Nézőpontok/Vélemény

Hoepfner Guido

1/5

Csorba-tó

?>
Csorba-tó
?>
Tátrafüred
?>
Tátralomnic
?>
Tátralomnic
?>
1/5

Csorba-tó

Hoepfner Guido
Nézőpontok/Vélemény

Hoepfner Guido

2009.11.23. 06:21

Fordítás-részlet az Építészek Házának Kós Károly termében 2009. december 4-ig látható kiállítás szlovák-angol nyelvű katalógusából.

Hoepfner Guido (1868–1945)

Csorba-tó
1/5
Csorba-tó

Hoepfner Guido Kornél építész 1868. augusztus 23-án született Szepesváralján. A lőcsei reáliskola elvégzése után egyetemi tanulmányait 1886-ban a budapesti Műegyetem gépészmérnöki karán kezdte. Egy év után átlépett az építészeti karra, ahol 1891-ben fejezte be tanulmányait. Budapesten telepedett le.

Még a diploma előtt, 1891-től mérnök-gyakornokként a MÁV magasépítési részlegénél kezdte pályafutását, öt éven át volt itt állásban. Itt tervezte a temesvári vasútállomást és az államvasutak ezredéves kiállítását. A vasúti munkákon kívül több építészeti pályázaton is részt vett: 1893-ban Keresztes Istvánnal 21 benyújtott pályamű közül megnyerte a szabadkai Szent Rókus r.k. templom pályázatát, és győztese lett a Magyar Mérnök és Építész Egylet által 1895–1896-ban színházépület tervezésére kiírt elvi pályázatnak.

A századforduló táján Hoepfner Hauszmann Alajos műtermében dolgozott a budai királyi vár átépítési és bővítési tervein. E munka keretén belül a királyi lovarda, a királyi és új főhercegi istálló, majd a magyar parasztház, lépcsők, vízesések és a várkerti pálmaház tervein dolgozott. Ezért a munkájáért kapta meg Ferenc Józseftől 1906-ban a Ferenc József-rend lovagkeresztjét. A Hauszmann-műteremben ismerkedett meg Györgyi Gézával (1851–1934), és 1903-ban kezdődött el évekig tartó együttműködésük.

1909-ben tagja lett a Székesfőváros Törvényhatósági Bizottságának. A gyerekek védelméért és az első balatoni gyermekszanatórium építéséért (1910–1911) az uralkodó 1912-ben királyi tanácsossá nevezte ki. 1917-ben az Országos Középítési Tanács tagja lett, később műszaki tanácsadója volt a József Szanatórium Egyesületnek. 1918-ban kimagasló szolgálataiért megkapta a 3. osztályú vaskoronarendet.

Idősebb éveiben Budapesten reprezentatív funkciókat látott el, tagja volt többek között a Mérnöki Tanácsnak, az Országos Irodalmi és Művészeti Tanácsnak, 1924-től 1927-ig a Budapesti Mérnöki Kamara választmányának. 1929-ben a Magyar Mérnök és Építész Egylet alelnöke lett, és ugyanezt a tisztséget töltötte be a Magyar Mérnökök és Építészek Nemzeti Szövetségénél is. 1932-tõl a magyar parlament felsőházi tagja lett. 76 évesen, 1945. február 26-án, a második világháború utolsó napjaiban, Budapesten hunyt el.

Hoepfner egész életében figyelemmel követte az építészet fejlődését és nyitott volt az új irányzatok felé; a késői historizmusból kiindulva később különböző alkalmakkor szecessziós, ill. funkcionalista épületeket is tervezett. Korai tervei széles stílusrepertoárról tanúskodnak – a neogótikától (szabadkai Szent Rókus templom, 1893–1896) egészen a neobarokkig (színháztervek, 1896; Vigadó, Igló, 1898; budai várépületek).

 

Tátrafüred
2/5
Tátrafüred

Tátralomnic
3/5
Tátralomnic

Tátralomnic
4/5
Tátralomnic

 

 

A Tátrába készült terveit a századforduló idején leginkább a svájci stílus befolyásolta, az egyes impulzusokat eklektikus festői egységbe ötvözte. A Magas-Tátra korabeli hagyományaihoz igazodva Hoepfner fachwerk szerkezeteket használt, melyek alapjául nála a reneszánsz német, angol illetve francia minták szolgáltak (a tátralomnici szálloda vázlatai, 1897; az ótátrafüredi virág- és fodrászüzlet, 1897–1898; Csáky-ház szálloda, Ó-Tátrafüred, 1898–1900). A külföldi hatásokat gyakran a Kárpát-medence népi építészetének (tetőformák) stílusával ötvözte (Csáky-ház szálloda és fürdőház,  Ó-Tátrafüred). Ezeket a motívumokat a 20. század elején szecessziós ornamentikával gazdagította (fürdőház, Ó-Tátrafüred, 1901–1903).

A legjelentősebb magas-tátrai megrendelései – az ótátrafüredi Grand Hotel (1903–1904), a tátralomnici Palota Szálló (ma Grand Hotel Praha, 1903, 1905, Györgyivel közösen) és a Csorbatói Nagyszálló (ma Kriváň, 1904–1906, Györgyivel közösen) – az építészeti és urbanisztikai értékek mellett egy új minőségi szintet hoztak magukkal a szállodai szolgáltatások terén. A kivételesség igénye nemcsak a belső berendezés luxusában jelenik meg, hanem a szálloda műszaki felszerelésében is. A tátrai művekben érezhető az angol Arts & Crafts mozgalom hatása is.

Az angol befolyás megnyilvánult a villák térbeli alakításában is, pl. a századforduló idejében közkedvelt hallos elrendezésben (Bayer villa, Budapest XI., Minerva utca 3, 1905–1907, Györgyivel közösen). A kivételesség és a luxus gazdag, barokk érzelmű szecessziós stukkódíszítésekben nyilvánul meg, amely különböző történelmi és népi motívumok feldolgozását tartalmazza (Bayer-villa, Budapest; József főherceg szálloda, Herkulesfürdő, 1905(?)–1906, Györgyivel közösen).

A szecesszió késői geometrikus fázisát az ő művében egy budapesti bérház (Krúdy utca 12, 1909–1910) és a Viktória Biztosító Társaság palotája (Budapest, Károly körút 3., 1911–1912, Györgyivel közösen) képviseli. A geometrikus szecesszió budapesti változata megnyilvánult az Eisele-villa (Budapest VI., Benczúr utca 46., 1909–1910, Györgyivel közösen) külsejében. Ezt részben az 1911-es római jubileumi világkiállítás magyar pavilonjának győztes pályázati tervén is érvényesítette. Az épületen érezhető hajlandósága a neoklasszicista tendenciák felé – ez Európa építészetére 1910 körül általában jellemző volt. Ez a tendencia nyilvánult meg a Horánszky utcai bérház díszítésében is.

Az új konstruktivista hajlamú modernista irányzat elsősorban a csorbatói kávéház épületében (1914-1917) jelentkezett. Az 1930-as években készült terveiben részint a purista ridegség érvényesült (Óbudai kislakásos épület pályaterve, 1930-as évek), historizáló részletekkel toldva (saját háza, Budapest, Csévi utca 26., 1931–1932), részint pedig a kiforrott funkcionalizmus jellegzetesen modern gesztusa (luxus Üdülőszálló terve, Gellérthegy, Budapest, 1935, Rimanóczy Gyulával).

Maroš Semančík

Fordítás-részlet az Építészek Házának Kós Károly termében 2009. december 4-ig látható Hoepfner Guido építész (1868–1945) kiállítás szlovák-angol nyelvű katalógusából.

 

A képek a Magyar Építészeti Múzeum gyűjtményének darabjai.

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

ÁLLATSZOBROK // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:30
00:07:33

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

Nézőpontok/Történet

SZABADSÁG HÍD // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:27
00:07:16

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk