Nézőpontok/Vélemény

Hidak és kerítések. Megjelent Ferkai András könyve a Napraforgó utcáról

1/9

A Kozma Lajos tervezte Napraforgó utca 5. 1931-ben. Fotó: Fortepan / Lőrinczi Ákos

?>
A Kozma Lajos tervezte Napraforgó utca 5. 1931-ben. Fotó: Fortepan / Lőrinczi Ákos
?>
A Napraforgó utca 1931-ben. Fotó: Fortepan / Lőrinczi Ákos
?>
Napraforgó utca, készül a családiház-mintatelep emlékköve, a tervezőknek és az építőknek állít emléket. 1931. Fotó: Fortepan / Lőrinczi Ákos
?>
A Napraforgó utca napjainkban. Fotó: Építészfórum / Kovács Dániel
?>
A Napraforgó utca napjainkban. Fotó: Építészfórum / Kovács Dániel
?>
A Napraforgó utca napjainkban. Fotó: Építészfórum / Kovács Dániel
?>
A Napraforgó utca napjainkban. Fotó: Építészfórum / Kovács Dániel
?>
A Napraforgó utca napjainkban. Fotó: Építészfórum / Kovács Dániel
?>
A Napraforgó utca napjainkban. Fotó: Építészfórum / Kovács Dániel
1/9

A Kozma Lajos tervezte Napraforgó utca 5. 1931-ben. Fotó: Fortepan / Lőrinczi Ákos

Hidak és kerítések. Megjelent Ferkai András könyve a Napraforgó utcáról
Nézőpontok/Vélemény

Hidak és kerítések. Megjelent Ferkai András könyve a Napraforgó utcáról

2020.01.22. 08:00

Cikkinfó

Szerzők:
Dabóczy Orsolya

Földrajzi hely:
Budapest

Építészek, alkotók:
Ferkai András, Dévényi Tamás

Január 16-án a Fugában mutatták be Ferkai András Modern házak és lakóik. A Napraforgó utcai kislakásos mintatelep története című könyvét. Nem csupán alapos szakirodalmi mű született; Ferkai András a lakók történeteivel és saját meglátásaival fest átfogó képet a Napraforgó utcáról. A programról Dabóczy Orsolya tudósít az Építészfórumnak. 

Várva várt könyv, ami végre megszületett: 2019 végén megjelent az első monografikus mű a Napraforgó utcai mintatelepről. Nem kell többé a téma iránt érdeklődőknek itt-ott megjelent cikkeket vadászni, hiszen beérett Ferkai András hosszú éveken át folytatott munkájának gyümölcse, amit az építész-építészettörténész munkásságának minden követője várt. A könyvet bemutató Dévényi Tamás szavaival: „Örüljünk, hogy ilyen fantasztikus helyzet állt elő!" 

Az itthon sokak által ismert utca és építészeti öröksége nemzetközileg alig jegyzett. Mi lehet ennek az oka? A kérdés Dévényi Tamásban is felmerült a kötet olvasása közben. Jelentéktelen volna? Ezt semmiképp sem állíthatjuk. Más jellegűek az épületei, mint a többi ekkoriban zajló mintalakásprogramnak? Meglehet, de ez nem okozhat problémát. Sikertelen lett volna? Abszolút nem: a telkek, tervek hamar elkeltek, a friss tulajdonosok több esetben lelkesen vettek részt a munkában, tervvariánsok készíttetésének igényével. Esetleg nem dolgoztak a telepen akkori „sztárépítészek"? Kozma Lajos és Molnár Farkas, nemzetközileg is elismert alkotók felsorolásával azonnal cáfolhatjuk a felvetést. 

A Kozma Lajos tervezte Napraforgó utca 5. 1931-ben. Fotó: Fortepan / Lőrinczi Ákos
1/9
A Kozma Lajos tervezte Napraforgó utca 5. 1931-ben. Fotó: Fortepan / Lőrinczi Ákos

Mi lehet hát a valós oka annak, hogy a Napraforgó utca és épületei nem kerültek be a hamincas évek modern európai építészetének kánonjába? Dévényi kézenfekvő, egyben elkeserítő választ adott: a probléma gyökere az informálás, a publikáció hiánya. Az építkezés idejében, sőt mindeddig alig tett valaki azért, hogy külföldön tudjanak a projektről, érdeklődjenek iránta. Nem kommunikáltuk megfelelően az értéket, amelyet ez városrendezési egység képvisel. A kiadvány megjelenése az első lépése tehát annak az útnak, aminek végét a közvélemény és a szakma méltó elismerése jelentheti majd. A könyv idegen nyelvre való fordításának fontosságát Ferkai, Dévényi és az esemény végén felszólaló dr. Megyeri Gábor, a Napraforgó utcai Bauhaus Egyesület elnöke mind kiemelték.

A Modern házak és lakóik. A Napraforgó utcai kislakásos mintatelep története jelentőségének másik fontos szegmense, hogy mint címe is jelzi: nem kizárólagosan építészettörténeti írásról van szó, a házak mellett a lakók történetei is helyet kapnak a könyvben. Ez a gesztus fontos lépés annak érdekében, hogy csökkenjen az építészszakma tudományos elitizmusa, az építészethez nem értő olvasók is közelebb kerüljenek a terekhez és épületekhez, s ezzel azok megértéséhez.

Napraforgó utca, készül a családiház-mintatelep emlékköve, a tervezőknek és az építőknek állít emléket. 1931. Fotó: Fortepan / Lőrinczi Ákos
3/9
Napraforgó utca, készül a családiház-mintatelep emlékköve, a tervezőknek és az építőknek állít emléket. 1931. Fotó: Fortepan / Lőrinczi Ákos

A kiadvány erőssége továbbá, hogy túllép azon az objektivitásra törekvő hangnemen, amely általában jellemzi az építészettörténeti szakmában megjelenő munkákat. Ezesetben ez nem megalapozatlan véleményszerűséget jelent: a könyv szerzőjének tudományos és publikációs múltja éleslátásával karöltve adnak biztos alapot a helyenként kritikus stílusnak. Egyben a hangnem a könyv egyediségét is eredményezi, tovább erősíti az előző bekezdésben tárgyalt kapcsolatot az építészszakmán kívüli közönséggel. Párbeszéd-jellege így példa értékű napjainkban.

Elsőre formainak tűnhetnek Dévényi további észrevételei a teleppel kapcsolatban, de az elhangzott magyarázat segít megérteni azok elviségét. Először is az Ördög-árok felett egykor és ma vezető hidak, másodsorban a kerítések visszaállításának fontosságát emelte ki. A Napraforgó utcai mintatelep lényegéről van szó: nem különálló modernista házak ezek, hanem városrendezési egység. Dévényi szorgalmazza tehát, hogy „váljon belső elvárássá a közös részek eredeti visszaállítása" a tulajdonosok és az örökségvédelem részéről. Emellett véleménye szerint az utca számozását is érdemes lenne visszaállítani, amely intézkedés a hitelességet ugyanúgy szolgálná, mint a jobb eligazodást a házak között építészettörténeti szempontból. Talán még a lámpatesteket is rekonstruálni lehetne, hogy „este a fény is olyan legyen, mint akkoriban volt."

A bemutatón további ötletek is szóba kerültek a könyv, illetve témájának jövőjével kapcsolatban. Akár csak egy informatív tábla az utca elején, de még inkább a valamelyik házban kialakított múzeum progresszív irányt jelenthetnének az egykori mintaprojekt jobb megismerése érdekében. A turizmus elkerülhetetlen növekedésének hatásait is megfelelően kell irányítani. A múzeum kialakítására kézenfekvő lenne a Wälder-féle, állami tulajdonban lévő ingatlan. „A hardcore-ok viszik magukkal a nagy könyvet" – mondta Dévényi, de hozzátette, mégis jobb lenne egy zsebben hordható kiadvány készítése is. 

A Napraforgó utca napjainkban. Fotó: Építészfórum / Kovács Dániel
4/9
A Napraforgó utca napjainkban. Fotó: Építészfórum / Kovács Dániel

„A műemlékvédelem sanyarú helyzetbe került" – jegyezte meg még a könyvet bemutató építész, rámutatva a Napraforgó utcában 1931-ben épült házakkal kapcsolatos egyik legnagyobb problémára.  A védettség megszerzése is nagy feladat, de utána annak jelentése és értéke sem igazán tisztázott ma sem az építészszakma, sem a hatóságok által. Mivel a megjelent kötet teljes védettséget élvező házakat mutat be, így szerves részét képezi annak a kortárs diskurzusnak, amely a múlt épített örökségeihez való viszony tisztázását szorgalmazza. Ferkai András korábbi megnyilatkozásaihoz híven ezúttal könyve által népszerűsíti azt az értékfelismerő, és -védő attitűdöt, amelynek hiánya ma megannyi épület erősen megkérdőjelezhető átalakítását és elpusztítását eredményezi Magyarországon. 

„Földobtál pár labdát, Tamás!" Az esemény vége felé közeledve a könyv szerzője – érintettsége okán szabadkozva, de – röviden reflektált az elhangzottakra. Hangsúlyozta: kritikai szemlélettel viszonyult a munka során minden részlethez, még talán az eredeti tervezőkhöz is. Szóba hozott továbbá „szörnyű gipszrozettákat" és eredeti ablakok eltűnéséről is beszélt, hangsúlyozva a jelenlegi tulajdonosok felelősségét. Jogos állításnak tűnik részéről, hogy támogatás nélkül nem lehet elvárni az ingatlantulajdonosoktól a házak eredeti állapotának visszaállítását. Ez a segítség a kerülettől és az államtól is elvárható lenne, hiszen közös értékről van szó, hangsúlyozta minden felszólaló.

A Napraforgó utcai mintatelep rendszer-elvűsége és interdiszciplináris átgondoltsága okán még ma is mintául szolgálhat a kortárs építészet számára. Egyszersmind 20. századi építészetünk egyedülálló emléke – és ezért a könyv és bemutatója kapcsán még egyszer ki kell emelnünk a műemléki védettség problémáját. A közmegegyezés hiánya visszafordíthatatlan értékpusztuláshoz vezet; erre egyre több példát látunk napjainkban. A védettséggel rendelkező épületek esetében nem csak falakról beszélünk: ezek kordokumentumai egy letűnt kor építészetének, alkotói koncepcióinak. A páratlan könyv híd a múltba, sőt, több annál: híd nézőpontok között, párbeszédre ösztökélő manifesztum. Vitára hív, elgondolkodtat, a korlátok átgondolását sürgeti értékeink tiszteletteli megőrzése érdekében. 

 

Dabóczy Orsolya

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Helyek/Infrastruktúra

MOSÓHÁZAK // Egy hely + Építészfórum

2020.09.16. 13:04
00:05:55

Ismét a Balaton környékére, konkrétan pedig a Balaton-felvidék három falvába visz el Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában. Köveskálra, Kővágóörsre és Óbudavárra a három település jó állapotú mosóházai kapcsán a stáb, de persze a nagy hagyományú, egykor a közösség életének központi helyszínét jelentő épületek mellett a korabeli szokások is szóba kerülnek a videóban.

Ismét a Balaton környékére, konkrétan pedig a Balaton-felvidék három falvába visz el Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában. Köveskálra, Kővágóörsre és Óbudavárra a három település jó állapotú mosóházai kapcsán a stáb, de persze a nagy hagyományú, egykor a közösség életének központi helyszínét jelentő épületek mellett a korabeli szokások is szóba kerülnek a videóban.

Helyek/Köztér

A GÖMBKILÁTÓ // Egy hely + Építészfórum

2020.09.03. 14:12
00:05:11

A brüsszeli Atomiumra is reflektáló Gömbkilátó az 1963-as fővárosi BNV-re készült a Székesfehérvári Fémmunkás Vállalat tervezésében. Hogy a poli-gömb története miként ível át Brüsszeltől egészen Balatonboglárig, arról az Egy hely és az Építészfórum videósorozatában Torma Tamás mesél.

A brüsszeli Atomiumra is reflektáló Gömbkilátó az 1963-as fővárosi BNV-re készült a Székesfehérvári Fémmunkás Vállalat tervezésében. Hogy a poli-gömb története miként ível át Brüsszeltől egészen Balatonboglárig, arról az Egy hely és az Építészfórum videósorozatában Torma Tamás mesél.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk