Épületek/Örökség

KOMPOZIT: a Millenáris Fogadóépülete

1/16

Fotó: Gulyás Attila

Fotó: Gulyás Attila

Fotó: Gulyás Attila

Fotó: Gulyás Attila

Fotó: Gulyás Attila

Fotó: Gulyás Attila

Fotó: Gulyás Attila

Fotó: Gulyás Attila

Fotó: Gulyás Attila

Fotó: Gulyás Attila

Fotó: Gulyás Attila

Fotó: Gulyás Attila

Rendezvénytér az új épületszárnyban, Fotó: Millenáris; Hlinka Zsolt

A megújult Fogadó főhajója, központi rendezvénytere, Fotó: Millenáris; Hlinka Zsolt

Hangulatkép a Fogadó belsejéből, Fotó: Millenáris; Hlinka Zsolt

Külön bejárattal is megközelíthető, mobilfallal kettéválasztható konferenciaterem a galérián, Fotó: Millenáris; Hlinka Zsolt

?>
Fotó: Gulyás Attila
?>
Fotó: Gulyás Attila
?>
Fotó: Gulyás Attila
?>
Fotó: Gulyás Attila
?>
Fotó: Gulyás Attila
?>
Fotó: Gulyás Attila
?>
Fotó: Gulyás Attila
?>
Fotó: Gulyás Attila
?>
Fotó: Gulyás Attila
?>
Fotó: Gulyás Attila
?>
Fotó: Gulyás Attila
?>
Fotó: Gulyás Attila
?>
Rendezvénytér az új épületszárnyban, Fotó: Millenáris; Hlinka Zsolt
?>
A megújult Fogadó főhajója, központi rendezvénytere, Fotó: Millenáris; Hlinka Zsolt
?>
Hangulatkép a Fogadó belsejéből, Fotó: Millenáris; Hlinka Zsolt
?>
Külön bejárattal is megközelíthető, mobilfallal kettéválasztható konferenciaterem a galérián, Fotó: Millenáris; Hlinka Zsolt
1/16

Fotó: Gulyás Attila

Fotó: Gulyás Attila

Fotó: Gulyás Attila

Fotó: Gulyás Attila

Fotó: Gulyás Attila

Fotó: Gulyás Attila

Fotó: Gulyás Attila

Fotó: Gulyás Attila

Fotó: Gulyás Attila

Fotó: Gulyás Attila

Fotó: Gulyás Attila

Fotó: Gulyás Attila

Rendezvénytér az új épületszárnyban, Fotó: Millenáris; Hlinka Zsolt

A megújult Fogadó főhajója, központi rendezvénytere, Fotó: Millenáris; Hlinka Zsolt

Hangulatkép a Fogadó belsejéből, Fotó: Millenáris; Hlinka Zsolt

Külön bejárattal is megközelíthető, mobilfallal kettéválasztható konferenciaterem a galérián, Fotó: Millenáris; Hlinka Zsolt

KOMPOZIT: a Millenáris Fogadóépülete
Épületek/Örökség

KOMPOZIT: a Millenáris Fogadóépülete

2023.02.07. 17:23
MÉD

Projektinfó

Tervezés éve:
2020-2021

Építés éve:
2021-2022

Stáblista

Építészet:
CÉH Zrt., Takács Ákos
Mata-Dór Architektúra Kft.,  Bánszky Szabolcs, Fazekas Csaba, Müller Ferenc, Simo Orsolya, Bircher Nóra, Ruszthy Sarolt, Szebeni Barbara, Tomasics Bálint, Varsás Gabriella


Műemlékvédelem: Deák Zoltán
Belsőépítészet: Milliméter Műterem, Kismarty-Lechner Kinga
Tartószerkezet: Madaras Botond, Madaras Koppány
Tartószerkezeti felülvizsgálat: Fenyvesi Olivér
Geotechnika: Móczár Balázs
Gépészet: Pavlics György
Erősáram: Kiss Tibor, Joó Aladár
Tűzvédelem: Lengyelfi László, Sallai Csaba
Gyengeáram: Káplár Balázs, Vámos Lilla
Lift: Makovsky Zsolt
Akadálymentesítés: Babits Bernadett
Akusztika: Józsa Gusztáv
Környezetvédelem: Litheráthy Bálint
Épületszerkezet: Reisch Richárd
Víziközmű: Jordán Péter
Kertépítés: Kontra Dániel
Munkavédelem: Tóth István
Projektmenedzsment: Herr Diána, Takács Ákos, Pém Anikó
Kivitelezés: Bakos Miklós, Szabó Péter, Hegymegi Tamás, mb. projektvezető: Hrabovszki János, építésvezető: Németh Norbert

 

 

 

Dosszié:

MÉD:

A Ganz Villamossági Művek 1910-es években épült „G" épületét a nagymúltú gyártelep 2000-es revitalizációja, azaz a Millenáris Park létrehozása során csupán ideiglenes jelleggel újították fel. A park igencsak kihasznált csarnoka végül kedvelt Fogadóépületté vált, így a tervezett szanálás elmaradt. Olyannyira, hogy az egykori vasöntöde, majd gépjavító-, egy időben revolverműhely épülete 2005-ben műemléki védettséget is kapott, mára pedig a CÉH Zrt. és a Mata-Dór Architektúra Kft. tervei alapján bővült tovább és újult meg.

Bár az igény már jóval korábban megfogalmazódott, csak 20 év elteltével kerülhetett sor az épület átfogó, a műemléki szempontokat és követelményeket figyelembe vevő felújítására. A mostani beruházás már nem korlátozódott az „egyszerű" felújításra és korszerűsitésre, hanem a Millenáris igényei szerint növelte az épület hasznos területét. A tervezési programot a korábbinál ugyan jelentősen bővebb, de ez alkalommal sem korlátlan büdzsé figyelembe vételével alakítottuk ki az Üzemeltetővel közösen. Az alapvető műszaki igények (energetikai fejlesztés, vízszigetelés, homlokzat javítás stb.) teljesítése, a meglévő funkciók megtartása mellett kellett új irodai-, rendezvény-, kiszolgáló- és gépészeti területeket létrehozni. A program kialakítását és véglegesítését többlépcsős költségelemzés is támogatta.

Műemléki oldalról a korábban készült Tudományos Dokumentáció kiegészítéseként összeállított ÉrtékleItár tette teljessé a tervezési programot, mely azonosította a védendő, megtartandó építészeti elemeket, illetve iránymutatást adott a bővítések során követendő elvek tekintetében. Fontos tervezési szempont volt a 2020-ban átadott, Széllkapu projekt keretében megvalósult építészeti és tájépítészeti környezethez való illeszkedés  – elkerülve a változatos, ugyanakkor összhangot mutató Park újabb, esetleg idegen elemekkel való terhelését.

Fotó: Gulyás Attila
4/16
Fotó: Gulyás Attila

A projektben igényelt többlet hasznos alapterületek biztosítása részben a meglévő, háromhajós épületen belül közbenső födém(ek) beépítésével, részben az északi homlokzat mellett újabb hajó építésével történt. A negyedik hajó építésének történeti előzménye a korábban ezen a területen álló, elbontott galvanizáló épületszárny. A bővítést a változó méretű, csökkenő gerincmagasságú hajókból álló épület ritmusához igazodó, de a középső csarnok magasságát követő tömegben oldottuk meg, amely szálcement burkolatával, illetve az északi oldalon alkalmazott, változó mértékben és irányban megdöntött vonalvezetésű homlokzati struktúrával reflektál a környezetében megjelenő anyagokra és motívumokra.

Fotó: Gulyás Attila
8/16
Fotó: Gulyás Attila

A főbejárat továbbra is a park Fény utcát keresztező főközlekedési útvonalára néz. A fogadótérben a recepció, ruhatár és vendégmosdók érhetők el; mögötte az épület legnagyobb, 300 fő befogadására alkalmas rendezvénytere következik. A csarnok itt osztatlan belmagasságával ad lehetőséget különféle installációt igénylő rendezvényekre. A bővítmény –, melyben rendezvényre is alkalmas fogyasztótér kapott helyet – a három irányban megnyitható homlokzatával szervesen, nagyméretű fedett előterével az időjárással szemben is védetten kapcsolódik a parkhoz.

