Nézőpontok/Vélemény

Ismét terítéken a Budai Vár jövője

1/9

Budai Várnegyed koncepcióvázlat bemutatása

?>
Budai Várnegyed koncepcióvázlat bemutatása
?>
Budai Várnegyed koncepcióvázlat bemutatása - Potzner Ferenc bevezetője
?>
Budai Várnegyed koncepcióvázlat bemutatása - Noll Tamás
?>
Budai Várnegyed koncepcióvázlat bemutatása - Varga-Ötvös Béla, Potzner Ferenc
?>
Budai Várnegyed koncepcióvázlat bemutatása -  Potzner Ferenc, Varga-Ötvös Béla, Zumbok Ferenc
?>
Budai Várnegyed koncepcióvázlat bemutatása -  Varga-Ötvös Béla
?>
Budai Várnegyed koncepcióvázlat bemutatása, vízhordó lépcső terv -  Potzner Ferenc
?>
Budai Várnegyed koncepcióvázlat bemutatása
?>
1/9

Budai Várnegyed koncepcióvázlat bemutatása

Ismét terítéken a Budai Vár jövője
Nézőpontok/Vélemény

Ismét terítéken a Budai Vár jövője

2011.04.08. 08:42

2011. április 1-jén ismét a Budai Várnegyed hosszútávú fejlesztésének vízióját mutatta be Potzner Ferenc, Varga-Ötvös Béla és Nagy Béla, ezúttal a MÉK székházában. Az esemény célja a koncepcióvázlat minél szélesebb szakmai körben történő ismertetése és a témáról szóló párbeszéd kezdeményezése volt.

2011. április 1-jén, pénteken délután került sor a Kós Károly Teremben A Budai Vár és Várlejtők fejlesztési koncepcióvázlata ismertetésére. Potzner Ferenc és tervezőtársai, Varga-Ötvös Béla és Nagy Béla immár második alkalommal mutatták be elképzeléseiket a népes hallgatóság előtt. Az első, igen nagy érdeklődéssel kísért alkalom a Magyar Urbanisztikai Társaság szervezésében zajlott február 23-án.

Budai Várnegyed koncepcióvázlat bemutatása
1/9
Budai Várnegyed koncepcióvázlat bemutatása

Budai Várnegyed koncepcióvázlat bemutatása - Potzner Ferenc bevezetője
2/9
Budai Várnegyed koncepcióvázlat bemutatása - Potzner Ferenc bevezetője

 

A megjelenteket Noll Tamás, a Magyar Építész Kamara elnöke köszöntötte, majd Potzner Ferenc bevezetőjében ismertette az I. kerületi önkormányzat megbízásából 2010-ben készült koncepcióvázlat célját, feladatait, a terv által érintett területet, valamint a tervező team tagjait. Varga-Ötvös Béla közgazdász, urbanista előadásában az Élő Vár - hagyomány és megújulás, a történelmi szerep rehabilitációja című alapvetést bontotta ki. A feladathoz szerteágazó helyzetelemzéssel és alapos vizsgálatokkal kezdtek hozzá, hiszen a megoldás egyik fő elemét a helyszín problémáinak mind teljesebb feltárásában és az azokra adott megfelelő válaszokban látják. A munka során nyilvánvalóvá vált, hogy a Vár megdöbbentően sok problémával küszködik, társadalmi-közgazdasági szempontból leginkább aggasztó a népesség elöregedése, csökkenése és ezzel párhuzamosan az ingatlanok piacosodása, az iroda-, és lakófunkciók keveredése. A negatív hatású folyamatok megállítása érdekében elsőrendű a Vár szerepének, funkciójának és küldetésének tisztázása, egy hosszútávú, nagyívű (ideál-)koncepció mentén haladva.

Varga-Ötvös Béla kiemelte, hogy az általuk készített anyag - az I. kerület Integrált Városfejlesztési Stratégiájával összhangban - az értékek megőrzését, feltárását, bemutatását, valamint egy sokrétű, rugalmasan alakítható funkcionális rendszer kialakítását tartja legfőbb feladatának. A fejlesztések célja nem egy skanzen-állapot elérése, hanem egy pezsgő életet élő, színes, vonzó kínálatot nyújtó környezet megteremtése, az évszázadok alatt kialakult polgári miliő megőrzésével, újraélesztésével együtt. A terv a turisztikai fejlesztést nem mindenható célként, hanem az értékteremtő beavatkozások egészséges következményeként kezeli. A Palotanegyed és a Polgárváros kettősségével jellemezhető Budai Vár megújítására a tervezők a Két főtér-egy főutca nevű programot dolgozták ki, amelyben a nemzet főtereként aposztrofált Szent György tér és a Szentháromság tér, mint polgári főtér között a Dísz tér-Tárnok utca együttese képezné a terület súlypontját. Ehhez a képzeletbeli központi tengelyhez csatlakoznak a részletesebben vizsgált, egy-egy kiemelt fontosságú területre koncentráló városi és ingatlanfejlesztési zónák (Kapisztrán tér, Erdélyi bástya, Szentháromság tér, Dísz tér, Szent György tér, Palota, Várkert, Clark Ádám tér). A finanszírozás kérdésében a tervezők a megoldást az értékalapú, önfenntartó városfejlesztésben látják, amelyhez köz-, és magánpénzeket, valamint EU-s forrásokat is be kellene vonni. A megvalósításhoz elengedhetetlen, hogy a projektek egységes koncepcióba illeszkedjenek, fontos lenne az egységes ingatlangazdálkodás kialakítása (városfejlesztő társaságok, projektcégek révén), valamint egy stratégiai tervező csoport felállítása és a térinformatikai alapú értékkataszter létrehozása.

Budai Várnegyed koncepcióvázlat bemutatása - Noll Tamás
3/9
Budai Várnegyed koncepcióvázlat bemutatása - Noll Tamás

Budai Várnegyed koncepcióvázlat bemutatása - Varga-Ötvös Béla, Potzner Ferenc
4/9
Budai Várnegyed koncepcióvázlat bemutatása - Varga-Ötvös Béla, Potzner Ferenc

Budai Várnegyed koncepcióvázlat bemutatása -  Potzner Ferenc, Varga-Ötvös Béla, Zumbok Ferenc
5/9
Budai Várnegyed koncepcióvázlat bemutatása - Potzner Ferenc, Varga-Ötvös Béla, Zumbok Ferenc

 

Potzner Ferenc építész-művészettörténész, a csapat vezető tervezője a nagyívű munka fázisairól beszélve elmondta: az első lépés a történelmi előzmények összegyűjtése, rendszerezése volt, amelyből a hely szellemét, hagyományait lehetett megismerni, leszűrni. Bencze Zoltán és Magyar Károly a kezdetektől a török kor végéig foglalták össze a régészeti vonatkozásokat, Farbaky Péter és Rostás Péter pedig a 18. századtól 1945-ig terjedő időszakról készítettek művészettörténeti tanulmányokat. Ezekből szépen kirajzolódott a terület beépítésének, morfológiájának változása az évszázadok során, amelyben a városszövet növekedése miatt bekövetkezett léptékváltások különös jelentőséggel bírtak. Ilyen volt például a nyugati várlejtők sokemeletes bérházakkal történő beépülése a két világháború között, vagy a századfordulón a Palota kiépítése és ezzel összefüggésben a minisztériumok Várba történő fokozatos felköltözése. Ez utóbbi folyamat több, a Vár kialakult léptékétől és hangulatától idegen épülettömbök megjelenését eredményezte (például a Magyar Országos Levéltár, a volt Pénzügyminisztérium, az egykori Külügyminisztérium és a Hadügyminisztérium épülete), amelyeket Márai Sándor is ostorozott Szépséges Vár című, 1941-es írásában. A történelmi előzmények mellett a területre vonatkozó, döntően 20. századi tervelőzmények összegyűjtése is az előkészítő fázis szerves részét képezte, míg a jelenlegi állapot különféle szempontok szerinti vizsgálata, elemzése a terület problémáinak feltárását segítette elő.

Potzner Ferenc hangsúlyozta, hogy a Palotanegyed első világháborúig kialakult egységes beépítése - Ybl Miklós és Hauszmann Alajos koncepciója mentén - sokrétű, szerves kapcsolatot biztosított a Várhegy és környezete között, amelynek elemeit rendezett parkok, lépcsők, utak jelentették. Ez az egyensúly borult fel az 1950-es években a középkori erődrendszer rekonstrukciójának kizárólagos előtérbe helyezésével, amellyel elvágták a meglévő, természetes közlekedési kapcsolatokat és helyettük újakat kreáltak a politikai ideológia szellemében (például a nyugati felvezető út). A most ismételten bemutatott koncepcióvázlat egyik sarkalatos pontja ezen útvonalak rehabilitálása, a palotaegyüttes jelenlegi izolált helyzetéből való kiszabadítása, újabb megközelítési lehetőségekkel kiegészítve (mozgólépcsők, liftek). Ehhez kapcsolódóan a tervező felvillantotta a 2008-as, hamvába hullt EU-s Vár-projekt általa készített egyik - építési engedéllyel rendelkező - elemét, amelynek célja a Várbazár Északi (Lépcső-) pavilonjának rekonstrukciója és a Vízhordó folyosón keresztül többszintű összeköttetés létrehozása volt a nyugati felvezető úttal, illetve a Palotával. A Palota külső homlokzatainak és reprezentatív neobarokk térsorának hauszmanni állapotot tükröző helyreállítása is a terv markáns részét alkotja, amint ez a bemutatott látványtervekből és terepmetszetekből kiderült. A tervezett funkcióváltásokkal (Nemzeti Kincstár, föld alatti terekkel kibővített Vármúzeum, luxusszálloda és konferencia-központ) a koncepcióalkotók szerint a Vár jobban betölthetné történelmi-nemzeti-kulturális szerepét, erősítve az ország közepe - gondolatot.

Budai Várnegyed koncepcióvázlat bemutatása -  Varga-Ötvös Béla
6/9
Budai Várnegyed koncepcióvázlat bemutatása - Varga-Ötvös Béla

Budai Várnegyed koncepcióvázlat bemutatása, vízhordó lépcső terv -  Potzner Ferenc
7/9
Budai Várnegyed koncepcióvázlat bemutatása, vízhordó lépcső terv - Potzner Ferenc

Budai Várnegyed koncepcióvázlat bemutatása
8/9
Budai Várnegyed koncepcióvázlat bemutatása

 

Az esemény meghívott vendége dr. Zumbok Ferenc, a Budai Vár fejlesztését koordináló, aznap frissen kinevezett miniszteri biztos volt, aki üdvözölte a hosszútávú koncepció megszületését és támogatását fejezte ki, hogy az elkövetkező években valóban történjenek szakmailag megalapozott, széleskörű konszenzuson nyugvó lépések az ország eme szimbolikus centrumának megújítására. A közeljövő leginkább sürgető és reálisan megvalósítható feladatának a Várkert Bazár helyreállítását és élettel való megtöltését látja, amely azután tovább fejlesztéseket generálhat a környezetében.

Garai Péter

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

ÁLLATSZOBROK // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:30
00:07:33

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

Nézőpontok/Történet

SZABADSÁG HÍD // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:27
00:07:16

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk