K6 Irodaház
A pesti Belváros emblematikus helyén álló irodaház az 1980-as évek jellegzetes foghíjbeépítése volt. A K6 néven, Takács Viktor tervei szerint újjászületett épület korszerű acél-üveg homlokzatot kapott. A keskeny, beszorított épület vertikális hatású, anyaghasználatában vállaltan modern, ugyanakkor könnyed és időtálló.
Helyszín
Az épület a pesti Belváros emblematikus helyén, a Kossuth Lajos utca és a Károly körút kereszteződéséhez közel áll (Károly körút 6. - innen az új név). Az Astoria és környéke az 1990-es években még kedvelt sétáló és találkozóhely volt, márkás üzletek sorával – melyeket azóta beszippantottak a plázák. A középkori várfal mentén kialakult Kiskörút mai épületei között van 19. századi patinás szálloda, 20. század eleji lakóház, valamint modern irodaház is. A nagy forgalmú csomópontban található épület tervezésénél az illeszkedés és a friss megjelenés összehangolása volt a feladat.
Meglévő épület és változások
Az 1980-as években foghíj beépítésként emelt épület a Műcsarnok Vállalat belvárosi kiállítóterének és irodaházának készült. Az egyetlen használó számára emelt, rendkívül keskeny építmény hátsó traktusában alakították ki az épület méretéhez képest nagyvonalú közlekedő magot, a vizes blokkot, valamint a kiszolgáló helyiségeket. Az egy légterű földszinti és első emeleti kiállítóterek feletti öt emeleten közel azonos elrendezésű irodaszintek voltak. A Károly (akkor még Tanács) körút felőli egyetlen homlokzatot a geometrikus posztmodern jegyében három hasáb uralta. A kétszintes, utcavonaltól visszahúzott portál sokak szerint a környező épületek térfalához nem illett, de önmagában figyelemre méltóan jó színvonalú, jó kivitelezésű iparművészeti alkotás volt.
Az új tulajdonos, az A1 programja szerint a földszinten és az első emeleten külön-külön is bérbe adható kereskedelmi vagy szolgáltató funkciójú tereket kellett létre hozni. Az emeleteken ugyancsak több egységként kiadható irodákat terveztünk. A két fő csoport a földszinti portálon is külön bejáratot igényelt, a felsőbb emeleteken lévő irodák recepcióját a liftek előterébe húztuk vissza.
Az építtetővel folytatott egyeztetések során kialakított koncepció szerint egy elegáns, formai hivalkodást kerülő homlokzatot igyekeztünk létrehozni. Üdítő módon a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szakemberei és az épületet közel három évtizeddel ezelőtt jegyző Gyertyános Zoltán építész is arra ösztönzött, hogy a homlokzaton erőteljes átalakítást kell végrehajtani, konstruktív javaslataikkal támogatták a tervezést.
A Kiskörút zárt épületsorába szorult homlokzaton a '80-as években kialakított erős függőleges plasztika (munkanéven ’Toblerone’ hasábok) - megformálása és technológiai minőségkülönbsége miatt - kellemetlenül elkülönült a környezetében lévő, alapvetően horizontális elrendezésű historikus homlokzatoktól. A fennálló formai feszültséget tompítani kívántuk, ugyanakkor az anyaghasználattal vállaltan egy könnyedebb, időtálló megoldást kerestünk.
Az épületünk felületére kivetül az acél tartószerkezet rasztere, ami izgalmas feszültséget eredményez a keskeny kompozícióban. Ennek oldására horizontálisan tagoltuk a homlokzatot. A vízszintes osztások a szomszédos téglaépületek párkányaival kívánnak kapcsolatot teremteni. Az alsó két szinten a homlokzatot kihoztuk a telekhatárra, mivel a korábbi visszaléptetett árkád az utóbbi két évtizedben előidézett szociális romlás áldozatainak takaríthatatlan búvóhelyévé vált.
Az engedélyezés folyamata
Nem kellene, hogy része legyen egy átalakított épület leírásának, de esetünkben az engedélyezés folyamata alapvetően meghatározta egy épület megjelenését. Mivel az építési telek hátsó határán húzódott a pesti várfal, a telek műemléki védelem alatt áll. Az 1980-as években történt kivitelezéskor ugyan teljesen elbontották a komplikációt okozó maradványt, de a szakszerűtlenül újjáépített mészkő-tégla falazatot az épület hátsó traktusában ma is meg lehet találni. Az átépítés előtt egy kiszolgáló helyiségben rejtőzött, jelenleg az egyik földszinti közlekedő/kiállítótérben található (a földszinti alaprajzon fel is van tüntetve), és előzetes időpont-egyeztetés után szabadon látogatható.
A tervezés folyamán az átalakítást tömegformálásként, nem pedig homlokzati variációként szándékoztunk kezelni. A ma is látható, '80-as években készült, esetlen alakú tető megváltoztatásával az épülettel egységet képező, izgalmasabb forma és kihasználhatóbb tér jött volna létre. Ezeket a variációkat azonban a tervtanács ’illeszkedési’ okokból végül nem támogatta, a közvetlenül szomszédos épületek magasságára hivatkozva. A teljes utcaképet vizsgálva e kerékkötés számunkra nem tűnik indokoltnak. A szomszédos két épület alacsonyabb tömegét magasabb épületek folytatják mind az Astoria, mind a Deák Ferenc tér irányában; az épületmagasságok kevésbé szigorú alkalmazásával dinamikusabb utcakép születhetett volna.
Építészeti megformálás
Az utcakép erőteljes vonalakból áll, párkányokkal és statikus, szimmetrikus ablakosztással. A keskeny, beszorított épület vertikális hatású, és más korban épül, így a környezetétől eltérő építészet alkalmazására ösztönöz. Modernséget és a megrendelő szellemiségét tükrözi az acél-üveg homlokzat, amivel műszaki problémákat is megoldunk.
A felújítás során változatlan maradt a ház szerkezete. A két szint magas bejárati portálnál a pilléreket átfordítottuk utcával párhuzamosra. A szomszéd épületek közbenső és zárópárkányai magasságában a portál felett és a homlokzat felső részén acél elemmel adjuk meg a folytatást, ami tagolja a vertikális homlokzatot, és a historikus épületektől eltérő emeletmagasságot is kompenzálja. A homlokzat kimunkált, önmagában is tagolt felületű függönyfal és portál-rendszer, differenciált anyaghasználattal.
Belső terek
A lehetőségekhez átalakításra került a belső tér is. A nagy felületen megnyitott homlokzat segíti a helyiségek természetes megvilágítását, jelentősen növelve a megvilágított területet a keskeny, mély épületben. A felső szinteken a nagy felületű üvegezés, a tetőterasz, valamint a belső kialakítás miatt látványos új terek jöttek létre. A közlekedők, a liftelőtér valamint a lépcsőház új burkolatot kapott.
a képeket készítette
Oravetz István fotográfus
Baranyi Viola és Petka Szilvia az Anterra Zrt.-től
az átépítés résztvevői
építtető: A1 DELTA PROJEKT Kft.
generál tervező: Anterra Építőipari Zrt.
építész: Takács Viktor
építész munkatárs: Módi Miklós
statikus: Dr. Strebek Tibor
épületgépész: Szilágyi József
elektromos tervező: Mráz Mihály
06:38
Ismét alkotott a "tervtanács"...
Pedig jó segítségünk lehetne a sokszor nem hozzáértő beruházóval "szemben", de sajnos többnyire nem ezt teszi...
Kár érte...
15:43
Az arnyékolo szerintem is ront az osszképen és az is kar, hogy nem a magasabb verzio nyert, de azért ez se rossz.
23:27
@sponcsak: Hát szerintem az a fajta magasabb verzió ami alátványképeken van (tetőtérnek álcázott emeletráhúzás), "hazugabb" lett volna. Jobb így. Majd ha a két szomszédos ház beépítetti a tetőterét - vagy új emeleteket kap - jöhet a K6 bővítése is.
Juteszembe, van garázsa a háznak? Vagy itt is parkolóhelybérlési álszerződéssel "oldották meg" parkolást?
11:46
a tervtanácsnak sikerült egy jó koncepciót kiherélnie.
A mondás ismét igazolódott >> tervzsűri=középszer.
"anyaghasználatában vállaltan modern, ugyanakkor könnyed és időtálló".
az épülettől függetlenül pedig fontos tapasztalat, hogy ma már jó, ha egy középület megéli a 30 évet? A mellette álló szomszédos (nem műemléki) épületek valószínüleg még meg fogják élni ezen épület további 1-2 átalakítását
09:54
üde színfolt ez a poshadt palettán - kicsit arconcsap de azért a 4x villamosról nem tudod a szemed levenni róla. mellesleg ha sréhen nem lenne ott a farkasdy féle e-w center akkor az üveg is jobban működne a környezetben.
szerintem.
grats.
11:42
@gaspar_bonta: nem Farkasdy ..... hanem Zalaváry
16:14
@gaspar_bonta: igaz bocsánat napközben nekem is végigfutott az agyamon..
mea culpa
09:36
Tényleg döbbenetes a tervtanács inkompetenciája, meg ez az illeszkedés-fetisizmus:
elég csak ránézni az utcaképekre: tekintve, hogy a 2-vel jobbra és balra álló épületek pont annyival voltak magasabbak a szomszédjaiknál, mint amit elmeszeltek:pont a javasolt eltérés eredményezett volna kiegyensúlyozottabb utcaképet;de meg eleve nem tudom fölfogni, hogy az egyforma párkánymagasság miért is volna cél?az egyforma, zártsorú, angol tipusú lakóházsorokat nem tartom elérendő célnak.s a valóságban pont a jelentős eltérések adnak karaktert egy utcaképnek...s egy ilyen városias beépítésnél legalább 2 dolog vetődik föl, mint fontosabb szempont a párkánymagasságnál:színvonalas utcaszinti kialakítás (ami szerintem akár lehet fém+üveg is);illetve a homlokzatképzés.S a tárgyi épület esetében mindkettővel kapcsolatban lehetett volna érdemi, szakmai észrevételt tenni (ha már a tekintetes tervtanács mindenáron feladatának érzi, hogy érdemben beleszóljon a tervezésbe):lehetett volna mívesebb kiképzésű utcaszinti homlokzatot, illetve részletesebb terveket a témában;illetve illett volna észrevenni, hogy hiába a viszonylag színvonalas homlokzati üvegosztás, az az egységes árnyékoló miatt nem fog érvényesülni:illett volna észrevenni, hogy a terveken egy határozott külső árnyékoló szerepel (nem pedig belső csipkefüggöny)amit valószínűleg azért terveznek, hogy használjanak is;ergo: az épület jellemző karaktere a leeresztett árnyékolós állapot lesz.Mindazonáltal örülnék, ha kis hazánkban ez lenne a legrosszabb épület.
04:21
A felső három szinttel önmagában nincs különösebb bajom, de akárhogy igyekszem, az alsó kettő engem a boldogult Fémmunkás produktumaira emlékeztet a ráadásul nem valami meggyőzően kiosztott brutálisan nehézkes nyíló szerkezeteivel meg a lapos piros reklámmezőkkel. Az egész pedig - éppúgy mint elődei - még mindig nem tud igazán meggyőzni arról, hogy ez a foghíj beépült.
23:07
Ennek a helyén állt egykor a Fővárosi Tanács Városépítési Bemutatóterme (vagyis egykor itt mutatták meg az érdeklődőknek, hogy hol, miért, mi épül a városban. Mikor látunk megint ilyet?
OR
11:16
@ongjerth: ez különösen abból aspektusból is kérdés marad, hogy a Budapest makett egy raktárban rohad, miközben a fővárosi költségvetésben külön sora van minden évben a karbantartására szánva. (Még nem láttam olyan fővárosi kiírást, ami megkövetelte volna például a pályázótól, hogy adott léptékben, a Budapest maketthez illesztve mutassa be a pályaművét)
Eddig bármelyik civilizált városban jártam, ott meg lehetett tekinteni a város makettjét és abban az új fejlesztéseket. Jobb helyeken a városi jelentőségű fejlesztések előtt ezt a makettet körüljárja és átbeszéli a nyilvánosság és véleményt is mond róla. Nálunk marad a 3. emeleti összeragasztott vitrin mögött kifüggesztett tervlapok hagyománya?
22:28
Nekem is jobban tetszett az eredeti javaslat.
20:47
Szerintem az árnyékolót el kéne felejteni. Ha van valami érdeme az új homlokzatnak, akkor az épp az üvegfelületek osztási ritmikája (jaj de szépen mondtam). Árnyékolva egy nulla négyzetráccsá silányul a homlokzati kép. Remélem, kiadják hamarosan.
18:11
ez a felújítás, már csíra szinten is töketlen.
azért nem ártana, ha a kollégák szem előtt tartanák: ez a kiskörút
ez a fémkaszni nem is időtálló. arcpirító ez a színvonal a károly körúti, deák téri és astoriai, igazi világvárosi hangulatot árasztó, nagyvonalú nagybetűs építészeti világ mellett.
budapestet elnézve, néha azt hiszem, hogy ebben az országban az összes embert kicserélték. képtelenek vagyunk építészeti kvalitásban felvenni a versenyt egy századvégi-eleji, 20-as, 40-es évekbeli világgal.
és nem kell ehhez semmi függönyfal, fém és egyéb extravagáns kütyü, elég a vakolat meg a tégla.
18:41
@csipoficam: ...szerinted
14:49
"Ezeket a variációkat azonban a tervtanács ’illeszkedési’ okokból végül nem támogatta"
Hát ez szomrú. Ez az épület így pont olyan töketlen, mint amilyen töketlen a tervtanács lehetett mikor nem támogatta a tervet. Annyira nem lóg ki, hogy kilógjon, de annyira nem illeszkedik, hogy illeszkedjen. Grat. Sajnálom a tervet, az nem töketlen.
13:54
Korabban sem volt rossz de az uj verzio is egész pofas...