A galériaszinten újabb nagyméretű, osztható rendezvényteret hoztunk létre, melynek előterét a régi épület csarnoka(i) biztosítják; innen a földszintre is rálátás nyílik, különösen a megőrzött régi futódaruból kialakított hídról. A galéria a külső térben a Táncszínház felé folytatódik nyitott terasszal. A csarnok légterében álló, íves vasbeton falat követő, lebegőfokos lépcső mellett látványlift vezet a felsőbb szintekre, ahol irodai és gépészeti tereket alakítottunk ki. Az épület közönségforgalmi területei teljes körűen akadálymentesítettek.

Hangulatkép a Fogadó belsejéből, Fotó: Millenáris; Hlinka Zsolt
15/16
Hangulatkép a Fogadó belsejéből, Fotó: Millenáris; Hlinka Zsolt

Az épület szerkezetre csupaszításával vált szemléletesen érzékelhetővé az évszázados, szinte légies konstrukció, melyet az idő és a háborús sérülések, a belövések okozta deformációk sem tudtak tönkre tenni. Az elcsavarodott főtartók, keresztmetszetükben sérült acélszelvények, kihajlott faltestek (legnagyobb összes kitérés 23 cm volt), hiányzó merevítések miatt szerkezeti javításokra, stabilizálásokra, pótlásokra is szükség volt.

A tömör, tégla kitöltőfalazattal épített acélvázas épület – lehetőségek szerinti – energetikai javítását a belső falsíkra helyezett ásványi, kristályszerkezetű-, illetve habüveg lappal, a tetőn pedig szendvicspanel alkalmazásával oldottuk meg. A meglévő, filigrán osztású ablakok restaurálása kibontva, műhelyben készült, az üvegezés eltávolításával és a hiányzó elemek stilizált pótlásával. Az új, osztatlan üvegezésű, hőhídmentes fém nyílászárókat a belső oldali hőszigetelés síkjába, a régi ablakrácsozat osztása mögé igazítottuk.

Fotó: Gulyás Attila
6/16
Fotó: Gulyás Attila

A homlokzati téglafelületek felújítása restaurátori terv alapján történt, szakszerűen javítva vagy pótolva a sérült, hiányzó részeket, konzerválva az építőanyagot.

A meglévő épület a falakba felszivárgó talajnedveség ellen injektált utólagos falszigetelést kapott. A gépészeti és elektromos rendszerek értelemszerűen teljes körűen megújultak. A decentralizált elhelyezésű gépészeti rendszerek padlófűtést, hűtő-fűtő légtechnikát működtetnek. A rendezvényterek világításának terveit az Üzemeltető bocsátotta rendelkezésre, a homlokzatra a műemlékhez és a környezethez illeszkedő, visszafogott világítást terveztünk.

Fotó: Gulyás Attila
12/16
Fotó: Gulyás Attila

Az épület belsőépítészeti koncepciója a közönségforgalmi funkciókat az épület monokróm belső világába illesztett, karakteres geometriai formákkal és az Üzemeltető harsány arculati színeivel kialakított bútorozással jelöli meg.

A kivitelezést a Park működésének lehető legkisebb mértékű zavarásával, korlátozott területen kellett végezni, védve az épület közvetlen közelségében álló Széllkapu hidat és az üvegezett felvonót, illetve a játszóteret. A feladatot a Kivitelező a tervezőkkel együttműködve, a megvalósítandó minőséget szem előtt tartva oldotta meg.

 

CÉH Zrt. és a Mata-Dór Architektúra Kft.

 

Szerk.: Pleskovics Viola

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

Varjúvár // Egy Hely + Egy hely

2024.12.18. 10:45
9:12

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Nézőpontok/Történet

A magyargyerőmonostori református templom // Egy Hely + Építészfórum

2024.12.18. 10:43
10:12

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.