Közélet, hírek

Itt vannak a Puskás Ferenc Stadion látványtervei!

1/12

Látványterv, forrás: mnsk.hu

?>
Látványterv, forrás: mnsk.hu
?>
Látványterv, forrás: mnsk.hu
?>
Látványterv, forrás: mnsk.hu
?>
Látványterv, forrás: mnsk.hu
?>
Látványterv, forrás: mnsk.hu
?>
Látványterv, forrás: mnsk.hu
?>
Látványterv, forrás: mnsk.hu
?>
Látványterv, forrás: mnsk.hu
?>
Látványterv, forrás: mnsk.hu
?>
Látványterv, forrás: mnsk.hu
?>
Metszet, forrás: mnsk.hu
?>
Metszet, forrás: mnsk.hu
1/12

Látványterv, forrás: mnsk.hu

Itt vannak a Puskás Ferenc Stadion látványtervei!
Közélet, hírek

Itt vannak a Puskás Ferenc Stadion látványtervei!

2014.07.31. 12:37

Cikkinfó

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Építészek, alkotók:
Skardelli György

Vélemények:
9

A mai napon bemutatták, és az interneten is elérhetővé tették a Puskás Skardelli György és munkatársai által készített felújítási tervei alapján készült látványterveket, és egy szemléltető videót is, a várhatóan 2018-ra elkészülő beruházásról.

A csaknem 68 ezer néző befogadására alkalmas, legmagasabb nemzetközi besorolású Puskás Ferenc Stadion a labdarúgás mellett több mint 20 olimpiai sportágat is kiszolgál majd, valamint nagyszabású koncertek és egyéb kiemelt rendezvények helyszíne lesz.

Tavaly tavasszal született döntés arról, hogy a stadion a stadionban koncepció alapján épüljön meg az új Puskás. Korábban készültek olyan tervek is, hogy a mostani stadion mellett, esetleg a helyén legyen az új – végül hosszas hazai és nemzetközi szakértői egyeztetések után döntöttünk arról, hogy a régi stadionban épül fel az új aréna. A világon is egyedinek számító eljárásnak köszönhetően a 68 ezer férőhelyes létesítmény sokkal több lesz egy minden igényt kielégítő labdarúgó-stadionnál. A régi lelátó és az újonnan épülő nézőtér közötti rész befedésével ugyanis több tízezer négyzetméteres edzőközpont jön létre, amely a vívástól a birkózáson át a cselgáncsig számos sportágat tud kiszolgálni" – mondta Vígh László, a Nemzeti Sportközpontok vezetője.

Több mint stadion – ez az új létesítmény mottója. A multifunkcionális sportközpont ugyanis alkalmas lesz a legrangosabb nemzetközi labdarúgó mérkőzések megrendezésére. Emellett biztosítja, hogy a legjobb magyar sportolók és utánpótláskorú fiatalok világszínvonalú körülmények között készülhessenek a világversenyekre. Sőt, kulturális eseményeknek, nemzetközi nagykoncerteknek is otthont ad, ekkor 80 ezer rajongót tudunk majd fogadni.

Ha felépül az új Puskás Ferenc Stadion, nem fordulhat többet elő, hogy világhírű sztárok, énekesek, együttesek azért választanak Budapest helyett más közép-európai koncerthelyszínt, mert nálunk nincs olyan hely, ahol felléphetnének. Az új stadionnal egész Magyarország jól jár" – fejtette ki Vígh László.

Látványterv, forrás: mnsk.hu
2/12
Látványterv, forrás: mnsk.hu

Felsorolni is nehéz, hogy milyen funkciói lesznek az új arénának: 180 szobás szálloda, konferencia-központ, irodaház, sportmúzeum, diagnosztikai labor, üzletek, éttermek, mélygarázs, panoráma futópálya, konditerem és még saját rendőrőrs is lesz benne.

2014 végére készülnek el a stadion kiviteli tervei. 2015-ben lezárul a közbeszerzési eljárás, majd megkezdődik az építkezés. A beruházás befejezése és a stadion átadása 2018-ban várható.

A létesítmény vezető tervezője Skardelli György építész, az építtető a Nemzeti Sportközpontok.

Látványterv, forrás: mnsk.hu
4/12
Látványterv, forrás: mnsk.hu

A toronyépület mögött az egész Istvánmező biztonságát szolgáló rendőrőrsöt alakítanak ki kihallgató szobával, konzuli helyiségekkel és őrizetes cellákkal. A Magyar Labdarúgó Szövetség az új stadionnal benyújtotta pályázatát a 2020-as Európa-bajnokság mérkőzéseinek rendezésére. Ha elkészül az aréna, akkor Budapest jó eséllyel pályázhat akár Bajnokok Ligája-, akár Európa Liga-döntő rendezésére is.

Forrás (képek és szöveg): mnsk.hu

 

 

Vélemények (9)
belter
2014.08.03.
17:18

Puskás Ferenc a világ legjobb focistája volt (van). Társadalmi szempontból teljesen mindegy, hogy milyen lesz, csúnya vagy szép az új Puskás Ferenc Stadion. Fontos, hogy lesz. Korszerű lesz, befejezett lesz, biztonságos lesz és jó foci lesz benne.

Nem mellesleg Dávid Károly és munkatársai a magyar szocialista realista építészet kevés világszínvonalú építészeti tervét alkották a 60-as olimpiára készülő Népstadionnal (a MOM kultúrház, a Műegyetem új oroszlános épülettömbje és a mai MOME épülete mellett).

Hajrá magyar foci!

gorbeats
2014.08.01.
10:56

Kb. ezt a tervet anno a rosszemlékű pályázaton a zsűri kizárta formai okokból. Nyilván a kizárás nevetséges volt, és ettől ez még lehet egy remek terv.

De akkor is volt egy pályázat, és annak az eredménye megint nem lett figyelembevéve. És akkor milyen alapon jutott már megint a KÖZTi egy ilyen horrorméretű munkához? Már megint szerzői jogi alapon? C'mon....?!?!

ppbkok
2014.08.01.
11:30

@gorbeats: Talán azért, mert a tervezője jó, megísmétlem nagyon jó!

Pákozdi Imre
2014.08.01.
13:48

@ppbkok: És karakán. Mármint Skardelli. Határozott elképzeléssel rendelkezett a Népstadion felújításáról és nem volt hajlandó behajolni az Orbán Viktor elejtett megjegyzései nyomán összeállított vadorzó pályázati kiírásnak. Két stadion egy csárdában... Brrrr

Hartmann György Sándor
2014.08.01.
19:38

@ppbkok: Adalékok a döntéshez:

Kivonat a még érvényes Puskás törvényből  (2012. évi LXXV. törvény);

4. § (2) A beruházás területére vonatkozó településrendezési szabályok a következők:

a) a megengedett legnagyobb építménymagasság ötven méter

A 47/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. rendeletből  (amit 2014. VII. 15-én módisítottak legutoljára);

8. § (5) *  Magasépítmények Budapest közigazgatási területén a 15. számú melléklet valamint az alábbiak figyelembevételével létesíthetők:

                f) A védett övezetben magasépület nem létesíthető.

13.sz. melléklet Fogalommagyarázat

134 Magasház az a magasépület, melyben a legfelső építményszint szintmagassága a 30,0 m-t meghaladja, de melynek építménymagassága nem nagyobb 45 méternél, és az épület legmagasabb pontja nem éri el az 55 m-t.

15. sz. melléklet szerint a Hungária által lehatárolt területen belül nem helyezhető el.

                figyelem, nem összekeverendő a magas műtárggyal!

A MÉK etikai szabályzatából;

4. § (2) A kamarai tag nem készíthet, olyan terveket, nem tehet olyan intézkedéseket vagy adhat olyan nem írhat alá, nem hitelesíthet nyilatkozatokat, utasításokat, amelyek nem felelnek meg a valóságos tényeknek, a szakma általános építészeti-műszaki követelményeinek, szakmai szabályoknak és jogszabályoknak.

Csak ennyiről szólt volna a hozzászólásom.

Ryhe

Ui, nem lett volna illőbb, hogy először megteremtik a jogszabályi környezetet? Vagy valakit anyukája kergetett az asztal körül, fiacskám mutasd már be a jelenlegi jogszabályoknak nem megfelelő terveket?

Pákozdi Imre
2014.08.01.
20:26

@Hartmann György Sándor: Szőrszálhasogatás, de annak minőségi :-). Amúgy kesernyésen mosolyogtam a Ryhe által idézett, következő mondaton: "Magasház az a magasépület, melyben a legfelső építményszint szintmagassága a 30,0 m-t meghaladja, de melynek építménymagassága nem nagyobb 45 méternél, és az épület legmagasabb pontja nem éri el az 55 m-t." Kérdéseim számtalanok, közülük kettő: 1. Mi az a magasépület*? 2. A legfelső építményszint szintmagassága, az építménymagasság és az épület legmagasabb pontja között milyen eltérés megengedett? Azt értem, hogy szabad a legfelső szintre még olyasmit húzni, ami ugyan nevezéktanilag nem szint, hanem valami izé, sarok- vagy más építészeti hangsúly (függetlenül attól, hogy jó nagy helyiségeket rejt... khmm.) De hogy erre a hangsúlyozott fityfirittyre még mi a túrót engedélyez a lyukas házban egeret fogni induló építészeti hatóság, amitől majd az épület akár 55 méteresre is nőhet, na azt nem tudom. Vegyük úgy, hogy a Népstadiont. És akkor ennek szellemében hajrá, Baán László, előre 470 építészek, irány a Városliget.

* Mert ugye, itt van két meghatározás. Az első redundánssá teszi a fenti magasház-definíciót: "Magasépület: tűzvédelmi szempontból az az épület, amelyben a legfelső építményszint magassága 30 m fölött van a tűzoltási felvonulási terület vagy a tűzoltósági beavatkozásra rendelkezésre álló terület szintjéhez képest." Tehát a magasház olyan 30 m-nél magasabb épület, amely magasabb 30 méternél:-). A második meghatározás pedig semmitmondó: "Any tall, multistoried structure or edifice that is equipped with elevators."

Hartmann György Sándor
2014.08.01.
09:49

És most az illetékesek farkukat felvágva nekiállhatnak módosítani mind a Puskás törvény, mind a Budapesti KSZT-t, mert ahogy az egyes honlapokon nézegetem a megjelent lávátnyterveket (valahol volt bevágva egy metszet is, bár színtkotta nélkül nem metszet a metszet) az épület nem fog beleférni az 50 méteres építménymagasságba!

Ryhe

Ileynkor nem tudja az ember melyik lábára álljon, hogyan is álljon az érvényes jogszabályokhoz, vagy ez is csak arra a legjobb példa, hogy amit szabad Jupiternek, azt nem szabd az ökörnek?

koxi
2014.07.31.
19:58

Nem értelmezhető a látványterv tartalom nélkül.200 000(!?)m2 épület....Jó volna látni az alaprajzokat is.

kristof.kelecsenyi
2014.08.01.
09:22

@koxi: Dolgozunk az ügyön!

Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk