Emberek/Interjú

Iparművészeti Múzeum: komplex fejlesztésre készülve, kicsit másképp

1/30

Laterna felújítás terve, 1934, Pécs, Zsolnay gyár

?>
Laterna felújítás terve, 1934, Pécs, Zsolnay gyár
?>
Dísz leemelő segédszerkezet - ICM
?>
A laterna részlete - fotó: Garai Péter
?>
Kémények leemelése - ICM
?>
Kikötött oromdíszek - ICM
?>
Repedések a laterna oszlopain - ICM
?>
Díszek az Iparművészeti Múzeumon - fotó: Garai Péter
?>
A múzeum hátsó homlokzatának részlete - fotó: Garai Péter
?>
Repedések a főbejárat oszlopain - fotó: Garai Péter
?>
A múzeum oldalbejárata - fotó: Garai Péter
?>
A múzeum részlete - fotó: Garai Péter
?>
A laternához vezető lépcső 1956-ban
?>
A kupola szerkezete 1956-ban
?>
Az épület belső udvara 1956-ban
?>
Lövésnyomok a kupola téglaboltozatán
?>
Egy eredeti Zsolnay cserép - fotó: Garai Péter
?>
Égetett agyag és pirogranit tetőcserepek - ICM
?>
Madárodú - ICM
?>
Takács Imre - fotó: Garai Péter
?>
A laterna csúcsa - fotó: Garai Péter
?>
A laterna csúcsa, a múzeum épületével - fotó: Garai Péter
?>
Laterna málló részletek - fotó: Garai Péter
?>
A laterna szoknya részének belseje - fotó: Garai Péter
?>
A laterna leemelt elemei
?>
A laterna mellvédje - fotó: Garai Péter
?>
A laterna szoknyája - fotó: Garai Péter
?>
A kupola 2011. június 24-én - fotó: Garai Péter
?>
A kupola 2011. július 1-én - fotó: Garai Péter
?>
?>
1/30

Laterna felújítás terve, 1934, Pécs, Zsolnay gyár

Iparművészeti Múzeum: komplex fejlesztésre készülve, kicsit másképp
Emberek/Interjú

Iparművészeti Múzeum: komplex fejlesztésre készülve, kicsit másképp

2011.07.18. 12:55

Cikkinfó

Szerzők:
Garai Péter

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Építészek, alkotók:
dr. Takács Imre

Dosszié:

Letölthető dokumentumok:

Az Iparművészeti Múzeum laternájának leemelése csupán a jéghegy csúcsa. Hulló cserepek, dőlő gerinc-, és oromdíszek, kifagyott, szétrepedt burkolóelemek, kritikus szerkezeti kapcsolatok, elavult gépészet és funkcionális káosz. Jó hír az építészeknek, hogy várhatóan ősszel kétfordulós, nyílt tervpályázatot írnak ki az intézmény komplex rekonstrukciójára és bővítésére. A múzeum főigazgatójával, dr. Takács Imrével Garai Péter beszélgetett.

Garai Péter: Kérem, meséljen arról, mi vezetett a mostani helyzetig!

Takács Imre: Tavaly november végén a kupoláról hulló cserepek észlelése és a minisztériumnak tett gyorsjelentés után elkezdődött az a 60 millió forintos veszélyelhárítási program, amelynek első részét képezte a múzeum körüli védőtető megépítése. Második lépésként a 2011. januárjában elkészített építészeti-statikai szakvélemény tárta fel azt a drámai helyzetet, hogy a kupolát megkoronázó 11,5 m magas kilátótorony oszlopai hosszában megrepedtek, a túlterhelés következtében a kerámia pattogzani kezdett és az egész szerkezet mérhetően dől az Üllői út felé. Ez a több mint 30 tonnás építmény bombaként csapódhatott volna az úttestbe, beláthatatlan károkat okozva az emberi életekben és a környezetben. Az egyenként 30 kg-ot is elérő, díszes kúpcserepek zöme ferdén állt a tetőgerinceken - korábban le is hullott már néhány -,  ezért ezeket kivétel nélkül eltávolították, helyüket ideiglenes bádogozással látták el. A pirogránit oromdíszekből, pártázati elemekből és kéményekből is több, veszélyesnek tűnő darabot emeltek le.

 

Laterna felújítás terve, 1934, Pécs, Zsolnay gyár
1/30
Laterna felújítás terve, 1934, Pécs, Zsolnay gyár

Dísz leemelő segédszerkezet - ICM
2/30
Dísz leemelő segédszerkezet - ICM

A laterna részlete - fotó: Garai Péter
3/30
A laterna részlete - fotó: Garai Péter


Kémények leemelése - ICM
4/30
Kémények leemelése - ICM

Kikötött oromdíszek - ICM
5/30
Kikötött oromdíszek - ICM

Repedések a laterna oszlopain - ICM
6/30
Repedések a laterna oszlopain - ICM

 

G.P.: A homlokzatokon is tapasztaltak hasonló problémákat?

T.I.: A diagnosztikai vizsgálatok során kiderült, hogy a pirogránit burkolóelemek döntő része kritikus állapotban van, szétfagytak és gumikalapáccsal bonthatók. A főbejárati oszlopok lábazatán is több repedést láthatunk. Mai szemmel nézve kezdetleges és kevésbé átgondolt szerkezeti megoldásokkal szembesültünk: mára már elkorhadt tetőlécekhez rögzített homlokzati záróelemek, csupán néhány szeg tartotta, méretes gerinc-díszek. Az esztétikai érték és hatás mellett a mérnöki, stabilitási szempontokra mintha kevesebb figyelmet fordítottak volna az építéskor, a millennium idején.

 

Díszek az Iparművészeti Múzeumon - fotó: Garai Péter
7/30
Díszek az Iparművészeti Múzeumon - fotó: Garai Péter

A múzeum hátsó homlokzatának részlete - fotó: Garai Péter
8/30
A múzeum hátsó homlokzatának részlete - fotó: Garai Péter

Repedések a főbejárat oszlopain - fotó: Garai Péter
9/30
Repedések a főbejárat oszlopain - fotó: Garai Péter

A múzeum oldalbejárata - fotó: Garai Péter
10/30
A múzeum oldalbejárata - fotó: Garai Péter

A múzeum részlete - fotó: Garai Péter
11/30
A múzeum részlete - fotó: Garai Péter

 

 

G.P.: Az észlelt anomáliák döntően mely korszakból eredeztethetők?

T.I.: A helyszín a világháborúban és 1956-ban is súlyos harcok színtere volt, az épület komoly sérüléseket szenvedett. Nagyon sokat ártottak az épületnek az 1945 és az 1956 utáni alkalmi, szakszerűtlen és durva javítgatások. Az üreges díszítőelemeket - köztük a laterna csúcsát és oszlopait - 1958-ban betonnal öntötték ki, amely a fagyás és a karbonátosodás során szétfeszítette a kerámia héjat. Az elpusztult homlokzati elemek helyét sokszor egyszerű mészhabarccsal pótolták.

 

A laternához vezető lépcső 1956-ban
12/30
A laternához vezető lépcső 1956-ban

A kupola szerkezete 1956-ban
13/30
A kupola szerkezete 1956-ban

Az épület belső udvara 1956-ban
14/30
Az épület belső udvara 1956-ban

Lövésnyomok a kupola téglaboltozatán
15/30
Lövésnyomok a kupola téglaboltozatán

 

 

G.P.: A világháború, illetve 1956 után történt átfogó felújítás?

T.I.: 1945 után a szétlőtt tetőszerkezetet hozták rendbe, továbbá a legnagyobb beavatkozás az volt, hogy az összes, eredetileg terrakotta cserepet - amelyek a harcok során igen megritkultak - pirogránitra cserélték, ugyanakkor az egész épületre kiterjedő, teljes helyreállítást nem végeztek. Jelentős probléma, hogy a Hőgyes Endre utcai szárny függőlegesen el van repedve - ez kívülről, a pirogránit burkolaton elég jól nyomon követhető. A repedés eredete még nem tisztázott, valószínűleg talajmechanikai oka lehet. A vizsgálatok és a veszélyelhárítás során számtalan adat és észrevétel gyűlt össze, ebből a múzeum szeptemberben az Építész-, és Mérnök Kamarával együttműködve szeretne egy tudományos konferenciát szervezni, ahol ezeket a tapasztalatokat a nyilvánosság elé tárjuk.

 

Egy eredeti Zsolnay cserép - fotó: Garai Péter
16/30
Egy eredeti Zsolnay cserép - fotó: Garai Péter

Égetett agyag és pirogranit tetőcserepek - ICM
17/30
Égetett agyag és pirogranit tetőcserepek - ICM

 

 

G.P.: Több mint száz év után az épület megérdemelne egy teljes felújítást...

T.I.: A minisztérium felkérésére tavasszal elkészült egy szakmai koncepció a múzeum átfogó rekonstrukciójának előkészítéséhez. Ez a dokumentáció tisztázza a jövőbeli fejlesztés elveit és jövőképét, valamint egy költségterv és költségbecslés mellett muzeológiai tervet, funkcionális vizsgálati lapokat is tartalmaz. Jelenleg a különféle funkciók szétszórtan helyezkednek el az épületben, a felújítás célja - többek között - ezek összefésülése, logikus, gazdaságos elrendezése. A terv számol a MOME tanszékeinek a zugligeti campusra történő kiköltözésével, illetve a hiányzó épületszárny felépítésével. A benyújtott tervezetet a minisztérium elfogadta, ez alapján született egy kormány-előterjesztés, amely egy nyílt, kétfordulós építészeti tervpályázat lebonyolításán túl az engedélyezési és kiviteli tervek készítésének költségeit is magában foglalja. Emellett az első ütem beindítása lenne lehetséges ebből a keretből, amely jövő év elején kezdődhetne el.

G.P.: Az említett első építési ütembe milyen elemek kerülnének bele?

T.I.: Logikus módon első lépésként a tetőszerkezet teljes felújítása, valamint az állandó problémát jelentő, elavult gépészet cseréje, új gépházak és rendszerközpontok kiépítése.

G.P.: A koncepció foglalkozik a padlástér esetleges beépítésével?

T.I.: Nem szeretnénk telezsúfolni a padlásteret újabb helyiségekkel, a tervezett bővítések és funkcionális átszervezések biztosítják a kívánt igényeket. Maga a fedélszék is többször átalakított, toldozott-foldozott állapotban van, de még találhatók benne mívesen megmunkált, eredeti ácsolatok is. Érdekesség, hogy a padlásablakok belülről lemezzel lezártak, így ideális madárodúként szolgálnak - főként vörös vércsék laknak bennük.

 

Madárodú - ICM
18/30
Madárodú - ICM

 

 

G.P.: A hiányzó szárny építészeti kialakítására vonatkozóan milyen iránymutatást fogalmaz meg a koncepció?

T.I.: Egyetlen kikötésünk, hogy ne az eredeti, Lechner-féle terv épüljön meg - ezt nem is kellene pályáztatni -, másrészt az ide szánt funkciók (mélygarázs, átmeneti műtárgyraktár, könyvtár, adattár) miatt is indokolt egy kortárs szellemiséget tükröző szárny létrejötte. Ennek megfogalmazását az építészekre bíznánk, hogy az új addíció egy kihívó, nem konvencionális kreáció vagy egy szerény, visszafogottságával a Lechner-féle kompozíciót hangsúlyozó alkotás lesz-e. Itt nyitnánk egy második főbejáratot, amely a múzeum nyitvatartásától függetlenül fogadhatná a látogatókat. Ide képzeltük az éttermet is, az udvar parkosításával pedig egy teljesen új, látogatóbarát miliő születhetne. A könyvtár feletti fő szintre kerülne a kelet-ázsiai kiállítás, amely jelenleg a Ráth-villában található, nem megfelelő helyen és feltételek között. Az új szárnyban szeretnénk megalapítani a magyar dizájn kutatásával, rendszerezésével, alkotásainak gyűjtésével foglalkozó Magyar Design Múzeumot is, amely jelenleg még nem létezik.

A fejlesztési koncepciónk abban különbözik a korábbi, többnyire sikertelen nagy múzeum-rekonstrukcióktól, hogy mi nem akarunk kilépni a telek kontúrjából. Nem törekszünk új, nagyarányú földalatti bővítésekre, csak ahol a meglévő épület struktúrája ezt felkínálja. Így az alagsor Üvegcsarnok alatti részét szeretnénk megnyitni és itt egy új időszakos kiállítóteret és közönségfogadó-központot létrehozni. Egyébként ez a mélyföldszint is a ház többi részéhez hasonló, lechneri igényességet tükröz, így jól hozzákapcsolható a földszint térsorához.

 

Takács Imre - fotó: Garai Péter
19/30
Takács Imre - fotó: Garai Péter

 

 

G.P.: Mikorra várható a tervpályázat kiírása?

T.I.: Amennyiben megszületik a kormányhatározat, az előkészítést szeretnénk minél gyorsabban, még a nyár folyamán lebonyolítani, így szeptemberben sor kerülhetne a pályázat kiírására. Ennek egyik fontos feltétele a megfelelő zsűri összeállítása. Az építész szervezetek maximális bevonása mellett szeretnénk a múzeumot magas szinten képviseltetni ebben, mert a múzeumszakmai szempontoknak döntő súllyal kell érvényesülniük a döntéshozatalban.

G.P.: A vizsgálati lapokat nézegetve egy átgondolt, alapos fejlesztési elképzelés rajzolódik ki.

T.I.: Ezeket saját elképzeléseink és igényeink alapján készítettük, ez képezi a program alapját, amelyhez részletes leírások is társulnak. Ebbe nem vontunk be építészirodát, így a pályázaton a felmérést és vizsgálatokat végző szervezetek is indulhatnak. Természetesen nyitottak vagyunk a vázolt funkcionális elvektől való eltérésre, ha az nehezen megoldható építészeti-műszaki problémát vet fel.

G.P.: Az említett konferencia a pályázathoz képest mikor kerülne megrendezésre?

T.I.: A mérnöki-műemlékvédelmi konferencia ettől a folyamattól teljesen függetlenül bonyolódna, csupán a laterna leemelésének témájához kapcsolódna. Ezzel összefüggésben fel fog merülni az építmény újbóli felállításának kérdése, amely szerkezeti megoldását - kváderként összeépített kerámiaelemek - tekintve egyedülálló. Pavilonként, funkciót adva neki köztéren képzeltük el a felállítását, így testközelből érzékelhető lenne - nem csak a madarak láthatnák -, amit Lechner Ödön tervezett.

G.P.: Hol szeretnék felállítani a laternát?

T.I.: Egyeztetéseket folytattunk a IX. kerületi polgármesterrel, aki üdvözölte az elképzelésünket. Ráadásul úgy tűnik, a Lechner tervezte eredeti közvetlen kontaktusban maradhat az épülettel, hiszen a közeli, Angyal István nevét viselő téren szándékozzuk újra felállítani, a terület rendezése után. Erre a törekvésre vannak ismert előzmények, például a kölni dómnak a világháború után leemelt keresztrózsája is megtekinthető az épület előtt.

G.P.: A Rózsák terén is látható a Szent Erzsébet templom egyik leemelt kőeleme... A laterna állapota ezt lehetővé teszi?

T.I.: A Zsolnay-gyár által készített elemek alapvetően jó állapotban vannak, kisebb hibák, hiányok jellemzőek. A gondot a statika jelenti, mert 1934-ben az alsó, ún. szoknyát (11,5 tonna), 1958-ban pedig a felső, gömbszerű rész elemeit öntötték tele betonnal (8,5 tonna), kitöltve az üregeket az eredeti acél tartószerkezet körül. Az összeépítés nem kis mérnöki feladatot fog jelenteni, de meg lehet oldani, főként, hogy nem 50 méter magasan, egy kupola tetején kell dolgozni. A leemelést végző csapatot koordináló Lichter Tamás építőmérnök szerint a laterna pirogránit elemeinek eredetiségét nehéz megállapítani, bár kétségtelen, hogy több eltérő színárnyalatban fordulnak elő - ezt alkalomadtán részletes vegyi vizsgálat tisztázhatja.

 

A laterna csúcsa - fotó: Garai Péter
20/30
A laterna csúcsa - fotó: Garai Péter

A laterna csúcsa, a múzeum épületével - fotó: Garai Péter
21/30
A laterna csúcsa, a múzeum épületével - fotó: Garai Péter

Laterna málló részletek - fotó: Garai Péter
22/30
Laterna málló részletek - fotó: Garai Péter

A laterna szoknya részének belseje - fotó: Garai Péter
23/30
A laterna szoknya részének belseje - fotó: Garai Péter

 

A laterna leemelt elemei
24/30
A laterna leemelt elemei

A laterna mellvédje - fotó: Garai Péter
25/30
A laterna mellvédje - fotó: Garai Péter

A laterna szoknyája - fotó: Garai Péter
26/30
A laterna szoknyája - fotó: Garai Péter

 

G.P.: Gondolom, a kupolát sem szeretnék sokáig ilyen állapotban hagyni...

T.I.: A laterna újraépítése is az első ütem tetőrekonstrukciójának részét képezi. Természetesen csakis az eredetivel teljesen megegyező anyagú, színű és kinézetű másolat képzelhető el, de könnyebb és korszerűbb tartószerkezettel.

 

A kupola 2011. június 24-én - fotó: Garai Péter
27/30
A kupola 2011. június 24-én - fotó: Garai Péter

A kupola 2011. július 1-én - fotó: Garai Péter
28/30
A kupola 2011. július 1-én - fotó: Garai Péter

 

 

G.P.: A rekonstrukció további fázisait milyen forrásokból kívánják finanszírozni?

T.I.: A felújítás említett első lépése magyar költségvetései pénzekből történne, ennek során a veszélyelhárítás, a beázások megszüntetése és a kevésbé látható, ám annál fontosabb gépészeti felújítás történne meg. Erre alapozva azután jóval könnyebb a turisztikai célú, látványos fejlesztésekre akár uniós támogatást is szerezni. Tervezetünk ebben is különbözik a korábbi próbálkozásoktól.

G.P.: Milyen időbeli ütemezést képzeltek el ennek a nagyívű fejlesztésnek?

T.I.: A tervpályázat lezárása valószínűleg jövő év elejére tolódna, ezt követné az engedélyezési-, és kiviteli tervek készítése, majd várhatóan 2012 közepétől indulhatna el a közbeszerzés és az építkezés. Folyamatos finanszírozás esetén a teljes rekonstrukció 5-6 év alatt valósulhatna meg, amelyet - megfelelő ütemezéssel - akár folyamatos nyitvatartás mellett is el lehetne végezni.

Garai Péter

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk