Közélet, hírek

Utolsó pillanatban menekülhet meg a svábhegyi Steindl-villa

1/11

Steindl-villa – Forrás: Hegyvidéki Önkormányzat - Fotó: Sárközy György

?>
Steindl-villa – Forrás: Hegyvidéki Önkormányzat - Fotó: Sárközy György
?>
Steindl-villa – Forrás: Hegyvidéki Önkormányzat - Fotó: Sárközy György
?>
Steindl-villa – Forrás: Hegyvidéki Önkormányzat - Fotó: Sárközy György
?>
Steindl-villa – Forrás: Hegyvidéki Önkormányzat - Fotó: Sárközy György
?>
Steindl-villa – Forrás: Hegyvidéki Önkormányzat - Fotó: Sárközy György
?>
Steindl-villa – Forrás: Hegyvidéki Önkormányzat - Fotó: Sárközy György
?>
Steindl-villa látványterv. – Forrás: Hegyvidéki Önkormányzat
?>
Steindl-villa látványterv. – Forrás: Hegyvidéki Önkormányzat
?>
Steindl-villa látványterv. – Forrás: Hegyvidéki Önkormányzat
?>
Steindl-villa látványterv.– Forrás: Hegyvidéki Önkormányzat
?>
Steindl-villa látványterv.  A terasz, ami rendezvénytérként is funkcionál majd. – Forrás: Hegyvidéki Önkormányzat
1/11

Steindl-villa – Forrás: Hegyvidéki Önkormányzat - Fotó: Sárközy György

Utolsó pillanatban menekülhet meg a svábhegyi Steindl-villa
Közélet, hírek

Utolsó pillanatban menekülhet meg a svábhegyi Steindl-villa

2021.04.21. 17:20

A XII. kerületben 2022 végéig megvalósuló komplex projekt keretében megújul a Jókai-kert és a Költő utca sok éve megmentésre váró, kérdéses sorsú épülete, a Steind-villa. A tervek szerint a fejlesztések egyaránt szolgálnák a fennmaradt történeti emlékek megőrzését, a természet- és műemlékvédelmet, valamint egy korszerű természetismereti bemutatóhely és rendezvényhelyszín kialakításával egy új ökoturisztikai célpont létrehozását.

Jókai Mór mostanra legendásnak számító svábhegyi kertje a korabeli művészvilág egyik népszerű találkozóhelyeként, a nyári időszakban az alkotás és az író kerti tevékenységeinek színtereként volt ismert. A történet szerint Jókai 1853-ban vette meg az elhanyagolt, sziklás ingatlant a régi kőbánya helyén, majd több évnyi kemény munkával alakította virágzó kertté, parkká a területet. Ciszternákat, teraszokat épített ki, hogy a lejtős, művelésre kevésbé alkalmasnak tűnő birtokon öntözhesse a gyümölcsfákat, a mintakertet és a virágait.

A telken egy présház és egy tornácos ház kapott még helyet, amely előtt a híres rózsakert volt. Mostanra csak a présház áll a két épület közül, a Jókai-villát pedig egyre romló állapota miatt lebontották.

Az utóbbi években úgy tűnt, hogy hasonló sors vár a Jókai-kert szélén fekvő Steindl-villára is. Az 1830-as években még elsősorban kirándulóhelynek és hangulatos mulatóhelynek számító Svábhegyen az 1840-es években elindult egy nyaraló építési láz. Számos ismert, budapesti tehetősebb személyiség vásárolt birtokot és szebbnél szebb házak épültek fel a területen. A Steindl-villát és egykori "ikertestvérét"  egy gazdag ékszerész, Steindl Károly (Steindl Imre építész édesapja) építtette még a XIX. század első felében. A két villa közül csak az egyik áll, azonban a fennmaradt Steindl-villa sorsa is évtizedek óta bizonytalan. Folyamatosan romló állapota miatt, gyakran felmerülő vitatémának számítottak az épület bontása vagy éppen felújítása körül kialakult kérdések a kerületet foglalkoztató tárgykörök között. 

Steindl-villa – Forrás: Hegyvidéki Önkormányzat - Fotó: Sárközy György
2/11
Steindl-villa – Forrás: Hegyvidéki Önkormányzat - Fotó: Sárközy György

A hosszú ideje lakatlan ház 2009 óta műemléki védettség alatt áll. Történeti értéke mellett, a svábhegyi villa-építészet egyik jelentős eleme, értékes részletekkel például a faragott ajtó- és ablakkeretekkel, a szép előtetővel, a belső falépcsővel képviselve a korszakot. Állapota a szakmai vélemény szerint kritikus és életveszélyes, ezért már több alkalommal röppent fel olyan hír, amely a bontásról vagy éppen a megmentés utolsó lehetőségeiről szólt.

Egy 2018-as dokumentum szerint Visnyovszki András, a Védegylet Egyesület elnökeként információt kért a Steindl-villáról, amely ahogy fogalmazott „az épület faszerkezetét állítólagosan megtámadó gombafertőzést és az ezzel kapcsolatos teendőket tárgyalja, és amely szükségesnek ítéli a védett épület lerombolását - annak felújítása, a fertőzés kezelése helyett." A megkeresésre válaszolva a Budapest Főváros XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat hivatalos tájékoztatásában azt írta: „Az Önkormányzat a Budapest, XII. kerület, Költő utca 25. szám alatt található Steindl-villával kapcsolatban döntést nem hozott, a szomszédos ingatlanon lévő volt szanatóriumi épületek nem állnak az Önkormányzat tulajdonában, emiatt erre vonatkozóan nem rendelkezünk információval."

A 2021. április 21-én tartott sajtótájékoztatón elhangzottak alapján az épület tetőszerkezetét megtámadó könnyező házigomba fertőzést a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság az önkormányzat összefogásával 2019. nyarán végül sikeresen megszüntette. Ezt követően újra kulcskérdéssé válhatott az épület megmentése, ám a Jókai-kertben álló villa vegyes tulajdonviszonya megnehezítette a felújításhoz kapcsolódó terveket, hiszen a ház részben állami, részben önkormányzati tulajdonban volt.

Füri András, a Duna-Ipoly Nemzeti Park igazgatója elmondta, hogy egy a Normafa projekt kapcsán megvalósuló ingatlan cserének köszönhetően sikerült a kérdéses területrészt állami tulajdonba cserélni és ennek a kezelési jogát pedig az igazgatóság megkaphatja, így gyakorlatilag egységes kezeléssel kezdhetik el a Steindl-villa rekonstrukcióját is magában foglaló komplex programot. 2020-ban a Jókai-kert teljes területe a projektet végrehajtó Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság vagyonkezelésébe került.

Steindl-villa látványterv.– Forrás: Hegyvidéki Önkormányzat
10/11
Steindl-villa látványterv.– Forrás: Hegyvidéki Önkormányzat

A fejlesztések révén az építészeti, kultúrtörténeti és természeti értékek megőrzése, állapot javítása mellett, kreatív hasznosítását tervezik az ingatlannak azzal a céllal, hogy egy a diákok és a felnőtt lakosság körében is kedvelt látogató, pihenőhely szülessen a Jókai-kertben. Összesen 2,62 hektár természetközeli élőhely állapota javul és létrejön egy Natura 2000 területeket bemutató, természetismereti kiállítás. A programot három fejlesztési pontra osztva egy új látogatóközpont és Natura 2000 kiállítás lesz a területen, meúgújul a Jókai-kert és a nemzeti park Magyarországon egyedülálló gyűjteményének könyvtári fejlesztésére is sor kerül.

A projekt három ütemben valósul meg összesen 900 000 000 forint támogatással. A villa rekonstrukciója az első ütem része, amelynek során az eredeti formának, külalaknak és a műemlékvédelmi előírásoknak megfelelően újítanák meg a házat. „Az épület elé kerül egy veranda, amely a történeti ismeretek, archívok alapján régen is állt a villa előtt. Ez egy fogadótérré, rendezvényterasszá fog alakulni és az épületben pedig a Natura 2000 fajok és élőhelyek bemutatására vonatkozó kiállítás kap otthont." - ismertette a részleteket Füri András. Ezenkívül megépül a látogatóközpont fogadótere zöld bolttal, mosdókkal, catering helyiséggel.

Steindl-villa látványterv. – Forrás: Hegyvidéki Önkormányzat
9/11
Steindl-villa látványterv. – Forrás: Hegyvidéki Önkormányzat

„A terveink elkészültek erre a fejlesztésre, közbeszerzéssel kiválasztásra került a tervező, illetve az engedélyeztetési eljárások is lezajlottak, így engedélyes tervek birtokában tudunk nekivágni a közbeszerzési eljárásnak, ami várhatóan még ebben a félévben lezajlik." - jegyezte meg a nemzeti park igazgatója. Az Építészfórum kérdésére elmondták, hogy a Steindl-villára és a Jókai-kertre vonatkozó tervezési feladatok elvégzésére az igazgatóság az ABORA Mérnöki Tervezői és Oktató Műhely Kft.-t kérte fel konzorciumban a MIXA Stúdió Kft.-vel.

A fejlesztés második ütemében a tervek szerint az átjáró épületrész születik meg az új épület és a Steindl-villa között. A fogadótér emeleti irodáinak kialakítása, a tároló épületrész megépítése, valamint a Jókai-kert területén a tereprendezési munkálatok, gyepesítési feladatok és kerti pavilonok kihelyezése pedig a harmadik fázisban valósulnak meg.

A Duna-Ipoly Nemzetti Park Igazgatósága 2008 óta működik az 1975-ben természetvédelmi területté nyilvánított egykori Jókai birtokon, ahol a korábbi években már volt egy rekonstrukció, ám egy komoly jégkárt követően a növényállomány sérült, így a Jókai-kert komplex fejlesztése részeként a területre új lágy- és fásszárú növényeket telepítenek, új madáritatókat, madárleseket és parkbútorokat helyeznek el. A faépületeket, a bejárati fogadót, a kiállító pavilont elbontják és a faépületek helyén egy parkolót alakítanak ki a kert látógatóinak.

Steindl-villa – Forrás: Hegyvidéki Önkormányzat - Fotó: Sárközy György
6/11
Steindl-villa – Forrás: Hegyvidéki Önkormányzat - Fotó: Sárközy György

A tájékoztatón Pokorni Zoltán Budapest XII. kerületének polgármestere hangsúlyozta, hogy a kert jelenleg is népszerű helyszín a kerületiek életében, ezért érdemes fejleszteni. A Steindl-villához fűződően úgy fogalmazott, hogy egyik tulajdonos sem lehet rá büszke, de valóban az utolsó pillanatban vannak, hogy megmentsék az épületet. Elmondta, hogy ehhez csak az első lépés volt a gomba fertőzés megszüntetése, hiszen egy épület akkor menekülhet meg valójában, ha funkciót kap.

A polgármester ezt követően beszámolt a Hegyvidéken korábban megvalósult műemlék épületek megújulásáról és a közeli tervekről. Említette az egykori lóvasút végállomás épületét, a volt Fácán Vendéglőt, a Rajk-villát, a Hild-villát, a Barabás-villát. Elmondta, hogy egy másik Hild épületet is felújítanak, ahol egy Aba-Novák múzeum kapna helyet és tervezik az 58-as villamos régi végállomásának megmentését is, amely vendéglőként és jégpályaként/campingként születhet újjá. Hozzáfűzte, hogy a felsoroltak ellenére is vannak a kerületnek adósságai a védett épületek tekintetében, ám ezek sok esetben nem önkormányzati vagy vegyes tulajdonban lévő ingatlanok.

A Hegyvidéki Önkormányzat egyébként tavaly év végén fogadta el új szabályozási tervét, amely kedvezményekkel támogatja a műemlék épületek felújítását, azaz ha valaki védettség alatt álló házat újítana fel, akkor például 5 százalékkal növelheti a beépíthetőséget és a szintterületi mutatókat, illetve a párkánymagasságot is bővítheti. A védett épületek felújítását ezekkel a bővítési opciókkal támogatja az önkormányzat, lehetőséget biztosítva a tulajdonosoknak a mai igényeknek megfelelő élettér kialakításához. Ehhez azonban szigorú elvárások is társulnak: a terveket el kell fogadnia a tervtanácsnak, valamint hatósági szerződésben rögzítik a felújítás határidejét.

Az épület generál tervezője: ABORA Kft és MIXA Kft.
Vezető építész tervező: Laczó Zoltán
Építész tervezőtárs: Csontos Györgyi
Építész munkatársak: Vizi Gergely, Hornperger Arnold, Csibi Dániel, Pálóczi Tibor

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk