Emberek/Praxis

„Hét év után a legnagyobb meglepetés, hogy még mindig nem nevezhetjük magunkat hozzáértőnek” – New Generations: MADA

1/6

A MADA tagjai. Fotó: Mina Piščević, Nikola Andonov hozzájárulásával

Hirdetés
?>
A MADA tagjai. Fotó: Mina Piščević, Nikola Andonov hozzájárulásával
?>
MADA: Művészetek és tudományok központja, Belgrád. Koncepcióterv, 2016. Kép: Nikola Andonov
?>
MADA: Cypress Hills Butikhotel, Montenegró. 2018. Kép: Nikola Andonov
?>
A 2012-es Velencei Építészeti Biennále szerb pavilonjának kiállítása, a JEDAN:STO/100 . Kép: Nikola Andonov
?>
MADA: EXPO 2015, a szerb pavilon koncepciójának részlete. Kép: Nikola Andonov
?>
A MADA tagjai. Fotó: Mina Piščević, Nikola Andonov hozzájárulásával
1/6

A MADA tagjai. Fotó: Mina Piščević, Nikola Andonov hozzájárulásával

„Hét év után a legnagyobb meglepetés, hogy még mindig nem nevezhetjük magunkat hozzáértőnek” – New Generations: MADA
Emberek/Praxis

„Hét év után a legnagyobb meglepetés, hogy még mindig nem nevezhetjük magunkat hozzáértőnek” – New Generations: MADA

2020.10.28. 08:00

Cikkinfó

Szerzők:
New Generations

Földrajzi hely:
Belgrád, Szerbia

Építészek, alkotók:
MADA, Nikola Andonov, Aleksandar Ristović, Stefan Stojanović

Vélemények:
1

A páneurópai építészeti platform, a New Generations együttműködésével kéthetente bemutatjuk a 2021-es Velencei Építészeti Biennále Magyar pavilonjában kiállító 12 építészeti praxist. A belgrádi MADA építészkollektívát, amely a 2012-es Velencei Építészeti Biennáléra állt össze, ma három fiatal tervező: Nikola Andonov, Aleksandar Ristović és Stefan Stojanović működteti.

A belgrádi MADA kísérletező műhelyként definiálja magát. Hézagmentesen mozogva az analóg és a digitális világ között, nagy figyelmet fordítanak a részletekre és az elemző gondolkodásmódra

Az interjút ez alkalommal is a New Generations által publikált eredeti formátumban közöljük. 

A MADA tagjai. Fotó: Mina Piščević, Nikola Andonov hozzájárulásával
1/6
A MADA tagjai. Fotó: Mina Piščević, Nikola Andonov hozzájárulásával

Önmagunkat alakítani

A belgrádi MADA kollektívát egy nagyobb csapat hozta létre, akik a 2012-es Velencei Építészeti Biennálén Szerbiát képviselték a JEDAN:STO/100 című projekttel. A MADA filozófiáját alighanem a nevén keresztül a legegyszerűbb megérteni: a szerb „mada" szó (cirill betűvel мада) annyit tesz, „annak ellenére". Ez a nyitott végűségre vonatkozó célzás valójában azt az elvünket képezi le, miszerint a tervezési folyamat maga adja meg a válaszokat a feltett kérdésekre, önmagát alakítja.

Különböző léptékek és szerepek

A mindennapjaink a léptékek és szerepek közötti ugrálásról szólnak. Reggel még modellt építünk egy fontos nemzetközi kiállításra, ebéd után viszont már mindannyian egy nagyméretű lakóegyüttes tervein dolgozunk. A szellemi kihívások elől sosem hátrálunk meg – bízunk benne, hogy ez a hajtóerő a praxisunk frissessége mögött is.

A 2012-es Velencei Építészeti Biennále szerb pavilonjának kiállítása, a JEDAN:STO/100 . Kép: Nikola Andonov
4/6
A 2012-es Velencei Építészeti Biennále szerb pavilonjának kiállítása, a JEDAN:STO/100 . Kép: Nikola Andonov

Feladat saját magunknak

Hét év után a legnagyobb meglepetés a számunkra, hogy még mindig nem nevezhetjük magunkat hozzáértőnek egyetlen speciális szakterületen sem. De azt gondoljuk, hogy elég flexibilisen vagyunk, hogy a legkülönfélébb tipológiákkal és léptékekkel dolgozzunk. Hosszú távon szeretnénk függetlenek maradni – ha lehet, akár úgy, hogy a saját megbízónkká válunk. Türelmesen építgetjük az együttműködőkből, partnerekből álló hálózatunkat, és egyelőre kisebb dimenziójú vágyak megvalósításán dolgozunk. 

MADA: Cypress Hills Butikhotel, Montenegró. 2018. Kép: Nikola Andonov
3/6
MADA: Cypress Hills Butikhotel, Montenegró. 2018. Kép: Nikola Andonov

Számolni a jövővel

A koronavírus-járvány arra tanított minket, hogy semmilyen eshetőségre sem lehet tervezni, de minden eshetőségre érdemes gondolni. Az utóbbi időben sokat agyalunk azon, hogy lehetne a tudásunkat és az ötleteinket termékké tenni, piacosítani. Az építőipar nyilvánvalóan komoly válsághelyzet elé néz, némi időbeni csúszással – alighanem erre fel kéne készülnünk.


Fordította és szerkesztette: Kovács Dániel
 

Vélemények (1)
P. Imre
2020.10.28.
08:23

Több kép a megvalósult vagy tervezett házakról, jobb lett volna. A montenegrói Butikhotel mindenesetre nagyon tetszik. Valami ilyesmi lehet a kortársi regionalizmus.

Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk