Infó- és tudástároló // Központ – Csiha András diplomaterve

Diplomamunkámban a Székesfehérvári Fűtőerőmű barnamezős rehabilitálásának és területfejlesztésének lehetőségét vizsgálom. Tervemmel kísérletet teszek ennek a városi zárványnak egy lehetséges megnyitására. Munkám középpontjában egy ipari épület áll, egy volt fűtőolaj tároló, amit újrahasznosítok és átfogalmazok. Vajon lehet más a sorsa, mint a bontás?

ELŐSZÓ

Pár évvel ezelőtt, egyetemi tanulmányút keretein belül Sziléziát járva ismerkedtem meg a valaha ipari szerepet betöltő, barnamezős területekben rejlő potenciál lehetőségével. Inspiráló volt látni, hogyan használják ezeket az ipari maradványokat a jelenben, milyen vizuális, kulturális és építészeti örökséget hordoznak magukban. Elgondolkodtatott, hogy ezeket a már létrejött tereket, és megoldásokat hogyan lehetne a kor elvárásainak megfelelően új köntösben hasznosítani, így egyfajta láthatatlan hidat képezni a múlt és a jelen között.

TÉZIS 1

Minden város rendelkezik használaton kívüli, vagy nem jól hasznosított épített örökséggel – jelen esetben barnamezős épületállománnyal. Ezek, a városi szövet elhaltnak tűnő szálai, sokszor kiaknázatlan használati értéket képviselnek.

TÉZIS 2

Egy nagy iparterület rehabilitálása sokszereplős, hosszú folyamat melynek kellő mértékű transzparenségét szükséges biztosítani a jövőbeni használó, tehát a lakosság és a szakmai résztvevők felé egyaránt.

HELYSZÍN

Székesfehérváron nőttem fel, így ösztönösen került figyelmem középpontjába a város.

Már az 1800-as évek vége óta közmű-ipari funkció sűrűsödik a Gáz utca-Királysor-Budai út által bezárt háromszög északi részén. A belvárostól séta távra lévő terület kezdetben a település peremén helyezkedett el. Mára körülöleli a város, indusztriális zárvánnyá vált. A Királysori Fűtőerőműt (SZÉPHŐ Zrt.) is magába foglaló helyszín a jövőben felszabadul. Az aktuális tervek szerint 1-2 éven belül befejeződik az erőmű teljes átköltöztetése másik lokáció(k)ra, ezzel lehetőséget adva a zóna revitalizálására.

TERÜLET FELTÁRÁSI VÍZIÓ

A közel 150.000 m2 területű Királysori Fűtőerőmű megújult minőségben kerülne fel a városlakók mentális térképére. A tároló épületének rehabilitálása elindítana egy hosszú évtizedeken át tartó, fegyelmezett és céltudatos területfejlesztést.

Fő szándék, hogy a terület egészítse ki a jelenlegi belvárosi kulturális tengelyt, létrehozva egy kreatívipari és ipartörténeti platformot. Kulturális, ipartörténeti, alkotói, irodai és lakó funkció mix találná meg a maga helyét a területen, teret biztosítva a különböző szférák közti párbeszédre, együttdolgozásra.

Cél, hogy a jelenlegi városszövetben iparterületi zárványként úszó zóna Székesfehérvár szerves részévé váljon, bekapcsolódva a városi vérkeringésbe. Hiszen ehhez igazán jó lokációval bír. Létrejöhet egy székesfehérvári „adaptive reuse"-ként egy új kulturális- és oktatási negyed a városban?

TÁROLÓ ÉS KÉMÉNY

A terület fő közlekedési tengelyeinek metszésében, az önmagában is jelszerű acél tároló áll. A hengeres tároló mára teljesen kitisztított, kármentesített acél építmény. A fűtőerőmű 1902-03-as indulásakor szénnel, majd fűtőolajjal (pakura), végül gázzal táplálták a kazánokat. Ennek a fűtőolajnak a tárolására hozták létre a ~5000 m3 térfogatú tárolót.

A tároló közvetlen szomszédságában található egy 1977-78-ban épült, 105 méter magas, kéthéjú kémény. A kémény városszerte jól látható, egyértelmű vertikális hangsúly. A két építmény sorsa összefonódik, mivel mindkettő hangsúlyos jelként viselkedik a területen.

TÁROLÓ HASZNOSÍTÁSA

A területrevitalizálási folyamatnak első szikrája lenne a jelenleg kihasználatlan, de műszakilag jó állapotban lévő tároló épület. Innen kiindulva finoman, lépésről lépésre bontakozna ki a zóna új élete. Első fecskeként hívogatóan hatna, belülről résnyire nyitná a jelenleg zárványként működő ipari területet.

A tervezett épületnek két fő életperiódusa van. Előhasznosításként, amíg a hosszú területfejlesztés tart mint infopont teremt aktív kapcsolatot a lakosság, a szakmai érdeklődők és a területfejlesztés között. A területfejlesztés befejeztével pedig integrálódik az akkorra kialakuló egyetemi campus épület állományába, mint auditórium és egyetemi munkatér (irodák, stúdiók).

TÖMEG

Az épület magja a tároló. Az azt körülvevő vasbeton kármentő fal külső keretként fogja körbe a leendő épületet, melyen a hártyaként feszülő, égtájanként változó áttörtségű acélháló hívogatóan hat. Ettől befelé, visszahúzott pozícióban kerül kialakításra az új épület térelhatároló kontúrja. Így létrehozva különböző minőségű téri helyzeteket: szélfogó, terasz, növényfal. A kármentő fal csak két helyen, a fő közlekedés irányában kerül átlyukasztásra: a bejáratnál és a zöldterület felé nyitó kávézó teraszán.

A dupla belmagasságú térbe lépve, egyből érzékelhető az auditórumként hasznosított tároló hatalmas dimenziója. Hangsúlyosan szervezi a körülötte lévő pillérvázas térnegyedeket: bejárati zóna, bemutató tér, rendezvény tér, kávézó. A kiszolgáló funkciók két sávban az épület peremén kerülnek kialakításra.

ANYAG-SZERKEZET

Az anyaghasználat monokróm környezetet biztosít, amibe egyedüli hangsúlyként a rozsdás acél tároló kerül. A tároló belsejében koncentrikusan visszahúzott akusztikai fal kap helyet, ezzel meghagyva a tároló eredeti acél falának rajzolatát és segítve a teremakusztikát.

A szomszédos kémény felé, a leendő kilátóba egy dedikált útvonalon jutunk. A tároló körüli bevilágító gyűrű alatt csavarodó lépcsőn keresztül érjük el a zöldtetőt. Onnan egy nagy fesztávú utófeszített UHPC híd teremt közvetlen kapcsolatot a kilátóval.

Csiha András

Források:

A meglévő épületek műszaki tartalmát alátámasztó terveket, adatokat, információkat a SZÉPHŐ Zrt. és a Székesfehérvári Főépítészi Iroda biztosított
Székesfehérvár MJV ITS 2014-2020
Fűtőerőmű Kft. (2003): 100 éves a székesfehérvári erőmű, Székesfehérvár
Frikker Zsolt opponenciája

Szerk.: Winkler Márk