Közélet, hírek
Hogyan toljuk ki a szakmát a döntéshozatalból? - lemondott dr. Tamási Judit a KÖH elnöke
2012.06.19. 16:33
A mai napon lemondott dr. Tamási Judit, a KÖH elnöke. Szűkszavúan csak annyit lehet tudni, hogy azért, mert nem értett egyet "A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény" áprilisban elfogadott módosításával.
1/1
dr. Tamás Judit
dr. Tamás Judit
A mai napon lemondott dr. Tamási Judit, a KÖH elnöke. Szűkszavúan csak annyit lehet tudni, hogy azért, mert nem értett egyet "A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény" áprilisban elfogadott módosításával.
A módosítás 2012. július 1-től lép életbe. Az indoklás szerint "A most kialakítandó új közigazgatási rendszerrel, az önálló építésügyi hatósági hivatalok működésével az építési engedélyezés folyamata új körülmények közé fog kerülni. Az önálló építésügyi hatóságok az engedélyezési eljárás során a különböző szakmai előírások betartását szakhatósági állásfoglalások beszerzésén keresztül tudják biztosítani. Az új rendszer szükségtelenné teszi az önálló építésügyi hatósági jogkörnek a Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodájához történő telepítését, hisz a szakmai elvárásaikat szakhatóságként (hasonlóan más, az engedélyezési eljárásban közreműködő szakhatósághoz [mint pl. a közművek - aszerk.]) maradéktalanul érvényre juttathatják. A megváltozott rendszerben az építésügyi hatósági eljárásban az önkormányzati érdekérvényesítésnek is a szakhatósági jogosítványokkal rendelkező önkormányzati részvétel lehet az eszköze. Az így létrejövő tiszta jogi helyzetben az önálló építésügyi hatóság minden érdekelt bevonásával tudja az eljárást lefolytatni, és nem jön létre az a visszás helyzet, ami a mai állapotot jellemzi, hogy két szomszédos épületre két különböző szemléletű építésügyi hatóság külön-külön eljárásban ad építési engedélyt. A módosító javaslat teremti meg azt a jogi helyzetet, amely szerint a Kulturális Örökségvédelmi Iroda, mint szakhatóság vesz részt az építésügyi hatósági eljárásban." forrás >>
A két külön eljárás mindezidáig az egyedileg védett épületeknél biztosította, hogy műemlékes szakemberek irányításával, aktív részvételével történjen meg egy-egy különösen érzékeny felújítás. Mostantól ez másképp lesz, egyetlen helyi önkormányzati hatóság dönti el, hogy mit lehet és mit nem. Nyilván kívülről úgy tűnik, hogy ezzel a módosítással egyszerűsödni fog az engedélyezés, de nem teljesen alaptalanul felmerül bennünk a gyanú, hogy vajon nem arról van-e szó, hogy az akadékoskodó ("aprólékoskodó") műemlékes szakembereket el kell tolni az útból, hogy pénz és hatalom szabadon azt csinálhasson, amit akar.
Igen, minden bizonnyal vannak olyanok, akiknek akadályt jelentett a KÖH és kiváló szakemberei, de az általam ismert esetekben a végeredményen mindig meglátszott a kerékkötő aprólékosság, ami nem más, mint minőség, odafigyelés, szakmai igényesség: a "ha csinálunk valamit, akkor azt csináljuk jól és alaposan" szlogen ösztönzése arra, hogy az építésben résztvevő összes szereplőből a lehető legjobbat hozza ki. Persze viták, konfliktusok árán, de ezek nélkül soha nem született semmi igazán értékes. Vezető építészeink nekem mindig elismerően szóltak a KÖH szakembereiről.
Július 1-től mindez másképp lesz. S hogy majd egy-egy helyi építési hatóság mennyire veszi figyelembe a műemlékesek (szakhatósági) véleményét, azt ők döntik el - nyilván pillanatnyi érdekeik szerint. Az előterjesztők Habis László KDNP-s egri polgármester, Michl József KDNP-s tatai polgármester, Borkai Zsolt FIDESZ-es győri polgármester. Nyilván nem véletlen, hogy pont három olyan város polgármestere exponálta magát, ahol viszonylag sűrűn vannak még egyedileg védett műemlékek.
Ezek után teljesen érthető a méltóságteljesen szűkszavú indoklás, ugyanakkor sajnálom, hogy nincs közérthető, hangos magyarázat. Mert akkor is, ha megszavaztak egy törvényt "hozzáértő" politikusaink, a szakma nem maradhat néma, kutya kötelessége tájékoztatni bennünket, hétköznapi, amatőr örökségvédőket (és a nyilvánosságot!) a honatyák "frappáns" törvényi megoldásáról, az így létrejövő "tiszta jogi helyzet" hátteréről, és várható következményeiről.
Pásztor Erika Katalina
16:01
Tudom, hogy komoly a változás e téren. De mi is történt másfél éve? Akkor csak a levelek fejléce változott? Vagy mégsem? Hiszen – ha jól tudom – akkortól már nem is a most lemondott elnök asszony diszponált az engedélyező munkatársak fölött, mert azok már nem hozzá tartoztak. Csodálom, hogy most ekkora a csodálkozás. Bezzeg csaknem másfél évtizede senki nem szólt – rajtunk kívül, mert mi az MTI-n keresztül nyilvánosságra hoztuk tiltakozásunkat –, amikor a műemlék hivatal élére egy gépészmérnököt neveztek ki. Jelen voltam a beiktatásán a Dunára néző hivatali kertben, tehát magam láttam, ahogy nemcsak a hivatal munkatársai, hanem a szakma vezetői is szinte kezet csókolva gratuláltak az új elnöknek a kinevezéséhez. Őrzöm az akkori elnök levelét, amiben értetlenségének ad hangot, hogy mi nem tetszik nekünk az ő személyében, hiszen neki óriási ismeretsége van az építészek körében még egri tanácselnök-helyettesi korából...
20:56
@Vogl: sajnálattal vettem a cikk elfogult és felszínes felütését. az ügy sarkalatos pontja meglátásom szerint a szakhatóság szerepe és jogköre. simán elutasíthatja a tervet a szakhatóság (amely nem keverendő össze a közművekkel, amelyek egyébként szintén elutasíthatják a tervet). erre legjobb példa a környezetvédők működése. műemlékes kollégával, éles ügyben folytatott beszélgetésből és magyar mária kamarai közgyűlési előadásából azt látom, hogy egy tiszta törekvés körvonalazódik az engedélyeztetés profiltisztítására. műemlék épület engedélyeztetése estén ez úgy néz ki, hogy valaki elmegy az önkormányzathoz, mint engedélyező hatósághoz, akitől a többi nem műemlék épület esetében szokásos gyakorlat szerint megkapja az összes beszerzendő dokumentáció listáját. (szolgáltató önkormányzat) műemlék épület esetén ebben a felsorolásban szerepelni fog a kutatási dokumentáció, a szakhatósági egyeztetési jegyzőkönyv és a műemléki tervtanács (vagy mi is most a neve) támogató véleménye. ezzel az eljárással a műemlékesek jól járnak, mert nekik csak a szakmai feladatra kell koncentrálniuk, nem pedig a szakhatóságok megkeresésére és egyéb adminisztratív tevékenységre. természetesen én is gyanúsnak tartom, hogy e logikusnak tűnő rendszer megszületését miért a KÖH vezetőjének lemondása kíséri. azt azonban gyakorlati tapasztalataim alapján állíthatom, hogy az eddigi rendszer is ezer sebből vérzett és a fent felsorolt gondok ugyanúgy jellemezték a rendszert.
09:03
@Vogl: Ahogy írja: másfél éve kezdődött azzal, hogy a KÖH-ről leválasztották a műemlék- és régész-felügyeletet ellátó regionális irodákat és a kormányhivatalokba olvasztották. A KÖH szakmai felettes, a K.hivatal pedig a munkáltató. Képzelheti... Én azon csodálkozom, hogy erről a mostani nagyon fontos politikai döntésről sehol sem lehetett olvasni a sajtóban! Itt az építészfórumon sem találtam erre vonatkozó dolgokat vagy csak az én figyelmemet kerülte el? Pedig egy a parlamenten egy-két hónapja már átment módosítóról van szó. A szakma - építész és műemlékes - meg hallgat.
07:02
Idézet a módosító indítványból. "/A védett kulturális örökségi elem vonatkozásábanahatóság:/ „a) az építésügyi szakhatósági jogkörébe tartozó szabálytalanság esetén - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - az Érv . és az annak végrehajtásáról rendelkező egyéb jogszabályok alapján jár el ;”"" Ha rosszul gondolom szóljatok, de ez azt jelenti, hogyha valaki minden szabályt betart, de a műemléki szakvélemény ellenében tönkretesz egy műemléket, akkor a bírság táblázat alapján kifizetheti a számlát? Más. Én kevés műemléki tervezést végeztem, inkább statikusként működtem közre, de tapasztalatom szerint a műemlékes szakemberekkel az volt az elv, hogy Ők úgy képviselnek egy érdeket, hogy tervező partnerek is egyben, és ez inkább követendő lenne, mint megszüntetendő. A nem műemléki eljárásoknál a hatóság normatívákat képvisel, a szakmai és a helyi közösségi érdekképviselet nem jelenik meg. Elvileg erre lenne jó egy másfajta főépítészi-főmérnöki intézményrendszer, jogokkal. Huszti István
17:42
Azt gondolnám, hogy ennek az írásnak tömeges hozzászólásai lesznek, mert egy igen fontos jelzés. Vitatkoznék a címmel, mert ez nem a szakma kiszorítása, hanem a dilettantizmus előretörése - ugyanis a szakmát nem kell kiszorítani, megteszi azt saját maga. Ezennel elnézést is kérek a dilettánsoktól (saját magam büszke dilettáns vagyok sok témában, szerintem az építész alapvetóen az IS, ha nem mazohista), mert ugye a dilettáns definíciója: Olyan személy, aki szórakozásból, időtöltés céljából és nem hivatásszerűen művel egy-egy tudományágat v. művészetet - vagyis a dilettáns nem feltétlenül hülye az adott területen, de élvezi, amit csinál. Visszatérve az eredeti kérdésre, a szakmaitlanság tör előre, és azért fontos jelzés, mert az egész szakmai engedélyezési eljárás rendszer szakmaitlanságára utal. Huszti István
18:07
@HI: Egyetértek Istvánnal. Az elnök asszony lemondása jelzés-értékű. Vegyük komolyan! Persze, nyár van, sokan szabadságra mennek, ezért felmerül a kérdés, hogy hogyan támogassuk őt a tiltakozásban?
19:57
@Pákozdi Imre: Imre! A támogatásra van egy eddig titkolt és néha tiltott módszer: a problémák nyilvános és részletes elemzése. De ez csak közösen megy. Huszti István
13:11
@Pákozdi Imre: Kedves Imre, kedves István! Addig is...: Nyílt levél a műemlékvédelem ügyében