Nézőpontok/Vélemény

KÖH helyett Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ

1/2

2012.09.11. Kulturális Örökség Napjai sajtótájékoztató a KÖH-nél - fotó:Bálint Cili

Hirdetés
?>
2012.09.11. Kulturális Örökség Napjai sajtótájékoztató a KÖH-nél - fotó:Bálint Cili
?>
Cselovszki Zoltán a 2012.09.11. Kulturális Örökség Napjai sajtótájékoztatóján
1/2

2012.09.11. Kulturális Örökség Napjai sajtótájékoztató a KÖH-nél - fotó:Bálint Cili

KÖH helyett Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ
Nézőpontok/Vélemény

KÖH helyett Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ

2012.09.14. 11:00

Cikkinfó

Vélemények:
1

Dosszié:

A rövidesen megszűnő Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) helyét a jogutódja Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ veszi át, amelybe október 31-én a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága is beolvad. Az új központ vezetője Cselovszki Zoltán lesz.

Az új örökségvédelmi központtól a kormányhivatalokhoz kerülnek a építésügyi és régészeti feltárásokkal kapcsolatos hatósági feladatok - ismertette az új örökségvédelmi rendszerről szóló, várhatóan a napokban megjelenő kormányrendeletet a kultúráért felelős államtitkár pénteken egy sajtóreggelin.

L. Simon László hozzátette: az örökségvédelmi törvény módosítása után is a szervezetnél maradnak a kulturális javakkal kapcsolatos hatósági ügyek, például a műtárgyak védetté nyilvánítása, kivitele, valamint a világörökségi funkciók, a határon túli örökség kezelése, a nemzetközi feladatok, a tudományos munka, az adat- és térképtárak, illetve a gyűjteményi funkciók.

2012.09.11. Kulturális Örökség Napjai sajtótájékoztató a KÖH-nél - fotó:Bálint Cili
1/2
2012.09.11. Kulturális Örökség Napjai sajtótájékoztató a KÖH-nél - fotó:Bálint Cili

Cselovszki Zoltán a 2012.09.11. Kulturális Örökség Napjai sajtótájékoztatóján
2/2
Cselovszki Zoltán a 2012.09.11. Kulturális Örökség Napjai sajtótájékoztatóján

Megmarad az Előadóművészeti Iroda is, de nem az örökségvédelmi központ részeként, hanem a Nemzeti Kulturális Alap igazgatóságához kapcsolva.

A következő hetekben felálló hivatal önállóan működő és gazdálkodó központi költségvetési szervként, az Emberi Erőforrások Minisztériuma felügyelete alatt fog működni a KÖH jelenlegi székházában és vezetőjével, Cselovszki Zoltánnal - mondta az államtitkár.

L. Simon László kifejtette: az örökségvédelmi rendszer átalakítása során a második lépés a széttagolt szervezetek egyesítése lesz, így október 31-ével a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága (MNG) - az állami műemlékvagyont kezelő szervezet - beolvad a Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központba.

Mint az államtitkár közölte, az MNG elnöke, Varga Kálmán vezetői megbízatása november 30-án amúgy is lejárt volna, tehát az átalakítással nem a feltehetően az új hivatal állományában maradó szakember eltávolítása volt a cél.

Újságírói kérdésre kitért egy hétfői sajtónyilatkozatára: "nem azt mondtam, hogy a KÖH korrupt, de ahogyan más területeken, itt is jelen van a korrupció" - hangsúlyozta.

"Az elmúlt két hónapban vidéki látogatásaim során számos egyházi és önkormányzati vezető arról számolt be, hogy a jelenlegi örökségvédelmi gyakorlat mellett lehetetlen feladatnak tűnik megfelelő színvonalon felújítani az épületeinket" - jegyezte meg.

L. Simon László leszögezte: nem szabad pusztulni hagyni magyar műemlékeket azért, mert nem lehet őket felújítani egy "vaskalapos" örökségvédelmi rendszerben, ezért az átalakítások a nemzeti identitást adó műemlékvagyon védelmét szolgálják.

A Magyar életrajzi lexikon szerint az új hivatal névadója, Forster Gyula báró (Esztergom, 1846. december 21. – Budapest, 1932. július 18.) művészeti író, aki a Magyar Tudományos Akadémiának is tagja volt (1899-1904). A pesti egyetemen végzett jogi tanulmányokat. 1872-ben a vallás- és közoktatásügyi minisztériumba nyert beosztást, ahol a képzőművészetekre, alapítványokra és műemlékekre vonatkozó ügyek vezetője lett. 1887 és 1911 között a Magyar Földhitelintézet egyik igazgatójaként dolgozott, 1904-ben bárói rangot kapott és a főrendiház örökös tagja lett.

Sokoldalú tevékenységet fejtett ki a tudomány és művészet érdekében. 1895-től a Műemlékek Országos Bizottságának elnökeként nagy része volt sok hazai műemlékek helyreállításában és megmentésében. Forster Gyuláról a magyar műemlékvédelem szakmai díját nevezték el.

(MTI)

Vélemények (1)
Szigethy Balázs
2012.09.16.
07:49

Ezen a bizonyos sajtóreggelin nem kérdezte meg véletlenül valaki az államtitkár urat, hogy mit ért azalatt, hogy a jelenlegi örökségvédelmi gyakorlat mellett lehetetlen feladatnak tűnik megfelelő színvonalon felújítani az épületeinket? Tekintve ugyanis a szövegkörnyezetet, miszerint a vaskalapos örökségvédelem az akadálya a felújításoknak, teljesen értelmetlen megfelelő színvonalról beszélni. Megengedőbb szabályokkal vagy megengedőbb alkalmazottakkal majd megfelelőbb lesz a felújítások színvonala? Emellett vajon a korrupt és a vaskalapos hogyan fér össze? A vaskalapos éppen a szabályokhoz túlzottan ragaszkodó, nem? A korrupt pedig feltételezem az ellenszolgáltatásért jogtalan előnyt kínáló, nem? Amellett, hogy mindenki nevében, aki dolgozott életében egy percet is ennél a hivatalnál, köszönöm, hogy lekorruptaztak, kíváncsi lennék, hogy ha ilyen információk állnak rendelkezésre, akkor miért nem történtek meg a szükséges büntetőjogi lépések. A vidéki utakon nyilatkozó egyházi és önkormányzati vezetők véleményéről annyit, hogy a borzasztó állapotban lévő, évek óta elhanyagolt műemlékek jellemzően nem magántulajdonban vannak. Amennyiben átnevezek egy céget, beleolvasztok egy másikat és a vaskalaposankorrupt gárdát lecserélem, továbbá mindenkinek mindent megengedek, akkor vajon több pénz lesz ezekre az épületekre és akkor vajon megvalósul majd a jó színvonalú felújítás? Én is úgy gondolom, hogy szükségessé vált egy szervezeti átalakítás, de vajon ehhez komolyan meg kell alázni azokat az embereket, akik vérrel verejtékkel "vitték a hátukon" eddig is a hivatalt és a műemlékvédelem ügyét? Kíváncsian várom a folytatást...

Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk