Épületek/Középület

Kiruna: a költöző város

1/20

Kiruna 4 ever, White arkitekter Forrás: Dezeen

?>
Kiruna 4 ever, White arkitekter Forrás: Dezeen
?>
Kiruna 4 ever, White arkitekter Forrás: Dezeen
?>
Kiruna 4 ever, White arkitekter Forrás: Dezeen
?>
Kiruna 4 ever, White arkitekter Forrás: Dezeen
?>
Kiruna 4 ever, White arkitekter Forrás: Dezeen
?>
Kiruna 4 ever, White arkitekter Forrás: Dezeen
?>
Kiruna 4 ever, White arkitekter Forrás: Dezeen
?>
Kiruna 4 ever, White arkitekter Forrás: Dezeen
?>
Kiruna 4 ever, White arkitekter Forrás: Dezeen
?>
Kiruna temploma Forrás: Dezeen
?>
Egy város átköltözik. Forrás: Dezeen
?>
A dán Henning Larsen tervezte központi épület fala. Forrás: Dezeen
?>
A dán Henning Larsen tervezte központi épület. Forrás: Dezeen
?>
A dán Henning Larsen tervezte központi épület. Forrás: Dezeen
?>
Városrendezés.
?>
A dán Henning Larsen tervezte központi épület. Forrás: Dezeen
?>
A dán Henning Larsen tervezte központi épület. Forrás: Dezeen
?>
A dán Henning Larsen tervezte központi épület. Forrás: Dezeen
?>
A dán Henning Larsen tervezte központi épület. Forrás: Dezeen
?>
A dán Henning Larsen tervezte központi épület. Forrás: Dezeen
1/20

Kiruna 4 ever, White arkitekter Forrás: Dezeen

Kiruna: a költöző város
Épületek/Középület

Kiruna: a költöző város

2019.04.20. 16:14

Cikkinfó

Szerzők:
Bán Dávid

Földrajzi hely:
Svédország, Kiruna

Építészek, alkotók:
White Arkitekter

Milyen az, amikor egy várost át kell költözteni úgy, hogy azért a történelmi múlttal és fontos kulturális értékekkel bíró épületek megmaradjanak? Hogy a régi-új lakók jól érezzék maguat az új helyen anélkül, hogy nosztalgiába révedjenek? Hogy az élet zökkenőmentesen menjen tovább az új helyen is? Ez történik most és az elkövetkező évtizedekben a svéd Kirunával. Bán Dávid írása.

Egy igazi demokratikus helyet, egy minden polgár számára nyitott adminisztratív, kulturális, irányítási központot, egyben közösségi teret jelöltek ki az átköltöztetendő svéd város, Kiruna új centrumában. A White Arkitekter tervei alapján helyszínt váltó város legnagyobb kihívása azonban nem a logisztikában rejlik.

Az észak-svéd Kiruna legfőképpen két dologról ismert: a sarkvidéki, különleges téli élményt nyújtó jégszállodáról – a hozzá tartozó elmaradhatatlan kutyaszánnal – és hatalmas vasércbányáiról. Ez utóbbi adja a város megélhetését, lényegében ettől függ a város élete, de ha még tovább megyünk a múltban, emiatt jött létre maga a város. Az életet adó bánya most úgy tűnik, felfalja magát a várost – vélik a helybéliek és ezt a keserű megállapítást jóformán szó szerint kell érteni.


Kiruna 4 ever, White arkitekter Forrás: Dezeen
2/20
Kiruna 4 ever, White arkitekter Forrás: Dezeen



A Lappföld zord éghajlatán, az Északi-sarkkörtől 145 kilométerre északra, 1900-ban megalapított Kiruna helyén már évszázadokkal korábban telepeket, emberi tevékenységet találni. A múlt század fordulóján hatalmas mérnöki teljesítménnyel megépült az úgynevezett ércvasút (Malmbanan), amelynek különleges kiképzett, nagy teherbírású pályáján a svéd Luleå és az Atlanti-óceán partján található norvég Narvik között szállítják a kibányászott vasércet. A vasút utolsó szakaszaként 1903-ban adták át a kirunai részt.
A szinte kizárólag a bányászatra épülő város életét a lelőhelyek megléte és kiaknázása határozza meg. Az 1890-ben alapított állami bányatársaság, az LKAB az ezredforduló után azzal a javaslattal állt elő, hogy a bányászati tevékenység bővülése miatt a jelenlegi város központját át kellene helyezni. Mivel a munkálatok már egy ideje közelítették a városmagot, egyre több épületben keletkeztek repedések, károk, amelyek kiküszöbölése a megszokott és bővülő termelés miatt már magvalósíthatatlannak tűnt. Ezért új rendezési tervet írtak ki, amelyben többszöri megfontolás után a mostani központtól három kilométerre keletre jelölték ki az áttelepítendő város magját.


Kiruna 4 ever, White arkitekter Forrás: Dezeen
1/20
Kiruna 4 ever, White arkitekter Forrás: Dezeen


A 2014-es Velencei Építészeti Biennálén Kiruna 4-ever címmel mutatták be a White Arkitekter iroda által kidolgozott urbanisztikai tervet, amely a nagyjából 18.000 lelket számláló város teljes átköltöztetését, egy régi-új identitás kialakítását célozza. A költözés egy ritkán adódó urbanisztikai lehetőséget nyújt arra, hogy miként lehet ma egy várost funkcionálisan megfogalmazni, milyen irányba vigyék a hangsúlyt, mik legyenek a víziói. Az elképzelések szerint 20-25 év alatt újonnan megépülő város aktív kapcsolatba lép majd a környező településekkel, szorosabbra fűzi a szálakat az agglomerációval. Ehhez újfajta közlekedési modelleket is kidolgoznak, nagyobb hangsúlyt fektetve a közösségi közlekedésre, még kabinos drótkötélpályás felvonó telepítésében is gondolkoznak. Az új várost vonzóbbá kívánják tenni a helyi vállalkozások és a turisták számára is, az épületek építészeti kialakításában igyekeznek egyfajta „sarkvidéki" tematikát adni.


Kiruna 4 ever, White arkitekter Forrás: Dezeen
3/20
Kiruna 4 ever, White arkitekter Forrás: Dezeen


A legnehezebb kérdés persze a lakosok kötődése, a közösség szellemiségének átörökítése. A lakóknak el kell búcsúzniuk megszokott otthonuktól és új helyre, új környezetbe kell költözniük egy megváltozó identitású városban. A tervezés során kiválasztották azt a 21 legértékesebb és leginkább szimbolikus történelmi épületet, ami most is meghatározó a városkép számára és azokat egy az egyben fogják átköltöztetni új helyükre. Ezek között lesz az a templom is, amelyet korábban a legszebb svéd épületek egyikének szavazott meg a közönség.

Ahogy azt az építtetők is hangsúlyozzák, nem az új város kialakítása és a régi átköltöztetésének logisztikai kérdése a legnehezebb feladat, hanem a lakók és a város identitásának megőrzése, a történelem átörökítése. Göran Cars várostervező szerint a településköltöztetés jóval inkább mentális, mint technikai vagy szervezési kérdés. Természetesen épp ezért kell megfelelő építészeti válaszokat adni az új település megformálására, hogy abban otthonosan mozogjanak a régi-új lakók, ugyanakkor ne révüljenek nosztalgiába. A megkérdezett lakosok egy része belátó és a kezdeti negatív hozzáállás, szomorúság után most már inkább egy új kezdetben reménykedve néz a jövőbe. Van, aki úgy vélekedik, az új település biztosan jó lesz, új lehetőségeket ad, és emellett úgyis megmarad a kirunaiak egyik fő jelképe, a város határában húzódó hely sziluettje.


Kiruna 4 ever, White arkitekter Forrás: Dezeen
4/20
Kiruna 4 ever, White arkitekter Forrás: Dezeen


A dán Henning Larsen tervezte központi épület. Forrás: Dezeen
13/20
A dán Henning Larsen tervezte központi épület. Forrás: Dezeen


A nagyjából 3000 új épülettel számoló, tervezetten 2040-re megvalósuló projekt első jelentős lépéseként nemrég avatták fel a dán Henning Larsen stúdió tervezésében megvalósult új városházát. A jelenleg még eléggé a senki földjének közepén árválkodó, karakteres épület a tervek szerint néhány év múlva a városközpontot magját fogja alkotni. A ’Crystal’ névre keresztelt épületben az adminisztratív funkciók mellett kulturális- és közösségi rendezvényekre is biztosítanak kellő teret. Az első megvalósult és egyben a város legnagyobb középületére kiemelt figyelmet kellett fordítanak a tervezők. Egy új jelképet, meghatározó építményt teremtettek, amelynek előterébe átültették a korábbi városháza óratornyát. Az 1958-ban átadott, Artur von Schmalensee tervezte korábbi városháza modernista szimbóluma volt a településnek, amit ugyan egy az egyben nem szerettek volna átmenekíteni, de egyes elemeit mindenképpen bele kívánták vinni a mostani épületbe. A legjelentősebb és a lakosok számára a múlttal való fontos kapcsolódási pontot jelenti maga az óratorony, de a főbejárat ajtónyitóját is ide integrálták.



A dán Henning Larsen tervezte központi épület. Forrás: Dezeen
17/20
A dán Henning Larsen tervezte központi épület. Forrás: Dezeen




Az irodaszinteket gyűrűsen képezték ki, azok fölé fémesen csillogó hatalmas kubusok kerültek. A színválasztás utal a város mellől – pontosabban a hamarosan az eddigi város alól – kibányászott vasércre. A szellős, átriumos belső térben jól átlátható módon körfolyosókra rendezték magukat az irodákat, a középső tömbökben a városi tanács üléstermét rendezték be körülötte kortárs sarkvidéki műveket felvonultató képzőművészeti galériával. A tervezők elképzelése szerint az épületben egymáshoz rendezett tanácsterem és galéria a demokrácia és a kultúra mint a társadalom két kiemelkedő elemének kapcsolódását hangsúlyozza. Az épület nagy része a nyilvánosságnak teljesen nyitott, mindenki számára elérhető, olyan közösségi térként funkcionál, ahol a polgár szabadon találkozhat a városvezetőkkel, politikusokkal, bárki leülhet a családjával egy kávéra, süteményre, nem ütközik akadályba, nem kell a recepciós pultnál belépési engedélyt kérnie, „hiszen erről szól a demokrácia" – vélik a tervezők.  


Bán Dávid


Vélemények (0)
Új hozzászólás
Helyek/Infrastruktúra

MOSÓHÁZAK // Egy hely + Építészfórum

2020.09.16. 13:04
00:05:55

Ismét a Balaton környékére, konkrétan pedig a Balaton-felvidék három falvába visz el Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában. Köveskálra, Kővágóörsre és Óbudavárra a három település jó állapotú mosóházai kapcsán a stáb, de persze a nagy hagyományú, egykor a közösség életének központi helyszínét jelentő épületek mellett a korabeli szokások is szóba kerülnek a videóban.

Ismét a Balaton környékére, konkrétan pedig a Balaton-felvidék három falvába visz el Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában. Köveskálra, Kővágóörsre és Óbudavárra a három település jó állapotú mosóházai kapcsán a stáb, de persze a nagy hagyományú, egykor a közösség életének központi helyszínét jelentő épületek mellett a korabeli szokások is szóba kerülnek a videóban.

Helyek/Köztér

A GÖMBKILÁTÓ // Egy hely + Építészfórum

2020.09.03. 14:12
00:05:11

A brüsszeli Atomiumra is reflektáló Gömbkilátó az 1963-as fővárosi BNV-re készült a Székesfehérvári Fémmunkás Vállalat tervezésében. Hogy a poli-gömb története miként ível át Brüsszeltől egészen Balatonboglárig, arról az Egy hely és az Építészfórum videósorozatában Torma Tamás mesél.

A brüsszeli Atomiumra is reflektáló Gömbkilátó az 1963-as fővárosi BNV-re készült a Székesfehérvári Fémmunkás Vállalat tervezésében. Hogy a poli-gömb története miként ível át Brüsszeltől egészen Balatonboglárig, arról az Egy hely és az Építészfórum videósorozatában Torma Tamás mesél.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk