Közélet, hírek

Kilátó is lesz a 16. Velencei Építészeti Biennále magyar pavilonja felett

1/5

építész: Studio Nomad

fotó: Hartyányi Norbert

fotó: Hartyányi Norbert

fotó: Hartyányi Norbert

építész: Studio Nomad

?>
építész: Studio Nomad
?>
fotó: Hartyányi Norbert
?>
fotó: Hartyányi Norbert
?>
fotó: Hartyányi Norbert
?>
építész: Studio Nomad
1/5

építész: Studio Nomad

fotó: Hartyányi Norbert

fotó: Hartyányi Norbert

fotó: Hartyányi Norbert

építész: Studio Nomad

Kilátó is lesz a 16. Velencei Építészeti Biennále magyar pavilonja felett
Közélet, hírek

Kilátó is lesz a 16. Velencei Építészeti Biennále magyar pavilonja felett

2018.05.09. 13:06

A Szabadság híd - Új horizontok a városban kiállítás építészeti installációja eddig még nem tapasztalt módon láttatja a velencei Magyar Pavilont, melynek átriumában az idei Biennále alkalmából egy kilátó is épül. A kiállítás többek között olyan kérdésekre keresi a választ, mint mit jelent a szabad köztér, hogyan inspirálja a spontán köztérfoglalás a várostervezőket és építészeket, miközben kivételes várostörténeti epizódot mutat be. 

Szabadság híd – új horizontok a városban 
A Magyar Pavilon a 16. Velencei Nemzetközi Építészeti Biennálén


A Velencei Építészeti Biennále fő témája idén a Freespace, amelyre reflektálva a Magyar Pavilonban egy urbanisztikai fókuszú kiállítás lesz. A Ludwig Múzeum a Kultúrgorilla kurátori csapatával és a Studio Nomad építészeivel közösen megvalósított pályázatnyertes kiállítási projektje arra keresi a választ, hogy hogyan vált egy nagy múltú történelmi híd, a budapesti Szabadság híd valódi köztérré.

Fabényi Júlia elmondása szerint az idei kurátori felhíváson és a Magyar Pavilonban megvalósuló kiállításon is érezhető az a perspektívaváltás, az új szempontok bevonása, melyet 2016-ban Alejandro Aravena indított. Már nem az ikonikus épületek, a kísérleti anyagok bemutatásán van a hangsúly, hanem a közösségi építészet, a terek felfedezése és újrahasznosítása került előtérbe.


építész: Studio Nomad
1/5
építész: Studio Nomad



Mi történt a hídon?

2016 nyarán a főváros a környék infrastrukturális fejlesztése miatt lezárta a Szabadság hidat. Megszűnt a járműforgalom, a városlakók spontán birtokba vették és életteli köztérré alakították át a hidat. A hídszerkezet utcabútorrá vált, a híd koncertek, pikniknek, grillpartik, jógaórák helyszíne lett. A „hídfoglalók" – többségében a rendszerváltás óta felnőtt Y generáció tagjai – szabadon és kreatívan használták a historikus teret; újrafogalmazták város és szabadság, formális és informális térhasználat, köz- és magánterek kapcsolatát.

A kiállítás a Szabadság híd ideológiamentes foglalásából kiindulva meghatározó urbanisztikai kérdéseket vet föl. Mit jelent a szabad köztér? Hogyan válhat egy híd a szabadság médiumává? Hogyan inspirálja a spontán köztérfoglalás a várostervezőket és építészeket? Miként tehetjük élhetőbbé és szerethetőbbé a városunkat és ez milyen hatással van az identitásunkra? A kiállítás a 2016-os eseményekre fókuszál, hiszen ez a nullpont, de mindemellett kitér a tavalyi hídfoglalásra és a civil szervezetek szerepére a város formálásában. Mindeközben videó- és hanginstallációkkal teszik a látogatóknak megélhető élménnyé a hídon történt eseményeket, míg a kurátorok a szakmát igyekeznek rávezetni, hogy a hasonló, alulról szerveződő időszakos köztérhasználatból hogyan lehet állandósítani a jó megoldásokat. 


építész: Studio Nomad
5/5
építész: Studio Nomad



A kiállítás katalógusának szerzői a „szabadsághíd-jelenség" nemzetközi és történeti kontextusát valamint lokális jelentőségét vizsgálják, új megvilágításba helyezve az alulról szerveződő, helyteremtő mozgalmak szerepét, rövid esszékkel, interjúkkal, fotóesszékkel és infografikákkal tágítva a történet időbeli és térbeli értelmezését.

Az építészeti installáció a Magyar Pavilon szabad tereinek átértelmezésével kívánja átélhetővé tenni a helyteremtés felszabadító élményét, a látogatók számára nemcsak elvont értelemben, hanem szó szerint is új horizontot nyitva a műemlék pavilon tetőszintje fölé emelkedő kilátóból. Az installáció anyaghasználatában is az ideiglenességre reflektál, illetve a köztereken is fellelhető anyagokből épület fel. 

A 16. Velencei Nemzetközi Építészeti Biennále a nagyközönség számára 2018. május 26-án nyílik és november 25-ig látogatható.


Nemzeti biztos: Fabényi Julia
Kurátor: Kultúrgorilla (Oravecz Júlia, Göttler Anna, Tornyánszki Éva) 
Építész: Studio Nomad (Pásztor Bence, Pongor Soma, Tarcali Dávid)
A kiállítás szervezője: Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum
Fő támogató: Emberi Erőforrások Minisztériuma

A projekt honlapja: biennale2018.ludwigmuseum.hu

Sajtó- és vernisszázs napok: 2018. május 24-25.
A Magyar Pavilon megnyitója: május 24. 11 óra
Velence, Giardini della Biennale

A Velencei Biennále honlapja: www.labiennale.org

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

Varjúvár // Egy Hely + Egy hely

2024.12.18. 10:45
9:12

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Nézőpontok/Történet

A magyargyerőmonostori református templom // Egy Hely + Építészfórum

2024.12.18. 10:43
10:12

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.