Közélet, hírek

Kilátó is lesz a 16. Velencei Építészeti Biennále magyar pavilonja felett

1/5

építész: Studio Nomad

Hirdetés
?>
építész: Studio Nomad
?>
fotó: Hartyányi Norbert
?>
fotó: Hartyányi Norbert
?>
fotó: Hartyányi Norbert
?>
építész: Studio Nomad
1/5

építész: Studio Nomad

Kilátó is lesz a 16. Velencei Építészeti Biennále magyar pavilonja felett
Közélet, hírek

Kilátó is lesz a 16. Velencei Építészeti Biennále magyar pavilonja felett

2018.05.09. 13:06

A Szabadság híd - Új horizontok a városban kiállítás építészeti installációja eddig még nem tapasztalt módon láttatja a velencei Magyar Pavilont, melynek átriumában az idei Biennále alkalmából egy kilátó is épül. A kiállítás többek között olyan kérdésekre keresi a választ, mint mit jelent a szabad köztér, hogyan inspirálja a spontán köztérfoglalás a várostervezőket és építészeket, miközben kivételes várostörténeti epizódot mutat be. 

Szabadság híd – új horizontok a városban 
A Magyar Pavilon a 16. Velencei Nemzetközi Építészeti Biennálén


A Velencei Építészeti Biennále fő témája idén a Freespace, amelyre reflektálva a Magyar Pavilonban egy urbanisztikai fókuszú kiállítás lesz. A Ludwig Múzeum a Kultúrgorilla kurátori csapatával és a Studio Nomad építészeivel közösen megvalósított pályázatnyertes kiállítási projektje arra keresi a választ, hogy hogyan vált egy nagy múltú történelmi híd, a budapesti Szabadság híd valódi köztérré.

Fabényi Júlia elmondása szerint az idei kurátori felhíváson és a Magyar Pavilonban megvalósuló kiállításon is érezhető az a perspektívaváltás, az új szempontok bevonása, melyet 2016-ban Alejandro Aravena indított. Már nem az ikonikus épületek, a kísérleti anyagok bemutatásán van a hangsúly, hanem a közösségi építészet, a terek felfedezése és újrahasznosítása került előtérbe.


építész: Studio Nomad
1/5
építész: Studio Nomad



Mi történt a hídon?

2016 nyarán a főváros a környék infrastrukturális fejlesztése miatt lezárta a Szabadság hidat. Megszűnt a járműforgalom, a városlakók spontán birtokba vették és életteli köztérré alakították át a hidat. A hídszerkezet utcabútorrá vált, a híd koncertek, pikniknek, grillpartik, jógaórák helyszíne lett. A „hídfoglalók" – többségében a rendszerváltás óta felnőtt Y generáció tagjai – szabadon és kreatívan használták a historikus teret; újrafogalmazták város és szabadság, formális és informális térhasználat, köz- és magánterek kapcsolatát.

A kiállítás a Szabadság híd ideológiamentes foglalásából kiindulva meghatározó urbanisztikai kérdéseket vet föl. Mit jelent a szabad köztér? Hogyan válhat egy híd a szabadság médiumává? Hogyan inspirálja a spontán köztérfoglalás a várostervezőket és építészeket? Miként tehetjük élhetőbbé és szerethetőbbé a városunkat és ez milyen hatással van az identitásunkra? A kiállítás a 2016-os eseményekre fókuszál, hiszen ez a nullpont, de mindemellett kitér a tavalyi hídfoglalásra és a civil szervezetek szerepére a város formálásában. Mindeközben videó- és hanginstallációkkal teszik a látogatóknak megélhető élménnyé a hídon történt eseményeket, míg a kurátorok a szakmát igyekeznek rávezetni, hogy a hasonló, alulról szerveződő időszakos köztérhasználatból hogyan lehet állandósítani a jó megoldásokat. 


építész: Studio Nomad
5/5
építész: Studio Nomad



A kiállítás katalógusának szerzői a „szabadsághíd-jelenség" nemzetközi és történeti kontextusát valamint lokális jelentőségét vizsgálják, új megvilágításba helyezve az alulról szerveződő, helyteremtő mozgalmak szerepét, rövid esszékkel, interjúkkal, fotóesszékkel és infografikákkal tágítva a történet időbeli és térbeli értelmezését.

Az építészeti installáció a Magyar Pavilon szabad tereinek átértelmezésével kívánja átélhetővé tenni a helyteremtés felszabadító élményét, a látogatók számára nemcsak elvont értelemben, hanem szó szerint is új horizontot nyitva a műemlék pavilon tetőszintje fölé emelkedő kilátóból. Az installáció anyaghasználatában is az ideiglenességre reflektál, illetve a köztereken is fellelhető anyagokből épület fel. 

A 16. Velencei Nemzetközi Építészeti Biennále a nagyközönség számára 2018. május 26-án nyílik és november 25-ig látogatható.


Nemzeti biztos: Fabényi Julia
Kurátor: Kultúrgorilla (Oravecz Júlia, Göttler Anna, Tornyánszki Éva) 
Építész: Studio Nomad (Pásztor Bence, Pongor Soma, Tarcali Dávid)
A kiállítás szervezője: Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum
Fő támogató: Emberi Erőforrások Minisztériuma

A projekt honlapja: biennale2018.ludwigmuseum.hu

Sajtó- és vernisszázs napok: 2018. május 24-25.
A Magyar Pavilon megnyitója: május 24. 11 óra
Velence, Giardini della Biennale

A Velencei Biennále honlapja: www.labiennale.org

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk