Két golóbis függ

Villa Tokajban, épült 2000-ben. Építész: Bán Ferenc

Menedék. Természeti formák csüngenek egy tisztán geometrikus, sík tetővel fedett fehér vázról, ami hátul tömör tömbben ér véget. Alá lehet menni, s a fehér golyókba be is lehet bújni az emeleti teraszról, vagy messziről meg lehet csodálni az egész együttest. Szobor? Ipari talált tárgy? Újabb szellemi átrakodó? Ilyesminek tűnik, de mégiscsak ház. A mellette álló szürke szögletes hasáb - benne a lépcső és a mellékhelyiségek - segít ebben az értelmezésben, a két golóbis persze zavarbaejtő...

Bentről szintén. Egy-egy ajtó van rajtuk, meg ablak helyett egyszerű cső-lyukak. Ettől van bennük némi derengés, napfényben elég rendes világosság. Sík padló. Űrkapszulák? Fölnagyított gubacsok? Ikertojás? Vagy simán két golyó, úgy is mint férfialkatrész? Nem az oszlop vagy a torony, ami már meglehetősen közhelyes. Ha tudjuk, ki az építész, és tudjuk, hogy mi minden történt vele, meg másokkal is, a hazai építészeti vircsaftban az utóbbi 12 évben, akkor ez utóbbi értelmezés bátran ráfogható. Ezt nekünk, mindenkinek! Sok évig ott fog állni-lógni Tokaj szélén, az egykori zsidó temető tőszomszédságában. Aki látja, adja át. Előbb-utóbb mindenki értesül mindenről. Nincs pardon.

Néhány momentum felidézése e 12 évből. Az első: tervpályázat a sevillai Expóra 1990-ben, győztese Janáky István a Lepkeházzal, Bán Ferenc az egyik a második helyezettek között, különös kéttornyos kompozíciójával. Rendszerváltás, új kormány, Makovecz Imre kap egyenes megbízást. Éppen tízéves, héttornyú szakrális faszerkezetét ma eszi a gomba, felveri a gaz, acélrácsos kapuja lehegesztve. Kettővel mellette női princípium, a finn pavilon - szűk hasadékkal egy fa- és egy vastömb között. Fiatal építészek, akik még be sem fejezték tanulmányaikat, pályázaton nyerték a megbízást felépítésére. Utóhasznosítása: 1994 óta a sevillai kortárs építészet archívuma működik benne, miközben acéllemezein kivirágzott a rozsda.

Másik: Lauder-iskola a Budakeszi úton. Sugár Péter, Karácsony Tamás pályázaton nyerte el a tervezési megbízást, kiviteli tervet is készítettek, de Virág Csaba szakértőként kimutatta, hogy a terv drága, meg minden. A helyette megépült ház tervezője: Virág Csaba.

Másik: budapesti EXPO ´96 - amit jobb lett volna még akkor visszamondani, amikor kiugrásával Bécs erre példát adott. Nem, mi magunk akartuk, de közvetlenül a Bokros-csomag kirobbanása előtt nyilvánvaló volt, hogy gazdasági nonszensz. A Horn-kormány lemondta, sok építész hoppon maradt, a Sportcsarnok azóta is ott áll befejezetlenül a Lágymányoson.

A legismertebb: Nemzeti Színház helyett Nemzeti Gödör, meg a Duna-parti Fidesz-reál. A nyilvánvaló politikai akció legfőbb kárvallottja Bán Ferenc nyíregyházi építész, aki pályázaton nyerte az Erzsébet-téri megbízást.

Másik: Bán Ferenc megnyerte a Clark Ádám tér Fő utcai sarkára kiírt irodaház-tervezési pályázatot, de a kerületi önkormányzat megakadályozta, hogy az ő terve valósuljon meg. Lehetne sorolni további példákat - s még nem tudhatjuk a folytatást -, pedig e láncnak szakadnia kéne végre.

A tokaji ház hazatérés, menedék, terep a visszavonulásra. Bán Ferenc, a város szülötte, megvette a keskeny telket, ami fölkúszik a hegyoldalba, és persze körülnézett a helyszínen. Pont a telekkel átellenben, a Bodrog partján régen ott áll egy nagy acélkonstrukció. Ritkán egy-egy teherautó odafarol, és rábillenti a csúszdára kőrakományát, ami nagy robajjal eltűnik egy uszály gyomrában. Így él a hely és a hegy szelleme. Természetes volt tehát, hogy ezt a vázat idézte meg az építész, aki képzőművészalkat, grafikus meg szobrász is egyszemélyben.

Nagyon jó aránnyal vegyítette az egyenesekkel kirajzolt vázat, mögötte-mellette a két kockoid tömböt, elöl pedig a ráfüggesztett két gömböt. Egészen közelről átlós pálcák is belejátszanak a kompozícióba, a merevítő acélok. Szimmetrikus elemek aszimmetrikus összerendezésben, de persze van egy főtengely, amit a telek rajzol ki. S mindehhez adódik még egy fontos elem, a víz. Sőt minden ebből indul, hiszen elöl, a túlnyúló tető alá is bekúszik a hosszanti víztükör, ami egyben úszómedence is. Napközben a napfényt csillogtatja a golóbisokon, esti villanyvilágításban egészen sejtelmes tükröződéseket varázsol rájuk, keveredve a direkt fényekkel. Ipari tájak látványát, például a vegyiüzemeket, kőolajfinomítókat idézi meg, de átvarázsolja, személyessé tudja tenni, épít. Épít és csábít, vonz, mert keretet ad élethez, társasághoz és a természethez. Nem organikus, hanem organizmus, ember voltunk kiterjesztése a térbe mai eszközökkel. Amilyen az Erzsébet téren megkezdett építkezésből is születhetett volna.

A gömbök mögött, a hossztengelyre fűzve bejárat vezet a földszinti "szalon"-ba vagy "nappali"-ba, vagy csak egyszerűen nevezzük szobának. Térbe állított konyhapulttal, oldalt csak egészen földközeli ablakokkal, amitől a belső fényviszonyok kapnak rendkívüli többletet, nappal és este mást és mást. Hátul pedig hatalmas ablak az erdőre, a hegyre. Minden együtt van.

vm

A irás megjelent az Élet és Irodalom 22. számában.