Képzelt valóság Máriamakkon

Mesebeli ház zölddel körbefonva, közel, de mégis távol a várostól. Épületbemutató a Nanavízió erdő szélére tervezett családi házáról.

A hullámzó villamos ablakában néhol feltűnik a Parlament. Mellettem spanyol diákpár tapsikol, néha angolra váltanak. Közben már az árnyékos Budán járunk, a magas bérházak eltakarják a napot. A Moszkva tér tömve van munka után, csak nem találom, honnan indul a buszom. A megállóban még szárad az őszi eső, közben Pizza Forte-s dobozzal veszi át a shiftet a buszsofőr. Mellettem fehér hajú hölgyek ülnek, mutogatják egymásnak okostelefonjukat – ha a dombon lesétálunk, mára meglesz a lépésszámunk. A hegyre felmenet terebélyes villaépületek, közben újra elered. Az erdőn keresztül utamon hangosan kopogó levelek kísérnek, közben már süt a nap.

Megérkezem, valahogy így képzelheti el az ember a problémáktól mentes családi idillt. Az erdő szélén a betonból kiöntött girbegurba lépcső vadvirágok között hullámzik fel az épület teraszához. A falakat borító kezeletlen falécek illata a friss pékárunál is kellemesebb, csak közel kell hozzá hajolni és mély levegőt szippantani. Bentről gyerekhangok szűrődnek ki az udvarra, a nappaliban öreg kutya kerülgeti a bútorokat. Lábtörlés után cipőben is bejárható a ház, a csiszolt betonpadlón nem hagy nyomot a sár. Az erdő szélén este legfeljebb nyestek és rókák lesnek be a fényes nappaliba.

Az épület meggyőző ereje az egyszerűségében rejlik. Dél-nyugat felé tájolt dupla belmagasságú nappali konyhával, itt zajlik az élet. Az élénk színek halmozása remekül áll a tereknek, a naplemente fokozatosan tölti meg melegséggel a belsőt. Az épület magjában felfutó lépcső rétegeltlemez borítást kapott, ez az egyik kedvenc részletem. A családi házat körbeölelő fák természetes árnyékot biztosítanak a nyári hónapokban, télen frissen telepített napelemek járulnak hozzá a padlófűtés melegéhez. Télen a kopaszodó fák között a szomszédos templom havas tornya is előbújik.

Hátul a földszinten hálószoba, fönt pedig két gyerekszoba kap helyet. A tágas közösségi terekkel ellentétben itt minden családtag saját fészket vackolhat be magának. A gyerekszobák előtt zegzugos galéria kapott helyet, a kanapéról felállva innen tárul a legszebb látvány a belső terekre. Az építészek az ablakok méretét, magasságát és beépítési síkját variálva játékos homlokzati megjelenést és differenciált belső hatást értek el. A legforróbb nyári napokon ezen ablakok nyitásával az erdő felől áramló hajnali levegő hűti le a belső tereket.

Az építtető gyártásvezetőként a terek kidolgozásában saját ötleteivel támogatta a tervezőket, a nappali és a fürdőszoba kialakításánál filmes szempontok is szerepet játszottak. Nem véletlen, hogy az étkezőasztal felső kameraállásból, a fürdőkád pedig nagytotálból filmezhető. A ház alkalmakként forgatások helyszíneként szolgál. A tágabb koncepciót támogató részletek az építkezés közben is alakultak. Az épület burkolata így maradt natúr, az ablakok kávája pedig ekkor lett fehérre festve, ami jól rímel a tető világos trapézlemez fedésére. A tulajdonos az építésben is kivette a részét. A látogató meg sem mondaná, hogy a betonlépcsőt ő maga öntötte ki Youtube videók alapján.

A ház folyamatosan alakul, talán sosem készül el. A tulajdonos új bútorokat mókol, a falécek a nedves pontokon sötétednek, máshol a nap fakóra szívja őket, idővel talán kezelni kell, tán egy új lakó majd fehérre keni. Hátul majd támfal készül, hogy onnan is lehessen szemlélni az erdő szélét. Néhány beépített szekrény még hiányzik, egyszer a terasz tán tornáccal is kiegészül.

Elmélyült tervezés és fáradtságos építés eredménye egyszerű és visszafogott, nyugalmat és melegséget sugárzó családi menedék. Bárcsak mindenki megtehetné, hogy legyártsa saját vágyának termékét.

Borenich Levente