Iskolafejlesztés új tengelyek mentén – A Kreatív Magyar Mérnök Kft. első díjas terve a „Ranolder Oktatási, Kulturális és Sportközpont”pályázatán

A Kreatív Magyar Mérnök Kft. építészei pályaművükben az építészetileg értékes történeti épületek megtartásával, változatos térformálással, léptékében és tömegében illeszkedő kortárs kiegészítésekkel, és új közlekedési tengelyek kialakításával hoztak létre egy épületkomplexumot, melynek jól meghatározott funkcionális egységeit nemcsak az iskola tanulói, de a város lakossága is használni tudja. 

Általános leírás

Ranolder János veszprémi püspök neve az általa alapított iskolák, a betegápolás és a nőnevelés ügyében kifejtett tevékenysége révén vált igazán közismertté. A XIX század második felében Keszthelyen alapított leánynevelő intézetet és azt a paulai Szent Vincéről nevezett irgalmas nővérek vezetésére bízta. Mint írta: Az anyákat kell tehát vallásossakká, becsületesekké, munkásokká, rend- és hazaszeretőkké nevelni, hogy fiaiknak átadják mindazt, amire őket nevelték."

Keszthely mezőváros bírája, Reischl Vencel az 1871. szeptember 23-án megtartott gyűlésen jelenti be a város polgárságának az örvendetes hírt, hogy Ranolder püspök Keszthelyen is (Pápán és Veszprémben már működtek a leánynevelő intézetek) leánynevelő intézetet óhajt építtetni, „melyben bármely vallású leánygyermek 6-14 éves korukig ingyenes oktatással mindenben alapos kiképzést nyerjen".

Az építkezés megkezdésének pontos ideje nem ismert, Ranolder püspök 1875-ben bekövetkezett halála után került az épület tető alá, vakolatlanul, de az ablakok be voltak üvegezve. A felépült zárda több éven keresztül üresen állt, míg végre 1882. év őszén megnyithatta kapuit a leányifjúság előtt. A XX. század elején már bővíteni is kellett újabb termekkel (könyvtár, szertárak, rajzterem) az iskolát, amely egészen a II. világháború után, az 1948-as államosításig működött az irgalmas rendi nővérek vezetése alatt. 2004-ben került újra egyházi fenntartásba. 1932-ben az intézet fennállásának 50 éves jubileuma alkalmából a Zala megyei Újság azt írta: „22.233 leány, itt a zárda falai között tanulta meg, miképp lehet itt a földön emberies életet élni. Hogyan kell az emberi életet berendezni, hogyan lehet az élet nagy kérdőjeles feladatait megoldani úgy, hogy az ember győztesen kerüljön ki belőle." Ezt a pozitív, a felnövekvő nemzedékek sorsát megalapozó, segítő szemléletet képviseli ma is az iskola.

Az iskolával szomszédos, műemléki védelem alatt álló - ámbár igen rossz műszaki állapotú - épületegyüttes a volt Reischl-féle sörház és pálinkafőző. A Reischl család az 1850-es évektől 1938-ig fáradhatatlanul, komoly anyagi hátteret teremtve munkálkodott Keszthely város felvirágoztatásán, aminek eredményeként Keszthely fürdő-várossá és iskolavárossá, s élénk kereskedő várossá vált a XIX-XX. században. A Keszthelyi Nemzeti Kör és a város patrióta lakossága kegyelettel és tisztelettel ápolja a Reischl család emlékét, kik közül többen évtizedeken keresztül álltak a város élén, mint elöljáró, és töltöttek be a városban vezető posztot, mint városbíró, vagy országos és helyi érdekeket szolgáltak, mint országgyűlési képviselők.

A városi szövet kisvárosias léptéke, karaktere alapvetően határozza meg egy – ezt a léptéket jelentősen meghaladó - sportfunkciókat is tartalmazó nagyívű oktatási és kulturális fejlesztés tervezési irányát és lehetőségeit. Az épített környezet mindig érzékeny lenyomata a történelmi múltnak, az ott élő generációk emlékezetének. Különösen igaz ez Keszthely belvárosának a Kossuth Lajos utca, a Sörház utca és a Deák Ferenc utca határolta műemléki tömbjére.

Ez a tervpályázat nagy kihívás elé állította a pályázókat.

Mind az iskola, mind a jelenleg az összedőlés szélén álló, jobb sorsra érdemes védett sörházi épületegyüttes építéstörténeti értekeinek megmentése, új kapcsolatrendszerbe integrálása, új közösségi és oktatási célú hasznosítása fontos szempont volt. A műemléki épületeket összekötését és kiegészítését a kortárs bővítésekkel egyetlen cél érdekében tettük: az iskola történelmi múltjához méltóan, abból töltekezve, de XXI. századi színvonalú oktatást, közösségteremtő erőt tudjon biztosítani a diákok számára, de ne egy zárt, megközelíthetetlen világ képében, hanem a funkciók egyértelmű meghatározásával és kijelölésével a város lakossága számára is nyitott, hozzáférhető módon.

A tervezési területen helyreállítottuk a városszerkezeti szövet korábban itt meglévő közösségformáló elemét, a szabadtéri színpadot és mozit egy XXI. századi értelmezéssel, a zárt és elhanyagolt területeket bekapcsoltuk a városi életbe, létrehozva a Festetics kastélytól déli irányba húzódó belvárosi sétatér kiegészítését, amelyet két kilátóponttal zártunk le.

Tervezési elvek, összefoglalás

Építészeti koncepciónk alapgondolata volt, hogy a keszthelyi Ranolder János Római Katolikus Általános Iskola és a Reischl-féle Sörház tömbjében meglévő épületegyüttes heterogén építészeti megjelenését, és a Sörház tekintetében rendkívül rossz műszaki állapotát az új funkciók által megkövetelt beépítés építészeti eszközeivel egységes egésszé formáljuk, magasabb építészeti nívóra emeljük, a műemléki sörházi épületeket megmentsük az enyészettől. Rendező elvként az új funkciók léptékazonos bővítményei, új épületrészei szolgálnak, az alacsony-sűrű beépítésű városi szövethez igazítva az egyszerű, könnyen értelmezhető tömegeket.

Az építészeti koncepció alapvetése gyakorlatilag egy fenntartható módon megvalósított magasszintű tömbrehabilitáció megtervezése volt, annak érdekében, hogy az épületegyüttes meglévő épületei, azok bővítése, illetve az új funkciók új létesítményei egy építészeti egységként működjenek, az iskolaépület és az oktatáshoz kapcsolódó funkciók mindenhonnan elérhetőek legyenek a diákok és a tanárok számára, beleértve a sport funkciókat, és a közösségi tereket is.

Ugyanakkor azok a sport -és közösségi funkciók, amelyeket a város lakossága is használhat az oktatási időszakokon kívül, illetve hétvégén, ezek az ő számukra is könnyen és ellenőrzött körülmények között megközelíthetők legyenek.

Városépítészeti szempontból fontos rendező elv, hogy a Deák Ferenc utcai hézagosan zártsorú beépítés jelenleg hiányzó eleme a helyére kerüljön, ezt a multicsarnok felszín feletti épületrésze (főbejárat és elosztótér, illetve galériaszinti kávézó) biztosítja.

A fehér szín építészeti rendező tulajdonsága közismert, ezért használjuk az új létesítmények homlokzati megjelenésénél, ugyanakkor liturgikus jelentése (tisztaság, fény) a katolikus általános iskola szellemiségéhez illeszkedően az iskolaépület belső téri világának szintén meghatározó színe lesz, de az épületegyüttes többi létesítményének belső tereiben is domináns módon jelenik meg.

A liturgia szerint az arany szín, - amely az öröm, az ünnep megtestesítője - a fehér szín tetszés szerinti kiegészítője, szintén pozitív érzéseket közvetít az iskola belső és külső környezetében, ezért néhány építészetileg fontos helyen alkalmaztuk az épületegyüttes külső megjelenésénél.

A harmadik jelentős szín, amelyet az épületegyüttes és környezetének megformálásánál használtunk a zöld, - a belső kert zöldfelületei, a zöldtetők, bizonyos zöld, növénnyel befuttatott fal felületek - amelynek liturgikus jelentése szintén a fehér -arany pozitív jelentésvilágához kapcsolódik, a reményt, az életet, a növekedést szimbolizálja.

Hagyományok kortárs környezetben való tovább élése

Az iskola eredeti markáns tömege a későbbi – többségében - rossz arányú bővítéseknek, kiegészítéseknek, toldalékoknak köszönhetően a Sörház utca felől eltűnik a háttérben, szinte semmi nem vehető észre belőle.

Tervünk az iskola működéséből, valamint a többrétegű fejlesztési elképzelésekből levezetve, de településszerkezeti szempontból is a műemléki épületegyüttes jelentőségének hangsúlyozásával kívánja elérni a település -szövetelemek, a három utca által határolt tömb tiszta világos működését, bízva annak karakterformáló erejében.

Ennek érdekében – és az általunk meghatározott rendező elvnek megfelelően - az új létesítmények jórészt a térszint alá kerülnek, így léptékükben egyáltalán nem akarnak az eredeti műemléki beépítés léptékével, tömegével konkurálni, ellenkezőleg, a műemlék épületegyüttes érvényesülését segítik, annak jelentőségéhez illeszkedően igényes kialakítással terveztük meg őket. Az iskola épületét megszabadítjuk a ráaggatott toldalékoktól, megnyitjuk az épület két fő szárnyát a Sörház utca felé mind a látványt, mind a megközelítést tekintve.

A jelenleg „féloldalas" Ranolder-szárny tömegét az É-i oldalon kiegészítettük egy új, kétszintes szárnnyal, ezzel egyensúlyba került az épület tömege, nem utolsó sorban új étkező és melegítőkonyha, illetve az emeleten új tantermi funkció tereket nyertünk.

Az iskolaépület két fő szárnyát és közvetlen környezetét (a Ranolder-és az Erzsébet-szárny) megszabadítjuk a melegítő konyha suta, rossz arányú toldalékától, a kazánház és kémény nagytömegű épületrészétől, valamint a Sörház utcai oldalon lévő rossz állapotú műhelyépülettől, ezáltal az iskola új főbejárata is kijelölésre került.

Az új, korszerű iskolai főbejárat helyét az Erzsébet-szárny földszinti tornatermének helyén találtuk meg, ahol kívül-belül megfelelő nagyságú gyülekezési tér is rendelkezésre áll a bontások után, illetve egy „kiss & ride" parkoló kialakítására is lehetőség nyílt. Az épület eredeti főbejárata a Kossuth Lajos utca felől már régen nem felel meg egy XXI. századi iskola elvárásainak, ugyanakkor természetesen ezt is megtartottuk. A régi főbejárat feletti valaha két szint magas rendkívül szuggesztív kápolna terét eredeti állapotában helyreállítottuk, ezzel szoros összefüggésben a homlokzatot is rekonstruáltuk.

Az iskola tantermi bővítési igényét a koncepciónk részben a Ranolder-szárny É-i új bővítése emeleti részén, részben az Erzsébet-szárny lezárásaként tervezett kortárs épületben helyezte el, ez utóbbi kettős célt szolgál.

Egyrészt lezárja az oktatási funkciót az Erzsébet -szárny felől az emeleti részen elhelyezett tantermekkel, másrészt a földszinten az épület homlokzatát a volt kertmozi (ma parkoló) felé nyitott, illetve zárható felülettel terveztük, így a terület – amelyet valódi közösségi térként, találkozási pontként nyitottan álmodtunk meg, - feléleszti a kertmozi és szabadtéri színpad sok keszthelyi lakos számára kellemes emlékeket idéző funkcióját.

A sörház barokk alapokon álló legrégebbi Deák Ferenc utcai szárnyát és a hozzá csatlakozó északi szárnyát egy étterem és konyha részére alakítottuk ki, amely két irányban is ki tudja szolgálni a vendégeket: a kertmozi területe felé felélesztve az egykori sörkert legendás keszthelyi emlékét, illetve a belső közösségi tér felé, külső – belső fogyasztó térrel. A tetőtérben a szállás jellegű helyiségcsoportok kaptak helyet, kollégium, vagy akár zarándok szállás is kialakítható itt.

A belső közösségi térbe vezető szárazkapu választja el az északi szárny földszintjén a vendéglátás funkcióját az oktatási- kulturális funkcióktól.

Pozitív liturgikus jelentés tartalmán túl az arany szín homlokzati megjelenése fontos része a koncepciónak: a különböző korokban, többféle építészeti stílusban, kortárs kiegészítésekkel, bővítésekkel tervezett épületegyüttes tagjai között összekötő elemként jelennek meg az áttört, légies aranyszínű sárgaréz felületek.

A sárgaréz felületeken a régi malátaszárító épület kéményén talált téglamotívum absztrahációjával terveztünk új, kortárs mintázatot, amely egyedi perforációja révén komoly esztétikai értéket is hordoz.

A zöld szín elsősorban természetes növényzet formájában jelenik meg, utalva a fenntarthatóságra és a természetközeliségre. A tervezés folyamán nagy hangsúlyt fektettünk arra, hogy a meglévő fás szárú növényzetet megóvjuk és a telepítés részeként felhasználjuk.

A meglévő sörházi épületek esetében a történeti visszatekintés alapján, világos szürkés vakolatokat, és sötét szürke pala jellegű fedést alkalmaztunk. Itt elsősorban a hagyományos építőanyagok alkalmazása dominál a homlokzatokon.

A Reischl-féle sörház – ipari jellegéhez méltóan – valaha a város külterületén működött. Ahogy a város fejlődött, terjeszkedett, úgy került az épületegyüttes egyre beljebb. Mára a terület Keszthely belvárosának szerves része lett, ebből eredően az ipari jelleg legmarkánsabb elemeként megjelenő nagyméretű kazánkémény elbontása mellett döntöttünk, amely idegen testként jelenik meg a kisvárosias lakó környezetben.

Tekintettel arra, hogy az iskola fejlesztés egyben a város turisztikai vonzerejét is jelentős mértékben hivatott emelni, a tervezés során külön hangsúlyt fektettünk azokra az épületegyüttesbe integrált funkciókra, amelyek bárki számára – legyen az városlakó vagy turista – hozzáférhetők lennének.

A tervezési program két nagy létesítményén (multicsarnok és uszoda) túl olyan extra funkciókat terveztünk, mint pl. a szabadtéri színpad közösségi teréhez kapcsolódó vendéglátási/büfé szolgáltatás, amely a XX. század elejétől nagyon népszerű sörkerti funkciót is fel kívánja éleszteni.

A másik ilyen attrakciója a tervünknek a „kilátó" funkció, ami a városba látogatók között vélhetően népszerű lesz: a belső közösségi kertben a földszint feletti födém magasságába emelt zöldfelületen, dombon felsétálva a multicsarnok tetejére – amely egyébként a kávézó szintjéhez csatlakozik - már nagyon kellemes látványban, térérzetben lesz részünk.

Még ennél is nagyobb élményt ígér a volt Sörház É-i szárnyában a szárazkapun átsétálva a lépcsőházon keresztül felsétálva, vagy az akadálymentes felvonón feljutva a tetőszinti teraszra érkezünk, ahonnan páratlan kilátás fog várni minket a városra és a Balatonra.

Új közlekedési tengelyek

A tervezés során meg kellett találni azokat a külső-belső közlekedési irányokat, rendszereket, amelyek lehetővé teszik a tér mindhárom irányában a bonyolult térstruktúra könnyű, átlátható megközelítését, a közlekedési csomópontok egyértelmű kijelölését. Amikor ezeket megtaláltuk, és a helyükre kerültek, már „csak" hozzá kellett illeszteni a funkciókat, épületrészeket. Ezek tömegformálása egyértelműen a lehető legegyszerűbb, leginkább sallangmentes módon történt, érvényesülni hagyva a védett épületek értékeit.

A Kossuth Lajos utca és a Deák Ferenc utca egymással párhuzamos, nagyjából É-D irányú tengelye között fekvő épületegyüttes középtengelyében jelöltük ki azt az É-D-i irányú összekötő fő közlekedési tengelyt, amelyre fel vannak fűzve mind az iskola, mind a volt sörházi épületekben elhelyezett új oktatási és szállás funkciók, mind az uszoda, a multicsarnok, valamint a teremgarázs térszint alatti tömegei. Ebben a tengelyben a közlekedésen, gépészeti tereken kívül számos más funkció is helyet kapott: pl. az iskola kültéri sportpályájának kisméretű lelátója, illetve a multicsarnok zöld tetejére itt is fel lehet jutni.

Az uszoda megközelítése a diákok számára akár az iskola két épületszárnya közötti régi nyaktag helyén tervezett új vertikális közlekedő magon – a pinceszinten - keresztül, akár az új főbejárati aulából levezető lépcsőn keresztül lehetséges. A külsősök a főbejárati recepción keresztül tudnak bejutni . A multicsarnok szintén ezen az É-D-i irányú főközlekedési tengelyen át érhető el az iskolások számára. A külsős használók a multicsarnok Deák Ferenc utcai főbejáratán keresztül juthatnak az öltöző szintre, illetve a galéria szinten elhelyezett kávézó fogyasztó terébe.

A multicsarnok térszint feletti tömege léptékében nem akar konkurálni a sörházi épületek földszint magastetős tömegeivel, csak építészeti kialakításával, karakterével, anyaghasználatával jelzi, hogy kortárs épületről van szó, amely a környezetét tiszteletben tartva begyógyítja a kisvárosi zártsorú/hézagosan zártsorú beépítés ma még meglévő hiátusát.

A multicsarnok D-i homlokzata mellett indul a Deák Ferenc utcáról a lehajtó a mélygarázsba, innen elérhető a sörgyári pincerendszer azon része, amelybe konditermet terveztünk. A pincerendszer másik része a közösségi és oktatási funkciókhoz kapcsolódóan a legrégebbi barokk épületszárny felől is megközelíthető.

Fenntarthatósági törekvések

A zöldfelületek köztudottan javítják a levegő minőségét, csökkentik a zaj-, por- és levegőszennyezettséget, továbbá a hőingadozást, valamint növelik a biológiai sokféleséget. A Sörház, illetve a volt szabadtéri mozi területén a korábbi növénypusztítások ellenére mutatóba maradt értékesebb fák megtartása kifejezett célként szerepel a tervünkben, ahogy a Sörház utca mentén lévő fasor is, amely szerves részét képezi az iskolaépület közterület felé történő megnyitásának, a külső és telken belüli zöldfelületek egységes kialakításának.

Az általunk tervezett épületegyüttes fenntartható módon simul bele a városi szövetbe. A tervezett– gyakorlatilag egy komplett tömbrehabilitáció eredményeként létrejövő - épületegyüttes nagyméretű tetőfelületei (magas és lapostetői, zöldtetői) nemcsak kellemes benyomást keltenek a szemlélőben, de nagymértékben segítik a decentralizált esővíz gazdálkodást, újra hasznosítást, nem utolsó sorban jelentősen csökkenthető az épületegyüttes értékes ivóvíz felhasználása, hozzájárulva a fenntartható, gazdaságos üzemeltetéshez is.

Az éghajlati válság következtében súlyos probléma a csapadékmennyiség egyenetlen eloszlása: aszályok és villámárvizek sújtják a településeket, egyre nagyobb károkat okozva gazdaságban, az épített környezetünkben, sajnos még emberéletben is. Sokkal hatékonyabban és gazdaságosabban kell a vízkészleteinket felhasználni, ezt a célt szolgálja a tervünkben is megvalósuló eső -és szürkevíz hasznosítás is, amely akár mintaberuházásként is tekinthető Keszthely életében. A tervünkben szereplő műszaki megoldás a körkörös vízhasználatot demonstrálja esővízgyűjtésen és szürkevíz újra hasznosításon keresztül az épületegyüttes területén.

A jövő építészetében várhatóan az újrahasznosított és újra felhasznált építőanyagoké lesz a főszerep. Ugyanakkor ezen elképzelések és technológiák közül sok még kísérleti stádiumban van, bár a kísérletek bíztatóak. Nyilván szerkezeti okokból a vasbeton használata – bár energia és vízigényes az előállítása - még sokáig nem fog kiszorulni az építőipari piacról. A faszerkezetek használatakor ragaszkodunk a fenntartható erdőgazdálkodásból származó faanyag beépítéséhez, az egyedi tervezésű – és a műemléki védettségű árpa és maláta szárító szellőzőkéményéről származó minta és ennek liturgikus adaptációjával tervezett - sárgaréz homlokzati felületek kialakításakor törekszünk az újrahasznosított sárgaréz alapanyagokból gyártott burkoló lemezek minél nagyobb arányú beépítésére. A magastetők alatti terek beépítésével megújuló forrásból származó – a tűzvédelmi előírásokat egyébként természetesen kielégítő – hőszigeteléseket alkalmazunk. (fújható farost, illetve cellulóz)

Az épületek energiahatékonyságának növelése óriási lépésnek tekinthető a hosszú távú fenntarthatóság és gazdaságos üzemeltethetőség irányába. A tervünkben alkalmazott passzív (építészeti) és aktív (épületgépészet és épületvillamosság) megoldások mind az épületegyüttes energiahatékonyságának növelését célozza.

A tervünk véleményünk szerint kielégíti a Ranolder János Római Katolikus Általános Iskola jelenlegi és jövőben fejlesztési elvárásait, mind a létszámfejlesztés, mind az oktatástechnológia szempontrendszerét figyelembe véve. A terv változatos lehetőségeket tartalmaz a rendelkezésre álló oktatási és egyéb területek variábilis hasznosítására, ezzel segítve az általános iskolai oktatás minél szélesebb spektrumú fejlesztését, valamint a sokrétű közösségi eseményeknek, funkcióknak is megfelelő teret biztosít.

Kreatív Magyar Mérnök Kft.