Nézőpontok/Vélemény
Király utca 40.: „nem fér bele a házba mindaz, ami benne van”
2010.10.08. 12:48
Az opponensi vélemény bár tartalmaz kritikai elemeket, elfogadásra javasolta a Citinvest Kft. tervét a Király utca 40-re tervezett épülettel kapcsolatban. A Központi Építészeti- Műszaki Tervtanács jelenlegi formájában nem ajánlja engedélyezésre, de átdolgozás után újra megvizsgálná a tervet.
A Király utca 40. szám alatti Hild épület sorsát évek óta komoly médianyilvánosság övezi, civilek, városvédők, műemlékesek tiltakoztak a ház bontása ellen. A korábbi bontási engedélyt felülvizsgálta a Közigazgatási Hivatal, és az a döntés született, hogy az épület utcai traktusát meg kell tartani és az eredeti homlokzatot vissza kell állítani.
1/9
Budapest, VI., Király utca 40.
Budapest, VI., Király utca 40.
2/9
Budapest, VI., Király utca 40.
Budapest, VI., Király utca 40.
3/9
Budapest, VI., Vasvári Pál utca 4.
Budapest, VI., Vasvári Pál utca 4.
A szomszédos telken álló, a Vasvári Pál utca 4. szám alatti épületet már korábban elbontották, a Hild háznál a tetőszerkezetet bontották el teljesen. Két évvel ezelőtt, a Központi Tervtanács már tárgyalta a Király u.40. szám alatti társasház építési engedélyezési tervét (együttesen a Vasvári Pál utcai telekkel, amelyre háromszintes idősek otthonát képzelt el az önkormányzat). Akkor a tervet átdolgozás után engedélyezésre ajánlotta a tervtanács.
Időközben azonban a tulajdonos felülbírálta saját, korábbi elképzeléseit és az idősek otthona mellett – mely funkciót az Önkormányzat a telek eladásánál kikötötte – irodaházként kívánja a területet hasznosítani. Ezért új megbízást adott ki a Citinvest Kft-nek az új projekt megtervezésére.
4/9
Korábbi tervezett homlokzat
Korábbi tervezett homlokzat
A területre érvényes KSZT beépítési paraméterei, és a tervezett mutatók:
építési övezet: VK-VI-R
maximum beépítés: 80% - tervezett: 80%
szintterület: max. 5,5 - tervezett: 5,5
zöldfelület: min. 10% - tervezett: 10%
építménymagasság: 16-25 m - tervezett: 23,51 m
Vasvári Pál u. 6. számnál: 17,0 m - tervezett: 17,0 m
Parkoló szám: min. 155 db - tervezett: 156 db
„A műszaki adatokból kiderül, hogy a tervező valamennyi beépítési paramétert – igaz a maximumon – betartotta"- véleményezte a tervet Korényi András, opponens, a tervtanácsnak írásban megküldött értékelésében.
„A Közigazgatási Hivatal másodfokú határozatának megfelelően a Király utca 40. szám alatti Hild József által tervezett lakóház utcai traktusait meg kell tartani, és az eredeti homlokzatok helyreállítása szükséges. Ezt a feladatot a tervező mintaszerűen megoldotta, a főbejárat az eredeti helyére visszakerült, az alkalmazott homlokzati anyagok, nyílások az eredeti állapot szerint helyreállítódtak" - folytatja a vélemény.
5/9
Jelenlegi tervezett homlokzat
Jelenlegi tervezett homlokzat
6/9
Jelenlegi tervezett homlokzat
Jelenlegi tervezett homlokzat
Az opponensi vélemény alapján azonban, a tervezett magas tető síkjának megbontása idegen az eredeti klasszicista ház szellemétől. A szomszédos Vasvári Pál utca 4. sz. alatti telek összevonását a saroktelekkel, és az oda tervezett új épületrész magasságát, tetőkialakítását, és homlokzatképzését megfelelőnek látja Korényi András, de a középső részen a nyílásarányok megváltoztatása és a kőburkolat alkalmazása túlhangsúlyozáshoz vezetett véleménye szerint.
„A két épületrész összeépítése funkcionális szempontból jól sikerült, de kívánatos lenne, hogy az eredeti telekhatár az alaprajzi és a homlokzati kialakításban is megjelenjen a belső udvar felé." Ennek szellemében elfogadásra javasolta a tervet, nem úgy a tervtanács.
7/9
Jelenlegi tervezett homlokzat
Jelenlegi tervezett homlokzat
8/9
Tervezett udvar
Tervezett udvar
A tervtanácsi zsűri több ponton is kritizálta a tervet. Egybehangzó véleményként fogalmazódott meg a klasszicista rend hiánya a tervekből: „át kéne fésülni, hogy rendezettebb legyen". A zsűri véleménye szerint, a homlokzat megtartását szó szerint kell értelmezni, az utcai traktus teljes megtartásával. A zsűri hiányolta az alaprajzban a meglévő alaprajzi épület logikáját. Átgondolásra javasolta a bejárat hangsúlyozását, a nyílások ritmusát, az anyaghasználatot és a tetőkialakítást is problémásnak ítélte meg. A parkoló méreteit sem tartotta megfelelőnek a tervtanács, főleg annak függvényében, hogy idősek szállítását is be kellett volna kalkulálni a parkolóhelyek méreteinek kialakításakor. A tervezett kert tekintetében szintén bírálat érkezett a tervtanács részéről, mennyiben látja el valódi funkcióját. Bár a kerületi főépítész nem volt jelen, kollégája elmondta, hogy az önkormányzat és a befektető között komoly ellentétek vannak a kerthasználattal kapcsolatban. A kerületi főépítész nehezményezi, hogy autóval csak az irodán keresztül közelíthetőek meg az idősek otthonának apartmanjai, és véleménye szerint nem történt meg a teljes akadálymentesítés sem.
A tervtanács véleménye szerint, „nem fér bele a házba mindaz, ami benne van". Ha a tervet áthatná az eredeti épület szelleme, akkor sikeres megoldás születne. Így jelenlegi formájában nem támogatja a tervtanács, de átdolgozás után újra megvizsgálná a tervet.
Az épületről korábban Vargha Mihály készített fotókat.
09:43
lelketlen állatként én is elvállaltam volna a tervezést, pedig sejtem, hogy ha a szintterületi mutatókat mindenhol a jelenlegi maximumon kihasználják, az kellemes állapotra nem vezet
ugyanakkor botorság azt elvárni befektetőtől, hogy ne a maximumot hozassa ki egy projektből (brrrrr, de van jobb?) annak akármilyen előkészítőjével -többek között az építésszel
ott nem tartunk -és csak remélem, hogy arra felé mozdul a piac-, hogy a maximum meghatározásánál hosszú távú szempontokkal is érvelni lehetne akár eladói/befektetői, akár vásárlói oldalon (lásd parketta kérdés)
de a lényeg: vállalkozó előtt gazsuláló mivoltom sem érti -hátha valaki elmagyarázza-, miért nem kerültek magasabbra a "lakások" (az öregek miatt úgy is kell lift, ha meg van, úgy is használják már az első emeletre is), hogy az ablakokon át néha a napot-eget is lehessen látni
a földig érő tuti ablakokon át meg, ott a sarokban leginkább a másik ablak mögött ücsörgőt nézhetik -a félhomályban ...bár a látványterven rohadtul napfényes az udvar...
(ha az önkorm. feltétele volt az idősek otthona, akkor nem kértek előre egy vázlattervet, ahol tisztázni lehetett, hogy a befektető milyen fürdőkkel, hol elhelyezkedő lakásokkal akarja teljesíteni a penzumot?)
szerintem a "mérnöki feladatra", "lakáj lelkület" mellett, több munkával, jobb megoldást is lehet találni
vagy -és ezt a "rózsadombiaktól" kérdezem- egyáltalán nem szabad üzletemberekkel kezdeni, adjam vissza a diplomámat, esetleg csak "közületi" megbízásra hajtsak?
10:10
@desdicsávo: Most én is megnéztem újra azt a "rohadtul napfényes" udvart és vaksi szemeimmel csak most vettem észre, hogy cca. egyenlítői napmagasság van beállítva. Így van ez, ha a látványterv profibb, mint a terv.
13:14
@zapata: Sőt, még egyenlítői napmagasság sem kel, elvégre majdnem D-É hossztengelyű udvarról van szó. Bár nem vagyok látványtervező, sztem csillogtat így a hazai nap is. Kb. 18 percig...
De ha a látványtervező "profi" egy ilyen kis "optimalizálással", akkor miért kéne másképp cselekedni nagyobb biznic-léptékben? Szóval a dolgok nem fekete-fehérek...
14:43
@desdicsávo: Arról van szó, hogy amikor minden érintett (önkormányzat, befektető, vonalhúzogató szakmunkás - mert minek nevezzük azt, akinek a világlátása a pausz szélénél ér véget, ugye) nekiáll "maximalizálni", akkor ilyen kiválóságok születnek. Ha feljebb paterolják az egészet az erkélyes részig - ha már muszáj volt bombatalálatosra faragni a tetőt - , ha a jobb oldali traktusban 4 helyett 3, az utcaiban 5 helyett 4 apartmant alakítanak ki, a középen lévő kettőnek meg adnak 25-30 nm-t az irodából, ha mindegyikhez van erkély, akkor lehet, hogy senki nem szól egy mukkot sem. Így viszont, hogy a szociális, vagyis emberi szekció be van suvasztva a legolcsóbb szintre, miközben a többin valódi hiánypótló funkciók fognak terpeszkedni, ez így azért nem túl szimpatikus. (Pláne, ha még nagyhangon ordibálnak is, ahelyett, hogy csendben maradnának: Igen, behúzgáltuk a vonalakat, ahogy elvárták, de kész, ennyi. Kellett a meló, ez ugye, érthető? Viszont ha majd vége lesz, akkor a sufniba fogjuk tenni, nem pedig a kirakatba.)Szerintem a feladat már a kiírásnál eltévedt. Az idősek otthonát valahol máshol, alkalmasabb helyen kellett volna megcsinálni, itt pedig az önkormányzatnak tetőtéri bérlakásokban kellett volna gondolkodnia.
17:55
@lecsó: Ez az idősotthon dolog attól még külön szemétség, hogy az önkormányzat a tanácsi lakásukban száz éve élő öregeket kényszeríti be egy ilyen lyukba, holott annak idején azzal kecsegtették őket, hogy békében kivárják, amíg ott elpatkolnak. Tágas lakásban éltek, igen (netán a saját hajdani lakásukban...), a régi bútoraikkal, a kedves tárgyaikkal, amiket ezekben a szar lyukakba persze nem vihetnek magukkal. És az emberbarát önkormányzat aztán az ilyeténképpen kiürített ingatlant adja el az emberbarát befektetőnek (aki nem látja meg, hogy a telken áll egy klasszicista vagy historizáló vagy akármilyen bérház, és esze nélkül bont, és építi a nem embernek való cellákat). Tehát én nem csak a régi épületekért harcolok körömszakadtáig, hanem próbálnám megfékezni ezeket a mocskokat is, akiknek történetesen egyik áldozat se a saját nagyanyja, tehát leszarják, hogy fogják leélni az utolsó éveiket. (De lehet, hogy ha az lenne, akkor is így bánnának vele.) Jussanak ezeknek az öregeknek a sorsára, ennél jobb átok most nem jön a klaviatúrámra. Aki - mondjuk - 1925-ben vagy 35-ben született, nem szívott még eleget? Hm? Kék-szakáll? Az irgalom nem építészeti kategória, mi?
18:15
A nyugdíjasházak honlapjait böngészve az apartman mellett a következő megnevezésekre bukkantam arra vonatkozólag, "amiben a nyugdíjas lakik": lakóegység, lakrész, garzon, minigarzon, lakás, szoba. További javaslatokat is szívesen látunk!Őszintén szólva építészetileg nem igazán tudom bírálni a fenti cikkben leírt lakóegységeket. Tekintettel arra, hogy a közösségi funkciók nagy részét közös helyiségek látják el, valamit arra, hogy a megcélzott klientúra nyilván az a réteg, amelynek a saját lakás önálló fenntartása már túl megerőltető, a lakások mérete ennek függvényében szerintem nem feltétlenül kifogásolható. A kialakítás nyilván nagyrészt a kliens pénztárcájának várható vastagságán alapul. Van a piacon ezeknél nagyobb és kisebb is, van olyan, ahol a bejáratot egyik oldalról a vécé, másikról az elfüggönyözött zuhanyozó és mosdó határolja. Vannak otthonok, ahol többágyas termekben tudják csak elhelyezni az öregeket. A frappáns, egyedi megoldásokat, mint pl egy galéria vagy ilyen-olyan érdekes zugok, szögletek, ami pl diáklakásoknál motivált lehet, az idős és nehezen mozgó lakó nem fogja hiányolni, viszont a padlóig érő ablakokból ülve is jól ki lehet látni vagy az udvarra, vagy az utcára.Ami viszont ettől független, az például a tény, hogy idős emberek sokszor nehézkesen, nem ritkán járókerettel, akár tolószékkel közlekednek, ezért a fürdőszobák megtervezésénél ezt mindenképpen figyelembe kéne venni. Nagyon sok idős embernél probléma a fürdőkád, mert nem tud már belemászni és az elesés veszélye nélkül stabilan elhelyezkedni benne, ezért a tálca nélküli zuhanyozó, ahová adott esetben fürdetőszéket is be lehet tolni, általában jobb alternatíva. El kell hogy férjen a segédeszközön kívül egy másik személy is, mert van olyan öreg, aki már csak segítséggel tud tisztálkodni, vécére ülni. (Vagy akkor irány az elfekvő?) A befelé nyíló ajtó szintén rossz megoldás, részint a segédeszközzel közlekedő lakó számára nyitása-csukása körülményes, másrészt, ha a lakó rosszul lesz bent az ajtó előtt, a segítségére siető személyzet nem tud bejutni a helyiségbe.Ami viszont igazán szöget ütött a fejembe, az a következő idézet, a pannonhalmi Szent Márton Nyugdíjasház honlapjáról: A beköltözők élet végéig tartó lakrészhasználati jogot vásárolnak, majd havi térítési díjat fizetnek. Az apartmanok nem örökölhetők!Ezek szerint a kuncsaft (vagy annak családja) kifizet a példaként említett nyugdíjasotthon esetében 3,5-5 millió forintnyi összeget (a négyzetméterárak durván 120 és 200 ezer forint között mozognak- Pannonhalmán!), ám ez az összeg nem egy befektetés, mint egy normális lakás esetében, hanem a tulaj zsebében marad akkor is, ha a lakó esetleg fél év után búcsút mond a földi árnyékvilágnak? Lehet hogy valamit rosszul értelmeztem, de első látásra nem tűnik rossz üzletnek, hogy egy "apartmant" annyiszor lehet eladni, ahányszor új lakó költözik bele. Intelligensebb olvasótársak nyugodtan oktassanak ki!Másik megjegyzésem az anyaghasználat. Megkockáztatva még azt is, hogy ismét rózsadombi sznob leszek, mégis elmondom, hogy ahányszor laminált parkettát ("parkettát" kéne inkább írni, mert kb ugyanaz mintha a téglamintás tapétát téglafalnak titulálnánk) látok megjelölve, meghökkenek és elszomorodom. Kíváncsi vagyok, hányan tudják a laikusok közül, hogy a laminált padlónak kb annyi köze van a fához, mint a hawaii homokfövenyt ábrázoló faliposzternek a tenger illatához. A laminált padló rossz minőség esetén pozdorja, jobb minőség esetén HDF lapra rápasszírozott, rendszerint faerezetet ábrázoló fotó (de van már keramitkockás és terméskőmintás is!) segítségével a valódi faburkolat illúzióját keltő olcsó és gyorsan, egyszerűen lerakható termék. Internetes nézelődés alapján a forgalmazók a laminált padló élettartamát 5-25 évben adják meg. Akit érdekel, utánanézhet, hogy Budapest 100-120, de akár 60 éve épült házai közül hányban és hányszor kellett eddig kopás miatt kicserélni az eredeti, csaphornyos parkettát. Az ellenvetést, miszerint kérem szépen, nem mindenki milliárdos, mint a tisztelt hozzászóló, már előre is azzal kontráznám meg, hogy biztos nem milliárdosak a leendő lakók sem, ugyanakkor nem gondolnám, hogy a fenti árpélda alapján kalkulálva, a budapesti belváros közepén kimondottan vékonypénzű nyugdíjasok jótékonysági forrásokon alapuló elhelyezése volt az üzleti koncepció. Röviden: a nyugdíjasház kategórián belül valószínűsíthetően a színvonalasabb lett becélozva. Miért nem lehet akkor egy tisztességes padlóburkolatot is beletervezni? Azon a pár tízezer forinton fog múlni, hogy elég profit marad-e a befektető zsebében?
05:31
dagonyázz csak.
gratulálok.
22:06
műértelmiségi nyavalygás már megint a tervtanácstól kezdve a hozzászólásokig:
„a tervező valamennyi beépítési paramétert – igaz a maximumon – betartotta” – Persze, hogy a maximumon, hiszen jó lenne, ha a szakma belátná, hogy a szintterületi mutató az a telekérték lelke. Egyébként ezen kijelentések a városépítész és a KSZT-t elfogadó tervtanácsok kritikái, már ha van bármi alapjuk egy sűrű belvárosi szövetben.
A szakma Fekete báránya már megint hozta a szokásos formáját, lerakott valamit ami a megrendelő elvárásainak megfelel és a plebs viszi, mint a cukrot. A megnemértett hochépítészek és városmarketingközgazdászurbaniták pedig picsognak, mintha ők lennének felkenve azzal a tudással, hogy mi piacképes a válság sújtotta ingatlanpiacon. Legyen mindenkinek 120 négyzetméteres kertes családi háza a belvárosban fullpanorámás tetőterasszal! Hajrá!
Az persze biztos, hogy nem innen fognak az sztk-ba csoszogni a körfolyosó korlátjához odanőtt nylonharisnyák, hanem holland vagy német retrorockererek vetik majd bele magukat innen az operett-tivornyáikba.Csak az irodaszintet nem értem, a divatcsarnok is jól megszívta, valami parkolósvindli, vagy gyors funkcióváltás sejlik ki belőle. A duplázók a mélygarázsban vélhetőleg papírmaséból készülnek majd.
Az építészek esetében moralitásról mikor is lehet beszélni? Akkor, amikor áron alul bármit elvállalnak, csak hogy megszerezzék a munkát, vagy akkor, amikor a megrendelő minden kérését teljesítik, vagy akkor amikor az évfolyamtársakkal előre lemutyizzák a tervtanácsot, vagy akkor amikor a másik munkáját gátlástalanul ócsárolják. Tegye fel a kezét, aki eddig egyik „bűnbe” se esett bele! Tomay Tamás már megint egyedül maradtál, leteheted a kezed!
Végre lenne valaki, aki hajlandó a pénzét kockáztatva, befektetve (brrr!) rendbehozni egy kis részt a belvárosban. Az emberek a földszinti kirakatán kívül semmit se fognak nézni a házból, akkor meg mi ez a muszáj nekem is megszólalnom a tervtanácson orrfelhúzós duma, hogy „át kéne fésülni, hogy rendezettebb legyen”?
A t. Tervtanácsot kéne átfésülni…
06:05
@anarchitecture: Elég kócos. Átfésülni nem érdemes. a tervtanácsokat a hell-be. Tarvágás.
Végre egy épkézláb ember. (aki házat is látott és tervezési munkát)
Ezekkel a ANTIalkotókkal nem érdemes foglalkozni egy pillanatig sem. ilyen mértékig fogalmatlannak lenni, az csak azt mutatja, hogy ezek az emberek életükben nem huztak egy vonalat sem, ami megépült volna utána... ezekből az irigység, tehetelenség és tudatlanság beszél. Az ilyenek tesznek olyan javaslatot az új BVKSZ-be hogy legyen két szoba benapozott... még az az apróság sem jut eszébe az egysejtűnek, hogy akkor a garzonlakást betiltja.. ez nagy sötétségről árulkodik.Kívánom ne öregedjenek meg. Vagy ha igen legyen havi többszázezres komcsi nyugdíja, hogy egy 100 nm-es budai villában tudja eltölteniutolsó pár évét. Csak nehogy egyedül maradjon. Mert az ilyen embereknek az a sorsa...
Magyarország a sötét középkorban van ezek miatt.
A nagy vörös iszapban dagonyázunk.
05:16
@kek-szakall: Helyben vagyunk! Akik legalábbis objektíve felelősek a vörösiszpáradatért, azok is azt trombitálják, hogy ők betartottak minden jogszabályt...
06:28
@anarchitecture: Utolsóelőtti bekezdésedhez: nem "végre lenne valaki", hanem MÁR MEGINT jön egy ilyen gátlástalan maffiózó, akit a pénzén kívül semmi nem érdekel. (Hú, micsoda kockázatot vállal, jesszusom, hol a repülősóm, elájulok az izgalomtól.)
Nézz már körül a belvárosban, milyen bontások árán mik épültek az elmúlt években. Szerinted ezt "rendbehozás"-nak lehet nevezni? Az, hogy "az emberek a földszinti kirakatán kívül semmit se fognak nézni a házból", a Világörökség védőzónájában kicsit elhamarkodott kijelentés. Akit oda vet a balsors egy ilyen cellába, az pláne mást is fog nézni belőle. Lásd ehhez még Lechner papát: "a madarak látják". Szerintem ez a három szó tükröz tisztességes építészi gondolkodást, szemben azzal, ahogy ti hárítjátok a felelősséget.
11:58
@anarchitecture: Hmm, ezek szerint a vàlság súlytotta piacon, ami egyben egy ingatlan túlkínálati válság is, továbbra is piacképesnek számít kis alapterületű galambdúcokkal teleszemetelni a várost. Ahogy eddig. Érdekes...
14:46
@bardóczi: Ezt a lesajnáló, lealázó stílust kikérem a galambok nevében,akik nem rózsadombra születtek, mint az ilyen nagyokosok.
Le a garzon lakással! Az öregeket segítsük át jobb létre!
Aki nem képes 120 nm es villát -kerttel- összeharácsolni magának az az utcán halljon meg (bár lassan ott se lehet majd)!
Nem merül fel benned, hogy ha van kereslet az ÚJ garzonra, akkor a belvárosi csórikáim nem a nagy alapterületű lerohadt bérházak lakás kínálatát részesítik előnybe?
NE épüljön inkább semmi! Pusztuljon le minden! Indítsunk mozgalmat minden változás ellen! Mérnökök az építés ellen!!! na végre valami értelmes kezdeményezés Bardóczi Úrtól.
19:09
@kek-szakall: A galambokra talán a ház felső felének megtervezésekor kellene gondolni. :) Az öregeket meg hagyni nyugiban ott, ahol leélték az életüket, és nem lyukakba kényszeríteni, hogy a régi, tágas lakásukból az áldozatkész befektetőd újabb fölösleges luxusirodákat varázsoljon. A cél nem az, hogy pusztuljon le minden (nincs is már nagyon hová lejjebb), hanem az, hogy bontások árán épülő ronda és "tájidegen" új cellaházak HELYETT hozzák végre rendbe a még meglévő Budapestet. Aki meg úgy érzi, hogy csak szűzföldön tudja igazán kibontakoztatni az építészi géniuszát, az a rozsdazónába építsen lakóparkot, ne a Hild-házat csessze széjjel.
Más. Rózsadomb nagy R, a garzonlakás, a jobblét és a lakáskínálat egy szó, a "haljon meg" egy l, előnyben részesítünk valamit, nem előnybe, és azt kell gondolnom, hogy valójában nem "nagy alapterületű lerohadt bérházak lakáskínálatáról", hanem lerohadt bérházak nagy alapterületű lakásainak kínálatáról akartál volna beszélni. Higgadj le kicsit.
Bardóczi úrnak is üzenem, hogy a sújt igét pontos j-vel kell írni :)
Szerető madaratok
06:20
@kékharis: Kedves Színtárs!
Örülök hogy a második értelemes embert is megtaláltam.
Persze ez csak a komment második felére vonatkozik. Az hasznos volt!
Köszönet.
15:55
@kek-szakall: Értem. Ezek szerint 15-20 éve egyetlen egy garzonlakás sem épült széles-e hazában, hatalmas túlkereslet van belőle jelenleg is, mert eddig mindenki "villát" igyekezett építeni. Izé...és az északi szél lassan becsukja a mesekönyvet.
A "ne épüljön semmi (új) mozgalommal" egyetértek, legalábbis amíg ekkora a túlkínálat. A "pusztuljon le minden"-mozgalommal nem. A kettő közé a demagógok tesznek egyenlőség jelet. Aki nem tesz, az azon morfondírozik, hogy a "ne pusztuljon le minden" mozgalom keretein belül hogyan kamatoztathatja mérnöki tálentumát. Más demagógok mindenkit beskatulyáznak Rózsadombi születésűnek, aki a telekzsaroló, faltól-falig beépítő, homlokzatmagassággal ügyeskedő, szociálisan lakhatatlan ól-építészet "remekei" ellen némi kritikával élnek. Sírok szegény nyugdíjasokon, akiket az utcától ez a remekbeszabott darab menthet csak meg. Ettől a "jobb lét" is jobb. Mindig olyan bájos, amikor egy befektető ilyen alaprajzokkal a "nyugdíjasok megmentője" címre pályázik.
Amikor úgy évi 30-40 ezer négyzetméter épül fölöslegesen, azt pazarlásnak gondolom. Sűrű beépítés helyére még sűrűbbet rakni, az pedig számomra kicsit neobarbár. Úgy tűnik, a gazdaság is lereagálja ezt, mert meredeken csökken az új építések száma - hozzáteszem: szerencsére. Úgy tűnik, hogy a minőségi építkezésnek növekszik az ázsiója (szigorúan nem hitelből), a beton lakó"park", aminek eddig a nevében volt található a legtöbb zöld (kertjéből kifelejtették, habár látványtervi szinten ugyanily szépen el voltak benne hintve szomszéd telekről belógó, homlokzaton tükröződő évszázados fa matuzsálemek, mélygarázs szintből kinövő borostyán falak, csinosan trendi japánkertek, abból is a zen fajta, mert ahhoz csak kavics kell, meg gereblye): pedig remélhetőleg végleg elveszti piacvezetését. Eddig egyik oldalon volt a rohamosan fogyó népesség ("fogy a magyar!") másik oldalon meg a rohamosan épülő új lakások, irodák, otthonok, hasonló galamdúcos technikával tervezve, kivitelezve. Szóval hogy is van ez? A kevesebb embernek hirtelen nagyon sok garzonra lett szüksége a garzonok országában, fővárosában, kerületében? A válságban pedig, ennek megoldására, épüljön mégtöbb garzon? Király! No nem a terv...csak az utca.
16:40
@bardóczi: butaságok!
"évi 30-40 ezer négyzetméter épül fölöslegesen"
-mi van? mi felesleges? ez egy épület, amire gondosz?
"Sűrű beépítés helyére még sűrűbbet rakni, az pedig számomra kicsit neobarbár"
-bogaram erről szólt a városiasodás. a gellérthegyre 30%-os beépítési társasházi övezetet 20%-ba sorolni, ex lex tenni... az a menő.
"a rohamosan épülő új lakások"
-a lakás állomány 1%-a csak 2004-ben épült meg CSAK. soha előtte, sem utána. BKV szint...
"ne épüljön semmi (új) mozgalommal" egyetértek"
-gratulálok mérnök úr! az alkotás a lényeg! a kerativitás!ilyen országot szeretnék én is.
"legalábbis amíg ekkora a túlkínálat"
-nem a kínálat nagy, hanem a kereslet kicsi... de mindegy nem magyarázom a különbséget... de ezen mit izgulsz? ez a piac.
bocs elfáradtam, a többit hagyjuk, ilyen buta, demagóg palit még életemben láttam... sajnálom keress a szinteden valakit. A kékharis legalább érvel és egylértelműen értéket menteni akar, de a többi 3...
szívesen megnézném a terveiteket... bizonyára nagyon tökéletesek.
beszélgessetek 3-asban (főleg Zapata és Bardóczi Urak)
20:33
@bardóczi: Az elefántcsonttoronyba üzenem, hogy túlkínálat sajnos egy olyan feneség ebben a kapitalizmusnak látszó „dagonyában”, hogy bizony amire nincs igény, azt nem veszik. Na, ilyen lakásokat építeni valóban balgaság lenne, annak ellenére, hogy a szakmai berkekben a LAKÁÁS, mint a városi polgárság nemes hajléka - 90 m2-nél kezdődik és a 3,20-as belmagasság a minimum - él mindenki képzeletében. Ezzel szemben pont az ilyen lakásokból van a lakáspiacon elég erős túlkínálat és az újépítésű épületeknél is ezeket az alaprajzi méreteket a legnehezebb eladni.
Persze lehetne a 100 évvel ezelőtti példákat követni, de a belvárosi körfolyosós bérpaloták gangra néző kis bérlakásai akkor is többségben voltak és senki sem hőzöngött ellene. A korszak kertépítészete is jelentős volt, csak azt nem tudom, hogy a sárga keramzit között szárba szökő gazszálak és a kerti csap körüli mohás beton feng shui szerint elrendezése hány százalékkal számítható be a zöldfelületbe?
Tudomásul kéne venni, hogy a városi lét, a gazdaságos városüzemeltetés magas laksűrűségről szól. Miért bűn, ha valakik garzonban akarnak életük bizonyos szakában élni. Lehet, hogy bőven elég nekik, mert egész nap güriznek és csak aludni járnak haza, de lehet, hogy csak erre van pénzük, vagy csak ennyit bírnak kitakarítani. Nem teljesen mindegy az építésznek! Nem lakásnégyzetméterkihasználási népnevelő vagy hitelügyintéző diplomát szerzett, hanem mérnökként arra kapott valami útravalót, hogy a társadalom épületekkel kapcsolatos igényét kielégítse. Építészként pedig ezt a tőle telhető maximális színvonalon hozza és viselje el, hogy a többiek utána elmondják majd róla a véleményüket.
Ha pedig a szakma arra felkent képviselői, akik megállapíthatják, hogy egy korábban épült ház, mint érték védendő, akkor elkerülendő, hogy lebontsák, átépítsék vagy csak hagyják lebontani, dedikálhasson e nemes döntés mellé kellő anyagi forrást, hogy az épület felújítva álldogálhasson ott függetlenül attól, hogy a belső funkciójára van-e igény.
A minőségi építkezésnek az ázsiója nem növekszik, hanem az életszínvonallal, illetve az azt megfizetni képes társadalmi réteg méretéhez igazodva változik. Ha látod, hogy milyen kő bunkók költöznek „minőségi építkezésbe”, akkor érzékelheted, hogy nem a műértő értelmiség hoz a költözéssel értékítéletet, csak a kialakuló pénzalapú kasztrendszer pozícionálja magát a m2 ár szerint.
A válságban pedig épüljön végre már valami, mert az építőipar beindítása nélkül semmi esélye az országnak!
05:09
@kek-szakall: válaszok egy "buta demagóg palitól":
1. a budapesti lakásprojekt adatbázis adatai szerint az érintett térségben (VI-VII kerület) az elmúlt években 6-800 db új építésű lakásingatlan / év nem került értékesítésre. Átlag 50 m2-el számolva ez évi 30-40 ezer m2 fölösleg, ami az bizonyítja, a piac szabályozó erejébe vetett bizalmunk nem igazán nyugszik valós alapokon.
2. a városiasodás oly üdvös progressziójával olyan rengetegen egyetértettek itten, hogy úgy ettől a fene nagy városiasodástól ittasan Budapest lakossága 20 év alatt 300.000-rrel csökkent. Ezt a jó kis 24-25 m2-es lukakra alapozott "városiasodást" úgy tűnik, nehezen viselik a felhasználók. Mellesleg minden budapesti stratégia, BÉK / FÉK, ésatöbbi arról tépi a száját, hogy a belvárosi kerületekben a sűrűséget csökkenteni kell.
05:35
@anarchitecture: Azé 24 m2 és 90 m2 között létezik még pár szám. A 100 évvel ezelőtti bérpaloták gangos bérlakásai ellen márpedig - a megszépítő történeti távlat ellenére - bizony-bizony volt hőzöngés. Ha nem lett volna, akkor igen kevéssé jött volna be a város leghíresebb újkori ingatlanpanamája, az érdi kertváros projekt, aminek célközönségét pontosan az ilyen bérkaszárnyák szűkösségétől megundorodott, onnan menekülni igyekvő kispénzűek tették ki. Szintén ez elleni "hőzöngés" indítja be a magyar kertvárosi mozgalmat, ebből nő ki a Wekerle, a Gázgyári lakótelep, a MÁV kolóniák, a Tisztviselő telep.(ugyanez panelproli - zártkertesedés viszonylatban ismét előjött a 80-as években.)
A gazdaságos városüzemeltetés nem a minden határon túl gerjesztett sűrűsödésről szól, egy határon túl, amit én a 4. szint paradigmájával szoktam jellemezni már bejönnek a képbe szociális,városökológiai, közmű, közlekedés, parkolás gondok, amelyek a sűrű várost szétfeszítik, élhetetlenné teszik abban a kultúrközegben, amelyben mi élünk. (Vö.: elméletileg az ország teljes lakossága elférne egy 50 km2 alapterületű, 4 szintes épületekkel megépített, egyébként zöldövezeti körzetben.) Budapest nem csak attól szenved, hogy tekintélyes az a kertvárosi lepény, ahová ugyanúgy és ugyanolyan áron adja az utat, közművet, infrát, mint a sűrű városrészeibe (ami egy üzemeltetési, gazdálkodási botrány), hanem attól is, hogy a túl sűrű városrészei lakhatásra alkalmatlanok, olyan környezeti és szociális ártalamakkal terheltek, amelyek szétrúgják a kereteit, valamint hogy egyetlen igazi sűrűsödése van, azaz egyközpontú - ami minden ingázás rákfenéje.
A korábban épült házak nagy része (már csak anyagtakarékossági, erőforrásgazdálkodási, környezetvédelmi szempontból is) valóban védendő kellene, hogy legyen, és ehhez abban a pillanatban lesz is forrás, amint leállunk erről az 1.0 kőbunkó ingatlanga(rá)zdálkodásról, és megfizettetjük az építettővel annak terhelését és következményeit, ha nagyobbat, sűrűbbet, intenzívebbet akar építeni egy adott helyen. Ahogyan szembesítjük a tulajdonosokat azzal, hogy az ingatlant nem csak birtokolni, hanem felújítani, korszerűsíteni is ildomos, azaz nemcsak jogok, de kötelezettségek is előállnak a tulajdonjoggal. Ugyanúgy, ahogyan ezt más országok, városok megteszik.
Nekem kicsit elegem van már egyébként ebből a "legyen vége a válságnak léccilécci és had építhessünk újra ugyanúgy ahogy eddig" típusú hozzállásból. Van egy rossz hírem: a válságot nagyjából ez termelte ki, és ha ugyanúgy lesz mint eddig, akkor a válságnak nem lesz vége, avagy inkább azt mondom: periódikusan visszatér. Persze tudom, már a Jeruzsálemi Nagytemplomot is azért építették/bontották egymás után kétszer-háromszor, hogy felszívja a munkanélküliséget, és ne legyen lázadás, de akkor az még egy erőforrásokban bővelkedő, határtalan expanzióra képes világ volt. Ma a világ nem ilyen. Egyre többször előkerül a szó: fenntarthatóság, ökológiai lábnyom, újrahasznosítás: csak az építőipar ezt még mindig söpri az asztaláról, vagy átértelmezi, gumiszabályokat alkot rá, marketing és látványtervi köntösbe öltözteti és már a jóanyja se ismer rá, mikor viszontlátja.
(bájos ám, amikor egy poszt elején a kapitalizmus farkastörvényeiről és a túlkínálatról esik szó az elefántcsonttoronyba címezve, ugyanezen poszt végén meg felbukkan az épüljön már valami, mer' tönkremegyünk. Hmm, kik, mik vannak abban az elefántcsonttoronyban?)
06:50
@zapata: ítélkezel mint az egysejtű népvezéred?
Ő még államosított is. Neki nem jött be. nem a MAL volt az elsődleges oka a kárnak, hanem valósíznűleg a mélyépterv mérnöke aki 1986-banaz alapozást tervezte.
De ez csak találgatás mert ezt majd 8-10év mulva bíróság mondja ki.
Ez a JOGÁLLAM, rohadt macerás, de ítéleteket nem a gáton azonnal hozunk. A háborúban van statárium.
06:54
@bardóczi: erre csak egy mondat, mert mélyebbre nem akarok leereszkedni.
Budapest az egyetlen mélymetrós város ahol metrómegállók felett családi házak vannak. Ez azért lehetséges mert az EGÉSZ ORSZÁG FIZETI annak a pár villalakónak a "infrastruktúra" költségét.
Ilyenek miatt...
Remélem kedvezményezetti oldalon vagy.
08:21
@kek-szakall: A két véglet között (nem csak galambdúc és villalakó létezik) azért van pár skálázható köztes lehetőség. Nem mellesleg, ezt a cuki kis utsó metró projektet meg a nyomvonalát nem az ország, nem a "villalakók", csak egy azóta meglehetősen megkritizált városvezetés akarta egy meglehetősen megkritizált, elavult közlekedési koncepció végzetesen rossz következtetései nyomán.Vagy szerinted a világ úgy működik, hogy odaballag az egyszeri polgármester egy lukhoz és elkiáltja magát: nicsak egy új metró! Jé, felette családi házak vannak. Bontsuk le, építsünk gyorsan 10 emeletes toronyházat (szigorúan 25 m2/lakás!), hogy legyen neki értelme. Vagy ezt most hogy? Gombhoz kabátot...meg "világvárost építünk", ja persze..hogyan is feledhettem!
De nézzük máshonnan: London, öreg kontinensünk legnagyobb városa (világváros, érted?) full telepakolva 3 szintes zártsorú, tömbbelsőben kertes házakkal (villalakók, érted?)valahogy kösz, de tök jól elvolt egész a 90-es évekig 11 metróvonallal 400 km összhosszon. Nem a működésképtelenségen múlt, hogy ott is elkezdtek nagyratörő befektetők, nagyratörő építészekkel "városiasodásban", a'la távol-kelet, gondolkodni. Itt-ott (Dockland) meg is szívták utóbb rendesen.
09:47
@kek-szakall: Melyek azok a metrómegállók, amelyek felett családi házak vannak?
21:46
@kek-szakall: http://nol.hu/belfold/20101015-az_ovas_asszonya
09:08
Akár lakások, akár "apartmanok" ezek a nem kis részben sötét lyukak, nagyon finoman vagy talán már eufemisztikusan szólva elnagyjázottak. Ha csak tervtanácsi anyagról lenne szó, ez talán megbocsátható lenne időzavarra hivatkozva, hiszen már néhány órai munkával is sokkal többet lehetne kihozni belőlük. A tervekre azonban engedélyezési terv van felírva, ezért erre tényleg nincs mentség.
A házon belüli közlekedés elfogadhatatlan funkcionális zavarait viszont nem lenne ilyen egyszerű kiküszöbölni, nekem úgy tűnik, hogy ezek koncepcionális hibáról árulkodnak. Mindenesetre ezek a hibák megerősítik a tervtanács végkövetkeztetését, ennyi minden nem is szervezhető kifogástalan rendbe ezen a telken.
10:54
@zapata: mi van a ház közlekedési rendszerével????
úgy látom itt teljes kórus van megmondóemberekból. szép kánon.
csak ne történjen semmi. így öröm lehet alkotni...
"koncepcionális hiba"... rögtön kimondhattta volna mindhárom, hogy ez az építész háztervezésre nem alkalmas. punk-tum ítélet tessék gépelni. sokszor hallunk ilyet tervtanácson is. rögtön adnak hozzá árajánlatot is...
alig várom hogy ezek a megmondók valamit csináljanak, gondolom ezzel az aggyal szép működő TÖKÉLETES alkotásokat lehet létrehozni.
gratulálok. a szakmai kollegalitáshoz és hozzáálláshoz.
én meg azt hittem gazdasági válság van.
13:04
@kek-szakall: Az igazi megmondóember itt a befektető: megmondta az építésznek, mennyi profitot akar kivenni a házból. És semmi más nem érdekli. Egyszerű. Alkalmatlannak meg szerintem morálisan mind alkalmatlan, aki a ház tönkretételében hajlandó részt venni.
13:25
@kékharis: Kedves Kékharis!
Ne tereljünk!
A fenti 3 kommentelőt "leszögeztük".
De ne tereljük érzelmi, erkölcsi térfélre a szakmai vitát!
A befektető vett egy telket. megnézte a rendezési tervet. és a szerint megpróbál eljárni.
A tervezője pedig szintén betartja a szabályokat és dolgozik. Mert a mérnök munkája: tervezni, alkotni (nem pedig megakadályozni más munkáját).
A telekre vonatkozó JOGSZABÁLY (kszt) mondja meg mit lehet...
a többi bla-bla. A többi mind kína felé mutat, nem pedig jogállami keretek felé.
A helyzet tisztázása miatt köszönöm a kommentet!
14:16
@kek-szakall: Nem a jogszabályokról van szó, hanem arról, hogy ezekben a 25-30 nm-es APARTMANOKBAN pl. kollégistaként talán még jól is érezné magát az ember, de hogy itt kelljen leélnie az utolsó napjait-éveit, az legfeljebb egy hontalan számára lehet csábító perspektíva.
05:12
@lecsó: Az nagyszerű, mert akkor az ország 2/3-a örülhet. Nem mindenki él olyan jól, mint ezek a fanyalgó rózsadombi értelmiségiek. Mindegy majd deportálják a kerület nyugdíjasait.
Legyen minden nyugdíjasnak legalább 100 nm élettere! Szimpatikus mozgalom. Már gyűjtés van? A megmondó értelmiség összedob egy alapot hozzá?
05:43
@kek-szakall: Lehet, hogy a "mérnök munkája" esetében elég, ha betartja a szabályokat és dolgozik, de ez is kétséges, mert úgy hiszem, sok mérnök ezt a munkája leócsárlásának minősítené. Az építész esetében ez viszont kétségtelenül kevés.
Ami pedig a jogszabályt illeti, a megengedett maximum nem az elérendő minimumot jelenti. Lehet, hogy ebben az országban kodifikálni kellene még azt az evidenciát is, hogy az építtető csak akkor használhatja ki a megengedett maximális építési lehetőséget, ha eközben minden írott és íratlan szakmai szabályt betart?
12:34
@kek-szakall: Hát, nem tudom, kinek kéne lejönnie a hegyről, és körbekérdezni a pórnépet, hogy tetszik-e neki egy-egy ilyen apartman.
Alap? Én megmondom, honnan kéne lennie. Onnan, hogy nem adunk el Andrássy úti palotákat tizedáron, meg huszadáron. Nem adunk ki a kezünkből parkoltatást, hanem megtartjuk magunknak. Nem nokiásdobozokra és off-shore panamákra alapítjuk a működésünket, hanem többé-kevésbé tisztességes ügyvitelre. Mindjárt több pénzünk lenne. És ennek belátásához még különösebben értelmesnek sem kell lenni.
21:52
@kek-szakall: Az erkölcs nem érzelmi kérdés. Elmondom, mi az, mert látszik, hogy nem tudod. Az erkölcs tanulással elsajátított belső kényszer arra, hogy az ember embertársának vagy a közösségnek bajt, kárt, szomorúságot ne okozzon. Amikor hiányzik, az első két esetre bizonyos fokig mentőövet nyújt a jog, ami egy külső kényszer. (Optimális esetben nem is lenne szükség rá.) Mindemellett a jog nem helyettesíti az erkölcsöt, sőt erkölcstelen törvényhozók esetén - mint manapság oly gyakran látni - van, hogy épp az erkölcs ellenében hat. De ez nem ad kibúvót a személyes felelősség alól.
Szerintem egy Hild ház lerombolása a közösségnek okozott súlyos kár. A befektető ne akarjon már ezen az áron extraprofitot. Aki pedig őt ebben támogatja, azt a magam részéről egyszerűen bűntársnak tartom, és ahhoz mérten büntetném is. Kína egyébként jogállam: ott olyan a jog. Szigorú. És alkalmazzák. :)
Más. Bájos ez: "a befektető vett egy telket". Nem vette észre, hogy egy Hild József által épített lakóház van rajta? Azt nem vette meg? Érdekes. Megnézte a rendezési tervet? Aha. Egy olyan kerületben, ahol szerintem nagyjából mindenkinek, akinek az elmúlt években hivatali köze volt az épületállományhoz, rég sitten kéne aszalódni. Remek. Aztán "megpróbál eljárni". Aha. Ez a Terézvárosban eddig elég olajozottan szokott menni. (Az új mancsaft is olyan rugalmas lesz?)
A mérnök "tervező, alkotó munkájától" akkor tudnék esetleg könnyekig hatódni, ha 1) nem verné szét előbb a Hild házát, hogy a helyére építsen; 2) ha a poros lába nyomába érne nagy elődjének, akit - a befektető lóvéja kedvéért - szét akar verni.
Mindig örülök, ha sikerül hozzájárulnom a helyzet tisztázásához :)
11:36
@kek-szakall: A probléma mindig ott kezdődik, hogy "a befektető vesz egy telket, aztán megnézi mit ír róla a szabályozási terv". Innen szeretném felhívni rá a figyelmet, hogy nagyon sok konfliktust, csúszópénzt, erkölcsi dilemmát és kárt meg lehetne spórolni, ha a befektető megnézné a szabályozási tervet, megnézné mi van a telken, majd AZTÁN döntene arról, hogy megveszi-e.
23:58
Embertelenül szar lakások!
Kizáratnám a Kamarából azt az építészt, aki ilyet elkövet! De legalábbis arra kötelezném, hogy öregségét ebben az épületben töltse!
Gyalázat!
05:46
@EMA: Én is kizáratnám. De az ilyen "megmondóembereket". Akik a legminimálisabb mértékben sem tisztelik más munkáját. Még annyi fáradtságot se vett, hogy a cikkbe beleolvasson, vagy a rajzokba belenézzen. Lakásról szó sincsen sehol. Ugyanis ez egy Nyugdíjas- és Irodaház. Ezek miatt tartunk itt. A válság nem gazdasági...
08:04
@kek-szakall: Az apartman véletlenül nem lakás? Ja, a "lakás" az nem elég affektálós... Pláne ha nyugdíjas a kuncsaft...
11:00
@DSterner: akinek a nyugdíjasház (öregotthon stb) ugyanaz mint a lakás, azt is ki lehet zárni. szakmai alapfogalmak. sajnálom. tessék más szakma után nézni. a szakmai fogalmakat az egyetemen oktaták (volna). lehet nem csak sörözni kellett volna...
afektálás? hm lehet. szakmai pökhendiség, hogy raghaszkodunk a szakmai kifejezésekhez és szavakhoz? hm... ja
a LAKÁS fogalalomnak tessék utána nézni, mert az időnként befuthat (persze csak normális építésznek) megbízásként...