomok ideáját maga mögött hagyva megalkotta a budapesti Iparművészetit. Lechner úgy gondolta, egy intézménynek a külsejében is tükröznie kell nemzeti jellegét, Wright pedig olyan teret akart tervezni, ami egyszerre felel meg képzőművészeti kiállításnak, zenei rendezvénynek és funkcionál zárt városi térként. Nem csupán az épületet, hanem a látogatói útvonalat is megtervezte tehát: a múzeum vendégei lifttel érkeznek a felső szintre, és innen a rámpa mentén lassan csorogva, teremről teremre haladnak. A nautilus-kagylóra emlékeztető, spirális rámpa szerkezetének tervezésében a kiváló cseh statikus, Jaroslav Josef Polívka támogatta Wright irodáját.
 

Solomon R. Guggenheim Museum, New York - fotó: David Heald / The Solomon R. Guggenheim Foundation, New York
6/10
Solomon R. Guggenheim Museum, New York - fotó: David Heald / The Solomon R. Guggenheim Foundation, New York


 

Az eredeti szándék szerint a múzeum kizárólag a Rebay közreműködésével létrejött, lezárt absztrakt kollekciót tartalmazta volna, Wright-nak tehát különösebben a kiszolgáló vagy raktárterekkel sem kellett bajlódnia. Elvárás volt viszont két apartman: egy Guggenheimnek és egy Rebay-nak. A beruházás azonban nem haladt akadálytalanul. A háborús évek anyag- és munkaerőhiánya több évre leállította az építkezést. A műgyűjtő 1949-ben meghalt, a projektet a család vette át, akik az absztrakt kollekció fix helyszíne helyett összetett programot szántak az épületnek. Rebay-nak mennie kellett, helyét James Johnson Sweeney, a Museum of Modern Art korábbi kurátora foglalta el, aki ott mondott ellent Wright-nak, ahol csak tudott. Ahol az építész természetes fényt akart, ott Sweeney sötétített és lámpákat szereltetett fel. A tervezett, bézs és pasztell belső falak helyett hófehérre vakoltatott. A képek elhelyezésére szánt párkányokat sínekre és álványokra cserélte – és így tovább.

Wright-ot azonban nem olyan fából faragták, hogy ilyen apróságokkal meg lehessen állítani. Az épület ekkor már nem egy nagy csatán volt túl. A kekeckedő New York-i építési hatóság leállításához például egyenesen Robert Moseshez, a korszak legbefolyásosabb várospolitikusához kellett fordulni. De elment a lehetőségek határáig a kiviteli tervek készítése is: a múzeum ívelt betonfalainak elkészítéséhez a rendelkezésre álló, fazsalus technológiával a legjobb mesterekre volt szükség.

Nem vált valóra Wright-nak az az elképzelése sem, hogy az épületet vörösre vagy rózsaszínre fessék. 1959. október 21-én a mai hófehérben pompázva nyitott meg. A hozzáértőket és a laikusokat egyaránt megosztotta. A New York Herald Tribune kritikusa „Amerika legszebb épületének" titulálta, a New York Times szerint viszont a múzeum „háború építészet és festészet között, amelyből mindkettő súlyos sérülésekkel kerül ki." Amíg Ada Louis Huxtable a művészi vízió eredetiségét, szerkezet és funkció egységességét értékelte, Lewis Mumford az alacsony belmagasságot, a kifelé dőlő falakat kritizálta - ugyanolyan joggal.
 

Installáció: James Turrell, 2013 - fotó: David Heald / The Solomon R. Guggenheim Foundation, New York
9/10
Installáció: James Turrell, 2013 - fotó: David Heald / The Solomon R. Guggenheim Foundation, New York


 

Rebay-t nem hívták meg az átadóra, és haláláig nem is tette be lábát az épületbe. Sweeney kiváló érzékkel szélesítette ki a gyűjtemény fókuszát, és stratégiai beszerzésekkel tette azt globális jelentőségűvé; viszont folyamatos küzdelemben állt Wright építészetével. A korábban tervezett lakások helyére irodák és raktárak kerültek, de ez nem oldotta meg a gyorsan jelentkező helyhiányt. Végül csak 1990-1992 között került mellé új szárny a Gwathmey Siegel and Associates tervei alapján, majd 2001-ben zajlott le újabb bővítés a Sackler-család adományával.

1990-ben, minden idők legfiatalabb elismertjeként, az akkor harmincéves épületet New York védett emlékévé nyilvánították. 2019 júliusában, Frank Lloyd Wright hét másik munkájával egy csokorban, a világörökség részévé vált. A látogatókat és a kritikusokat a mai napig megosztja, azt azonban aligha vitatná bárki, hogy a New York-i Guggenheim Museum a 20. század egyik legeredetibb építészeti alkotása. Időtlen klasszikus, ami véletlenül épp hatvan esztendős.

Kovács Dániel

 

Vélemények (1)
Pákozdi Imre
2019.10.24.
19:59

„Az amerikai építészet kvintesszenciája – mondta róla a New York-i örökségvédelmi hatóság igazgatója". Hát, nem egészen az. Az amerikai építészet, legalábbis annak XX. századi, nagyvárosi vonulata ui. felfelé törekedett, míg F. L. Wright egész életműve a horizontális terjeszkedés jegyében született. Ez az épület, józan arányaival, érdekes, de korántsem öncélú formájával, bravúros alkotás, amely sajnos eltörpül - szinte játékszerré silányul - a ménkű nagy és otromba szomszéd épület, a kezdeményező Guggenheim és F. L. Wright egyaránt 1959-ben bekövetkezett halála után 33 évvel, 1992-ben felépített új múzeumi szárny mellett.

Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk