Kilátó - Közösségépítő közös építés

Az Erdélyben található Énlakán tartott Nyári Egyetem részeként 2014. július 21-e és 31-e között egy közösségépítő közös építés keretében megvalósult Énlaka határában, a római kori maradványok mellett egy kilátópont felépítése. A fantasztikus természeti környezetben álló kis építmény elkészítésében megannyian részt vettek, és nem csak az épület, de a közösség is felépült.

Te voltál már Énlakán? Ne hagyd ki!

10 évvel ezelőtt, az első Pollackos erdélyi túrán, hosszú órák megannyi építészeti élménye után, elvesztünk a tájat behálózó földutak szövevényében. 50 fős buszunk, benne a hallgatók seregével kereste az utat éjszakai szállása felé. Köröttünk kiterjedt búzamezők és erdőkkel borított domboldalak tarkították a tájad, messze egészen a végtelenig! Mikor a nap már a Firtos hegy bérceit súrolta, a fák paplanját átszúrva egy kicsiny, de annál büszkébb templomtoronyra leltünk a horizonton! "AZ UTOLSÓ FELDERÍTÉS" indult meg aznap. A gerincről aláereszkedve a dombok közt megbúvó szövevényes kis faluba, egy rejtélyes, titkokkal teli gyönyörű élményben volt részünk. Ki gondolta volna akkor, hogy pár éven belül már a falu értékeinek felmérésén, a település jövőjének fejlesztésén és a világörökségi cím elnyerésén dolgozunk.

A Hargita megye szívében lévő Énlaka kutatását és a falu állagmegőrző munkálatait közel egy évtizede a Csíki Műemlékvédő Egyesület kezdte meg Budapest Lipótváros Önkormányzatának támogatásával. Ehhez a munkához társult dr. Visy Zsolt a Magyar Limes Szövetség elnöke és a Pécsi Tudományegyetem professzora régészeti kutatásaival, majd 2012-ben a PTE Építészeti Intézete, Néprajz és Kulturális Antropológia Tanszéke, valamint a Breuer Marcell Doktori Iskola is. Kutatásainkat többek közt a PTE, a Nemzeti Kulturális Alap, a Magyar Építőművészek Szövetsége és a Nemzetstratégiai Kutatóintézet támogatta.

Munkánk célja a település műemléki dokumentációja és a részletes feltárás mellett, azoknak a falumegőrző program keretein belül véghezvitt állagmegóvó és rekonstrukciós munkáknak a szakmai előkészítése volt, melyek lehetővé teszik Énlaka több száz év alatt kialakult védett településképének megőrzését az utókor számára. A falu 108 portájának 98 %-a képvisel népi építészeti örökséget. Nem titkolt célunk a világörökségi cím elnyerésének elősegítése.

Az értékmentő / értékteremtő programban a Pécsi Tudományegyetem három tanszékének és Breuer Marcell Doktori Iskolájának az oktatói, doktoranduszai és hallgatói, valamint a település lakosai vesznek részt. Az immáron 3 éve folyó kutatás épített örökséggel kapcsolatos részeit az építész képzés hallgatói és doktoranduszai végzik dr. Kondor Tamás és dr. Rétfalvi Donát egyetemi docensek vezetésével. A tárgyi és szellemi örökséggel kapcsolatos kutatásokat a néprajz tanszék hallgatói végzik, míg a régészeti kutatásokat dr. Visy Zsolt egyetemi tanár vezetésével a régészeti tanszék hallgatói végzik! A munka felosztása és megvalósítása során az egyik legfontosabb feladat a lakosok bevonása mind véleményezési, mind tevékenységi szinten. Felhasználói visszacsatolás, amivel a közösség aktivizálható, élő és fejlődő egységgé léphet elő. A falu fejlesztési elképzeléseinek közös megfogalmazása során az egyik fontos szempont volt, hogy az épített és szellemi örökség megóvásával és bemutatásával, arra támaszkodva úgy alakíthassuk a település jövőképét, hogy hosszútávon megállítható legyen a jelenlegi elöregedő társadalmi tendencia és a megvalósuló beruházások hozzásegítsék a falut új munkahelyek teremtéséhez és a fiatalok megtartásához.

Hosszú távú fejlesztési elképzelésünk szerint, a falu minden portáján megtörténnek az állagmegóvó rekonstrukciós munkák, a köz -és közösségi terek olyan finom mikro-beavatkozásokkal újulnak meg, melyek elősegítik a védett falukép megóvását (új utcabútorok, padok, utcatáblák, szemetesek, stb...). Felújítjuk a falu főterét, mely egyben a település központja és az információk átadásának helye. Az iskola épületében egy olyan alkotóházat szeretnénk kialakítani, mely egyrészt biztosítaná a kellő rálátást és szakmai felügyeletet a falukutatás (építészet, régészet, limes, néprajz, szociológia) és a településfejlesztés során, másrészt Énlaka értékeire alapozva szervezi és menedzseli a település turisztikai szolgáltatásait (programok, szállás, múzeum, társadalmi akciók, nyári egyetemek, alkotó táborok, oktatás, kulturális előadások). Az épületben kialakított iroda feladata lesz aktív pályázati tevékenységet folytatni a falu jelenének megóvása és jövőképének fejlesztése érdekében.

Ezt a munkát csak a falu lakosságával közösségben lehet végezni. Ahhoz, hogy a fejlesztések hosszútávon is fenntartható eredményeket hozzanak, az együttműködés és a közös alkotó folyamat elengedhetetlen. Az ide érkező kutatók és fiatal hallgatók éppúgy a település közösségének aktív részévé kell, hogy váljanak, mint ahogy a falusiaknak is ki kell venniük a részüket a közösség koncepcióalkotó, építő és fenntartó / értékmegőrző tevékenységéből.

Ezen közös építő munka első lépése volt a porták állagmegóvásának megindítása, és a falu épített, - tárgyi és - szellemi örökségének felmérése, dokumentálása. Az elmúlt években Lipótváros Önkormányzatának és a Csiki Műemlékvédő Egyesületnek köszönhetően több tucat portán történtek állagmegóvó rekonstrukciós beavatkozások. 2012 óta pedig a Pécsi Tudományegyetem oktatóinak és hallgatóinak helyi közösségekkel végzett együttes munkája által és több szakmai szervezet támogatásával az énlaki porták egy részének építészeti és néprajzi felmérése és a festett kazettás mennyezetű unitárius templomot körülölelő temető több száz írott köves síremlékének helyreállítása is megvalósult.

Az eddig elvégzett munkáknak köszönhetően és azok további folytatásával az öröklött falukép hosszútávon fenntarthatóvá válhat abban az esetben, ha a falu jelenleg elöregedő lakossága visszanyerhetné a megújuló képességét, azaz a fiataljait. Ehhez azonban munkahelyek kellenek. A komplex fejlesztés fő meghatározó tényezői a falusi turizmus és a köré szervezett szolgáltatások fejlesztése, a fiatalok (kisiskolástól - doktoranduszig) oktatásának élményekben gazdag műhely jellegű megvalósítása a településen tavasztól őszig, 1-2 hetes turnusokban, " alkotótábor és szabad egyetem" jelleggel. A falu hosszú távú céljaihoz illeszkedő mező -erdő és vadgazdaság, állattenyésztés megvalósítása és az ezekhez csatlakozó feldolgozó ipar (kisléptékű műhelyek, üzemek: fafaragó, lekvárfőző, sajtkészítő, hús / vadhúsfeldolgozó, stb...) újraszervezése.

A kutatási projekt eredményeinek széleskörű felhasználásával több célt is kitűztünk magunk elé:

• az ingatlan állomány felmérésével, egy értékkatalógus és egy felújítási ütemezés készül az öröklött értékek megóvása érdekében. Ez nyújt segítséget a rekonstrukciós program ütemezésében és a különböző pályázati források elnyerésében.
• a felmérési tervek, rajzok, makettek egy könyv egy folyamatosan bővülő vándorkiállítás, valamint egy honlap részét fogják képezni, melyek részben a magyar népi építészeti értékek identitást erősítő hatását, ősi kulturális és társadalmi gyökereit mutatják be, másrészt az összegyűjtött anyag publikálása széles körben megismertetheti a település értékeit mind a hazai, mind a nemzetközi színtereken, ezzel fokozva Énlaka turisztikai vonzerejét és a falu megélhetési lehetőségeit.
• Énlaka hosszú távú fejlesztési koncepciójának megfogalmazásával biztos lépésekkel, jól szervezetten haladhatunk a település öröklött és fejlesztett értékeire alapozva a pozitív jövőkép irányába

Az idei tábor során a falufelmérés építész és néprajzos kutatási tevékenysége, valamint a régészek temető felmérési és sírkő helyreállítási munkálatai mellett új, közösségi / közösségépítő tevékenységbe is kezdtünk.

... Énlaka területe a Hadrianus császár által három részre osztott tartomány középső, katonailag legerősebb részéhez, Dacia superior tartományhoz tartozott, és annak keleti határvonalára esett. A csapatok általában a folyóvölgyekben haladó utakat szállták meg, Énlaka erődje azonban nem ilyen helyre, hanem a Kis- és a Nagyküküllő vízválasztójára került. A tartomány és a birodalom határvonala (limes) itt a Szilastető és a Firtos gerincén, az erődöket összekötő, a határvonal mentén haladó út (limes-út) ezzel párhuzamosan haladt. Ez a fontos út, ami ebben a térségben a sóváradi és a székelyudvarhelyi castellumokat kötötte össze, többnyire azonos a régi térképeken még ’nagy út’-ként megnevezett úttal. Ez az út Énlakaterületén azonos a mai Etéd – Székelypálfalva közötti országúttal.

Erre az útra épült rá az énlaki római erőd, a cohors IIII Hispanorum tábora a mai falu délkeleti szélén. A 130 x 145 m kiterjedésű, szabályos castellum a római táborépítészet általános sajátságait mutatja. Négy kapuja volt, az ezeket összekötő utak kereszteződésénél alakították ki a tábor forumát, a principiat. Jobbra és balra a helyőrség lovagi rangú parancsnokának a rezidenciája, a magtár és más középületek voltak, az erőd többi részeit a csapat centuriáinak a barakkjai foglalták el. A tábor körül, elsősorban annak nyugati oldalán helyezkedett el a vicus elnevezésű polgári település, ahol a katonák családtagjai, veteránok és kereskedők éltek. Itt épült meg a katonai fürdő is, amelyet a néphagyomány masszív alapfalaialapján palotának tartott. A település lakói a kivezető utak mentén temetkeztek.

Az erőd területén végzett ásatások meghatározták az erőd kiterjedését, a geodéziai mérések pedig pontosították szerkezetét. Az innen kikerült leletek, feliratok, pénzérmék és más leletek a székelykeresztúri Molnár István Múzeumba kerültek, ..."

Visy Zsolt

Mivel a táborból megmaradt alaptestek a régészeti feltárások után vissza lettek temetve, így az ide érkező turisták semmit nem tudnak belőlük megtapasztalni! A falu történelmi vetületéhez azonban ez a hely legalább olyan erős múltbéli kötődéssel bír, mint a település jelenleg is meglévő épített öröksége - zegzugos utcái - tizesekből álló térszerkezete, festett kazettás, rovásírásos mennyezetű unitárius temploma, írott köves temetőkertje, eredeti szépségükben megmaradt portái, házai, melléképületei, népi hagyományai, tradíciói.

A Mihály pihenő - Castellum kilátó koncepciója

Ezen közösségi építés során létrejövő alkotással egy olyan kilátó - pihenő létrehozása volt a célunk, mely "láthatóvá" teszi az Énlaka fölötti domboldalban, a Castellum geometriai kontúrját megidéző kaszáló alatt rejtőzködő római legionárius tábort.

A névadás kettőssége utal a kilátó és pihenőhely tervezési koncepciójának, tartalmi töltetének többrétegűségére is:

• A castellum fölé helyezett kilátó oldalfalai azokat a szakmai ismereteket (rajzokat, leírásokat, régészeti leleteket) tárják az ideérkező turista elé - dr. Visy Zsolt régészprofesszor által nyújtott szakmai útmutatás alapján -, melyek a római kor helyi kötődésű értékeit és történelmét mutatják be. A kilátó térhez felvezető híd maga is egy történelmi időspirál, mely a római birodalom daciai terjeszkedésének évszámait hordozza magában. Akit a római idők szelei hoznak e helyre, a kilátó ablakkeretén kitekintve rálátnak a Castellum helyére és az üvegre felmatricázott háromdimenziós látványkép alapján beazonosíthatják, hol és milyen formában állhatott e helyen a legionárius tábor.
• A helyi emberek számára tartogat azonban e kilátó egy másik nagyon fontos töltetet. Egy érzelmi elemet. A közös építés, a közös értékteremtés, a jövőbe vetett közös hit valós megtapasztalását. Az elöregedő falu még aktív fiataljai és tapasztalt öregjei egy emberként csatlakoztak az idesereglő pécsi egyetemistákhoz.  Volt aki (Lajos bácsi) egyik kezével sétabotját tartotta, míg a másik kezében a lazúrozó ecsetet fogta. Volt aki a szaktudását, műhelyét és szabadidejét áldozta ránk, hogy segítsen az asztalosmunkában (Koronka Attila, Kerestély Zsolt), vagy éppen a környezet alakításában, a vad sövény kezelésében (Demeter Ottó). Dancs Alpár a mindennapi kényelmünket és étkünket biztosította. Panni néni sütött ránk. Sok sok falusi, akiket itt most név szerit nem is tudnék hiánytalanul felsorolni járult hozzá munkájával, történeteivel, jó szándékával ahhoz, hogy létrejöjjön ez az alkotás. Gálfi Mihály, aki egész héten traktorozott minket, önzetlenül felajánlotta földjét, hogy a kilátó biztos helyet találhasson magának a római Castellum felett. Az itt élő emberek számára ez a kilátó egy pihenőhely melynek ablakából rálátnak saját életükre. Falujuk tornyára, a dombok mögé húzódó lemenő napra. Egy emlékező hely a közösen töltött napokra. Az ő számukra a kilátó ablakkerete nemcsak a múlt vagy a jelen felé enged kitekintést, de lehetőséget ad rálátni egy pozitív jövőre is! Ez talán az egyik legfontosabb üzenete ennek a közös munkának és az általa létrejött értéknek! Az értékteremtést folytatni, az értékeket óvni, a közösséget pedig erősíteni kell.

Áll a "Küklopsz". Testét öreg mester, ifjonti vér és gyermeki kacaj formázta. Oldalát a szél simítja, lábánál a mező terem évről-évre új életet. Egyetlen szemét nyugatra veti, s benne évszázadok közösségeinek bölcsessége lebeg.

A projekt az építőtábor végeztével nem zárul le. Hat hetes időintervallum áll rendelkezésre a résztvevőknek az összegyűjtött anyagok rendszerezéséhez és a munka dokumentálásához. Ezután az elkészült anyag részben az interneten, részben tananyag formájában, részben kiállításokon keresztül kerül megismertetésre minél szélesebb körben. A kilátó és pihenő pedig a falusiak gondozásában szolgálja mindazt mire teremtetett.

Jövő évben visszatérünk, hiszen vár minket a közösség, mely egyszerre építi önmagát és Énlaka jövőjét!

dr. Kondor Tamás