Közélet, hírek

Ki menti meg a SANAA esseni épületét?

1/3

A SANAA esseni épülete. Fotó: Spyrosdrakopoulos, Wikimedia Commons

Hirdetés
?>
A SANAA esseni épülete. Fotó: Spyrosdrakopoulos, Wikimedia Commons
?>
A tetőterasz 2007-ben. Fotó: Alena Hanzlová, Wikimedia Commons
?>
Az első emeleti belső tér 2007-ben. Fotó: Alena Hanzlová, Wikimedia Commons
1/3

A SANAA esseni épülete. Fotó: Spyrosdrakopoulos, Wikimedia Commons

Ki menti meg a SANAA esseni épületét?
Közélet, hírek

Ki menti meg a SANAA esseni épületét?

2020.10.16. 10:05

Cikkinfó

Szerzők:
Kovács Dániel

Földrajzi hely:
Essen, Németország

Építészek, alkotók:
Sanaa, Ryue Nishizawa, Kazuyo Sejima

Vélemények:
1

Igazi fehér elefántnak: felesleges és használhatatlan luxusberuházásnak bizonyult az a SANAA-épület, amelyet a világörökségi Zollverein-terület ékének, egyben a 2010-es EKF-évad ikonjának szántak a németországi Essenben. A Pritzker-díjas japán építésziroda által tervezett kubus eredetileg sem szolgálta jól célját, és évek óta nagyrészt üresen áll; a tulajdonos észak-rajna-vesztfáliai minisztérium nemrég harmadjára írt ki közbeszerzést a szanálására.

Pedig minden remekül indult. A hatalmas, a környék múltját meghatározó barnamezős terület, a Zeche Zollverein rendezési tervében Rem Koolhaas irodája, az OMA egy emblematikus épület felhúzását javasolta a területen, landmark-jelleggel. Az ennek tervezésére kiírt pályázatot nyerte meg Ryue Nishizawa és Kazuyo Sejima irodája, a SANAA. Az esseni Heinrich Böll építésszel partnerségben megtervezett, majd 2006-ban elkészült 35x35 méter alapterületű, 34 méter magas betonkocka, az oldalain látszólag véletlenszerűen sorakozó négyzetes nyílásokkal, hozta az elvárt ikonikus jelleget. Kristin Feireiss, a berlini Aedes alapítója önálló könyvet írt róla, a Német Építészek Szövetsége pedig 2010-ben Niké-díjjal ismerte el a „legjobb városi szimbólum" kategóriában. 

A tetőterasz 2007-ben. Fotó: Alena Hanzlová, Wikimedia Commons
2/3
A tetőterasz 2007-ben. Fotó: Alena Hanzlová, Wikimedia Commons

A problémák azonban hamar jelentkeztek. Az eredeti építtető, a Zollverein Menedzsment- és Designiskola egyetlen évig bírta az épület magas üzemeltetési költségeit; 2007-ben kiköltöztek, majd 2008-ban jelentkezők hiányában végleg bezártak. A sajtóban ekkoriban olyan becslések láttak napvilágot, miszerint az épület üzemeltetési költségei éves szinten elérik a 3-400 ezer eurót – azaz a napi ezer euró szintjét. 

A SANAA-kubust 2010-ben a Folkwang Művészeti Egyetem (Folkwang Universität der Künste) vette használatba. Némi próbálkozás után kiderült, hogy ők sem tudják oktatási célokra hasznosítani: az épület szívének szánt, tízméteres belmagasságú első emelet akusztikailag nem alkalmas erre, a többi szemináriumi terem viszont egyszerűen kicsi. A Folkwang 2017-ben a szomszédos telken emelt, új tömbbe költözött át. A kockát jelenleg rendezvényeknek adják ki, ám az idei évben eddig csak egyetlen konferenciát tartottak az épületben. A helyzetet bonyolítja, hogy az épület fűtését a szomszédos, felhagyott aknákból pumpált meleg vízzel tervezték meg, de 2015-ben kiderült, hogy ennek vízutánpótlása, amely jelenleg az Emscher-folyóból történik, csak 2020-ig megoldható. Ez azt jelenti, hogy a teljes fűtési rendszert is át kell alakítani. 

Az első emeleti belső tér 2007-ben. Fotó: Alena Hanzlová, Wikimedia Commons
3/3
Az első emeleti belső tér 2007-ben. Fotó: Alena Hanzlová, Wikimedia Commons

Észak-Rajna-Vesztfália építésügyért felelős minisztériuma 2017-ben ismerte el nyilvánosan, hogy nagy bajok vannak: a fűtési rendszer elavulása mellett a betonhomlokzat felújításra szorul és beázik a lapostető. 2019-ben az akkor 13 éves épület renoválási költségeit 5,5 millió euróra becsülték. Az erre kiírt közbeszerzési pályázatra azonban az első két körben egyetlen cég sem jelentkezett. A Radio Essen értesülései szerint jelenleg is nyitott a harmadik pályázat, de arra nézve nincsenek tervek, mi lesz az épület sorsa az esetleges felújítás után – pláne, ha továbbra sem lelnek kivitelezőt.

 

Vélemények (1)
kezdoepitesz
2020.10.18.
23:06

A nemzeti Galéria ugyanígy áűtni fog 13 év után vagy hamarabb is. Kár lenne megépíteni a ligetbe. Okuljunk a fritzek hibáján!

Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk