Épületek/Lakóépület

Igényes kirakós – Tetris ház

1/12

Tetris ház. Terv: FBIS architects. Fotó: Danyi Balázs

?>
Tetris ház. Terv: FBIS architects. Fotó: Danyi Balázs
?>
Tetris ház. Terv: FBIS architects. Fotó: Danyi Balázs
?>
Tetris ház. Terv: FBIS architects. Fotó: Danyi Balázs
?>
Tetris ház. Terv: FBIS architects. Fotó: Danyi Balázs
?>
Tetris ház. Terv: FBIS architects. Fotó: Danyi Balázs
?>
Tetris ház. Terv: FBIS architects. Fotó: Danyi Balázs
?>
Tetris ház. Terv: FBIS architects. Fotó: Danyi Balázs
?>
Tetris ház. Terv: FBIS architects. Fotó: Danyi Balázs
?>
Tetris ház. Terv: FBIS architects. Fotó: Danyi Balázs
?>
Tetris ház. Terv: FBIS architects. Fotó: Danyi Balázs
?>
Tetris ház. Terv: FBIS architects. Fotó: Danyi Balázs
?>
Tetris ház. Terv: FBIS architects. Fotó: Danyi Balázs
1/12

Tetris ház. Terv: FBIS architects. Fotó: Danyi Balázs

Igényes kirakós – Tetris ház
Épületek/Lakóépület

Igényes kirakós – Tetris ház

2021.02.26. 15:20

Projektinfó

Szerzők:
Zöldi Anna

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Építészek, alkotók:
FBIS architects, Reisz Ádám, Vadász Tamás, Fernezelyi Gergely

Vélemények:
1

Tetris ház

URL:
FBIS Architecture

Tervezés éve:
2017-2018

Építés éve:
2018-2019

Bruttó szintterület:
23 000 m2

Stáblista

Építész tervezők:

Generáltervező: FBIS Architects,

Fernezelyi Gergely DLA

Reisz Ádám

Varga Koritár Krisztián

Vadász Tamás

Statika: Szigma stúdió, Pintér Sándor, Gergye Zoltán

Gépészet: Genimex, Bicskei Attila, Seres Edit

Elektromos tervezés: Kelevill, Kelemen Ferenc, Szepesi Ferenc

Tűzvédelem: Fireeng, Decsi György

Kertterv: Geiger Nóra

Az FBIS architects 267 lakásos társasháza üde színfolt a Budafoki Kocsiszín szomszédságában: domináns sárga színével sajátos atmoszférát teremt az "urbanisztikai senkiföldjén". Zöldi Anna cikke.

Dél felé utazva Budapest egyik leghosszabb villamosvonalán, ott, ahol már majdnem elhagytuk a várost, lakótelepek és ipartelepek vigasztalan foltjai közt hirtelen sárgába vált a világ. A villamos tovább döcög a semmibe, de a színét levedli, foszlányokban hátra hagyja. A sárga felkúszik a Budafoki kocsiszín hajlított lemeztetőire, alatta a CAF villamos aluszik, s míg szendereg a robogás, mi hátat fordítunk a sárga karámoknak, és szembe találjuk magunkat a napfény színének újabb villódzó apoteózisával, a Tetris-ház névre keresztelt lakótömb patchwork homlokzatával.

Tetris ház. Terv: FBIS architects. Fotó: Danyi Balázs
2/12
Tetris ház. Terv: FBIS architects. Fotó: Danyi Balázs

A mintegy 300 lakást befogadó társasházat az OTP beruházásban épülő több lépcsős projekt első ütemeként adták át 2019-ben. A következő ütem engedélyezési terve is készen van már: hasonlóan játékos architektúrával egy még nagyobb tömb épül a mostani szomszédságába, kilátással a remízre. Hogy villamosrajongó kisfiúkon és gyermek-lelkű költőkön kívül kinek élmény a csikorogva kanyarodó járműveket hallgatni naphosszat, és főleg éjjel, az persze joggal fordul meg az ide látogató fejében. Ennek ellenére a lakások hamar elkeltek, bizonyítva az ingatlanfejlesztés logikájának létjogosultságát. Ez a logika egyelőre a telekhatártól a lakásajtóig terjed, nem fér bele sem a városi kontextus, a jól lakható „hely" kialakításának ezernyi apró – ám forintosítható hasznot nem hozó – gesztusa, sem a küszöbön túli privát szféra minőségi életteret kínáló kialakítása. Paradox helyzet, hogy a befektetők által épített lakóépületek kritikája – legyen szó városszéli soklakásos tömbről, értékes természeti környezetben épült lakóparkról, vagy szuperelit luxustársasházról Budapest kiemelt pontján – csak arról nem ejthet szót, ami a dolog lelke: a lakásokról. Ejthet, de nem érdemes: a lakóegységek szigorúan behatárolt standardok alapján épülnek – az OTP esetében ugyan a szokásosnál kicsivel élhetőbb alapterülettel – az építésznek erre a szegmensre nincs, vagy nagyon csekély a ráhatása. A piaci verseny azonban odáig már elkényszerítette a fejlesztőket, hogy ami a telekhatár és a privát élettér közé esik, azt minőségi módon igyekezzen kialakítani, és ennek során már az Építészet is szóhoz juthat. Persze nem kell azt hinni, hogy ez a 21. századi ingatlanbiznisz sajátja, Budapest sokat csodált historikus lakóépületei is nagyrészt ugyanazt a lakástípust rejtik, a féltve csodált homlokzatdíszek, a kariatidák versenye a díszes kapuk körül pedig a 19. század végén is az eladhatóságot szolgálta.

A Tetris ház lokációja ingatlanos szempontból ideális, hisz számtalan villamos és busz elér ide a belvárosból, és a Savoya Park üzletkomplexuma is röpke sétatávolságra van, feltéve, ha átküzdöttük magunkat a sínek és felüljárók szabdalta senkifödjén. Urbanisztikai karakterét illetően azonban egyszerre kaotikus és semmilyen: atmoszférája nyomokban sincs, panel, szocreál lakótelep, új építésű társasház, remíz, trafótelep, vasúti sínek jelentik az optikai térfalakat, semmi sem csalogat arra, hogy felfedező sétára induljunk a környéken. Távolabb persze ott a Duna, de ahhoz, hogy elérjük, át kell jutni valahogy az országos főút kivezetőjén. Érdekesség, és kifejezetten pozitív jelenség, hogy a háznak (leendő lakóknak?) kezdettől saját blogjuk volt, ahová egy lelkes admin hónapról hónapra töltött fel az építést dokumentáló fotókat, sőt, fórumot is nyitottak az indexen. Innen származik az alábbi, némiképp kiábrándult tájleírás, ami sajnos hűen tükrözi a valóságot: "Északról lakótelep (panel + szocreál), északkelet felől iskola (vonuló gyerekcsapatok), keletről másik lakóparki lakóház (nem nyer az építész Ybl-t vele), délkeleten az albertfalvi 220kV/120kV alállomás (elektroszmog annak, aki hisz benne), délről a zenés szórakozóhely (hajnal négykor is), délnyugatról a felüljáró és a vasút meg az ipari vegyes telephely (zaj, zaj, zaj) meg majd egyszer, ha megéri valaki, akkor a híd levezetése Csepel felől, nyugatról vasút plusz a remiz (zaj, zaj)..."

Tetris ház. Terv: FBIS architects. Fotó: Danyi Balázs
4/12
Tetris ház. Terv: FBIS architects. Fotó: Danyi Balázs

Sajnos a leírás nem túloz. Az építész, aki minőséget akar teremteni, mást nem tehet, mint amit az FBIS stúdió, Fernezey Gergely, Reisz Ádám, Vadász Tamás és csapatuk választott: önálló entitást alkot, önmagában érvényes állításokat tesz a heterogén közegben. Saját atmoszférát teremt a hiányzó városi atmoszféra helyett. A 267 lakásos Tetris-ház lényegében egy kis falu, horizontális és vertikális irányban változatos téri átlátásokkal, közlekedési kapcsolatokkal, hol megnyíló, hol beszűkülő, a teljes tömeget behálózó útvonalakkal. Ezt a belső udvarokkal, olykor zöldfelületekkel megszakított térbeli labirintust a homlokzaton következetesen megjelenő sárga szín varázsolja életre. Ebben a házban minden, ami nem szilikát anyagú – leszámítva persze a fémlemez fedéseket és a nyílászárókat – ugyanaz a sárga: a folyosók korlátjai, az elválasztó perforált fémpanelek, az antracitszürke nyílászárókon megjelenő grafika, az ajtók számozása, az emeletek jelzése, a nívós belsőépítészeti kialakítású előcsarnokban a levélszekrények némelyike (a többség antracit), bezárólag a gépészeti okból ide került vízmedencében úszó sárga kockákig. A színhasználat következetessége pszichikai horgonypont, csökkenti, sőt derűvé hangolja a pszichés tériszonyt az egyébként gigantikus épületbelsőben, ahol a közlekedőútvonalak teljes hosszukban végigjárhatók a három lépcsőházi mag között, a tetőszinten pedig páratlan panorámával ajándékozzák meg a felső régiók kiváltságos lakóit. Jack Nicholson a tíz ujját megnyalná, ha itt forgathatná a Ragyogás sokadik adaptációját. Nem tudom, a mai kisfiúkat kiengedik-e a gangra játszani, az enyémeknek be kellett érniük egy főlépcsőházzal és egy hátsólépcsővel, de még az is kimeríthetetlen terepnek bizonyult. Ehhez képest a Tetris ház folyosóinak labirintusa igazi paradicsom, ráadásul a sok sárgának, a néhol megnyíló belső udvaroknak, és a megnövelt keresztmetszetnek köszönhetően barátságos is. Igazi gangról van szó, ugyanis a közlekedőrendszer, mind a folyosók, mind a lépcsőházak nyitottak, nem fűtöttek, ez már az iroda más társasházainál is bevált, tűzvédelmi szempontból sokkal egyszerűbb és kedvezőbb, mint a zárt folyosós megoldás. A közlekedők keresztirányú méretének csak egy sávját foglalja el a járható folyosó, a lakások ajtajához innen rövid hidak vezetnek, mellettük a teljes hat-hét szint magas tér érzékelhető, és biztosítja a szellőzést.

Tetris ház. Terv: FBIS architects. Fotó: Danyi Balázs
5/12
Tetris ház. Terv: FBIS architects. Fotó: Danyi Balázs

Nyilvánvaló a minden részletre kiterjedő odafigyelés, amivel a tervezők a lehetőségeiken belül az épület humán dimenziójára is gondot fordítottak. Ez köszön vissza például a folyosókra nyíló, alacsony, pultmagasságban elhelyezett konyhaablakokon is, melyek védenek a belátás ellen, mégis fényt adnak a konyhasaroknak. A lakók hálával és decens virágcserepekkel veszik birtokba a tervezői gondoskodást.

A kelleténél talán hosszabban időztem a belsőépítész vénámnak kedves mozzanatoknál, de fontosnak tartom egy lakóépület esetében a ránk csapódó lakásajtóig vezető, közösen használt terek igényes és emberközpontú kialakítását. Egyre több példát látni arra, hogy már a megbízók sem elégszenek meg az előcsarnok nívós megfogalmazásával, az építészeti gondolat és kreativitás birtokba veheti az utcáról nem látható, nem publikus tereket is. Természetesen az izgalmas belső, a tekergő térsor az épület tömeg- és alaprajzi formálásának eredménye, amelyben ugyanúgy a következetes átgondoltság dominál, mint az apró részletekben. Az OTP kérése volt, hogy az épület mérete ellenére ne hasson monstrumként. A megbízást a koncepcióra kiírt pályázat győzteseként elnyerő FBIS architects ötlete az épület kontúrját három oldalán megbontó „franciaudvarok" alkalmazása volt, ezen kívül egy udvart a tömbbelsőben alakítottak ki. Így nem csak a homlokzatfelület növekedett, de a lakások élhetősége is. Az udvarok olyan helyekre kerültek, ahol ezt egy-egy nagyobb fa védelme is indokolta, többségüket sikerült is megőrizni, a garázs-szinten is kihagyták a fák helyét. A legnagyobb, a forgalomtól védett udvart játszótérként alakították ki, amely csak a ház lakói számára nyitott- ennek designja némiképp túlzottan „építészízű", a betonkockák, mint padok jól mutatnak, de aligha csábítanak hosszas üldögélésére. A forgalmas Fehérvári út felé eső udvart a szürke-sárgára hangolt előcsarnok határolja az utca felől.

Tetris ház. Terv: FBIS architects. Fotó: Danyi Balázs
9/12
Tetris ház. Terv: FBIS architects. Fotó: Danyi Balázs

Az épület magassága változó, körben a szomszédos beépítéshez igazodik, a legfelső szintre nagyobb, teraszos lakások kerültek. A homlokzatfelületek oldását szolgálja az a formai játék is, amiről a ház az OTP által adományozott nevét nyerte. A loggiák kontúrjával átlyuggatott vakolt fehér felületet a nyílások közeiben felbukkanó, nyílásmagasságú, változó méretű, sárgára vakolt flekkek, illetve esetenként a belsőben is visszatérő sárga perforált fém korlátok teszik változatossá. A geometrikus játék egyszerre ad egységes, mégis mozgalmas megjelenést a méretes tömegnek. Bár ha már játék, a sarkokon átforduló hol tömör, hol kiharapott sávok inkább a Lego, vagy a Jenga világát idézik, mintsem a szigorúan síkban mozgó tetriszét. A tudatosság az épületgépészeti megoldásokra is kiterjedt, az épület hőszivattyús rendszerrel, teljes egészében mennyezeti hűtéssel és fűtéssel működik, ami bár nagyobb befektetés az építtető részéről, de klimatizálás szempontjából megtérül. Az OTP az ingatlanfejlesztés profitorientált keretei között felvilágosult megbízóként vevő volt az építészek igényes megoldásaira, így az urbanisztikai senkiföldjén álló, sárgán hívogató komplexum, hamarosan épülni kezdő társával együtt magja lehet egy nívósabb lakókörnyezet kialakulásának.

Zöldi Anna

 

Szerk.: Hulesch Máté

Vélemények (1)
rest
2021.03.01.
21:08

Lakóként fontosnak tartanám a leírtak mellett a praktikumot hangoztatni. Miután nem műalkotásba költözik a vevő, fontosabb, hogy használni lehessen egy házat, mint gyönyörködni a színek apoteózisában. Pláne 267 lakás lakói esetében. A nyitott lépcsőház lehet, hogy egyszerűbb megoldás, viszont a csúszásmentesítés rémálmát örömmel cserélné a lakóközösség el egy kis tűzvédelmi tervezési nehézségre. De tényleg. A függőfolyosók keskenyek. Jól hangzik leírva a 'kis híd' a bejárati ajtókhoz, de ez azt jelenti, hogy egyrészt nehéz becipekedni, másrészt mellette ömlik az esővíz, amit nem biztos, hogy pontoz az ember, ha épp elhagyja az otthonát. Két ember ezeket a folyosókon nem fér el egymás mellett. Ha nem lennének ezek a 'játékos' és egyéb formák, esetleg lehetett volna élhető is a 'gang'. Nem sikerült. És akkor nem beszéltünk még a lakások beosztásáról. Sajnos nem sikerült a belső tereket megfelelően elosztani. Temérdek problémát tudnék felsorolni a házzal kapcsolatosan. Akármilyen pofás és építészetileg akármilyen izgalmasnak látszik ez az épület, azt az oldalt kell nézni, amire épült az épület: ezer ember lakja, használja minden nap. És számtalan, új és újabb, változatos problémák jönnek elő. Amit el lehetett volna kerülni, ha vigyelembe vették volna a jópofaság és ötletesség helyett a gyakorlati használhatóság földhözragadt szempontjait veszik figyelembe.

Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk