Nézőpontok/Vélemény

Kényszer szülte kreativitás – a koreai pavilon

1/7

a szöuli ingatlanárak alakulása 1990 és 2015 között

?>
a szöuli ingatlanárak alakulása 1990 és 2015 között
?>
Seongeun Kang alkotása
?>
?>
Scrutable Landscape Series No.017, 2015, Pigment Print
?>
?>
?>
1/7

a szöuli ingatlanárak alakulása 1990 és 2015 között

Kényszer szülte kreativitás – a koreai pavilon
Nézőpontok/Vélemény

Kényszer szülte kreativitás – a koreai pavilon

2016.12.08. 13:13

"Reporting from the front" – szólt az idei Velencei Biennále jelmondata. A koreai front Szöul városán át húzódik, a szemben álló felek a szintterület-maximalizálásra törekvő ingatlantulajdonosok és az építési szabályozás. Erre a küzdelemre utalt a koreai kiállítás címe is: "Playing the FAR game". Mohás András írása. 

"Playing the FAR game" volt a címe a koreai pavilon kiállításának, ahol a FAR (floor-to-area ratio) betűszó a szintterületi mutatót jelenti. A bemutatott jelenség hátterében az ingatlanárak drasztikus növekedése áll, köszönhetően a távol-keleti főváros elképesztő gazdasági- és népsűrűség növekedésének. Az 50 milliós ország felének a szöuli agglomeráció ad otthont, holott a város területe annak csupán 12%-a; a koreai GDP pedig az elmúlt 50 évben a háromszázszorosára nőtt.


a szöuli ingatlanárak alakulása 1990 és 2015 között
1/7
a szöuli ingatlanárak alakulása 1990 és 2015 között



Ezek a körülmények egy egészen sajátos építési kultúrát hoztak létre. A szöuli lakóház várható élettartama nem haladja meg annak tulajdonosáét. Gyakran előfordul, hogy pusztán azért bontanak el egy meglévő házat, mert a helyébe egy nagyobb kiadható alapterülettel rendelkezőt lehet építeni, és ez nem fogható pusztán az ingatlanfejlesztő kapzsiságára, hanem mondhatni közérdek. Ezt mutatja, hogy a mindezek által életre hívott és itt bemutatott építészeti megoldások nemcsak a soklakásos magasházak tervezését határozzák meg, hanem a családi házakét is. A beépítés minden léptékénél, a szintterület-mutató minden számértékénél be kell szállni a szintterület-játszmába.

A tárlat összesen 36 különféle szintterület-mutatójú kortárs épületen végigmenve, maketteken és ábrákon mutatja be a játszma "szabályait", a tervezés egy elképzelt, 4 lépéses metódusát. Ezek a következők:

  1. A szabályozás által kijelölt befoglaló geometria meghatározása. Az ebben közrejátszó tényezők lehetnek az elő-, és oldalkertek mérete, az építménymagasság, a biztosítandó parkolóhelyek és az előírt ferde homlokzatsíkok (melyek az utca megvilágítottságát hivatottak javítani).
  2. Az így meghatározott épülettömegbe való tervezés minél kevesebb alapterület-veszteséggel.
  3. A használható terek maximalizálása az adott szintterület mellett, a szabályozás ezt lehetővé tevő eszközeivel élve. Ilyen, a szintterület-számításnál figyelembe nem vett terek a 1,5 m-nél nem mélyebb erkélyek, az 1,5m-nél alacsonyabb helyiségek, a fedett-nyitott garázsok, a felszín alatti terek, az akadálymentes felvonók és a több, mint 50%-ban nyitott terek.
  4. Egy valós építészeti terv létrehozása ezen elvek mentén.

A kiállítás arculatát meghatározó elem, hogy míg az ábrák és képek fekete-fehérek, a piros szín mindig a szintterület-játszmával spekulált, "lopott" tereket, épületrészeket jelölik. Ennek tudatában megdöbbentő látni a pavilonba belépőt fogadó posztert, a pirossal telepettyezett szöuli városszövetet. A szintterület-mutató, bár szakmai fogalom, a játszma mára a közbeszéd tárgya lett, mely a társadalom minden rétegét érinti és egyértelműen rányomta a bélyegét a városképre.


Scrutable Landscape Series No.017, 2015, Pigment Print
4/7
Scrutable Landscape Series No.017, 2015, Pigment Print



A pavilon utolsó helyiségében fotó- és képzőművészek szemszögéből ismerhetjük meg a vizsgált jelenséget. Ezek dokumentációszerűen mutatják be nemcsak a kiállított épületeket, hanem a hagyományosnak tekinthető, építészetileg kevésbé igényes szöuli lakónegyedeket, kontextusba helyezve az egész problémakört, segítve annak mélyebb megértését.

Seongeun Kang alkotása
2/7
Seongeun Kang alkotása



A koreai pavilon kiállítása egyrészt dokumentuma egy város sajátos építészeti arculatának, és az azt kialakító folyamatoknak; tükre a távol-keleti ország egész társadalmának és modern történelmének. Másrészt egyértelműen bebizonyítja, hogy a profitorientáltság és a szigorú szabályozások mellett is létre lehet hozni építészeti minőséget és sokféleséget. Sőt, a tárlat alcímére utalva – "Constraints sparking creativity" (kényszer szülte kreativitás)– éppen ezek a korlátok jelentik az innováció táptalaját.

Mohás András

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Épületek/Középület

SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUM // Egy hely + Építészfórum

2021.01.06. 17:41
00:08:06

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő része a budapesti Szépművészeti Múzeum 114 éves épületét mutatja be. Kiváló alkalom, hogy a pandémia miatt zárva tartó múzeum tereit virtuálisan is megcsodálhassuk. Így mikor következőnek ott járunk, olyan részletekre is rácsodálkozhatunk, melyek ezidáig elkerülhették figyelmünket.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő része a budapesti Szépművészeti Múzeum 114 éves épületét mutatja be. Kiváló alkalom, hogy a pandémia miatt zárva tartó múzeum tereit virtuálisan is megcsodálhassuk. Így mikor következőnek ott járunk, olyan részletekre is rácsodálkozhatunk, melyek ezidáig elkerülhették figyelmünket.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk