Nézőpontok/Kritika
Homlok-CSOK
2016.01.26. 12:26
Forr a levegő a 300 m2 alapterület alatti családi házak, az építési engedélyezés változása, a CSOK mellékhatásai körül az építész szakmán belül. Lesz-e szükség építészre a családi házak építésénél, vagy elég egy söralátétre firkantott skicc? Milyen hatásai lesznek az intézkedéseknek a települési térre? A hitek és tévhitek nyomában jártunk az epitesijog.hu által szervezett szakmai konferencián. Bardóczi Sándor írása.
Lázár János (építésügyért is felelős) miniszter már tavalyi - területi építészkamarákat végighaknizó – roadshow-ján elejtette egy-egy mellékmondatban, hogy a Magyar Kormány szeretné a 160 m2 alatti családi házak építési engedélyezését jelentősen leegyszerűsíteni, az építészekre több felelősséget rakni, cserébe viszont az építészeti díjszabás rendbetételével egyfajta életpálya modellt kínálni a válság által jelentősen megtépázott építésztársadalomnak. Az ebben a tálalásban még tetszetősnek mondható, minden eddigieknél kidolgozottabb építészetpolitikai program akkor még egy gyönyörű barátság kezdeteként is értelmezhető volt. Aztán 2015 évutóján robbant a botrány egy kormányablakokat népszerűsítő 18 részes reklámkampány sorozat formájában, amelynek két része az építési és a bontási engedélyekkel foglalkozott. Az építészt játszó karaktert egy simlis, jogszabályi kiskapuk alatt nekifutásból átbújó, az engedélyes tervet laza csuklómozdulattal (és kihúzófilccel) felülíró, ízlésficamos, akadékoskodó, kiállhatatlan „Mekk mesterként" festette le a rövidfilm, a kormányablakot kínálva fel eme pusztulásra ítélt parazita elleni hathatós védelemként.
A heves ellenreakció nem is maradt el, az építészek informális és formális csatornáikon keresztül szinte azonnal tiltakoztak a szakma ilyen torz megjelenítése ellen, így a 18 részes sorozat ominózus két része napokon belül elérhetetlenné vált a hivatalos YouTube csatornán. Igaz ettől még a kéményseprő, a festő, az autószerelő vagy több más szakma (amelynek érdekképviselete nem tiltakozott ilyen vehemenciával) még ugyanúgy maradhatott emberek vérén élősködő sarlatán a kormány(ablak) nézőpontjából.
2/5
konferencia az YBL-ön a lakóépületek egyszerű bejelentéséről
konferencia az YBL-ön a lakóépületek egyszerű bejelentéséről
Újabb atomcsapásként – immár egyértelműen a Rogán Antal fémjelezte új Miniszterelnöki Kabinetirodához köthetően – 2015 legvégén bontakozott ki a CSOK (azaz az új családtámogatási rendszer) gombafelhője, amelytől a kormány a születésszámok drasztikus növekedését várja az otthonteremtés deregulációja és emelt szintű állami támogatása mentén. A CSOK körüli – a szakmailag előkészítés alatt álló építészeti reformot alaposan keresztülhúzó - jogszabályváltozások pedig mélyen érintik az építési engedélyezési folyamatot, új helyzet elé állítják a szakmagyakorló építészt, valamint több ponton zárójelbe teszik az építésügyi törvényt, annak kapcsolódó jogszabályait és magát a helyi építési szabályzatot. Megjegyzendő, hogy az elmúlt évtizedbeli kormányzati deregulációs törekvések nem először állítanak merőben új helyzetek elé teljes szakmákat az építészek nagy családján belül sem: a belsőépítészek és a tájépítészek egyes munkáinak korábbi kivétele az építési engedélyezés hatálya alól, az ún. gyorsító csomagok vagy a régészet és a műemlékvédelem jogosítványainak megkurtítása is azt jelzi: a politika a rövidtávú anyagi vagy politikai hasznok érdekében kész a szakmaiság, a minőség, az örökségvédelem teljes vagy részleges feladására. Ebben az esetben is olybá tűnik, hogy sikerült kidobni a gyereket is a fürdővízzel együtt, éppen ezért óriási volt az érdeklődés a 2016 január 20-án a SZIE Ybl Építéstudományi Karon megtartott „Lakóépületek egyszerű bejelentése – mit tehet a tervező, mit vizsgál a hatóság?" című szakmai konferencia iránt. Az epitesijog.hu portál szervezésében megvalósul konferencia megduplázva is teltházas volt.
Az egyszerű bejelentés intézményéről a konferencián kiderült, hogy a nyilvánosságra hozatalát követően - a háttérben azóta is zajló minisztériumi ajtócsapkodások közepette – mára azért jelentős mértékben finomodott (bonyolódott). Habár a köztudatban a mai napig az él, hogy az - időközben 300 m2-es limitre felduzzasztott - új építésű családi házak esetén akár mellőzhető is az építész (hiszen a bejelentési dokumentáció még jelenleg sincs jogosultsági szabályokhoz kötve), annak tartalmi követelményeinek teljesítése aligha mellőzhetik a szaktudást és nem nagyon ugorható meg barkács üzemmódban.
3/5
konferencia az YBL-ön a lakóépületek egyszerű bejelentéséről
konferencia az YBL-ön a lakóépületek egyszerű bejelentéséről
A CSOK-al kapcsolatos laikus fórumokon ennek ellenére a mai napig a legjellemzőbb hozzászólás a „végre nem kell a tervezőnek fizetni", ahogyan azt Dr. Jámbor Attila ügyvéd, az epitesijog.hu portál szerkesztője plasztikusan jelezte előadásában. Véleménye szerint a 300 m2 alatti új építésű családi házak esetében a tervezőnek minden eddiginél szigorúbb tájékoztatási kötelezettsége lesz a megbízója felé, amelyet jó ha a felelősségek tekintetében a tervezői szerződésében is megjelenít, ugyanis ha a produktum nem lesz jó, akkor az első, akit perelni lehet majd, az a tervező lesz. A projektcégek mögé elbújó kivitelezőt ugyanis lehetetlen lesz utolérni, megfogni, a hatóságok pedig többé nem tehetők felelőssé azért, amire engedélyt nem kell szerezni. Az építtetőnek tudnia kell, hogy az engedélyezési kötelezettség eltörlése nem azt jelenti, hogy megúszhatja a közműnyilatkozatok beszerzését vagy a szomszédok tájékoztatását, ahogyan arról is tudomással kell lennie, hogy a bejelentési dokumentáció tervei nem helyettesíthetik a kiviteli terveket, hiszen részletes rajzok nélkül egyetlen kivitelezőn sem számon kérhető a terv szerinti megvalósulás.
Ebben a folyamatban tehát az építész marad az egyetlen bizalmi partner, akire az építtető támaszkodhat, és aki a vállán viseli az elkészült objektum műszaki megfelelősége iránti felelősséget. Mindez pedig nemhogy olcsósítja, de – ha az építész felelősen jár el – drágítja a tervezést, viszont az építtető oldaláról szemlélve a számonkérhetőséget egyszerűsíti. Éppen ezért hívta fel az előadó a figyelmet arra nyomatékkal, hogy „kizárólag bejelentési dokumentáció készítése emelt szintű kockázattal jár az építész számára". Új helyzet ez abban az értelemben is, hogy az engedélyeztetés kiiktatása miatt immár nem az építészeti dokumentáció miatt fog az építész felelősséget vállalni, hanem magáért az elkészült házért. Ugyanakkor egy esetleges problémára sok esetben nem a kivitelezés megkezdése előtt, hanem közben vagy esetleg jóval utána derül majd fény. Mindezek azért rendkívül fontos megállapítások, mert több előadó és hozzászóló is hangot adott annak a tapasztalatnak, hogy már folyamatban lévő tervezési munkák esetén is megkísérlik az építtetők az egyszerűsítésre és a csökkentett tartalmú dokumentációra hivatkozva megkurtítani a tervezési díjakat, részleges teljesítést kérve az építészirodáktól a kiviteli szintig elvitt műszaki tervezés helyett. Ezek a folyamatok pedig szinte megengedhetetlen mértékben, negatívan hatnak a produktum minőségére, az épített környezetre, az építésügyi perekben pedig eltolják a felelősséget a tervezői felelősség felé.
4/5
konferencia az YBL-ön a lakóépületek egyszerű bejelentéséről
konferencia az YBL-ön a lakóépületek egyszerű bejelentéséről
Dr. Szende Árpád építészmérnök, igazságügyi szakértő előadásából mindenki számára kiderülhetett, hogy az egyszerűsített bejelentési dokumentáció tartalmi követelményei (köszönhetően az utólagos mentési kísérleteknek) nem is annyira egyszerűek. A 456/2015 (XII.29.) Korm. Rendelet 1. számú melléklete ugyanis 31 kritériumnak (!) megfelelő dokumentációt kér a bejelentéshez 4 fő pontban. (helyszínrajz, utcakép, nézetrajzok 1:200 méretarányban és tervező nyilatkozattal megtámasztott műszaki leírás alkotják e négy pillért). Az előadó szerint ezeknek a kritériumoknak a teljesítése szakági tervezők és maga az építész bevonása nélkül lehetetlen. Ugyanakkor felhívta rá a figyelmet, hogy a magyar építőipari piacon tiszta árverseny van, amely a minőségnek nem kedvez, és ezek miatt a félresikerült projektek száma és az ezzel kapcsolatos jogi eljárások száma gyaníthatóan növekedni fog. „Tájékoztatás és tájékozódás!" Ezzel a jelmondattal üzent minden szakmagyakorlónak és építtetőnek arról, hogyan kell ehhez a helyzethez mielőbb alkalmazkodni.
A konferencia meghirdetett programjában – Markó Balázs DLA dékán tolmácsolásában – ugyan meg volt hirdetve a „építész és a helyi építési szabályzat kapcsolata" című előadás, de helyette sajnos csak egy nagyívű, a világ kortárs építészetével és filozófiai kérdésekkel kapcsolatos eszmefuttatást kaptak a hallgatók a dékántól, amely nem ért le a talajig. „Minden változás jó! Öröm, ha felnőttként kezelnek bennünket" – talán így foglalható össze Markó Balázs nemzetközi építészeti példákkal tarkított előadása a leginkább. Ez sokat elmond a tűrőképességről, de viszonylag keveset a HÉSZ és CSOK kapcsolatáról. Pedig ha valamiben a fentieknél is drasztikusabb változásokat indukál a CSOK, az éppen az urbanisztikai és a területi folyamatok, s pont ebben mutatkozik meg leginkább a sebezhetősége is.
5/5
konferencia az YBL-ön a lakóépületek egyszerű bejelentéséről
konferencia az YBL-ön a lakóépületek egyszerű bejelentéséről
A CSOK ugyanis első változatában negligálta (kivonta az építési jogszabályok hatálya alól) a településképi megfelelőséget, a szintterületi mutatót, a közművesítési minimum paramétereket, sőt a zártkerti ingatlanokon is fellazította az építési szabályokat. Ezzel a lépésével a helyi építésügyi szabályokat és az önkormányzati jogokat csorbította, olyan jövőbeli közművesítési, közszolgáltatási terheket róva az önkormányzatokra, amelyek akár össze is roppanthatják a gazdálkodásukat. A családpolitikai elképzelés zászlajára tűzte az önkormányzati infrastrukturális, energetikai, táji, természeti, termőföldvédelmi erőforrásokat legpazarlóbb módon felhasználó új építésű kertes családi házat. Indirekt módon ez a fejlesztéspolitika az olcsóbb telek irányába mozdítva újra felpörgetheti a válság és az átmeneti benzinár emelkedés miatt kifulladni látszó szuburbanizációs trendet, mesterséges szabályozókkal újraindítja az agglomerálódást Budapest és számos megyei jogú város vonatkozásában, ahol az ingázási terhelés, az urban sprawl jelensége (ezzel együtt a környezetterhelés) is felpörög, a zártkertek évtizedes problémái pedig tovább mélyülnek. Az intézkedéscsomag hatására építésügyi perek sorozata, hibásan megépített torzók, szabálytalan építésű, veszélyes, energiahatékonyság szempontjából visszalépő, szétterülő alvóvárosok jöhetnek létre, ha és amennyiben sokan elhiszik, hogy a CSOK egyszerűsíti az életüket. Több szakértő szerint az intézkedéscsomag nem érint olyan elsöprő népességet, amelynek hatására a születésszámban számottevő változás lenne majd mérhető, viszont kiválóan alkalmas arra, hogy a rendelkezésre álló támogatási keretet az otthonteremtés szempontjából hatékonytalanul használjuk fel.
A KSH 2011-es népszámlálási adatai szerint ma Magyarországon 383 ezer lakás ténylegesen üresen áll. 2011 óta ez a trend a születés-halálozás ismert trendjei és az elvándorlás miatt csak még több üresen álló lakást hozhattak. Jó lenne a döntéshozókban tudatosítani, hogy a meglévő (településeken belüli) közmű-, közlekedési- és a puha infrastruktúrát csak azok a kompaktabb városok tudják hatékonyabban kihasználni, ahol a szabadon álló családi házas övezetek helyett 2-3-4 szintes zártsorú, keretes beépítésű ingatlanok alkotnak a jelenleginél sűrűbb városi szövetet. Ez egy jóval energiahatékonyabb, a családosok valós igényeinek sokkal jobban megfeleltethetőbb, sőt paradox módon tényleges belső zöldfelületi arányban gazdagabb szövet, mint családi házakban látni és láttatni a jövőt. Persze mindeközben az üres és használt lakások piacára egy olyan szociális bérlakásprogramot kellene hirdetni (a tulajdonos felé megfelelő garanciákkal) amely mobilizálhatja ezt a piacot és beindít egy lakáskorszerűsítést is az új lakások építése mellett.
Ennek pont az ellenkezője zajlik: urbanisztikai értelemben a CSOK a lovak közé dobta a gyeplőt és a korábbi vadkapitalizmus legrosszabb reflexeit hívja elő, a piaci hitelek helyett immár államilag finanszírozott támogatási rendszerrel és ehhez igazított deregulációval. A helyi építéshatóságokat, sőt magát az építésügyért felelős államtitkárságot felkészületlenül érthette ez a nem igazán kiforrott, a szakmai szereplőkkel nem egyeztetett kormányzati irány. A mai kérdés az, hogy tudnak-e a helyzeten valamit menteni a szakmai szereplők? A zártkerten belüli építésnél az iható vizű kút és a szennyvízpótló berendezés megléte, mint jelenlegi minimum kívánalom (amely 100 évvel ezelőtt sem számított igazán korszerű állapotnak) nem azt mutatja, hogy olyan nagy lenne a mozgástér vagy éppen a szakértelem az igazi döntések asztalánál. És hol van még ezektől az építészeti minőség kérdése? Fényévekre…
Bardóczi Sándor
22:25
Íme, egy gyöngyszem a CSOK rendeletből:
25. § (1) Új lakás vásárlásához igényelhető családi otthonteremtési kedvezményre támogatási szerződés akkor köthető, ha az új lakás a műszaki állapotára tekintettel – az ingatlan-értékbecslési szakvélemény alapján − a lakhatási igények kielégítésére alkalmas. E követelményt a hitelintézet a családi otthonteremtési kedvezmény iránti kérelem elbírálása során helyszíni szemle keretében, szemrevételezéssel vizsgálja.
Ezt ezek szerint megkövetelnek egy ilyen szakvéleményt, és mint köztudott az ingatlan-értékbecslési szakvéleményt csak igazságügyi szakértő készítheti el, tehát ezt a CSOk-t felvevőnek el kell készítetni (még akkor is, ha csak a támogatást szeretné megigényelni) és ez holnaptól nem csak a 10 millióra vonatkozik! De ennek ára az elismert költségek közé nem számítható be!
Ryhe
Ui. Egyre tudok csak gondolni, valakinek a rokona biztos ingatlan-értékbecslési szakértő! És a csúcsértelmiségi jogászok már megint hatalmasat alkottak.
Viszont az építész tervezőből lesznek napi 30000 Ft-ért az épített környezetünk csendőrei, mit az ma megint elhagzott a legilletékesebbtől, a TV-ben.
12:06
Mai hír: Óbuda giccsadót vezet be a településkép védelme érdekében.
http://hvg.hu/gazdasag/20160128_Giccsadot_vet_ki_Obuda_a_kormany_huzasa_m
22:27
@bardóczi: Az ellenállás szándéka dicséretes, a formája ingoványos. Így hirtelen sikeres településkép védelmet megvalósulni Szentendre városában láttam, ahol komoly építész zsüri döntött (igaz csak a város védett részének) beépítéséről, a hatósági bürokráciát meghaladó kérdésekben. Az eljárás macerás, de egy kutyaól sem épülhetett zsüri nélkül. Az eredmény önmagáért beszél. Ezt mutogatjuk melldöngetve a japán turistáknak és van is mit mutogatni.Van még ehhez hasonló pozitív példa, mint Balatonfüred, egy kitűnő polgármesterrel, aki építészeti kérdésekben szintén kizárólag ilyen szakmát tanult emberekkel konzultál a településképet illetően. Ezek a kevesek sajnos. Ha most elképzelem a saját településem önkormányzatát polgármesterestül, képviselőtestületestül, akkor bizony egészen a zéró pontig kéne hátrálni már a giccs szó értelmezéséhez is.És ők a többség.
16:51
@bardóczi: Korrupció a legnagyobb ott lehetett... Ha ennyire izgulnak... mert ugye a városkép nem ezen múllott... amugy az a kerület, ahol a legszánalamasabb építéshatóság "volt", most próbálnak az adóosztály alkalmazásában túlélni... szánalmas....
11:30
Tabularáza, nagyon kellett.
Legyünk őszinték, hogy nem működőtt már, vagy nagyon vállalhatalan színvonalon:
- az építéshatóságok
- a főépítészek, tervtanácsok
- és a településtervezés (szabályzatok).
Ezt a szégyenteljesen működő "szakmai színvonalat" rövid úton megoldotta a fidess (bár nyilván ezt a szempontot magasról leizélték).
11:56
@egy-fo-epitesz: biztos, hogy ez tabula rasa? Én momentán inkább kapaszkodók nélküli káosznak látom, nem üres lapnak és egy új kezdetnek. Az ezer sebtől vérző, egyre toldozottabb-foldozottabb építésügyi jogszabályok érvényben maradnak, pusztán egy szegmensükben (családi ház építés) van egy olyan kiemelés, amire nem új szabályok lesznek érvényesek, hanem semmilyen szabály. Ez inkább látszik anarchiának, mint új struktúrának. Fejlesztéspolitikai tekintben pedig igencsak kérdőjeles az irány: utalok itt Novák Ágnes remek hozzászólásaira.
12:06
@bardóczi: "csupán" a családi házak?
90%-a az építésnek 300 alatti (vagy építhető 300-anként)....
5% -ot már "kiemeltek" korábban... eu pénzszórás...
és a "normál jogszabályok" kb 5%-ra maradnak érvényesek, a budapesti társasházakra stb
az építési jogszabályok TRAGIKUSAN ROSSZAK voltak úgyis... és az alkalmazók is... (főépítészek, építéshatóság)
nem kár értük...
+megszűnt
a korrupció,
a hivatali visszaélés
és a zsarolás (szomszédok)
12:56
@egy-fo-epitesz: csupán, de tényleg idézőjelbe téve a csupánt. De ugye azt nem hisszük el, hogy ezzel megszűnt a korrupció (inkább legalizálták), hogy megszűnt hivatali visszaélés (helyébe lép a megbízó visszaélése az építésszel szemben) és a szomszédzsarolás (jönnek helyette a perek)? Szerintem ha egy gép rossz, nem úgy tudjuk megjavítani, ha kidobjuk a szemétbe.
16:25
@bardóczi: A lakásállományról és annak állapotáról a nagy biztosítótársaságok tudnak a legtöbbet. Az Groupama Garancia Biztosító felmérése szerint a hazai lakóingatlan állományból, amely 4 155 681 lakásból áll, az állomány 70%-a elavult, hiszen az épületek többsége legalább 30 éves és minden tizedik lakás rossz állapotban van.
Ezt az ingatlanállományt fogja most feldúsítani az az új építésű, magántulajdonú ingatlan tömeg, amely az építtetői jövedelmek és építési költségek közötti nagyra nyílt olló, támogatással is változatlan megléte mellett, a korszerű energetikai követelmények és komfortfokozat mellőzésével, a szocializmust túlélő, változatlan intenzítással jelenlévő építési buhera minden eszközével megtámogatva fog létrejönni. Ehhez nyújt majd nagy segítséget a szabályozatlan szabályok szabad értelmezési tartománya. Vélhetően az utólagos finomítások után is.
Az ingatlanokat rögtön megépítésük után fenntartani, karbantartani és pontos, tervezett avulási menetrend alapján felújítani kell.
Az energetikailag nem megfelelő CSOK családi házakat szintén megépítésük után, rövid időn belül korszerűsíteni kell, (nem lesz mentes ez alól az alapvetően rossz konstrukciójú, kényszerű magántulajdoni halmazt képviselő társasház sem, mert itt a vegyes összetételű tulajdonosi közösséggel kell megküzdeni minden ilyen kérdésben), hiszen az energiafelhasználás korszerűsítéséről korábban már megállapodás született az EU-val.
A dokumentum fontosságát az nyomatékosítja, hogy a leg energia-intenzívebb szektor Európában a háztartásoké, számos európai család havi költségvetésének egyharmadát fordítja energiára az EU Ipari és Energiaügyi Bizottsága szerint.
2014. szeptember 11-én Orbán Viktor kormányfő, illetve José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke aláírta a 2014-2020-as fejlesztési ciklus meghatározó dokumentumát, amely a 2014-2020-as időszakot átfogó Partnerségi Megállapodás szerint "Az ESB-alapok az energetikai célkitűzésekkel összefüggésben jelentős mértékű támogatást fognak nyújtani az épületek és vállalkozások energetikai korszerűsítéséhez, és hozzájárulnak ahhoz, hogy Magyarországon 2020-ra a teljes energiafogyasztás 14,65%-a (a 2012. évi 9,6%-hoz képest) megújulóenergia-felhasználásból származzon."
Kétségtelen, hogy a gyors problémamegoldás(?) elodázza a korszerűtlen lakásállományból fakadó már meglévő és az „újratermelt” feladatokat. De meddig és milyen áron?
18:12
@egy-fo-epitesz: Kedves Fő-építész!
Ebben a minőségben tudni illene, hogy a szomszédnak (a szabályos beépítés mellett) már évek óta semmi joga nincs!
Ott diszeleg a törvényben, hogy az építési engedély polgári jogi kérdést nem dönt el.
Ez alapján ha a szomszédnak bármi ellenvetése volt, csak külön polgári peres eljárásban lehetett bármit is érévnyesíteni a szomszéddal szemben.
Ryhe
Ui. Az csak hab a tortán, hogy egy igazi főépítész olyan helyen is megengedte a zártsurú beépítést, ahol annak a feltételei nem álltak fenn (sőt egy korábbi -bürokrácia elleni csökkentés előtti szabály szerint kifejezetten tilos is volt), igy most a régi és az új ház lakói egymás nyakában tudnak lihegni.
21:15
@Hartmann György Sándor: Bocsánat, de tudtommal a szomszéd 15 napon belül felszólalhat a szomszédja építési szándéka ellen. Nagy forra... szóval, unortodoxok a mai kormány kapkodói, de szinte biztos vagyok abban, hogy ezt a fellebbezési jogot nem szüntették meg. Ha tutira más az értesülése, kedves Ryhe, kérem, írja meg.
21:25
@Pákozdi Imre: szerencsére nincsen fellebbezési (zsarolási) joga a szomszédnak
de amúgy a kérelem elutasítása sem lehetséges...a jegyző 8 napon belül csak azt jelezheti mint "magánszemély", hogy ő a kérelmet hiányosnak látja... ez valójában szerintem a bejelentés tényére nincs hatással...
nyilván a helyiek elvesztettek egyszerre mindent (építéshatóság, főépítész, szabályozás) nyilván mindent meg fognak tenni, hogy akadályozzák a törvény érvényesülését, és annak céljaival szembemenjenek...
Ettől óvok minden hivatalnakot (pl a többszörös hiánypótlással időt húzni stb) mert ez nagyon komoly dolog. Törvényt szabotálni, főleg KÖZTISZTVISELŐKÉNT (jegyző), akik felesküdnek a törvények betartására. Ráadásul nem is rendőrség fog eljárni hivatali visszaélés ügyében hanem az ügyészség...
a jegyzőnek egyetlen lehetősége, mint minden más állampolgárnak, hogy amennyiben úgy érzékeli, hogy a bejelentett építés pl a telek beépítettségét meghaladná, akkor feljelentést tud tenni az építésfelügyeletnél, semmi más nem játszik törvényesen...
erre: "tudni illene, hogy a szomszédnak (a szabályos beépítés mellett) már évek óta semmi joga nincs!"
megjegyzés: akkor meg végképp egy agyament jogintézmény volt eddig is. A polgári peres út ott van most is. Sokkal nagyobb kockázata van így az építtetőnek, és a tervezőnek sokkal nagyobb felelőssége...
15:43
@bardóczi: "megbízó visszaélése az építésszel szemben"
beteg ember az aki így vélekedik egy üzleti kapcsolatról....
21:49
@egy-fo-epitesz: Nem tudom, ki a betegebb ember? Az aki egy üzleti kapcsolattól többet vár, mint üzleti kapcsolatot, vagy aki nem. Üzletben nincs barátság.
07:04
@bardóczi: miért kellene visszaélést feltételezni egy megbízónál...
nekem eddig úgy tűnt, hogy a szándéka tisztes... építeni akar házat (ami már önmagában is egy alkotó munka)... az építész ebben segít, közreműködik...
nem volt még olyanom, de tegyük fel hogy a megrendelő egy baromsághoz ragaszkodik, akkor az építész azt mondja: "bocs ez a szakmai vonal alatt van, asztalaviszta"
nyilván jösz az ellenérvvel, hogy majd lesz valaki aki aláírja... na ez az ami engem nem érdekel. ez arra tartozik aki szakmai minimumokat nem tartóan működik, illetve a kamarára... normális működés mellett a szakmailag nonszensz az nem megvalósítható... mert nem akad építészpartner...
07:59
@egy-fo-epitesz: Ez a "baromság" létező gyakorlat. Emelje fel az a kezét, aki nem találkozott még olyan "tisztes" építtetővel, aki előbb vette meg a telket (a HÉSZ ismerete nélkül), s aztán álmodott a telekre olyan programot, ami funkciójában, méretében, közműigényében nem felelt meg a kereteknek. Ha ez a "tisztes" építtető a kormány, akkor hoz egy kétharmados törvényt, ami tromfolja az OTÉKot (pl Városliget), ha nem a kormány, akkor meg "ügyeskedni" kezd. A HÉSZ ebben nyújtott némi ellensúlyt. De dobjuk csak a gyeplőt a lovak közé, s nézzük végig mit tesz a "tisztes" építtető és a tőle anyagi függésben lévő építésze.
12:56
Higgadtság. Még csak 3 hete hatályos...
Majd ha egy hónap múlva is lesz (ez a 300 nm-es jogszabály, a HÉSZ betartása nélküli), akkor nemcsak a haveroknak írták a jogszabályt, mint ideiglenes nagykaput, hanem komolyan gondolják, mint új eljárási rendet.
13:03
@egy-fo-epitesz: miért, ha csak a haveroknak írték, akkor rendben van? ne vicceljünk már...
14:17
@Zöldi Anna: nem haverok, CSOK-osok :-) Amúgy a legkomolyabban meg lennék lepve, ha a 300 m2-es jogszabály pusztán néhány hónapig élne és csak a "haverokat" szolgálná. A politikai vezetés szerintem a lehető legkomolyabban gondolja, hogy a családi ház építés felpörgetése javít a népesedési mutatókon. Sajnos nem tudnak másban gondolkodni, ők kizárólag ilyen háztipusban laknak. Ezért nem is tud bennük felmerülni, hogy más esetleg nem. Ez itt az elitünk, sajnos.
Mindenesetre ma megjelent egy remek független közgazdasági elemzés a CSOK nemzetgazdasági hatásairól. Több igazgalmas megállapítása mellett itt most csak egyet, egy urbanisztikai vonatkozásút emelnék ki:
"Feltételezésünk szerint az intézkedések hatására megépülő lakások alapterülete az egyes kategóriákban a jogszabályi minimumértékek szintjére kerül és a kategóriák szerinti összetétel eltolódik a Budapesten kívüli családi házak irányába. Ez utóbbit indokolja, hogy ez történt az 1999-2004 közti időszakban is. A szakemberhiány következtében az új lakások száma legfeljebb 20 ezer darabbal növekedhet a jelenlegi szinthez képest és ez is csak 4 év alatt érhető el."
A teljes elemzés itt olvasható: http://www.kfib.hu/uploads/A_10_millios_CSOK_es_az_afa-csokkentes_hatasvizsgalata_honlap.pdf
(már megint ezek a rohadt civilek!)
14:52
@bardóczi: Ami egyébként óriási - évente 5000-es - növekedést jelentene a tavalyi, összesen 8000, Magyarországon átadott lakáshoz (nem csak családi házhoz!) képest.
15:16
@Pákozdi Imre: Ha létezik ebben az országban 400 ezer körüli olyan lakóingatlan (ezekből 85 ezer Budapesten, 190 ezer megyeszékhelyeken és kisvárosokban van, kétharmaduk legalább komfortos), ahol senki sincs állandó lakosként bejelentve, akkor szerintem kár új lakásépítéssel mérni a fejlődést. 25 éve konstansan építkezünk, miközben népesség tekintetében konstansan fogyunk. Az sokkal szomorúbb, hogy a felújítások vannak alacsony szinten, hisz hozzájuk nincs rendelve állami szubvenció. Ez egy pazarló, hedonista rendszer. Gondolatiságában ekvivalens azzal, mint amikor új múzeumot zöldfelületre építünk ahelyett, hogy azt a volt gyáripari területeken, iparcsarnokok átértelmezésével hoznánk létre. ;)
15:22
@bardóczi: Unos-untalan idézem a statisztikát, miszerint 2007-ben még 37 ezer lakást adtak át, míg 2013-ban csak 7400-at. Ez arra utal, hogy a devizahitel-válság előtt volt igény akár a jelenleginél négyszer több új lakásra is.
Bocsánat, de nem lehet, hogy ennek a 400 ezer lakásnak a nagy része bérlakás? Amelyet a tulajdonosok kiadnak, és amely lakások éppen a lakásállomány mobil, rugalmasan az igényekhez alkalmazkodó részét jelentik?
Másfelől a falvakból folyik az elvándorlás, és ott elképzelhető összesen 120 ezer üres ingatlan. Ez a 120 ezer, ha csak 3000 falura oszlik el, falvanként 40 ingatlant jelent, ami sajnos, átlagosan reális. Dörgicsén is van jónéhány üres, romos, láthatóan valaha virilis családokhoz tartozó, tekintélyes épület; hát akkor mennyi lehet Erdőbényén, Füzéren vagy a 25-ös útra felfűzött nyomorgó falvakban? Ha a CSOK tényleg csak a családi házak építését könnyíti meg (bár én úgy hallottam, hogy a legújabb verzió szerint felújításra is felhasználható), az tényleg főleg a városok agglomerációját hízlalja, avagy pont ott segít építkezni, ahol nem igazán nagy az igény. De az a gyanúm, hogy a dolog szociológiáját illetően valamennyien csak tapogatózunk.
15:41
@Pákozdi Imre: Szerintem súlyos hiba a valós igényt összekeverni a gerjesztett vággyal. A devizahitel-válság előtt azért alakult ki buborék, mert "olcsó" volt a hitel. Épített olyan is tehát, aki nem lakni akart, pusztán befektetni. Megjegyzendő, ekkor izraeliektől a spanyolokon át az írekig mindenki Magyarországon vett lakást. Erről később kiderült, hogy az olcsó az drága is tud lenni. (Lásd: svájci frank hitelek) Most meg azért fog kialakulni buborék, mert remek ingyenpénzt oszt az állam. Mindkét esetben a közös vonás, hogy új lakásra sokkal (nagyságrendekkel) jobb konstrukcióban lehetett hitelt, szubvenciót találni, mint használtra. A CSOK legújabb verziójban ez úgy néz ki, hogy 10 millával dobnak meg, ha újat építesz és talán kettővel, ha felújítasz. Korábban is hasonló arányok voltak a jellemzőek a családi kedvezmények terén, sokakat terelt a rendszer az új lakás felé, pedig ők valójában elégedettek lettek volna a használt lakással is (ám ahhoz nem járt a nagy kedvezmény). Ez tehát nem valós igény, ez gerjesztett szabályozás (valójában vakvágány). területi és méreteloszlásra ezt a négy forrást találtam:
http://www.portfolio.hu/ingatlan/lakas/felmillio_magyar_lakas_all_uresen_kihalunk_a_lakasokbol.165597.html
http://www.napi.hu/ingatlan/tobb_szazezer_lakas_all_uresen_magyarorszagon_ime_tiz_erdekes_teny.589222.html
http://www.napi.hu/ingatlan/ilyen_lakasok_allnak_uresen_szazezrevel_magyarorszagon.568315.html
http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/nepsz2011/nepsz_12_2011.pdf
15:49
@bardóczi: Belepillantva a napi.hu cikkeibe és felidézve az ismeretségi körömben lakást bérlő fiatalokat, meggyőződésem: a "nem lakott", "üres" városi ingatlanok többsége illegálisan kiadott (magyarán: adómentesen, bejelentés nélkül kiadott) lakás. Albérletek 3 - 5 egyetemistának, itt dolgozó vidéki vagy külföldi kőműveseknek, a családjuktól elbújó szeretőknek, miegymás. Jó lenne tudni, hogy a "nem lakott" felmérések min alapulnak? Tanácsi (pardon, önkormi) statisztikákon, tapasztalatokon alapuló becsléseken, mifenén? Mert hogy a portfolio.hu is "hivatalosan" nem lakott lakásokról ír.
16:03
@Pákozdi Imre: A 2011-es népszámlálás adatain. Az azért elég hiteles. Nem vitatom, hogy (pláne a budapesti) üres lakásállomány egy része feketén kiadott bérlakás, de minden eddigi piaci vagy állami lakástámogatási rendszernek sajátos mellékterméke volt, hogy egy adott család a városi lakását kiadva épített az aggloban házat. Oké, hogy ez megéri, csak nem a településnek vagy az államnak. S ettől nem lesz több gyerek. Viszont nagyobb lesz tőle az ingázás, ergó a légszennyezés. A légszennyezés pedig a spermiumok mutációját okozza és negatív hatással van a petesejt megtermékenyülésére. S ez csak félig vicc. Vagy még félig sem az.
19:07
@Pákozdi Imre: Ezen nem fog segíteni a preferált új családi házak építése félig közpénzből sem. Az albérletezőkön éppen a bérlakásépítés segítene, ha kiszámítható és tervezhető lenne a rendszer. De ahhoz stabil jogrendszer is kellene.
A gyakorlatban azonban valóban jelen van a nem lakott valódi üres lakás. A sajtóban körbejárt lakásmizéria/horrorbérlet a Hungária körúttól befelé létezik, onnan kifelé a fővárosban szerte vannak ténylegesen nem használt üres házak, lakások. Budapesten a peremkerületek lakótelepein a lakások 9 %-a ténylegesen üres. A társasházkezelők ismerik a problémát: van tulajdonos de ténylegesen nem lakik benne senki, elmaradnak a közös költséggel, a százezres elmaradású távfűtési számlát pedig évente kifizetik az önkormányzatok egy korábbi távhős megállapodás alapján.
A községekben és falvakban sajnos százezerszámra vannak üresen álló családi házak, forgalomképtelenek. (Fél-egy millióért 3 szobás központi fűtéses házat lehet venni a déli határ mentén.)
Van itt ezekben az ügyekben (lakhatás, épített környezet, fenntarthatóság, életminőség stb) megoldandó probléma amibe a közpénzt ölni lehetne mielőtt még az új lakás építését közpénzből azoknak is 10+10 millióval támogatnánk akiknek amúgy van lakásuk.
22:02
@novák ágnes: Igen, és az lehet az eredmény, hogy ha a közpénzekkel a kiemelkedő üstökösöket - a nagy értékű új lakásokat és azok lakóit, vállalkozóit - támogatjuk, nő a szakadás. A közpénzek nem a kiegyenlítődést szolgálják, hanem a polarizálódást.
22:28
@EZ: Azért van itt még egy bokréta is a CSOK kalapja mellett (avagy mondhatnánk,ha vicces lenne, hogy egy puszi) :
LJ Miniszterelnökséget vezető miniszter:
"A politikus tarthatatlannak nevezte, hogy évente 1,3 millió olyan ügy van, melyet a magyar állam 60 napon belül nem tud elintézni. Ezért bevezetik az “abszolút 60 napos határidőt”, amely azt jelenti, amennyiben e határidőn belül az állam nem válaszol meg egy kérdést, kérelmet, lemond arról, hogy véleményt nyilvánítson, s automatikusan az ügyfélnek van igaza – tudatta a Miniszterelnökség vezetője."
Tessenek ebbe belegondolni a lehetőségek mélységeinek és magasságainak szintjén.
08:55
@EZ: Ha ez a cél, akkor jó az eszköz. :( Vannak honlapok amelyek számításokkal segítik a "ne add el, de add ki a meglevő lakásod és a bérleti díjból törleszd a 10 millió ingyenpénz mellé adott kedvezményes 10 milliót". Mindezt a beszedett adókból. Közpénz a magánvagyon növelésére. (Nagyban és kicsiben, ez lehet az odadobott konc a hallgatásért cserébe. Sunnyogjon mindenki, legyen papíron házastársa, legyen papíron elválva ahogy a jogszabályok kijátszásához kell majd. A nagy összekacsintás ismerős azoknak akik 90 előtt lettek felnőttek.)
Mindeközben a meglevő épületállomány minőségi, energetikai és fenntarthatósági kérdései (ami egyben igazi 'rezsicsökkentést' eredményezhetnének) háttérbe szorultak.
Továbbra is az a véleményem, hogy ha a magántulajdonosok ingyen, vissza nem térítendő közpénzt kapnak, akkor közfeladatot is kell mellé adni. Így az energetikai és egyéb megfelelőségek mellőzése kimondottan herdálásnak tűnik. Egyben szembe megy az EU vállalásokkal és a józan ésszel. Vissza a szociba és bratyiba.
Az önkormányzatok jól tudják, hogy kik azok a lakástulajdonosok és hány lakást érint akik már most sem tudnak tulajdonosként felelni az ingatlanukért. Tőlük visszavásárolt és a felvásárolt üres városi lakásokkal növelni lehetne a közvagyont a közpénzből, és a felújítás után alacsony üzemeltetési költségű bérlakásokkal vonzóvá is tehetnék pl a lakótelepet. Ehelyett az önkormányzatok 99 %ában a maradék bérlakásokat is eladják.
Közpénzt közcélra kell használni, egyszerű.
07:31
A CSOK a Központi Akarat megnyilvánulásának újabb példája és működésmódjának legszebb illusztrációja.
A Központi Akarat (KA) társadalom-jobbító szándékból ered, érlelő közege pedig a hivatalok, a szakmák és a civilek mérhetetlen megvetése. A KA forrása Ő (Ő), akinek tapasztalata szerint a hivatalok, a szakma és a civilek lassúak, korruptak, invenciótlanok, véleményalkotásuk pedig széttartó, mindezért a döntéshozatalban használhatatlanok, abból kiiktatandók.
Ezért amikor Ő gyakorolja a KA-t, az eredmény általában egy nagy hírértékű, hatásosan kommunikálható, ámde alkalmazhatatlan döntés. Így volt ez a médiatörvény, némelyik alkotmánymódosítás, a minisztériumok vidékre költöztetése, a munka törvénykönyve néhány évvel ezelőtti reformja, a visszamenőleges jogszabály-alkalmazás vagy az intenet-adó esetében, és így van ez a Budai Vár és a Liget át-és beépítésének ügyében is. Ezért a Nagy Döntést követi a döntés első, második és harmadik finomítása, azaz egyfajta heroikus próbálkozás a döntés alkalmazhatóvá alakítására. Ennek azért van esélye, mert Ő, a KA gyakorlója ebben már nem vesz részt, ezt az amúgy mélyen megvetett hivatalokra bízza, azzal a kitapintható ukázzal kísérve, hogy az érintett szakmát csak a legszükségesebb mértékben, a civileket pedig - hiszen ők az ellenség báránybőrbe bújtatott katonái - egyáltalán nem vehetik figyelembe.
Ismétlem, a KA nem eleve gonoszságokat, hanem jószándékú, ám türelmetlenül realizálni akart intézkedéseket sóz a nyakunkba. Az előkészítés, és egyáltalán: a módszer azonban szinte minden esetben velejéig szakmaiatlan és antidemokratikus, ezért az eredmény változó mértékben siker és kudarc, legyen szó az élet akármelyik területéről.
18:49
Miközben az elmúlt 20 évben számos szakma - mint pl. politológusok, szórakoztatóműsor-gyártók, avagy a borászok - presztízsének felívelését tapasztalhattuk, addig ezt aligha mondhatjuk el az építészekről. Egy ilyen helyzetben - folyamatos egyetemi építész-túltermelés mellett - aligha ildomos az erkölcsi felelősséget az egyes egyéni építészek vállára zúdítani. Először álljanak ki az építészek szervezetei! A Dél-Dunántúli Kamara már megszólalt. Az informálás felelőssége elsősorban a kormányzati szféra felelőssége kell, hogy legyen. A jogi felelősség az építtetők terhe.
Az építészeknél, már csak a településtervezőket és a főépítészeket lehetetleníti még jobban el egyébként ez a rendelet, a szabályozási tervek előírásainak lenullázásával...
18:57
@zim: És itt van megint egy kétségbeesett próbálkozás Gémesi Györgytől:
http://www.vg.hu/vallalatok/ingatlan/egyre-tobb-a-gond-az-epitesi-engedelyeknel-464161
"Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter egy tegnapi háttérbeszélgetésen hangsúlyozta, hogy az új előírások nagy felelősséget rónak majd az építészszakmára. Egyúttal kilátásba helyezte, hogy az építésügy területe átkerülhet az önkormányzatoktól a járási, illetve a kormányhivatalokhoz. Gémesi György szerint ez azonban hiba volna, mivel az említett szervezetek nem rendelkeznek elegendő munkatárssal a feladatok elvégzéséhez."
Mert a már korábban is említett 1567-es szeptemberi kormányhatározat (ami valójában az építésügy halála) egyértelműen fogalmaz:
Az építésügy átalakítását célzó intézkedési terv
1. A lakossági építkezésekhez kapcsolódó bürokráciacsökkentés
1.1. Az ügyintézés hatékonyabbá tétele érdekében az általános építésügyi hatósági hatáskört a jegyzőtől a járási hivatalba kell integrálni, hogy az engedélyezési eljárásokban a szakhatósági közreműködés az integráció következtében nagymértékben lecsökkenjen, aminek a szervezeti, személyi és forrásigényét, valamint hatásait vizsgálni kell. Valamennyi járásban legalább egy építésügyi hatóságot létre kell hozni.
Felelős: Miniszterelnökséget vezető miniszter
nemzetgazdasági miniszter
igazságügyi miniszter
Végrehajtás: jogalkotás, kormányrendelet módosítás Határidő: 2016. december 31.
Forrás: a finanszírozás tervezett forrása a központi költségvetés
Ryhe
Ui. tehát így csökkentjük az államigazgatást ( minő képmutatás)
17:36
Kedves Sándor!
Akárki akármit mond:
a bejelentéshez szükséges terveket a tervezőnek alá kell írni!, így egyértelmű, hogy szatócs nem lehet tervező,
a 300 m2 az építendő épület hasznos alapterületére vonatkozik, tehát az épületben akár 5 db 60 m2-es lakás is,
ez a rendelet nem lazított semmit a tervező, a műszaki ellenőr, a felelős műszaki vezető és a vállalkozó felelősségén, (Meg is ijedt a mérnöki kamara, lásd Etelka első reakcióját, hogy ilyen felelősséget nem lehet a tervezőre rázúdítani. közben meg mind a MÉK, mind az MMK azon fáradozik, hogy a tervező legyen egy beruházásban az első és a mindenható!)
a rendeletek korábban is adtak lehetőséget egyszerűsített kiviteli tervek készítésre (ha nem tudnád, olvasd el a 191/2009. sz. rendeletet), és meghatározták, hogy mire kell kiviteli terv,
az, az ominózus 1567-es szeptemberi kormányhatározat rögzítette, hogy 160 m2-ig elég legyen a bejelentés. Szeptembertől decemberig ezért nem visítottak a kamarák. (Gondolom ezt a kormányhatározatot kamarai egyeztetések alapozták meg, amelyek
tartalmáról úgy hallgattak a kamarák, mind a sír,
talán a határozat egyes pontjaiért eladták, ahogy mifelénk mondanák, magukat egy tál ételért,
továbbá, nem keverendő össze a 300 m2 hasznos alapterület, a 300 m2 bruttó alapterülettel (aki nem tudja, hogy miről beszélek, nézzen utána az OTÉK-ben.)
A bejelentéses rendelet nem azért rossz – és az írója meg nem mer jelentkezni, hogy itt vagyok, ragyogok, hanem a sötétben bujkál, mint egy ellenforradalmár -, mert kifelejtették belőle az alaprajz becsatolásának a kötelezettségét, hanem azért, mert elveszik a jogos fellebbezési lehetőséget. (Ezen még az sem segíthet, hogy januártól a KET-be bevezették a sommás eljárás fogalmát, egy építési engedélyezésnél ennek a feltételei nem állhatnak fenn!)
És ezt szerintem egy jogállamban nem tehető meg!
A CSOK-os rendelet pedig azért sántít, mert
a röghöz kötés irányába hat,
az állam –illetve a politika - nem meri felvállalni a bérlakások építését (pedig, ha csak a vidéki képviselőknek építenének cca. 150 db. másfél szobás lakást, már milliókat lehetne spórolni),
az önkormányzatok sem kötelezhetők a bérlakások építésére.
Pedig csak el kellene olvasni – magyar törvényként is kihirdetett – emberi jogi kartát, és összehasonlítani az Alaptörvényünkkel, és elszégyellni magunka, hogy hogyan is állunk a lakhatási jog tekintetében.
08:01
@Hartmann György Sándor: Köszönöm az értékes kiegészítést.
16:37
Örülök, hogy szó esik a CSOK kapcsán az új építésű családi házak preferenciájának kérdéséről. Miért kell új? Miért kell családi? Tényleg csak ezt lehet megérteni?
Igenis kérdés, hogy ez a preferencia mennyiben fogja érinteni a használt lakás piacot - értsd a lakásállomány 98%-nak adás-vételét. (A kérdésre nem tudom a választ: az is lehet, hogy semennyire, mert az összes intézkedés legfeljebb pár ezer lakás építését ösztönzi, és trendet nem változtat.) Kérdés, hogy milyen ösztönző fogja szolgálni a lakásfelújításokat - mert az is feladat lenne.
Zavart érzek.
17:01
@EZ: De szerencsére nem az Erőben. :-)
23:19
@bardóczi: :))) Mert az velünk van!
Reagálva EZ felvetésére, gondolom egy szociológus jobban tudna emellett érvelni, de nekem úgy tűnik hogy a globális klíma, energia és miegyéb válság tudatában nem a családi házas beépítésnek kellene prioritást és központi támogatást élveznie. Persze a saját porta szép nosztalgikus álom, ám közben fél Magyarország üresen áll, elég végigautózni bármelyik falu főutcáján - egymást érik az "eladó" táblák. Lakni mindenki a nagyvárosok közelében akar, ha azonban ott nő az agglomeráció, az a cikkben felvillantott következményeket vonja maga után. Joghoz és kivitelezéshez nem értve én laikusként ebben látom ennek a támogatás-politikának a legfőbb veszélyét. ez is építész-szakmai kérdés, ami a szakmai diksurzusban eddig nem kapott elég hangsúlyt.
07:36
@Zöldi Anna: Csatlakozom:
- A meglevő lakásállomány lakatlan épületei (nagy részben családi házai) olyan település(részeken) vannak ahol nem piacképesek. Ennek oka van, hosszú lenne itt kifejteni.
- A CSOK éppen ma ismert formájában (jan. 26 kedd, mert ugye naponta változik) két rétegnek kedvez: lakóparképítés, illetve családi ház építése ott ahol olcsó a telek. (Pl ahol lebontanak majd egy üres házat, és újabb nem piacképes épületet húznak rá. Ezt erősíti az is, hogy az épület bővítésére kell a "macerás" terv és engedély, míg az újra meg lehet spórolni ezt.)
- A CSOK esetében az energetikai megfelelőségtől való eltérés engedélyezése külön mélybe húzó örvény, és érthetetlen.
- A jelenlegi meglevő épületállomány értéktelenedésnek indul és a felújításra még kevesebb forrás marad.
- A fő kérdés: közpénzből a magánvagyon ilyen direkt támogatása ésszerű-e? Ráadásul a bedobott 10+10 millió egy olyan szám, ami szinte kihívó, kísértő, csábító, az is rácuppan akinek nem kellene....
- Közpénzből közcélokat érdemes támogatni. Ilyen közcél pl. a meglevő és az új épületállomány alacsony energiafelhasználásának elérése, illetve a helyi energiatermelés (pl napenergia) támogatása. Így a magántulajdonos az értéknövekménnyel a közcélhoz hozzájárul. (pl nem kell Paks II csilliárdokért)
Közcél a lakhatás minőségének emelése is, ebben az esetben azonban nem a magántulajdonú új lakások számát kell növelni (amikor még a meglevő lakásállományt sem tudja fenntartani a tulajdonosi réteg) hanem több, jobb, korszerűbb bérlakást kell építeni, részben vállalkozói részben szociális alapon bérbe adva. Így lehet segíteni a társadalmi mobilitást. Az nem érv, hogy a lengyel lakásépítési mutatót kell nézegetni, mert ott még jelenleg is mennyiségi lakáshiány van, és jelenleg is él a társbérlet intézménye. Az angol/svéd/holland/skót lakásszövetekezeti rendszer pedig egészen másról szól mint ahogy nálunk idézik. A nevén kívül semmiben sem hasonít arra amit nálunk ennek neveznek. A nyugat-európai úgynevezett magasépítési kapacitás több mint 40 %-a a felújításokon pörög a lakásszektorban is. Itthon ez 2011-ben 6 % volt.
Baj van, és a bajt bajjal tetézzük. Megint.
08:00
@Zöldi Anna: Valahogy úgy képzelem (és miért ne tehetném, ha a politikában ez a youtube-kampányos torz kép él a mérnökökről?), hogy ha egy politikus előtt kiejtik azt a szót, hogy család, akkor képzeletben megrajzol egy kis sátortetős házat füstölgő kéménnyel, nagy diófával, három kisebb és két nagyobb pálcikaemberrel és egy kocsival. A hároméves gyerek szintjén. (Itt kérek elnézést azoktól a hároméves gyerektől, akik korai művészeti nevelésük okán már sokkal előbbre járnak.)
Értem én, hogy most az van a zászlón, hogy a "tett halála az okoskodás", de nem árt, ha aki menne előre, annak esze is van ahhoz a területhez, amely eléggé komplex területi vonzatokkal jár. Az sem baj, ha nem a rokonság zártkerti ingatlanvagyonából vezet le országos jogszabályokat. Vagy ha nincs erre esze, legalább hallgasson meg olyanokat, akiknek van. Ezek az ún. szakemberek.