Kis Lépések Terápiás Központ Budafokon – Rozsnyai Virág diplomaterve

Rozsnyai Virág diplomatervében az autista gyerekek fejlesztő oktatásával foglalkozó Kis Lépések Alapítvány új központját álmodta meg Budafok szívébe. Az új központ, melyet egy környezetéhez nem illő épület helyén képzelt el, tömegével és térkapcsolataival is illeszkedik a történeti városszövethez.

BUDAFOK

A diplomám témájának terápiás központ tervezését választottam, melyhez a Kis Lépések Alapítvány, már meglévő, jelenleg is működő központját vettem alapul. A központban autista gyerekek fejlesztő oktatásával foglalkoznak. A központ Budapesten belül a XII. kerületben, a BAH csomóponttól nem messze található.

Az új központ helyszínéül Budapestet szerettem volna választani, de nem a belvárost, hanem egy külső kerületet. Ennek oka, hogy sok budapesti gyermek érkezik a központba, de emellett vidékről is, az ország minden pontjából vannak páciensek. Így egy olyan helyszínt kerestem, amit a belvárosból és vidékről is könnyen el lehet érni autóval és tömegközlekedéssel egyaránt. Ezeknek a kritériumoknak a figyelembevételével esett a választásom a XXII. kerületre, azon belül pedig Budafokra. A település „belvárosának" tömegközlekedése kiépített, a villamos és buszhálózattal a pesti Belváros és Kelenföld is könnyen megközelíthető.

Budafokon belül mindenképp szerettem volna olyan helyet találni, ami a „belvároshoz" közel található, a már említett tömegközlekedési lehetőségek miatt, viszont már átnyúlik a kisvárosias beépítésbe, ahol már nem a városi zsivaj jellemző, hanem a csöndes környezet. A választásom így esett a Kálváriahegy utca 2. szám alatt található telekre.

A kiválasztott telken jelenleg egy elektronikai szaküzlet található, egy könnyűszerkezetes acélvázas épület. Az épület a kutatások alapján az 1970-es években épülhetett, de sem megjelenésben, sem beépítésben nem illik jelenlegi környezetébe, emellett a funkció szempontjából is alkalmasabb lenne számára egy központibb terület. A diplomatervem során feltételezem az üzlet átköltözését, a telek megvásárlását és az épület teljes mértékű elbontását.

A telek a Kálváriahegy utca és a Péter-Pál utca találkozásánál található, amely Budafok, az egykori Promontor legrégebbi utcája is egyben. A telek mellett található közvetlenül a Péter Pál kápolna, amely az 1700-as évek közepén épült, Budafok első temploma. A kápolna előtt áll egy 250 éves mezei juharfa, az Ősök Fája. A telek további értéke a mögötte található Stáció kert és Stáció lépcső, amely a Kálváriahegyre vezet fel, valamint a Péter-Pár árokban csordogáló patak.

TÖMEGALAKÍTÁS

Az épület formálása során igyekeztem a korábban említett értékekhez viszonyulni, azok meglétét tiszteletben tartani, valamint jobban kiemelni az új épület adta lehetőségekkel.

A formálást elsőként a telek korábbi beépítéseinek vizsgálatával kezdtem. A legkorábbi megtalálható dokumentáció az 1856-60-as kataszteri térkép, ami már 100-150 évvel későbbi állapotot ábrázol, mint a Péter-Pál kápolna épülése. A vizsgált beépítésekből arra a következtetésre jutottam, hogy a tetőfelülnézetek és a légifotók alapján egyik épület sem vette figyelembe a kápolna és Stáció lépcső meglétét, amely a hegyen található kálváriához vezet. Ezt a tervem esetében mindenképp szerettem volna korrigálni.

További fő szempont volt visszaállítani a beépítési vonalat, és a kereszteződésre reagálva formálni a tömeget. A harmadik nagyon meghatározó szempont a 2015-ben kialakított Stáció kert volt. A kert kellemes, nyugodt környezetet biztosít, viszont a kilátása éppen a választott telken álló épületre nyílik. Ebből adódóan határoztam úgy, hogy létrehozok az épületnek egy járható teraszt, ezzel összekapcsolva a kertet az épületettel, folytatást adva a Stáció lépcsőnek. A tömegalakítás és a beavatkozás célja a meglévő értékes épületek és térkapcsolatok erősítése, ahhoz igazodó épület létrehozása.

A TERVEZÉSI PROGRAM

A programtervemet a Kis Lépések Alapítvány segítségével hoztam létre a meglévő központjuk (ABA Terápiás és Módszertani Központ) alapján. A tervezés kezdeti időszakában volt szerencsém ellátogatni a központba, megismerni a működését, az elveit, valamint a központ dolgozói segítségével támpontokat kaptam, milyen lenne számukra egy ideális központ.

Felmérések hiányában nem határozható meg pontosan, de becslések alapján társadalmunk 1%-át teszik ki az autisták. Az autizmus egy olyan állapot, mely az élet során mindvégig fennáll, azonban személyre szabott foglalkozásokkal jelentősen fejleszthető. A terápiás központ létrehozásával ennek teremtjük meg a lehetőséget.

A jelenlegi központ kb. 80-100 m2-en helyezkedik el, 2 csoportszobával és egy apró szenzoros szobával. A központban párhuzamosan több egyéni foglalkozást tartanak autista gyerekeknek, ugyanakkor adott a lehetőség a csoportos foglalkozások számára is. Emellett tartanak tanácsadást és megbeszélést a szülők és családtagok számára, illetve a terapeuták számára rendszeres megbeszélést, továbbképzést. A programtervem a jelenlegi központ bővítését vette alapul.

A tervezett központ alaprajza az egytraktusos családi házakhoz hasonló, oldalfolyosóval a belső udvar felé. A függőleges közlekedést az északi szárnyban helyeztem el, emellett mindkét emeleten a vizesblokkokat. A szárny végében a földszinten oktató szoba, az emeleten az étkező található kertkapcsolattal. A földszint alapvetően a terapeuták és szakemberek irodáit, szobáit foglalja magába. Az emeleten kapott helyett 3 közepes méretű csoportszoba, egy nagyobb tornaszoba, valamint egy kisebb szenzoros szoba. Az emeleti rész két ponton is csatlakozik a teraszhoz.

Az épület külső megjelenése a felnőttek és gyerekek birodalma közti különbségre is reagál.

ANYAGHASZNÁLAT

Az épület külső megjelenése arra a kiemelésre reagál, amit a felső szint konzolossága kezdett meg. Fontosnak tartottam, hogy ezt az anyagok is érzékeltetni tudják. A tervezés során több különböző megoldás felmerült az anyagokkal, a homlokzati síkokkal kapcsolatban. A megoldás végül a ragasztott téglaburkolat és a szerelt szálcement homlokzatburkolat lett. Ezzel az alsó szint kissé lábazatszerűen viselkedik, míg a felső szint könnyű és finom textúrájú.

A választott anyagoknál a téglát világos-középszürkének, a kéregpanelt pedig világos beton hatásúnak képzeltem el. Ezt a világosságot oldja fel a felső szinten található fa lamellákkal: néhol eltolható zsalutáblaként, máshol fik árnyékolóként jelenik meg, valamint a kapubeálló is ugyanilyen fa lamellás kaput kapott.

Az épület tetőfedése, mint ötödik homlokzat megjelenése is fontos kérdés volt, hiszen a Stáció kert felől teljes mértékben rálátni. A tetőfedés formáját és a homlokzatot figyelembe véve a sötétszürke korcolt fémlemez fedés került a tetőre. A déli tetőfelületen pedig megjelenik 7 db napelem panel, amely a megújuló energiaforrást biztosítja az épületben.

A belső padlóburkolat esetében az irodákban és csoportszobákban melegburkolatként svédpadló lett alkalmazva. A közlekedőkben és vizes helyiségekben kerámia burkolat kerül beépítésre. A falburkolatok esetében a fehérre festett falak dominálnak, hiszen a terápiás foglalkozások során az egyszerűbb környezet kevésbé vonja el a gyerekek figyelmét, ezzel elősegítve a fejlődésüket. Ezt a sterilséget a fa anyagú bútorok oldják.

Rozsnyai Virág

Szerk.: Winkler Márk