Homlokzatra hangolva – Az új Loffice irodaház

Vitathatatlan, hogy az utóbbi években a VIII. kerület erőteljes revitalizáción megy keresztül. Nem csupán olyan nagyobb közterek újultak meg, mint a II. János Pál pápa tér, Rákóczi tér, Kálvária tér vagy a FiDo tér, hanem egyre több irodaépület is költözött a kerületbe. A Rákóczi térről nyíló Salétrom utcában a közelmúltban adták át a Loffice coworking irodaházat és lakóépületet is, amely már homlokzati megoldásában is friss karakterrel gazdagítja a keskeny utcát. Kovács Péter írása.

Napjaink irodapiacán sorra jelennek meg azok a coworking irodaterek, amelyeknek fő jellegzetessége, hogy kiváló helyet biztosítanak a különféle kooperatív munkafolyamatoknak, illetve az alkalmi munkavégzésnek. Nem szükséges állandó irodát bérelnünk, ha csak esetleges tárgyalásokhoz szeretnénk esztétikus környezetet biztosítani, hiszen ezen irodatereknek éppen a flexibilitás a fő erényük. A Loffice coworking platformja hazánkban úttörő jelentőségűnek számított a kétezres évek végén, bő 10 évvel később pedig egy többszintes irodaház valósulhatott most meg tulajdonosaitól a VIII. kerületben.

A ház felépülésére majd egy évtizedet várni kellett, a 2008-ban lebontott régi épület helyén ugyanis a beköszönő világgazdasági válság miatt a tervezést bizonytalan időre elhalasztották. A telken korábban mindössze egy egyszintes épület állt, amely már önmagában megbontotta az utcaképet, illetve a többemeletes épületek ritmikáját. Az új irodaház egyik nagy erénye, hogy épp ezt a ritmust teszi egyenletessé, hiszen magassága megegyezik a körülötte álló lakóépületekével. Az irodaházat a külső szemlélő számára már az utcafronti homlokzat is ikonikussá teszi.

Az új épületet tervező Paládi-Kovács Ádám, a homlokzati rácsszerkezet mintáját megálmodó Esterházy Marcell képzőművész, valamint Willem Van de Ven grafikusművész közös munkájából létrejött architektúra ötvözi ugyanis a képi jegyeket, illetve az építészeti megoldásokat. A különféle életképeket sematikusan ötvöző szerkezet nem csupán egy művészeti alkotás, de építészeti szempontból is lényeges szerepe van, hiszen vizuálisan lezárja az iroda-, és lakótereket, ugyanakkor harmonika panelek segítségével a nyílászárók előtt ki is nyitható, így igény esetén a mögötte meghúzódó erkély is szabaddá tehető, zárt állapotában pedig árnyékol.

A hat emelet fúziós terei egyszerre töltenek be irodafunkciókat, illetve adnak lehetőséget apartmanok bérlésére is. A belső elrendezés ennek megfelelően mobilis, alakítható, ezáltal pedig alkalmazkodik a bérlői igényekhez.

Belépve a kapukon, azonnal elénk tárul a földszint egybenyitott rendezvényterme, illetve a lobbytér, amely indusztriális hangulatával és alakíthatóságával nem csupán előadások és konferenciák számára teremt lehetőséget, hanem akár kiállítások, koncertek is lebonyolíthatóak benne, a nagyméretű eltolható üveg nyílászárók pedig kertkapcsolatot biztosítanak a földszinti tér számára. Az első emeleten egy elkülönülő teakonyha található, amellett pedig egy nagyméretű, egybenyitható irodateret alakítottak ki mobilis munkakörnyezettel, valamint három zárható tárgyalóhelyiséggel, így a környezet kiváló lehetőséget teremt a coworking folyamatok számára. A további szinteken 30 és 70 négyzetméter közötti alapterületű, zárható fúziós terek kaptak helyet, ezek mind lépcső, mind pedig lift segítségével megközelíthetőek.

A Loffice irodaháza fontos mozzanat a hazai irodapiac és a kerület életében is. A 21. századi munkakörnyezet átalakulásával párhuzamosan a típus olyan attraktív példája jött létre, amely e specifikus igények számára kiváló lehetőségeket tud teremteni. Emellett olyan irodaház is született a Rákóczi tér egyik zugában, amely igényes építészeti koncepció mentén, a homlokzaton progresszív képzőművészeti elemeket alkalmazva ad impulzust a kerület épített szövete számára.

Kiváló lehetőségről van szó tehát nem csupán a speciális munkakörülmények között dolgozóknak, de egyúttal az épített környezet minőségének és egy fellendítésre váró kerület kontextusában is látványos munkáról beszélhetünk. A tervezés folyamatában szintén iránymutató az a fúziós szemléletmód, amely ötvözi az építészet és a képzőművészet formanyelvét, új esztétikai minőséget teremtve a környéken ezáltal.

Kovács Péter

 

Szerk.: Pleskovics Viola