Technológia

Indul a fűtési szezon! Ősztől újra az utcákat fűtjük

1/4

Knauf Insulation

?>
Knauf Insulation
?>
Knauf Insulation
?>
Knauf Insulation
?>
Knauf Insulation
1/4

Knauf Insulation

Indul a fűtési szezon! Ősztől újra az utcákat fűtjük
Technológia

Indul a fűtési szezon! Ősztől újra az utcákat fűtjük

2016.10.05. 09:21

Cikkinfó

Földrajzi hely:
Magyarország, _Magyarország

Cég, szervezet:
Knauf Insulation

Idén is milliók fogják az utcákat fűteni a szeptember közepétől elindult fűtési szezonban – derül ki a Kanuf Insulation és a Szeretlek Magyarország portál felméréséből, mivel a válaszolók mindössze egynegyede él energiahatékonysági szempontból korszerű ingatlanban.

Az „Energiahatékonysági KiMitTud?" néven indított nem reprezentatív felmérésben résztvevők 86%-a tisztában volt azzal, hogy hőszigeteléssel az őszi, téli fűtési költség akár felét is megspórolhatjuk, 44% mégsem tervez semmilyen energetikai fejlesztést, mert nincs rá anyagi forrása. A felmérés szerint a magyarok 69%-a tudja, mit jelent az energiahatékonyság fogalma, 20% viszont egyszerűen csak a vízzel és energiával történő spórolással azonosítja azt.

Elavult épületekkel indulunk a fűtési szezonnak

Magyarországon a lakossági épületek nagy része energiahatékonysági szempontból elavult, a háztartások rezsijük 75%-át költik a lakások fűtésére, ami az októberben kezdődő fűtési szezonnal ismét égető kérdéssé válik a családok számára.

Annak érdekében, hogy pontos képet kapjanak arról, mennyire ismeri a lakosság az energiahatékonyság fogalmát és mi áll a családok energiahatékonysági fejlesztéseink hiánya mögött, a Knauf Insulation és a Szeretlek Magyarország 500 fő részvételével online felmérést végzett energiahatékonysági ismereteinkről és a tervezett beruházásainkról.

Energiahatékonysági KiMiTud?

A felmérésben résztvevők 69%-a tudta, hogy ha energiahatékonysági szempontból korszerű házban élünk, az azt jelenti, hogy ugyanolyan komfortérzet és életmód mellett fogyasztunk kevesebbet, a lakosság harmada azonban nem tudta definiálni a fogalmat: 20% tévesen úgy vélte, a kevesebb víz, villany, gáz használata áll a fogalom mögött, 11% pedig a megújuló energiaforrások használatára asszociált az energiahatékonyság kapcsán.

2016 januárjában a magyar családok 54%-a átlagosan 25-30 ezer forintot, 11%-a pedig 30-40 ezer forintot költött fűtésre, 12%-uk esetében viszont ez a kiadás a 45-50 ezer forintot is elérte vagy meghaladta. A most induló fűtési szezonban is ehhez hasonló nagyságrendek várhatók, a meleg jelentős része azonban a falakon, nyílászárókon távozik majd. 

A felmérés eredményei szerint a lakosság 72%-a elviekben tudja, hogy az energetikai felújítások javasolt sorrendje nyílászáró csere, hőszigetelés, gépészeti felújítás, 86% pedig tisztában van azzal, hogy hőszigeteléssel akár 50%-kal is kevesebb energiát használhatunk, ami megfelelő gépészet mellett ugyanilyen arányban csökkenti fűtési költségeinket. 94% azt is tudja, hogy ha házunk megfelelően hőszigetelt, akkor áramszámlánk is csökken, hiszen a kisebb hőingadozás miatt kevesebbszer kapcsol be a kazán, ráadásul nyáron is kevesebbet kell költeni otthonunk hűtésére. 

Ennek ellenére a felmérésben részt vevők 58%-a még mindig olyan otthonban él, amelynek nem hőszigetelt a homlokzata, 10-ből mindössze 3 ember házának szigetelt a tetőtere és csak a lakosság negyede gondolja úgy, hogy otthona energiahatékony.

A felmérés kimutatta, hogy a magyar lakosság ismeri az energiahatékonysági eszközöket és lehetőségeket, ugyanakkor az ingatlantulajdonosok közel háromnegyede nem tervez semmiféle beruházást, 44% egyszerűen azért, mert nincs rá pénze" – mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation ügyvezető igazgatója. „Pedig a legnagyobb energia-megtakarítási lehetőséget éppen a rossz műszaki állapotban lévő lakásállomány felújítása jelenti, amelyek energiapazarlása a fűtési szezon indulásával válik ismét húsbavágóan érezhetővé a családoknak" – tette hozzá.

Önerő, hitel vagy támogatás?

A felmérés szerint azok, akik bele kívánnak vágni valamilyen energiahatékonysági korszerűsítésbe, legnagyobb része, 37%-a hőszigetelést tervez, 32% nyílászáró-, 14% pedig kazáncserét. A válaszadók 69%-a kizárólag saját pénzből lenne kénytelen megvalósítani a fejlesztéseket, hitelhez a családok mindössze 10%-a akar vagy tud folyamodni, igénybe vehető támogatásra 21%-uk számít. 

A felmérés szerint a családok nem szívesen folyamodnának hitelhez otthonuk korszerűsítéséhez, pedig egy legalább 10 cm vastagságú szigetelőanyaggal leszigetelt családi ház fűtésszámlája várhatóan 30-40%-kal csökken majd, amennyiben a tulajdonos figyelmet fordít arra, hogy a szigetelés kivitelezése megfeleljen a tervezett paramétereknek. Egy 90 m2-es ingatlan 42 ezer forintos, átlagos havi fűtésszámlája ilyen módon mintegy 15.000 forinttal csökkenhet, amely egy átlagos hitel 10 éves futamideje során 1,8 millió forint megtakarítást eredményez" – mondta Aszódy Tamás.

A lakossági ingatlanok energiahatékonysági korszerűsítésének sürgető igényét az idén augusztusban kiírt és pár óra alatt kimerült Otthon Melege pályázat is jelzi. A Knauf Insulation szakértői szerint ezen pályázatok bővítésével is segíteni lehet azt, hogy a lakossági fűtésköltség valóban az otthonok és ne az utca melegét növeljék.

forrás: Knauf Insulation

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk